Államháztartási gazdálkodási előírások változásai

Az előadások a következő témára: "Államháztartási gazdálkodási előírások változásai"— Előadás másolata:

1 Államháztartási gazdálkodási előírások változásai
Kézdi Árpád PM KKF 2010. május 21.

2 I. Általános áttekintés
2

3 Az új Ámr. szerkezete I. fejezet: bevezető rész (hatály, értelmező rendelkezések), II. fejezet: költségvetési szervek jogállása, működése: a gazdasági szervezet, gazdasági vezető, pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyekre megállapított képesítési követelmények, a költségvetési szerv szabályzatai, a jogi személyiségű szervezeti egység, III. fejezet: a költségvetési tervezés szabályai, IV. fejezet: előirányzatok megváltoztatása: V. fejezet: kötelezettségvállalás (ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés előírásai, VI. fejezet: a költségvetési szerv gazdálkodásának szabályai, VII. fejezet: fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok felhasználása, 3

4 VIII. fejezet: belső kontrollrendszerek,
IX. fejezet: a kincstárnok és a kincstári, önkormányzati, átalakítási, megszüntetési biztos, X. fejezet: számlavezetés és kincstári finanszírozás rendje: időarányos és teljesítésarányos finanszírozás, TB finanszírozás rendje PM rendeletbe került át, XI. fejezet: a költségvetési folyamatok ütemezése, megfigyelése: előirányzat-felhasználási terv, XII. fejezet: maradványelszámolás és beszámolás, XIII. fejezet: adatszolgáltatások, közérdekű adatok közzététele, XIV. fejezet: záró rendelkezések. 4

5 II. Tervezés az államháztartás önkormányzati rendszerében
5

6 Költségvetési rendelet
lényegi változások nincsenek, ugyanúgy költségvetési koncepció és költségvetési rendelet készül, kötelező tartalmi elemei módosultak (hiány finanszírozása). Éves költségvetés helyi önkormányzati költségvetési szerv ben nem köteles megvalósítási terv készítésére, ha teljesítményterv készítésére sem köteles, az éves költségvetés készítési kötelezettségét az elemi költségvetés kiadásával teljesíti. Elemi költségvetés ha az önállóan működő költségvetési szerv pénzügyi, gazdasági feladatait más irányító szerv alá tartozó költségvetési szerv látja el, költségvetése az irányító helyi önkormányzat elemi költségvetésében szerepel. 6

7 III. A gazdasági szervezet, gazdasági vezető
7

8 A gazdasági szervezet feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, de a tevékenységek között párhuzamosság nem lehet, ilyen esetben a szervezeti egységek összessége a gazdasági szervezet, a működtetéssel, üzemeltetéssel, beruházással, a vagyon hasznosításával és védelmével kapcsolatos feladatok ellátása szolgáltatás megrendelésével is történhet, a gazdálkodással, könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat csak a gazdasági szervezet végezheti, ha a költségvetési szervnek nincs gazdasági szervezete, az irányító szerv kijelöl egy gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet, gazdasági szervezettel nem rendelkező helyi önkormányzati önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv esetén nem kötelező a kijelölés, 8

9 az önkormányzati hivatal, a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete, vagy kifejezetten más költségvetési szerv pénzügyi, gazdasági feladatai ellátására létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szerv külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölhető. A gazdasági vezető a gazdasági vezető képesítési követelményei rögzítettek, felmentés kinevezéskor adható, ha a gazdasági szervezet feladatait több szervezeti egység látja el, a gazdasági vezetőnek a szervezeti egységek vezetőit irányító, ennek hiányában az SZMSZ-ben megjelölt személyt kell tekinteni, ha a gazdasági szervezettel nem rendelkező helyi önkormányzati önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv számára az irányító szerv nem jelöl ki más költségvetési szervet, a gazdasági vezető feladatainak ellátásáért a költségvetési szerv vezetője felel, 9

10 gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén gazdasági vezető nincs,
a pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyekre megállapított képesítési követelmények a kötelezettségvállalások ellenjegyzőire is vonatkoznak. 10

11 IV. Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, szakmai teljesítés igazolása, utalványozás, érvényesítés
11

12 Kötelezettségvállalás
a kötelezettségvállalás dokumentuma fogalom megszűnt, minden dokumentumot elismer az Ámr., ami a jogszabály szerinti fizetési kötelezettséget testesít meg, a kötelezettségvállalás fogalma csak a kiadásokra értelmezhető, a bevételek esetén a bevételek előírása történik, a kötelezettségvállalásra jogosult személy: főszabály: a kötelezettséget vállaló szerv vezetője vagy az általa írásban megbízott, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, kivételek, illetve értelmező (kiegészítő) szabályok az Országgyűlés által megválasztott személyek , uniós forrásból finanszírozott normatív jellegű (mérlegelést nem igénylő) támogatások esetén, önkormányzatok esetén a polgármester és a jegyző előirányzatainak kettébontása, 12

13 nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás:
a kis értékű kötelezettségvállalások (100 000 forint), kincstári körön kívüli személyekkel, szervezetekkel szemben fennálló kötelezettségeknél, ha annak jogosultsági feltételeit, összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, nemzetközi szervezetben való tagsági viszony, illetve jogerős bírósági, hatósági döntés teljes körűen meghatározza, érvényesítés, utalványozás, nyilvántartás ezekben az esetekben is szükséges. A kötelezettségvállalás ellenjegyzése, az ellenjegyző feladatai, a kötelezettségvállalás értéke a kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére jogosult személy: 13

14 főszabály: a gazdasági vezető, illetve a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat, alap gazdálkodási feladatait ellátó külön szervezeti egységének vezetője, vagy az általuk írásban kijelölt, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, kivételek a főszabály alól a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv, a jogi személyiségű szervezeti egység, az uniós közreműködő szervezetek, önkormányzatok esetén, ellenjegyző feladatai, kötelességei változatlanok, kincstári, önkormányzati biztos, kincstárnok kijelölése esetén a kötelezettségvállalás a biztos ellenjegyzése, illetve a kincstárnokkal lefolytatott előzetes egyeztetést követően érvényes, a kötelezettségvállalást követően nyilvántartásba kell venni (ideértve a következő éveket terhelő összegeket is), és legalább kiemelt előirányzati szinten az adott évet terhelő részt le kell kötni,

15 a kötelezettségvállalás-nyilvántartás tartalma rögzített,
a kötelezettségvállalás értéke meghatározásának elvei, módja: főszabály: számba kell venni valamennyi fizetési kötelezettséget akkor is, ha azok bekövetkezése bizonytalan, vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ, ha a kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg, a körülményeknek és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján a reális legmagasabb összegű fizetési kötelezettséget kell feltételezni, ha a közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, a kötelezettségvállalás értéke megegyezik a szerződésnek a Kbt. rendelkezései szerint számított értékével (48 hónap határozatlan időtartamú szerződéseknél), egyéb határozatlan időre vállalt kötelezettségnél az értékét a tárgyévben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni,

16 Szakmai teljesítés igazolása
a szabad fedezet rendelkezésre állásának vizsgálata: a tárgyév előirányzatainak (és - ha ismert - az azt követő évek keretszámainak) összevetése az addig vállalt (vállalni tervezett) kötelezettségekkel, a kötelezettségvállalás – a Kbt. 48. §-ának (3) bek. szerinti eset és az uniós forrásból utófinanszírozással biztosított támogatások kivételével – tiltott, ha a tárgyévben, valamint az azt követő években a szükséges fedezet nem áll rendelkezésre, ha előzetes írásos kötelezettségvállalás nem szükséges, az ellenjegyzést, fedezetvizsgálatot sem kell végrehajtani, a szabad előirányzatokat a kifizetéskor kell csökkenteni és nyilvántartásba venni. Szakmai teljesítés igazolása a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, az ellenszolgáltatás teljesítését igazolja,

17 Utalványozás, érvényesítés, az utalvány ellenjegyzése
csak a kiadások esetén kötelező, a bevételek esetén lehetőség, nem szükséges, ha a kiadás teljesítéséhez kizárólag az érvényesítő feladatainál megjelölt szempontokat kell vizsgálni, az arra jogosultakat – az adott kötelezettségvállaláshoz kapcsolódóan – a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki, uniós forrásból finanszírozott támogatások esetén a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy is megbízható. Utalványozás, érvényesítés, az utalvány ellenjegyzése az érvényesítő által vizsgálandó körülmények: az összegszerűség és a fedezet meglétén felül az Áht., az Ámr., a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak, továbbá a belső szabályzatokban foglaltak megtartása, az érvényesítés nem tagadható meg, ha az utalványozó erre írásban utasítja, azonban az ellenjegyzőhöz hasonló tájékoztatási kötelezettsége van,

18 utalványozás történhet: külön írásbeli rendelkezésként,
az érvényesítésre jogosult személyekre, valamint azok kijelölésére az ellenjegyzők kijelölésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, az uniós támogatások esetén a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy is megbízható, utalványozásra az érvényesített okmány alapján a kötelezettségvállalók kijelölésére vonatkozó szabályok szerint kijelölt személy jogosult, utalványozás történhet: külön írásbeli rendelkezésként, rövidített utalvány készpénzes fizetési mód esetén, nem kell külön utalványozni a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából befolyó, valamint a hatósági határozaton alapuló bevételt, a pénzügyi szolgáltatások kiadásait, az uniós forrásokból nyújtott támogatások lebonyolítási számláról történő kifizetését, az utalvány ellenjegyzésére az ellenjegyzésre vonatkozó szabályok alkalmazandóak. 18

19 Összeférhetetlenség, nyilvántartás
eddigi szabályokkal megegyező előírások, a kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, szakmai teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról naprakész nyilvántartást kell vezetni belső szabályzatban foglaltak szerint. 19

20 IV. A költségvetési szervek gazdálkodása
20

21 A személyi juttatási előirányzat és a létszám
Áht. és Ámr. szabályait együtt kell olvasni, a személyi juttatások, létszám tartalmának, az azon belül tervezendő tételek (jutalom) meghatározása, a személyi juttatások előirányzattal kapcsolatos szabályok:, a rendszeres személyi juttatáson a tárgyév február 1-jén foglalkoztatottak illetményét kell megtervezni, közhatalmi többletbevétel esetén a személyi juttatások a többlettel a közvetett és közvetlen kiadások levonása után növelhetőek az irányító szerv engedélyével, jutalommal kapcsolatos szabályok: önkormányzati közhatalmi költségvetési szervnél az önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű jutalom és céljuttatás tervezhető, közszolgáltató szervnél a tervezhető jutalom az eredeti rendszeres személyi juttatások 8%-a , 21

22 közintézmény, közintézet esetén a jutalomra kifizethető összeg nem haladhatja meg az önkormányzat rendeletében foglalt mértéket, állományába tartozó személy részére nem munkaköri feladatra kifizetett díjazás feltétele. Az önállóan működő költségvetési szerv gazdálkodásának sajátos szabályai a személyi juttatásokat és a járulékokat minden esetben, más előirányzatokat a munkamegosztási megállapodástól függően tartalmazhat a költségvetési kerete, a pénzügyi-gazdasági feladatait ellátó költségvetési szerv költségvetésében elkülöníthetőek olyan előirányzatok, amelyeket a hozzá kijelölt költségvetési szerv érdekében használ fel, ezek felhasználásáért az önállóan működő költségvetési szerv közvetetten felel. 22