Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA 4. Csoportok szerkezete, szociometria Csoportközi viszonyok, társas befolyásolás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA 4. Csoportok szerkezete, szociometria Csoportközi viszonyok, társas befolyásolás."— Előadás másolata:

1 BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA 4. Csoportok szerkezete, szociometria Csoportközi viszonyok, társas befolyásolás

2 A pszichológia főbb területei Alaptudományok (akadémiai pszichológia): - általános lélektan - fejlődéslélektan - személyiséglélektan szociálpszichológia - szociálpszichológia - neuropszichlógia Alkalmazott tudományok

3 Mit vizsgál a szociálpszichológia? • a társas interakciókat • az interperszonális kapcsolatok alakulását • a társas közeg egyénre gyakorolt hatását • az egyén társakra való hatását Általános előfeltételezés: az emberi viselkedés a személytől és a helyzettől egyaránt függ!

4 A csoportszerveződés típusai Csoport: egymással tartósan interakcióban lévő személyek. • a személyre gyakorolt jelentőség szerint: elsődleges / másodlagos csoport • a csoportszervezés típusa szerint: formális / informális csoport • a csoporttagság eredete szerint: szerzett / veleszületett csoporttagság • méret alapján: kiscsoport / nagycsoport / tömeg

5 A csoportszerveződés típusai A személyre gyakorolt jelentőség szerint: a csoporttagok közti érintkezés közvetlensége, gyakorisága, érzelmi hőfoka számít 1. elsődleges csoport: tagjai ismerik egymást, rendszeresen interakcióban vannak egymással, érzelmi szálak fűzik össze a tagokat (pozitív és negatív) pl. család, barátik kör, egy kis falu zárt közössége 2. másodlagos csoport: tagjait formális keretek tartják össze, kevésbé intenzív az érzelmi kapcsolat, emiatt kevésbé gyakorol hatást a tagokra Iskolai osztály?

6 A csoportszerveződés típusai A csoportszervezés típusa szerint: 1. formális: mesterségesen, meghatározott célból hozták létre; valamilyen szempont szerint besorolják a tagokat, akik kezdetben gyakran nem is ismerik egymást; meghatározott cél vagy feladat tartja össze pl. iskolai osztály, egy üzemi részleg munkatársai 2. informális csoport: rokonszenv vagy közös érdeklődés alapján szerveződik, elsősorban érzelmi alapon; elsősorban a közös együttlét öröme tartja össze pl. baráti csoportok, klubok

7 A csoportszerveződés típusai A csoporttagság eredete szerint: 1. szerzett csoporttagság: a tagok kisebb vagy nagyobb mértékben beleszólhatnak abba, hogy az adott csoport tagjaivá válnak-e; el lehet veszíteni a tagság jogát 2. veleszületett csoporttagság Méret alapján: 1. kiscsoport: 3 – 15 / 20 fő, a tagok gyakori interakciója, mindnyájan kapcsolatban vannak egymással együttes munkavégzés, kölcsönös bizalom, támogatás 2. nagycsoport: kb. 50 főig; a tagok ismerik egymást, de nincsenek közvetlen kapcsolatban mindenkivel; alcsop. 3. tömeg: a tagok közt nincs interakció, gyakran nem is ismerik egymást, a tagokra gyakorolt hatás csekély

8 A szociometriai felmérés • Jacob Lévy Moreno nevéhez kötődik, Mérei Ferenc dolgozta át • alapfeltevése: a formális struktúra mögött mindig lappang a spontán társulások hálózta • a csoporton belüli kapcsolatok feltérképezésének módszere • a csoporttagok közti rokon- és ellenszenvi választásokon alapul • az egyén helyzetét vizsgálja egy adott csoporton belül

9 MÉREI FERENC Több szempontú szociometria (1971): - közösségi funkciókra, - egyéni tulajdonságokra, képességekre, adottságokra, - közösségi helyzetre, népszerűségre vonatkozó kérdéseket is tartalmaz

10 Kérdőív középiskolásoknak 1. Ha az osztály klubdélutánt rendezne, ki lenne a legalkalmasabb ennek a megszervezésére? 2. Ha az osztály többnapos kirándulásra indulna, kivel utaznál szívesen egy fülkében? 3. Ki az az osztálytársaid közül, aki valamilyen területen (tudomány, művészet, egyéb) kiemelkedően tehetséges? 4. Ha az osztály döntőbíróságot alakítana kisebb fegyelmi ügyek megtárgyalására, kiket jelölnél a bíróság tagjaként? 5. Osztálytársaid közül ki az, akivel érettségi után is szívesen barátkoznál? 6. Nehéz élethelyzetben, kínos ügyben kikhez fordulnál baráti segítségért az osztálytársaid közül?

11 Kérdőív középiskolásoknak 7. Ha az osztályfőnök váratlan távolléte miatt a tanulók közül kellene őt valakinek helyettesítenie, ki lenne erre a legalkalmasabb? 8. Kivel töltenél szívesen egy vasárnapot az osztálytársaid közül? 9. Kik azok az osztálytársaid közül, akiknek a viselkedése sokaknak tetszik, akiknek a viselkedését sokan követik? 10. Egy diákparlamentben ki képviselné legjobban az osztályt a társaid közül?

12 Kérdőív középiskolásoknak • Rokonszenvi kérdés: 2, 5, 8(együttlét, barátkozás) 6(bizalom) • Funkció: 1, 7, 10(vezetés, szervezés) 4(döntés, igazságosság) • Egyéni tulajdonság: 3 • Népszerűség: 9

13 A szociogram A kölcsönös rokonszenvi választások alapján felrajzolt csoportszerkezeti hálózat, a társas mezőt alkotó kapcsolatok térképe. A kölcsönösségi táblázat grafikus ábrázolása.

14 A kölcsönösségi táblázat

15 A szociogram

16 A szociogram / óvodai csoport

17 A szociogram

18

19 Akikre különösen figyelni kell: 1. perem: (1) nem választ, és őt se választják → magányos (2) ő választ, de őt nem választják (3) őt választják, de ő nem viszonozza 2. centrum, sztár Egy iskolai osztály működése akkor optimális, ha • szerkezete több központú, • a gyerekek sok kötődési szállal kapcsolódnak, • szűk a perem, és • a peremre nem a gyengék szorulnak, hanem azok, akiknek lakóhelyük, sajátos érdeklődésük miatt más közösségben vannak barátaik.

20 A csoportfejlődés fázisai 1. alakulás (forming) egymás megismerése, önmagunk bemutatása 2. viharzás (storming) a pozíciókért és szerepekért vívott harc, a hierarchia kialakítása egyéni különbségek szerepe viták, konfliktusok, rivalizálás 3. normaképzés (norming) a csoportra jellemző értékek, szabályok, viselkedés 4. működés (performing) 5. megszűnés (ending) - meghatározott időre vagy feladatra szerveződött csop. - nincs új cél → érdektelenség - túlzott mértékű konfliktusok

21 Csoportközi konfliktusok • identitásunk fontos eleme a csoportokhoz tartozásunk • pozitív önértékelés vágya → saját csoportunkat más hasonló csoportoktól különbözőnek és jobbnak látjuk ↓ ↓ ↓ • hajlunk arra, hogy saját csoportunkat túlértékeljük, mások csoportjait leértékeljük + a csoportok közti különbségeket felnagyítva észleljük

22 A versengés hatása • Sherif & Sherif terepkísérlete (1961): nyári tábor é fiúknak, három hétig tartó kísérlet 1. mesterségesen kialakított csop-k, külön barakkban elszállásolva („Ördögök” és „Bulldogok”) közös programok, kooperatívan megoldható feladatok (közös főzés, kötélhíd építés, ugródeszka építése ) szerepek, csoportszokások, normák kialakulása sajátos nyelvhasználat, utalások, viccek 2. versenyszerű játék (rögbi, baseball, számháború) bevezetése, jutalom a győztes csapatnak → ellenségeskedés 3. a versengés megszüntetése: az ellenségeskedés és a bizalmatlanság nem csökken, sőt, növekedik! 4. megoldás: kölcsönös függés (kooperáció szükséges a közös cél eléréséhez, pl. vízvezetékszerelés, bedöglött teherautó)

23 Minimális csoport paradigma • Tajfel, • tetszőleges kritérium (pl. kockadobás) alapján két csoportra osztott v.sz-k úgy osztják el a jutalmat két ember között, hogy - a saját csoportba tartozó többet kapjon, ill. - a megítélt összegek közti különbség a legnagyobb legyen!

24

25 Társas befolyásolás • Sherif (1935) és az autokinetikus hatás Becsülje meg a fénypont mozgását! • egyedül: néhány cm-től néhány m-ig mások előtt: a becslések egy csoportnormába konvergálnak → hajlamunk van egyetérteni azzal, amit mások gondolnak!

26 Társas befolyásolás • Asch (1980) és a jól látható vonalak Három vonal közül melyik ugyanolyan hosszú, mint a célvonal? ítélet mások előtt, csak az utolsó a valódi v.sz. 35% akkor is ragaszkodott a csoportnormához, ha az nyilván-valóan hibás volt!

27 Konformitás • Egyének gondolatainak, érzéseinek vagy viselkedésének konvergenciája a csoportnorma irányában • Személyes konformitás: amikor az emberek valóban meg vannak győződve arról, hogy a csoportnak igaza van, és önként magukénak ismerik el a csoport normáit • Nyilvános konformitás (behódolás): amikor az emberek valóságos vagy képzelt nyomásnak engedve olyan csoportnormák szerint viselkednek, amelyeket személy szerint nem helyeselnek • A konformitás és annak megítélése függ a kultúrától!

28 Aronson első törvénye: „Nem feltétlenül őrült, aki őrült dolgokat művel.”


Letölteni ppt "BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA 4. Csoportok szerkezete, szociometria Csoportközi viszonyok, társas befolyásolás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések