Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevételek, költségek, ráfordítások és időbeli elhatárolások.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevételek, költségek, ráfordítások és időbeli elhatárolások."— Előadás másolata:

1 Bevételek, költségek, ráfordítások és időbeli elhatárolások

2  A törvény szerint az árbevétel a szerződés szerinti teljesítés elismert, elfogadott értékében számlázott összege vagy a készpénzzel kiegyenlített érték  Teljesítés alatt a szállítási szerződésben, megbízási szerződésben meghatározott, vagy az ügyletre vonatkozó megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelő és jogilag elfogadható - a vevő, a megrendelő, a megbízó, a fuvarozó által elismert - tényleges, szerződés szerinti, okmánnyal alátámasztott teljesítést kell érteni  A teljesítés megtörténtét (beleértve a számlázott érték helyességét is) a szerződésben meghatározott módon, egyértelműen, a kívülálló számára is elfogadható, bármikor ellenőrizhető formában igazolni kell

3  Az árbevételt a teljesítés megtörténtének időszakára az elfogadott, igazolt összegben a számla alapján kell elszámolni (felárakkal növelt, árengedménnyel csökkentett)  A nettó árbevételt módosító tételeket az eladó által kiállított helyesbítő számla alapján kell elszámolni  Stornó számla kiállítására akkor kerül sor, ha a teljesítés meghiúsul vagy a számlát tévedésből nem megfelelő adatokkal készítik el  A helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik akkor, ha a teljesítés időpontjában már fennálló, megismerhető, a szerződés szerinti feltételektől való eltérések (pl. mennyiség, egységár eltér) vagy a teljesítést követően végrehajtott szerződésmódosítás (pl. minőségi árcsökkentés) miatt adják

4  A kimenő számla késedelme nem értelmezhető, hiszen maga az érintett a számla kibocsátója  Árbevétel csak (a másik fél által elfogadott) számla alapján könyvelhető  Ha a számla nem állítható ki, mert a termék átadása még nem történt meg vagy a szolgáltatás még nem teljesült, akkor a készletek között marad a teljesítmény közvetlen önköltsége, tehát nem lehet eredményt kimutatni

5  Az időbeli elhatárolások az összemérés elvének alkalmazásából következnek  Összemérés elve alapján a költségeket a bevételekkel azonos időszakra kell elszámolni, amit termékgyártás esetén a készletrevétel biztosít  Árbevételt időbeli elhatárolással csak több évet érintően teljesített szolgáltatásnyújtás elszámolása esetén lehet kimutatni!  Előfordulása részletfizetés, időszaki elszámolás alkalmazásakor jellemző (pl.10. hótól n.éves elsz.)

6  Az értékesítés árbevételének megállapítása során a számla szerinti devizát, az ellenértékként kapott valutát a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a törvény 60. §-a szerint meghatározott és a vállalkozó által választott - devizaárfolyamon kell forintra átszámítani  Ha az értékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű importáruval, importszolgáltatással egyenlítik ki, azaz az ügylethez kapcsolódóan pénzmozgás nincs, akkor a szerződés szerinti devizaértéket az első teljesítés napjára vonatkozó - a törvény 60. §-ában meghatározott - devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, biztosítva ezzel, hogy a két tétel értéke azonos összegű legyen forintban

7  Az értékesítés nettó árbevétele a belföldi értékesítés és az exportértékesítés nettó árbevételét foglalja magában  Az exportértékesítés határparitásos árbevételének megállapításához szükséges, hogy az exportértékesítés árbevételét csökkentse a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértéke

8  Az olyan bevételek, amelyek nem képezik részét az értékesítés nettó árbevételének, amelyek azonban a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek, egyéb bevételnek minősülnek  Nem elhatároló ismérv a szokásos és a rendkívüli mérték!  Az egyéb bevételek lehetnek: ◦ Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó ◦ Pénzügyi rendezéshez nem mindig kapcsolódó ◦ Pénzügyi rendezéstől független tételek ◦ Elszámolás-technikai jellegű egyéb bevételek

9  Év közben az egyéb bevételek elszámolása általában a pénzügyi rendezéssel egyidőben történik  Zárás során a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évhez kapcsolódó egyéb bevételek többségét csak akkor lehet elszámolni, ha a pénzügyi rendezés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént  A mérlegkészítésig befolyt összegek biztos bevételt jelentenek. Ilyenek: kártérítés, bírság, kötbér, késedelmi kamat, a behajthatatlan követelésre befolyt pénzösszeg és a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatás.

10 A vállalkozó számára biztos bevételt jelentenek a jogszerűen igényelt, hatóságoktól járó bevételek, ezért a mérlegkészítés időpontjáig igényelt és visszaigazolt összeget el kell számolni, függetlenül a pénzügyi rendezéstől ◦ a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére az adóhatóságtól, illetve jogszabály által meghatározott szervezettől - visszafizetési kötelezettség nélkül - igényelhető támogatás összegét, ◦ a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményekhez kapcsolódóan a biztosító által elfogadott, visszaigazolt kártérítés összegét

11  Az egyéb bevétel elszámolásának nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha a számviteli törvény, illetve más jogszabály eltérően rendelkezik  Ilyen eltérő rendelkezés például a bíróság által jogerősen megítélt - korábban peresített - követelés elszámolása, amit függetlenül a pénzügyi rendezéstől a jogerős ítélet üzleti évében kell bevételként kimutatni

12 A pénzügyi rendezéstől függetlenül kell egyéb bevételként kimutatni o az eredeti követelést engedményezőnél a követelés engedményezésének (értékesítésének), o a tárgyi eszközök, az immateriális javak közvetlen értékesítésének, o a kötelezettség teljesítésére, a csereszerződés keretében, a tőkekivonással történő tőkeleszállításkor átadott immateriális jószág, tárgyi eszköz számlázott, a vevő által elismert értékét, azért, mert ezen ügyleteknél nem indokolt az értékesítés ellenértéke elszámolásának általános szabályaitól eltérni

13 ‣A pénzügyi rendezéstől függetlenül kell egyéb bevételként kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatás- nyújtáshoz közvetve kapcsolódó nem számlázott - utólag kapott engedmény követelésként elszámolt összegét a jóváíró (értesítő) levél alapján ‣A szerződésen alapuló (forgalmi) engedmény a szerződéses gazdasági esemény részét képezi, ezért nem minősül adott/kapott támogatásnak (Tao korrekció nincs) – ellentétben a skontó késedelmi kamatot meghaladó részével ‣Amennyiben az utólagos engedmény elszámolása számlahelyesbítéssel történik, akkor azt az árbevétel (költség) módosításaként kell elszámolni

14 ‣A követeléseknél, ha év közben az értékvesztéssel csökkentett követelés könyv szerinti értékét meghaladó teljesítésre (pénzügyi rendezésre, beszámításra stb.) kerül sor, a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, hanem az értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéket meghaladóan realizált összeget - a követelés eredeti jogosultjánál - egyéb bevételként kell elszámolni

15 Ilyenek:  a korábban képzett céltartalék feloldása, felhasználása,  az immateriális javak, a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenési leírásának visszaírt összege,  a követelések, a készletek visszaírt értékvesztése,  a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltár- értékelési különbözete,  a halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy cégérték tárgyévben leírt összege,  a nyereség jellegű kerekítési különbözet

16  A törvény az EGK 4. számú irányelvének megfelelően az anyagjellegű ráfordítások körébe tartozik az anyagköltség, az igénybe vett szolgáltatások értéke, az egyéb szolgáltatások értéke, az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke  Anyagköltség az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt) bekerülési értéke  Az anyagok értékesítését Elábé címén kell elszámolni  Nem része az anyagköltségnek a hiányzó vásárolt anyagok bekerülési értéke, továbbá a vásárolt anyagok értékvesztésének összege, valamint nem csökkenti az anyagköltséget a leltári többletek értéke

17  Az igénybe vett szolgáltatás a vállalkozási tevékenység, a saját tevékenység érdekében (előfizetések is)felmerült szolgáltatásokat foglalja magában  Az igénybe vett szolgáltatások tartozhatnak a közvetített szolgáltatások közé is, ha megfelelnek az ott megadott kritériumoknak  Az egyéb szolgáltatások értéke közé azon szolgáltatások tartoznak, amelyek nem minősülnek sem igénybe vett szolgáltatásnak, sem közvetített szolgáltatásnak. Ilyenek a hatósági, az államigazgatási, a banki, a biztosítóintézeti szolgáltatások, ha azokat a vállalkozó tevékenysége érdekében vette igénybe

18  Az eladott áruk beszerzési értékeként az általában változatlan formában értékesített vásárolt anyagok, áruk (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt) bekerülési értékét kell számításba venni  Ez azonban nem zárja ki azt, hogy azon mások - például bérmunkában - ne végezzenek értéknövelő munkákat  Az eladott áruk beszerzési értékét növeli az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értéke, de csökkenti a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értéke  Nem része az eladott áruk beszerzési értékének az áruk leltározási hiányainak, többleteinek beszerzési értéke, az alvállalkozói teljesítmények, a továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények értéke, továbbá az áruk, az alvállalkozói teljesítmények értékvesztésének összege

19  Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékének meghatáro- zásakor azoknak a szolgáltatásoknak az értékét kell figyelembe venni, amikor a vállalkozó - az értelmező rendelkezések szerint - vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak (a vállalkozó a szolgáltatást közvetlenül nem saját tevékenységéhez vette igénybe), és az így vásárolt szolgáltatás ténylegesen értékesítésre (továbbszámlázásra) is kerül  A közvetített szolgáltatással szembeni követelményeknek azonban a Ptk-ban szabályozott esetekben az alvállalkozói teljesítmény is megfelelhet, amennyiben szolgáltatás a tárgya az alvállalkozói teljesítménynek  Ha az alvállalkozói teljesítmény tárgya termék, akkor ezt áruként kell nyilvántartani

20  A személyi jellegű ráfordítások a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket és a bérjárulékokat foglalják magukban  A bérköltség meghatározásánál a statisztikai előírásokat veszi figyelembe a törvény  Bérjáruléknak minősül minden olyan hozzájárulás, járulék, amelyet adók módjára fizetnek, amelyet a foglalkoztatottak száma, illetve a személyi jellegű ráfordítások alapján állapítanak meg (Szocho, Eho, szakképzési hozzájárulás, céges szja stb.)

21  Személyi jellegű egyéb kifizetés minden olyan kifizetett, elszámolt összeg amelyet természetes személy kap (akár közvetlenül, akár közvetetten, valamilyen szolgáltatás igénybevételével), és amely összeg nem minősül egyébként bérköltségnek, illetve vállalkozási díjnak  Kedvezményes adózással nyújtható ◦ Béren kívüli juttatások (Szja 71.§) ◦ Egyéb meghatározott juttatások (Szja 70.§) Minden egyéb juttatás a jogviszony szerinti járandóságnak minősül

22  A törvény szerint a tárgyévben értékcsökkenési leírásként elszámolt költség összege megegyezik az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékének - terv szerinti értékcsökkenés címén elszámolt – csökkenésével  A terven felüli értékcsökkenés összegét - függetlenül attól, hogy az eszköz állományból kivezetésre kerül-e vagy sem - az egyéb ráfordítások között kell az értékvesztésekkel azonosan elszámolni  A törvény azon eszközöknél, amelyek egyedi bekerülési értéke nem haladja meg a 100 ezer forintot lehetővé teszi, hogy azok bekerülési értékét a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként a vállalkozók elszámolják

23  Az egyéb ráfordítások közvetlenül nem kapcsolódnak az értékesítés nettó árbevételéhez, amelyek azonban a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak  Nem elhatároló ismérv a szokásos és a rendkívüli mérték!  Az egyéb ráfordítások lehetnek: ◦ Pénzügyi rendezéstől függő és független tételek ◦ Elszámolás-technikai jellegű egyéb ráfordítások

24  A gazdasági év folyamán a pénzügyi teljesítéssel egyidőben kell elszámolni egyéb ráfordításként a költségek fedezetére átadott pénzeszköz, a megfizetett késedelmi kamat, kártérítés, büntetés összegét  Az elszámolás időpontja általában a gazdasági esemény megtörtéhez kapcsolódik

25  A tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évhez kapcsolódó egyéb ráfordítások többségét az óvatosság elve alapján a pénzügyi rendezéstől függetlenül ki kell mutatni, ha az az adott év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontja előtt ismertté vált eseményhez kapcsolódik  Az adóhatóság felé fizetendő adók, hozzájárulások összegét a bevallás alapján, a bevallással érintett időszakra kell elszámolni  A bírósági döntések alapján keletkező kártérítési kötelezettségek összegét a jogerős ítélet üzleti évében kell elszámolni

26 A pénzügyi rendezéstől függetlenül kell egyéb ráfordításként kimutatni o az eredeti követelést engedményezőnél az engedményezett követelések értékét o az értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak nyilvántartás szerinti értékét kapcsolódóan az ugyanilyen címen elszámolt egyéb bevételekhez

27 ‣A pénzügyi rendezéstől függetlenül kell egyéb ráfordításként kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatás- nyújtáshoz közvetve kapcsolódó nem számlázott - utólag adott engedmény kötelezettségként elszámolt összegét a jóváíró (értesítő) levél alapján ‣A szerződésen alapuló (forgalmi) engedmény a szerződéses gazdasági esemény részét képezi, ezért nem minősül adott/kapott támogatásnak (Tao korrekció nincs) – ellentétben a skontó késedelmi kamatot meghaladó részével ‣Amennyiben az utólagosan adott engedmény elszámolása számlahelyesbítéssel történik, akkor azt az árbevétel módosításaként kell elszámolni

28 Ilyenek:  a céltartalék képzése,  a készletek, a követelések elszámolt értékvesztése,  a behajthatatlan követelések leírása,  a hiányzó, a tárgyévben megsemmisült vásárolt és saját termelésű készletek könyv szerinti értéke,  az immateriális javak, a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése,  a kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözete,  a veszteségjellegű kerekítési különbözet

29  Pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni ◦ a külföldi pénzértékre szóló követelések, befektetések, értékpapírok és kötelezettségek év közben pénzügyileg is realizált árfolyamnyereségét, illetve árfolyamveszteségét, továbbá ◦ a valuta- és devizakészlet, a külföldi pénzértékre szóló követelések, befektetések, értékpapírok és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésekor elszámolt árfolyamnyereséget, illetve árfolyam-veszteséget ◦ Az átértékelésből adódó összesített különbözetet minden esetben el kell számolni árfolyamnyereségként, vagy árfolyamveszteségként

30 Skontó kezelése: amennyiben a vevő a fizetési határidőn (esedékességen) belül fizet, akkor árengedményt kap  a szerződésben meghatározott fizetési határidőn belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott - szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%-át meg nem haladó, nem számlázott - engedmény összegét a vevő a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között,  eladó pedig az adott árengedmény összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolja el. A 3%-ot meghaladó, ilyen címen adott (illetve kapott) engedmény összegét behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelésként (illetve elengedett kötelezettségként) kell a rendkívüli ráfordítások (illetve a rendkívüli bevételek) között elszámolni.

31  A rendkívüli bevételek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban  Cél, hogy egyértelműen megállapítható legyen a szokásos vállalkozási tevékenységen kívül eső - bevételt jelentő - események mérleg szerinti eredményre gyakorolt hatása  Nem tartoznak a rendkívüli bevételek közé a szokásos mértéket meghaladó bevételek, függetlenül azok jogcímétől, azokat az egyéb bevételek között kell kimutatni

32 A törvény szerint a rendkívüli bevételek között elsősorban  a társaságalapítással,  a tőkeemeléssel, a tőkeleszállítással, az átalakulással (ide értve a beolvadást is) kapcsolatos - a tulajdonosnál (a tagnál) kimutatásra kerülő - bevételeket, továbbá  a közvetlenül vagy közvetve vagyonváltozást eredményező bevételeket kell kimutatni

33 A vagyonváltozást eredményező bevételek általában halasztott bevételek:  az elengedett kötelezettség összege akkor, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik,  a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás,  a véglegesen átvett pénzeszközök összege,  a térítés nélkül átvett, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értéke, térítés nélkül kapott szolgáltatások piaci értéke  a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összege, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik

34 A halasztott bevételt - a fejlesztés során megvalósított eszköz, - az elengedett, harmadik fél által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve - a térítés nélkül átvett eszköz beszerzési értékének, illetve beszerzési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni Akkor is meg kell szüntetni az elhatárolást, ha a fejlesztési támogatást bármilyen ok miatt a vállalkozásnak vissza kell fizetni. (Tulajdonképpen ez is az általános szabályból következő előírás, hiszen a visszafizetést rendkívüli ráfordításként kell elszámolni.)

35  A rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban  Cél, hogy egyértelműen megállapítható legyen a szokásos vállalkozási tevékenységen kívül eső - ráfordítást jelentő - események mérleg szerinti eredményre gyakorolt hatása  Nem tartoznak a rendkívüli ráfordítások közé a szokásos mértéket meghaladó ráfordítások, függetlenül azok jogcímétől, azokat az egyéb ráfordítások között kell kimutatni

36 A törvény szerint a rendkívüli ráfordítások között elsősorban  a társaságalapítással,  a tőkeemeléssel, a tőkeleszállítással, az átalakulással (ide értve a beolvadást is) kapcsolatos - a tulajdonosnál (a tagnál) kimutatásra kerülő - ráfordításokat, továbbá  a közvetlenül vagy közvetve vagyonváltozást eredményező ráfordításokat kell kimutatni

37 A vagyonváltozást eredményező ráfordítások (folytatás):  a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke, valamint a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értéke, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben,  a behajthatatlannak nem minősülő - elengedett követelés könyv szerinti értéke,  a véglegesen átadott pénzeszközök összege

38 A vagyonváltozást eredményező halasztott ráfordítások (folytatás) :  a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összege a tartozást átvállalónál,  a visszafizetési kötelezettség nélkül adott (máshová nem sorolt), pénzügyileg rendezett támogatás, valamint  a fejlesztési célra, korábban kapott, bármilyen ok miatt visszafizetett támogatás összege

39  Az elengedett követelés, kötelezettség, a végleges pénzátadás – ide értve a nem számlázott engedmény visszatérítését is – elszámolása a rendkívüli eredmény részeként történik  Rendkívüli bevételre tekintettel az adóalap- csökkentés lehetősége 2010-től a 7.§ (1) ly) hatályon kívül helyezésével megszűnt  Rendkívüli ráfordításra tekintettel az adóalap növelési kötelezettség a 8.§ (1) h) alapján a kapcsolt felek közötti ügylet esetén áll fenn

40  Az aktív időbeli elhatárolások az összemérés elvének alkalmazásából következnek  A törvény szerint a megbízható és valós összkép, a pontosabb információ érdekében az aktív időbeli elhatárolásokon belül elkülönítetten kell kimutatni: ◦ a bevételek, ◦ a költségek, ráfordítások időbeli elhatárolását, ◦ a halasztott ráfordításokat.  A bevételek időbeli elhatárolásaként az időszakra járó árbevételt (szolgáltatás időszaki elszámolása), a járó kamatbevételt kell kimutatni  A névérték alatt kibocsátott, névérték alatt vásárolt diszkont értékpapíroknál (függetlenül attól, hogy az befektetett eszköz vagy forgóeszköz) a névérték és a vételár közötti különbözetet időarányosan kamatbevételként kell elszámolni

41 Aktív időbeli elhatárolásként - elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni  Az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ideértve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el,  Az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el,  Ha a visszafizetendő összeg nagyobb a kapott összegnél, a különbözetből az eredményt csökkentő tételként még el nem számolt összeget

42  A passzív időbeli elhatárolások az összemérés elvének alkalmazásából következnek  A törvény szerint a megbízható és valós összkép, a pontosabb információ érdekében az aktív időbeli elhatárolásokon belül elkülönítetten kell kimutatni: ◦ a bevételek, ◦ a költségek, ráfordítások időbeli elhatárolását, ◦ a halasztott bevételeket

43 Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni:  a) a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi,  b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra,  c) mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget,  d) a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát

44  Időbelileg el kell határolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből a tárgyévben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget  Amennyiben a kapott támogatás közvetlenül nem költséget, ráfordítást ellentételez, illetve a vállalkozó nem fejlesztési célra kapta, akkor azt időbelileg nem lehet elhatárolni  A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték fölött vásárolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok beszerzési értéke és névértéke közötti különbözetből az üzleti év mérlegfordulónapjáig időarányosan jutó összeg a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként elszámolható (a beszerzési érték és a névérték közötti különbözet így időarányosan, és nem a beváltáskor egy összegben csökkenti az eredményt)

45 Dr. Takácsné Grúz Erzsébet Adószakértő Bejegyzett könyvvizsgáló INEZ AUDIT Kft. Eger, Orgonás tér 4.


Letölteni ppt "Bevételek, költségek, ráfordítások és időbeli elhatárolások."

Hasonló előadás


Google Hirdetések