Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nyilvántartás, bizonylatolás és adózás.  Az eszközök között azokat a befektetett eszközöket, forgóeszközöket kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó rendelkezésére,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nyilvántartás, bizonylatolás és adózás.  Az eszközök között azokat a befektetett eszközöket, forgóeszközöket kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó rendelkezésére,"— Előadás másolata:

1 Nyilvántartás, bizonylatolás és adózás

2  Az eszközök között azokat a befektetett eszközöket, forgóeszközöket kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátottak, amelyek a gazdálkodók működését szolgálják, függetlenül attól, hogy ezen eszközök tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz.  A törvény szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé kell besorolni. A készletek a forgóeszközök közé tartoznak.  Az eszközök leltározása naprakész részletező nyilvántartás esetén legalább 3 évente kötelező!  A készleteket analitikus nyilvántartás hiányában a mérleg összeállítása előtt leltározni és értékelni kell!

3 A készletek fajtái:  Értékesítési céllal beszerzett készletek, melyek az értékesítésig változatlan állapotban maradnak, bár az értékük változhat (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások);  A termelés, feldolgozás fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termékek);  Feldolgozottan értékesítésre váró készletek (késztermékek);  Befejezetlen termelésként állományba vett mérlegfordulónapig teljesített, de ki nem számlázott szolgáltatások  Az értékesítendő termékek előállítása vagy szolgáltatások nyújtása során felhasználandó anyagok

4 A készletek fajtái (folytatás):  Az anyagi eszközök használatbavételükig, amelyek a vállalkozás tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják  A használat, a rendeltetés tartós megváltozása vagy feleslegessé válás miatt átsorolt (átminősített) tárgyi eszközök  Értékesítési célra beszerzett, de átmenetileg használatba vett eszközök (bemutató autók, informatikai eszközök, kávéfőző gépek stb.) Nem lehet a készletek között kimutatni a javításra, a bérmunkára, a bizományba átvett készleteket

5  A vásárolt készletek bekerülési értékének része a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek  Ilyenek: a vételár felárral növelt, engedménnyel csökkentett összege, a szállítási, rakodási, bizományi, közvetítői díj, a vámteher, a jövedéki adó, a környezetvédelmi termékdíj, a le nem vonható áfa, a készlethez kapcsolódó igénybe vett hitel, kölcsön díjai és kamatai, valamint a vásárolt vételi opció díja Az eszközök értékét növelő bekerülési értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő saját és idegen munkafolyamatokat, illetve a megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat

6  Áruk: értékesítésre vásárolt eszközök, melyeknél az adott vállalkozónál azon értéknövelő tevékenységet, műveleteket közvetlenül nem végeznek  Eladott áruk beszerzési értéke az általában változatlan formában értékesített vásárolt anyagok, áruk bekerülési értéke  nem kizárt, hogy azon mások - például bérmunkában - végezzenek értéknövelő munkákat, akár olyat is, amelynek eredményeként maguk az áru jellemzői is megváltoznak

7  Az eladott áruk beszerzési értékét közvetlenül a 8. számlaosztályban kell könyvelni  Folyamatos nyilvántartás esetén a beszerzés lehet készletnövekedés, az értékesítés ELÁBÉ ráfordítás  Analitikus nyilvántartás hiányában a beszerzés közvetlenül ELÁBÉ  Mindkét esetben alapvető követelmény az év végi mennyiségi felvétel és a leltár kiértékelése (FIFO- utolsó beszerzési ár, tényleges beszerzési ár)  A leltár az ELÁBÉ (eredmény) és a készlet (mérlegtétel) meghatározásának alapja

8  Az eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolni a befektetett eszközök közül a készletek közé - piaci értéken - átsorolt eszközök értékét is, ha azokat az átsorolást követően változatlan formában értékesítik  Nem szabad az eladott áruk beszerzési értékében kimutatni a saját kereskedelmi egységbe kiszállított saját termelésű készletek értékét

9 A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. A vállalkozó (ha a szerződés nem tiltja) alvállalkozó igénybevételére jogosult, aki, mint közreműködő a vállalkozási szerződésben meghatározott rész-feladatokat lát el, avagy a teljes szolgáltatást is elvégezheti. Az alvállalkozói teljesítmény kétféleképpen jelenik meg a számvitelben:  Beépül az alvállalkozói teljesítményt igénybevevő nyújtott szolgáltatásába, vagy az értékesített termékbe – igénybevett szolgáltatás  A vállalkozás nem a saját tevékenységéhez veszi igénybe, egy az egyben továbbadja – közvetített szolgáltatás

10  Az eladott (közvetített) szolgáltatások elszámolása megegyezik az áruk számviteli elszámolásával  Értékének meghatározásakor azoknak a szolgáltatásoknak az értékét kell figyelembe venni, amikor a vállalkozó - az értelmező rendelkezések szerint - vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak (a vállalkozó a szolgáltatást közvetlenül nem saját tevékenységéhez vette igénybe), és az így vásárolt szolgáltatás ténylegesen értékesítésre a szerződésben foglaltak alapján közvetítésre, (továbbszámlázásra) kerül

11 A saját termelésű készleteknél a bekerülési érték a közvetlen önköltség, amelynek részei  a termék előállításakor közvetlenül felmerült költségek, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő költségek, valamint  azok a költségek, melyek a termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók A közvetlen önköltség megállapítása történhet termékenkénti utókalkulációval, norma szerinti közvetlen önköltség használatával (elszámoló ár, K.É.K.) vagy FIFO módszerrel

12  A saját előállítású terméknek a saját kisker üzletébe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő továbbfelhasználásakor megfizetett adó, járulék, termékdíj összegével az előállított termék előállítási költségét, beszerzési értékét növelni kell a megállapított, bevallott adó, járulék, illetve környezetvédelmi termékdíj összegével, illetve csökkenteni kell azok visszatérített összegével

13  Összköltség-elszámolás esetén a saját termelésű készletek minden változását a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben kell könyvelni  Készlet növekedése: T 23, 25 – K 581  Készlet csökkenése: T 581 – K 23, 25  A saját termelésű készletek értékét az értékeléskor fennálló állapotnak megfelelően kell elszámolni (csökkent érték esetén az érvényes piaci áron)

14  A készleteknél is értékvesztést kell elszámolni akkor, ha a könyv szerinti érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert piaci érték, illetve ha a könyv szerinti értéket azért kell csökkenteni, mert a készlet nem felel meg a vonatkozó előírásoknak, eredeti rendeltetésének, mert a készlet megrongálódott, felhasználása, értékesítése kétségessé vált, mert a készlet felesleges  Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét (éven belül nem jellemző!), a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell az éves beszámolót készítők esetében

15 Az összköltség eljárással készült eredmény-kimutatásban az eredményre ható tényezők bemutatásánál fontos szerepe van az aktivált saját teljesítmények értékének, amely  egyrészt a saját előállítású eszközök aktivált értékét,  másrészt a saját termelésű készletek állományváltozását foglalja magában Az aktivált saját teljesítmények értéke valójában a vele azonos nagyságú közvetlen költségek fedezete, amely az értékesítésre nem került, de a törvény szerint elszámolandó teljesítmények közvetlen önköltséggel azonos értékét jelenti

16 Az aktivált saját teljesítmények  a) a saját előállítású eszközök aktivált értéke ◦ aa) a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények, valamint ◦ ab) a törvény előírásai szerint az egyéb és rendkívüli ráfordítások között elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények közvetlen önköltségét kell figyelembe venni  b) a saját termelésű készletek állományváltozása (az üzleti év végi záróállomány és az üzleti év eleji nyitóállomány különbözete)

17  Jelentős készletforgalom esetén célszerű a készletmozgások egészét bizonylatolni  Megrendelés – Szerződés– Számlázás – Bevételezés – Felhasználás – Feladások – Leltári eltérések  Kisebb készletállomány kezelése esetén a beszerzéssel egyidőben költség- év végén a leltár felvétele és kiértékelése – eredmény és készlet helyesbítése - mérleg leltári alátámasztása  Készlet értékesítése esetén kivételezési bizonylatok - átadás - számla – főkönyvi elszámolás bevételben és a ráfordítások között  A készlet változását a bizonylatolt átadás-átvétel időszakára kell elszámolni!

18  Véglegesen kapott támogatások a támogatási szerződésben foglaltak szerint lehetnek: a) Jogszabály előírása alapján közvetlenül a saját tőke javára elszámolandó b) Eredmény javára elszámolandó összegek A kapott támogatásokat az összeg megérkezésekor kell elszámolni (általában T 38 – K 96) A tőketartalékba helyezett összegeket a feltételek teljesítéséig lekötött tartalékba kell átvezetni. Feloldásra csak a kötelezettség lejárta után van lehetőség

19  A mérleg leltári alátámasztása kötelező!  A leltárt a fordulónapra kell összeállítani  A leltár felvétele a nyilvántartástól függően történhet a naptári évben vagy kizárólag a fordulónapon  A leltár kiértékelése a számviteli politika, illetve az önköltség-számítási szabályzat szerint  A készletek esetleges értékvesztését a mérleg készítés napjával kell elszámolni  A selejt, értékvesztés a Tao alapot nem érinti, de igazolni kell, hogy felmerülése az ésszerű gazdálkodás keretei között indokolt volt (tárolás, jegyzőkönyv, leltár)

20 Dr. Takácsné Grúz Erzsébet Adószakértő Bejegyzett könyvvizsgáló INEZ AUDIT Kft. Eger, Orgonás tér 4.


Letölteni ppt "Nyilvántartás, bizonylatolás és adózás.  Az eszközök között azokat a befektetett eszközöket, forgóeszközöket kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó rendelkezésére,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések