Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A születési anyakönyv. A születési anyakönyv tartalma A születési anyakönyv adattartalmát az At. 32.§-a szabályozza. bármilyen rövid ideig is élt, akár.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A születési anyakönyv. A születési anyakönyv tartalma A születési anyakönyv adattartalmát az At. 32.§-a szabályozza. bármilyen rövid ideig is élt, akár."— Előadás másolata:

1 A születési anyakönyv

2 A születési anyakönyv tartalma A születési anyakönyv adattartalmát az At. 32.§-a szabályozza. bármilyen rövid ideig is élt, akár csak néhány percig. Anyakönyvezni csak élve született gyermeket kell, bármilyen rövid ideig is élt, akár csak néhány percig.

3 A születési anyakönyv nyilvántartja:  a születés helyét és idejét (év, hó, nap);  a gyermek származási helyét,  a gyermek születési családi és utónevét,  a gyermek nemét,  a gyermek személyi azonosítóját  6. A szülők születési családi és utónevét, születési helyét, személyi azonosítóját, annak hiányában a születési idejét, lakóhelyét;  A szülők születési családi és utónevét, születési helyét, személyi azonosítóját, annak hiányában a születési idejét, lakóhelyét;

4  a többes szülést;  a szülők és a gyermek igazolt külföldi állampolgárságát, hontalanságát, ismeretlen állampolgárságát;  A bejegyzés idejét (év, hó, nap) és az anyakönyvvezető aláírását

5 A születés anyakönyvezése A születés bejelentése A születés anyakönyvezésére jellemzően bejelentés alapján kerül sor, de, ha az anyakönyvvezető tudomására jut, hivatalból is kötelessége a születés anyakönyvezése iránt intézkedni.

6 A bejelentésre kötelezettek köre:  egészségügyi intézményben történt születés esetén: intézmény vezetője  egészségügyi intézményen kívüli születés esetén: nem tervezett intézményen kívüli szülés esetén a szülők  tervezett intézményen kívüli szülés esetén az intézményen kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy

7 A bejelentéshez szükséges iratok egészségügyi intézményben történt születés esetén  intézmény által kitöltött nyomtatványon (élveszületési lapon) történik a bejelentés  az anyakönyvbe bejegyzendő adatok igazolására:  szülők személyazonosságát és állampolgárságát igazoló okiratok (pl. személyi igazolvány, útlevél),  szülők lakóhelyének (tartózkodási helyének) igazolása (pl. lakcímkártya),  anya családi állapotának igazolása (népesség- nyilvántartásból hivatalból ellenőrizendő) –  apaság vélelmének fennállására: házassági anyakönyvi kivonat,  teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat,  közjegyzői tanúsítvány élettársi kapcsolat fennállásáról, stb.

8 Intézeten kívüli születés esetén:  tervezett intézményen kívüli születés esetén a az intézményen kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy bejelentése, ill. a szülés tényéről szóló igazolása alapján kell kitölteni a „jegyzőkönyv születés bejelentéséről” nyomtatványt, és bemutatni azokat az okmányokat, mint az előbb felsoroltakban  ha „felelős személy” nem működik közre, az anya nyilatkozik a születés helyéről de a születés tényét akkor is szülész-nőgyógyász szakorvos igazolja

9 Ismeretlen szülőktől származó gyermek születésének anyakönyvezése  Ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szüleiként képzelt személyek adatait jegyezzenek be.  Az ismeretlen szülőktől származó gyermek születésének anyakönyvezése előtt az anyakönyvvezető az ismert adatokkal jegyzőkönyvet készít.  A vizsgálat befejezéséig – legfeljebb azonban 30 napra – a születés anyakönyvezése elhalasztható.  A 30 napos határidő letelte után az anyakönyvvezető képzelt szülők adatainak megállapítása céljából köteles megkeresni a gyámhatóságot.

10  A születési anyakönyvbe a gyermek és a szülők adatai a gyámh ivatal jogerős határozatában meghatározott adatokkal kerülnek be.  Ha a gyermek vér szerinti szülei később ismertté válnak vagy vér szerinti örökbefogadás történik, az anyakönyvvezető a képzelt szülők adatait törli, és a születést a vér szerinti vagy az örökbefogadó szülők adataival újból anyakönyvezi.

11 Az apaság vélelme  A gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő, vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben élt.  A fogamzási időre jogszabályi vélelem áll fenn: a gyermek születésének napjától visszafelé számított 182. és 300. nap (a két határnap hozzászámításával).  A Csjt. által vélelmezett fogamzási idő megdönthető, bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogamzása előbb vagy később történt.

12  Amennyiben a korábbi házasságot felbontó bírói ítélet jogerőre emelkedésének dátuma és a születés között nem telt el 300 nap – és az anya a gyermek születéséig nem kötött újabb házasságot -, a volt férjet kell a gyermek apjának tekinteni. Ilyen esetben apai elismerő nyilatkozatot sem lehet felvenni!  Ha az anya a fenti időszakon belül házasságban élt, majd házassága megszűnt (válással, halálesettel), újabb házasságot kötött, akkor az újabb házassága alatt született gyermeke apjának az újabb férjet kell tekinteni.

13 A gyermek apja lehet még:  aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismerte;  akit bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított;  aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött – és a gyermeket a házasságkötést megelőző eljárásban magáénak elismerte;  aki az anyával reprodukciós eljárásban vett részt és a gyermek ebből a reprodukciós eljárásból származik;

14 A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat  A teljes hatályú apai elismerés törvényi feltételeiről a Csjt. rendelkezik.  Ha a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni, a gyermek tekintetében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot lehet tenni.  A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja.

15 Az apai elismerő nyilatkozat megtételének feltételei:  a gyermek apjának nem kell más férfit tekinteni, (az apai jogállás üres),  a nyilatkozatot tevő személy minimum 16 éves  a nyilatkozatot tevő és a gyermek között legalább 16 év korkülönbség van.  A nyilatkozatot csak személyesen lehet megtenni.

16 Az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához a következő személyek hozzájárulása szükséges :  ha az apa korlátozottan cselekvőképes, az apa törvényes képviselője (szülő, gyám, gondnok)  az anya hozzájárulása minden esetben;  az anya törvényes képviselőjének hozzájárulása, ha az anya korlátozottan cselekvőképes;  a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének hozzájárulása;  a gyermek hozzájárulása akkor, ha elmúlt 14 éves;

17  A gyámh ivatal pótolhatja az apa törvényes képviselőjének hozzájárulását, ha az a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van vagy hozzájárulását nem adja meg.  Szintén a gyámh ivatal pótolhatja a hozzájárulást, ha az anya vagy gyermek nem él vagy nyilatkozatának megtételében tartósan gátolva van.

18 Méhmagzatra tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat:  Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat a már megfogant, de még meg nem született gyermekre (méhmagzatra) is tehető.  Terhesgondozási könyvvel kell igazolni, a szülés várható időpontját.  Ha a születés orvos által feltételezett időpontja és a tényleges időpontja között olyan rövid az időkülönbség, amely biológiailag teljességgel kizárja, hogy az anyának egy esetleges újabb terhességből származó gyermekről van szó, az apai elismerést joghatályosnak kell elismerni és a gyermeket a születési anyakönyvbe rendezett jogállású gyermekként kell bejegyezni.

19 Megszületett gyermekre tett apai elismerő nyilatkozat a nyilatkozatot felvevő hatóságnak hivatalból is kötelessége meggyőződni, a „szabad” apai jogállásról a születést nyilvántartó anyakönyvvezetővel történő egyeztetéssel. Az apa adatait a gyermek születésének időpontjának megfelelően jegyzi be az anyakönyvvezető, (ezért pl. a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az apa lakóhelyét a gyermek születésének időpontjában is). Ha az apai elismerő nyilatkozatot 14 év feletti gyermekre teszik, a gyermek hozzájárulása is szükséges,

20 Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat tehető:  közjegyző,  bírósági titkár,  gyámh ivatal,  anyakönyvvezető,  külföldön a magyar külképviseleti hatóság előtt.

21 A jegyzőkönyv felvételekor Körültekintően kell vizsgálni:  az anya családi állapotát,  a volt férjre vonatkozó apasági vélelem esetleges fennállását,  az anya korábbi házassága megszűnésének időpontját a jegyzőkönyvben is fel kell tüntetni.

22  Az apai elismerő nyilatkozatban mindkét szülő egybehangzóan nyilatkozik a gyermek családi nevéről is.  A gyermek családi neve vagy az apa, vagy az anya, vagy a szülők összekapcsolt családi neve lehet.

23 Nem magyar állampolgár apa elismerő nyilatkozata  Amennyiben az apai elismerő nyilatkozatot nem magyar állampolgár apa teszi, az apa adatainak a bejegyzését a születési anyakönyvbe a felettes szerv rendeli el.  Ha a nem magyar állampolgár nem beszéli a magyar nyelvet, az eljáró hatóság gondoskodik tolmács alkalmazásáról, de a tolmácsolás költségeit a kérelmező viseli.  Amennyiben a nem magyar állampolgár nyilatkozó érti és beszéli a magyar nyelvet, ezért tolmácsolásra nincs szükség, a jegyzőkönyvben ezt az adatot fel kell tüntetni.

24 Családi jogállás rendezése utólagos házasságkötéssel A gyermek apja lehet az a férfi is, aki az anyával a gyermek születése után kötött házasságot, és a házassági szándék bejelentése során – a menyasszony rendezetlen családi jogállású gyermekére – az anyakönyvvezető előtt apai elismerő nyilatkozatot tett.

25 A nyilatkozat megtételének feltételei :  a gyermeknél a nyilatkozatot tevő min. 16 évvel idősebb;  apai jogállás nincs betöltve, és apaság megállapítása iránti per sincs folyamatban;  ilyen nyilatkozat csak a házasságkötést megelőzően, a házasságkötésre illetékes anyakönyvvezető előtt tehető;  csak már megszületett gyermekre tehető, méhmagzatra nem;

26 Az apai elismerő nyilatkozat csak abban az esetben lesz érvényes:  ha a házasságot a házassági szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyv érvényességi idején – 6 hónapon - belül megkötik.  Az elismerés teljes hatályához ebben az esetben is szükséges az anya, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, valamint a 14. életévet betöltött gyermeknek a hozzájárulása.

27 Az apaság bírói megállapítása  A Csjt. alapján, ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, sem pedig reprodukciós eljárás alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani.  Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírósági úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.

28  A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.  Az apaság bírósági megállapítását maga az apa, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója kérheti.

29 Apaság megállapítása végett bírósághoz lehet fordulni akkor is:  ha az apa apai elismerő nyilatkozatot kíván tenni, de az anya az apai elismerő nyilatkozathoz nem járul hozzá;  az apa és a gyermek között nincs meg a 16 év korkülönbség;  az apai elismerést tenni kívánó személy cselekvőképtelensége miatt nem teheti meg a nyilatkozatot.

30 Apaság megállapítást kérhet:  az apa,  a gyermek  a gyermek halála után annak leszármazója. Az anya nem kérheti az apaság megállapítását. Ő a perben legfeljebb tanú vagy beavatkozó lehet.

31 Képzelt apa bejegyzése Az évi XXIX. törvény bevezette a képzelt apa jogintézményét. A képzelt apa megállapításának a lényege, hogy a gyámhatóság képzelt személy adatait állapítja meg abból a célból, hogy azokat a gyermek születési anyakönyvébe az anyakönyvvezető bejegyezze, és így az anyakönyv olyan helyzetet tükrözzön, mintha a gyermek apja megállapítható lenne.

32 A Csjt. alapján:  ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen a születése után nyomban,  ha pedig apjának kiléte nem állapítható meg, az anya kérelmére bármikor,  egyébként pedig a gyermek 3. életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni.

33 A képzelt apa családi neve:  Amennyiben az anya ismert – az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi felmenőjének (anyai nagyapa) családi nevét kell megállapítani. Az anya kérheti, hogy:  a gyámh ivatal az ő családi nevét, vagy  az általa megjelölt más családi nevet állapítson meg, feltéve, hogy az más személy jogos érdekét nem sérti.  Nem állapítható meg olyan családi név, amely a gyermekre nézve sérelmes.

34 Nem magyar állampolgárságú gyermek esetében  A nemzetközi magánjogról szóló évi 13. tvr. szerint az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára, így a nem magyar állampolgárságú gyermekre a magyar jogot nem lehet alkalmazni.  Amennyiben a gyermek állampolgársága szerinti jog előírja, vagy lehetővé teszi képzelt apa megállapítását és az anyakönyvbe történő bejegyzését, akkor a magyar anyakönyvbe is be kell jegyezni a külföldi okirat alapján.

35 A magyar jogot kell alkalmazni:  Amennyiben a nem magyar állampolgárságú gyermeket magyar menekültügyi hatóság menekültként elismerte,  vagy a hontalan gyermek lakóhelye Magyarországon van. Esetükben képzelt apa megállapítása és bejegyzése iránt kell intézkedni.

36 Születés anyakönyvezése apa adatai nélkül Ha a gyermek születésének anyakönyvezésekor az apa adatait nem lehet megállapítani, az anyakönyvvezetőnek akkor is teljesíteni kell az alapbejegyzést, azt nem halaszthatja el. Ilyen esetben ún. „nyitott alapbejegyzés” készül.

37 „Nyitott alapbejegyzés” teljesítése  üresen maradnak a gyermek családi neve és az apa adatait tartalmazó rovatok;  az anyakönyvvezető a „Megjegyzés” rovatot nem húzza ki;  az alapbejegyzést aláírásával nem zárja le;  ha az anya a következő házassági neveket viseli: - (volt) férjének családi nevéhez hozzákapcsolja saját utónevét vagy –(volt) férjének családi nevét és saját családi nevét kötőjellel kapcsolja össze a „Megjegyzések” rovatba az anya házassági nevét fel kell tüntetni.

38 Nyilvántartás a nyitott alapbejegyzésről  A nyitott alapbejegyzésekről az anyakönyvvezető nyilvántartást vezet.  A nyilvántartást félévenként kell ellenőrizni, és a hiányzó adatok pótlására a jogszabály szerint félévente meg kell keresni a gyámhatóságot.  a felhívás a gyakorlatban általában egyszer történik meg. A gyámhatóság nyilatkoztatja az anyát, aki jelzi, hogy a családi jogállás rendezésével várni kíván a gyermek 3 éves koráig.

39 Az apai jogállás betöltése után az anyakönyvvezető az alapbejegyzés üresen hagyott rovataiba bejegyzi:  a gyermek családi nevét és  az apa adatait,  a bejegyzést aláírásával lezárja.

40 Az apa adatainak megállapítása előtt lezárható az alapbejegyzés, ha:  a gyermek az apa adatainak megállapítása előtt meghal;  a gyermeket az apa adatainak megállapítása előtt örökbe fogadták, és az örökbefogadó szülőket vér szerinti szülőként anyakönyvezték;  a gyermek nem magyar állampolgár és 3. életévét betöltötte;  a gyermek időközben nagykorúvá vált;

41 Az anyakönyvvezető feladatai a születés anyakönyvezését követően:  kiadja az illetékmentes anyakönyvi kivonatot  bevezeti a betűrendes születési névmutatóba a gyermek születését  teljesíti az előírt adatszolgáltatásokat, így:  népesség-nyilvántartás felé élveszületési lap feladása vagy folyószám foglalás  újszülött személyigazolványának és lakcím-igazolványának kiállítását kezdeményezi

42  külföldi állampolgár szülők esetén a felettes szerven keresztül értesíti az érintett ország külképviseletét;  ha a gyermek családi nevére vonatkozó megállapodásukat a házasságban élő szülők az első gyermek születésének anyakönyvezéséig megváltoztatták, erről értesíti a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőt  rendezetlen jogállású gyermeknél felvezeti az apa adatai nélkül anyakönyvezett születések nyilvántartásába és megkeresi az anya lakóhelye szerint illetékes gyámh ivatalt.


Letölteni ppt "A születési anyakönyv. A születési anyakönyv tartalma A születési anyakönyv adattartalmát az At. 32.§-a szabályozza. bármilyen rövid ideig is élt, akár."

Hasonló előadás


Google Hirdetések