Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szabályok és tapasztalatok a külföldi vonatkozásokat is tartalmazó gyermekvédelmi eljárásban Veszprém 2011. április 20. Előadó: dr. Purda Zsuzsánna.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szabályok és tapasztalatok a külföldi vonatkozásokat is tartalmazó gyermekvédelmi eljárásban Veszprém 2011. április 20. Előadó: dr. Purda Zsuzsánna."— Előadás másolata:

1 Szabályok és tapasztalatok a külföldi vonatkozásokat is tartalmazó gyermekvédelmi eljárásban Veszprém április 20. Előadó: dr. Purda Zsuzsánna

2 Különböző országok – eltérő eljárás gyermekvédelmet is érintő ügyekben  Európai Unió országai - Brüsszel II.  Nem uniós országok – kétoldalú és nemzetközi szerződések – ennek hiányában az évi 13.-as tvr.

3 Brüsszel II. Rendelet Időbeli hatálya: Március 1-től hatályos és felülírja a nemzeti jogszabályokat Földrajzi hatálya: Uniós országok, kivétel Dánia Tárgyi hatálya (mely ügyek tartoznak alá): A szülői felelősség megállapítására, gyakorlására, átruházására, korlátozására vagy megszüntetésére vonatkozó valamennyi ügy, kivéve gyermektartásdíj (szülői felügyelet = felelősség, sz.f. jogok: gondozás nevelés, törvényes képviselet, vagyonkezelés, gyámnevezés, gyámságból való kizárás)

4 Hatósági eljárásokban Joghatóság vizsgálata - gyermekvédelmi, szülői felügyeleti ügyekben a gyermek szokásos tartózkodási helye - gyermekvédelmi, szülői felügyeleti ügyekben a gyermek szokásos tartózkodási helye - gondnoksági ügyben a gondokolt tartózkodási helye

5 Melyek a tipikusan előforduló gyermekvédelmi ügyek?  Magyar állampolgár szülők gyermekével kapcsolatos ügyek –Külföldre vitt gyermek –Külföldre vitel szándékával érintett gyermek Itthon maradt gyermek  Külföldi állampolgár gyermekével kapcsolatos ügyek Magyarországon –Ellátás kérdései –Szülők nélküli gyermekek képviselete

6 Kikre vonatkozik a Gyermekvédelmi törvény  A törvény hatálya kiterjed – –a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire; –a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerinti személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. – –A törvény hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is. – –Ezeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, a nevelési felügyelet elrendelésének vagy az eseti gondnok kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

7 Magyar állampolgár szülők gyermekével kapcsolatos ügyek A szülők külföldön szándékoznak élni Tisztázandó kérdés, hogy a szülők véglegesen kívánnak-e külföldön élni, vagy csak munkavállalás céljából, időlegesen hagyják el az országot ?

8 1.Végleges külföldre távozás Fogalom: A visszatérés szándéka nélkül akarják elhagyni az országot A szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhivatal jóváhagyása szükséges. (Csjt, 77.§ (3), részletes szabályok: Gyer. 22. §) –Akár az egyik, akár mindkét szülővel hagyja el véglegesen a gyermek az országot, kell a gyámhivatali jóváhagyás

9  A kérelemhez okiratokat kell csatolni hiteles magyar fordításban: –a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmányt, –iskolalátogatási igazolást, –jövedelemigazolást, –befogadó nyilatkozatot, amelyekből megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása, tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van.

10 Mindkét szülővel együtt távozik a gyermek A gyámhivatal csak akkor tagadhatja meg a jóváhagyást, ha a távozás a gyermek érdekével ellentétes –Pl.: a gyermek nem akar menni és itthon megfelelő helye van –A szülők nem tudják gazolni, hogy hova mennek

11 Ha csak az egyik szülővel távozik A másik szülő beleegyezik  mérlegelni kell, hogy a kapcsolattartást szabályozó bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e. (pl. ausztrál eset) A másik szülő tiltakozik  Ha a különélő szülők a nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal tájékoztatja a feleket a bírósági eljárás megindításának lehetőségéről. – 30 nap – döntés

12 A gyermek végleges külföldre távozása esetén a gyámhivatal a)határozatában tájékoztatja a gyermek törvényes képviselőjét a lakcímváltozásra vonatkozó jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségéről, továbbá arról, hogy kérheti a kapcsolattartás újraszabályozását, (pl. olasz ügy) b) az engedélyező határozatot közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.

13 A gyámhivatali jóváhagyás hiányának következményei:  Társadalombiztosítási ellátásokat nem kaphat egyes államokban (pl. Ausztria)  Duplán adózhat  Jogellenes külföldre vitelnek minősül  Semmi nem történik – egyenlőre  Gyermektartásdíj behajtása

14 2. Szülők külföldre mennek munkavégzés, vagy más, célból Gyermeket is magukkal viszik – iskola kérdése évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 109. § (1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön. (2) Magyar állampolgár tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti. (3) A lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, tanköteles tanuló esetén a tanulmányok külföldön történő folytatását - a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából - be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat jegyzőjének, illetőleg, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának. (4) Az állandó lakóhellyel rendelkező tanulónak a külföldi tanulmányok alatt szünetel a magyarországi tanulói jogviszonya.

15  Családi pótlék kérdése – –Ha bejelentik, akkor 3 hónap után külföldön jár (euróban) – –Ha nem jelentik be továbbra is itt kapják, de visszafizetési kötelezettség terhelheti őket, ha kétsezresen vették fel.

16 2. A gyermek jogellenes külföldre vitele Központi Hatóság : Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya Feladata: –biztosítja a megkeresések továbbítását, amelye a folyamatban lévő eljárásokat érintő jogi kérdésekre vonatkoznak –kérelemre felvilágosítást nyújtanak –kölcsönösen értesítik egymást a nehézségekről - konkrét ügyben pert indít a PKKB. előtt

17   A gyermekek jogellenes külföldre vitele és ott tartása azokat az eseteket foglalja magába,   amikor a szülők egyike – ritkábban más személy - a másik hozzájárulása nélkül, gyakran a gyermekelhelyezés kérdésében született bírói ítélet ellenére viszi magával a gyermekét külföldre, és megtagadja visszavitelét, vagy elrejti a gyermeket.   A szülők ugyanis a gyermek tartózkodási helyéről akkor is közösen döntenek, ha nem együttesen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot (a bíróság egyiküknél helyezte el a gyermeket úgy, hogy a másik szülő szülői felügyelete szünetel).   Ha nem értenek egyet abban, hogy a gyermek hol tartózkodjon, vagy a bíróság, vagy a gyámhivatal dönt. E nélkül nem vihető külföldre a gyermek.   Ha a gyermeket jogellenesen vitték külföldre, a belföldön maradó szülő jogosult visszahozatala iránt eljárást indítani. A Hágai Szerződés értelmében a Magyarországról jogellenesen elvitt, vagy külföldön elrejtett gyermek visszajuttatása kérdésében annak a külföldi államnak a hatósága hoz döntést, ahová a gyermeket vitték. Sajnos, ezeknek az ügyeknek az intézése – ha egyáltalán sikerrel járnak – nagyon elhúzódik.

18  A kiskorúak csak érvényes útlevéllel utazhatnak.  Ha felmerül a gyanú, hogy a gyermek jogellenes külföldre viteléről, vagy érdekeinek másfajta veszélyeztetéséről van szó, a külföldi határőrizeti szervek vizsgálhatják, hogy a szülők hozzájárulásával utazik-e. Ezért célszerű, ha a gyermekkel utazó felnőtt magával viszi a szülők – vagy a másik szülő - hozzájáruló nyilatkozatát a külföldre utazáshoz magyar és adott másik nyelven, amelyben a pontos személyi adatok a tartózkodás célja, és a külföldi fogadó személy vagy intézmény (pl. iskola) elérhetősége is szerepelnek.

19 A gyermeket nem viszik magukkal a szülők  Gondoskodnak az itthon maradó gyermekről  Nem gondoskodnak – vagy csak látszólag – az itthon maradó gyermekről

20 A gondoskodás formái lehetnek: Ezek hiányában, vagy a gyermeket veszélyeztető esetben gyámhivatali intézkedés szükséges - másik szülőnél elhelyezés (megállapodás, ítélet, gyámhivatali előtti nyilatkozat) - családbafogadás - más személynél elhelyezés (pl. nagyszülő)

21 A gyermek szokásos tartózkodási helyének kérdése  Unión belül 3 hónap után változik meg, de! ez alól kivétel a jogellenes külföldre vitel  Ez határozza meg, hogy a kapcsolattartás szabályozását vagy újraszabályozását hol lehet kérni. Kapcsolattartási ügyek

22 Gyermektartásdíj iránti ügyek 9/1957. (IX. 13.) IM rendelet a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló évi 53. törvényerejű rendelet szabályozza, valamint a Gyer § Ha magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó, illetve tartózkodó személy kíván külföldi állampolgár vagy külföldön lakó, illetve tartózkodó személlyel szemben tartásdíj fizetése iránt igényt érvényesíteni, a gyámhatóság tájékoztatja, hogy kérelmével a lakóhelye szerint illetékes elsőfokú bírósághoz kell fordulnia. Ha magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó, illetve tartózkodó személy kíván külföldi állampolgár vagy külföldön lakó, illetve tartózkodó személlyel szemben tartásdíj fizetése iránt igényt érvényesíteni, a gyámhatóság tájékoztatja, hogy kérelmével a lakóhelye szerint illetékes elsőfokú bírósághoz kell fordulnia.

23 Külföldi személy magyar adós elleni ügye (1) Ha a külföldön lakó vagy tartózkodó személy által Magyarországon lakó vagy tartózkodó személy ellen tartásdíjigény érvényesítése iránti eljárás indul, a kérelmet Gyer § (1) Ha a külföldön lakó vagy tartózkodó személy által Magyarországon lakó vagy tartózkodó személy ellen tartásdíjigény érvényesítése iránti eljárás indul, a kérelmet  ha az az Amerikai Egyesült Államokból érkezik, az igazságügyért felelős miniszterhez,  kell benyújtani,  a Központi Hatósághoz kell benyújtani, akik a kérelmet továbbítja az elsőfokú gyámhatósághoz (jegyző). A jegyző a belföldi adós meghallgatásáról soron kívül intézkedik. Ha a belföldi adós, ha a tartási kötelezettség önkéntes teljesítését vállalta, 3 havonta bemutatja a jegyzőnek a teljesítés igazolását. A teljesítés elmaradása esetén a jegyző megkeresi a gyámhivatalt a szükséges végrehajtási intézkedések megtétele érdekében. A gyámhivatal eseti gondnokot rendel ki a magyar bíróság előtt történő perindítás, a megítélt tartásdíj, illetve a tartásdíj hátralékos összegének végrehajtása tárgyában. A gyámhatóság a tartásdíj iránti igény érvényesítése ügyében folytatott eljárási cselekményeiről jelentést tesz a miniszternek.

24 Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése Gyakorlatilag végrehajthatatlan  A tartásdíj fizetési kötelezettség országonként különböző  Végrehajtásért fizetni kell  Idő kérdése

25 Családi jogállással kapcsolatos ügyek Külföldön kötött házasságból született gyermek Külföldön kötött házasságból született gyermek –Az anya hazatér – honosítani kell mind a házasságot, mind a születést, ellenkező esetben nem jár a társadalombiztosítási ellátás –Honosítás: Bevándorlási Hivatal Hazai Anyakönyvezési Osztálya –A honosítás hiánya nem akadályozza, hogy a gyermeket a külföldi apára anyakönyvezzék

26 Házasságon kívül született gyermek Külföldön élő külföldi állampolgár apa Külföldön élő külföldi állampolgár apa –Csak a gyámhivatal jogosult az eljárást megindítani (lásd előbb) –Hivatalbóli eljárás kérdései: Eltérő joggyakorlat – az anya visszavonhatja-e a nyilatkozatát

27 Apaság vélelmének megdöntése Nem a külföldi személy az apa Nem a külföldi személy az apa –Először honosítani az anyakönyvi kivonatot –Ha volt házasság a házassági anyakönyvi kivonatot (válást) –Csak a gyámhivatalnak van lehetősége megindítani a pert (oka: az anya a mai jogszabályok értelmében nem indíthat pert, csak a gyermek, az ő képviseletére a gyámhivatal rendel eseti gondnokot ügyvéd személyében) –Idő kérdés

28 A honosítás nem azonos a fordítással! Bírósági ítéletet és hivatalos eljárásban keletkezett iratot csak hiteles magyar fordításban lehet bárhová benyújtani!

29 Ideiglenes intézkedések Ha Magyarországon lakó vagy tartózkodó, továbbá a Magyarországon talált nem magyar állampolgárságú gyermek elhelyezése, tartása vagy gondozása érdekében halasztást nem tűrő intézkedés szükséges, az eljáró gyámhatóság a magyar jog szerinti ideiglenes intézkedés megtételére köteles Értesíti:  az illetékes külképviseletet  a területileg illetékes rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályát  a minisztert tájékoztatás céljáből  Iratokat megküldi az V. ker. gyámhivatalnak

30  A gyámhivatal haladéktalanul értesíti a külképviseletet minden olyan esetben, amikor a külföldi állampolgárságú gyermek, továbbá cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviseletéről kell gondoskodni, de ideiglenes intézkedés megtétele nem indokolt. (pl. meghallgatás a rendőrségen)  Ha az ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek, várandós anya vagy gondnokolt Magyarországra történő azonnali hazatérése a gyermek, a méhmagzat vagy a gondnokolt védelme érdekében elengedhetetlen, a konzuli tisztviselő a külpolitikáért felelős miniszter útján értesíti a minisztert a szükséges ideiglenes intézkedés megtétele céljából, feltéve, ha a hazatérés más módon nem biztosítható.  A miniszter megkeresi a gyámhatóságot a) a gyermek saját családjába történő hazatérésének elősegítése, vagy ha ez nem lehetséges, a gyermekvédelmi intézkedés megtétele érdekében, b) a gondnokolt hazatérésének elősegítése, valamint ellátásának, személyi és vagyoni érdekvédelmének biztosítása céljából.

31 Vagyoni ügyek A gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti hatóság jár el, de a gyermek állampolgársága szerinti jogszabályok alapján Ezt nem írja felül:  sem az állampolgárság,  sem az ingatlan fekvése

32 Útlevél ügyek Ha közös a szülői felügyeleti jog, és az egyik szülő külföldön tartózkodik (akadályoztatva van) az útlevél kiváltása aláírása nélkül nem lehetséges. Gyámhivatal nem pótolhatja az aláírását, de jegyzőkönyvi tájékoztatást ad arról, hogy az akadályoztatott szülő szülői felügyeleti joga a Csjt. alapján szünetel.

33 Köszönöm a figyelmüket


Letölteni ppt "Szabályok és tapasztalatok a külföldi vonatkozásokat is tartalmazó gyermekvédelmi eljárásban Veszprém 2011. április 20. Előadó: dr. Purda Zsuzsánna."

Hasonló előadás


Google Hirdetések