Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Saját tőke, Szt., Tao alap és Készpénzfizetési korlátok témakörben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Saját tőke, Szt., Tao alap és Készpénzfizetési korlátok témakörben."— Előadás másolata:

1 Saját tőke, Szt., Tao alap és Készpénzfizetési korlátok témakörben

2 A saját tőke biztosítása

3 1. Gt. 51.§ (1) Ha a társaság a beszámolója alapján két egymást követő üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára előírt jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével és a társaság tagjai a második évi beszámoló elfogadását követő 3 hónapon belül nem gondoskodtak annak pótlásáról, akkor a) a társaságnak 60 napon belül át kell alakulnia; b) a társaság köteles megszűnéséről határoznia.

4 A Gt. 51.§ (1) folyamatos tőkevesztés esetén nem ad lehetőséget más megoldásra, akkor sem, ha rendeződött a saját tőke Ezt enyhíti a Gt. 51.§ (4) beiktatása  Amennyiben a társaság saját tőkéje a megadott határidőn belül helyreáll, nem kell a szükséges intézkedéseket végrehajtani  Bizonyítani kell, hogy a körülmények már nem állnak fenn  Közbenső mérleget kell készíteni!

5 2. Gt további tőkevédelmi szabálya 143. § (2)-(3)  Ha az ügyvezető tudomására jut, hogy a Kft saját tőkéje a jegyzett tőke felére csökken (Rt-nél 2/3- ára), akkor haladéktalanul össze kell hívnia a döntéshozó szervet, amely köteles a saját tőke helyreállítása érdekében a szükséges döntést meghozni (pótbefizetés, tőkeemelés, tőke feltételes leszállításával egybekötött emelés)  Könnyítés: A fenti intézkedésre akkor van szükség, ha a tőkevesztés a taggyűlést megelőző egy hónapon belüli fordulónapra készített közbenső beszámoló alapján is fennállnak.

6 A Gt. 51.§ (1) bekezdésre nem elegendő akkor figyelni, mikor a jegyzett tőke már elveszett, a saját tőke figyelemmel kísérése fontos feladat A saját tőke számviteli adat, a tájékoztatás számviteli feladat Felkészülés a saját tőke pótlására • Várható saját tőke • Lehetőség a társasági szerződés alapján • Pénzbefizetés lehetősége • Elengedhető kötelezettség

7 A veszteség miatti saját tőkerendezés lehetőségei:  Pótbefizetés – lekötött tartalékba, ha a társasági szerződés ezt a lehetőséget biztosítja. Ha nem ad lehetőséget, akkor első feladat a társasági szerződés módosítása  Tőkeemelés ázsióval – a jegyzett tőke emelésén felül a tőketartalékba helyezett összeg javítja a saját tőkét

8 A veszteség miatti saját tőkerendezés lehetőségei (folytatás):  Tőkeleszállítással akkor lehet biztosítani a saját tőke egyensúlyát, ha a jegyzett tőke és a saját tőke is magasabb a törvény szerinti minimális jegyzett tőke összegénél  Átmeneti tőkeleszállítással történő tőkeemelés új tulajdonos belépésekor lehetséges

9 A veszteség miatti saját tőkerendezés lehetőségei (folytatás):  Tulajdonossal szembeni kötelezettség elengedése során elszámolt rendkívüli bevétel javítja a tárgyévi eredményt, melynek adózott összege kedvezően befolyásolja a saját tőkét  Társasággal szemben fennálló osztalék fizetési kötelezettség elengedése során elszámolt bevétel esetén a társasági adó alapja csökkenthető  Ha magánszemély engedi el a kötelezettséget, akkor a társaságot ajándékozási illeték terheli

10 3. Szt változása révén az árfolyamváltozás kedvezőtlen hatásának átmeneti enyhítése  A devizában fennálló tételek év végi kötelező átértékelése is előidézheti a saját tőke csökkenését  Az új szabály alapján a tőkerendezési kötelezettség meghatározásakor az átértékelés hatása figyelmen kívül hagyható  Az átértékelés hatásától átmenetileg május 31-ig lehet eltekinteni

11 A számviteli törvény változásai

12 1. Árfolyamveszteség elhatárolás bővítése ◦ Korábban a devizás beruházási hitel árfolyam-vesztesége volt elhatárolható ◦ A módosítás alapján a fordulónapi forgóeszköz-hitel árfolyamvesztesége is elhatárolható ◦ Továbbra is feltétel, hogy a hitel devizakészlettel nem fedezett és árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamvesztesége határolható el ◦ Az időbeli elhatárolást mindig a megfizetett tőke összeg arányában, a realizált árfolyamveszteségnek megfelelő ütemben kell feloldani 

13 1. Árfolyamveszteség elhatárolás bővítése (folytatás) ◦ Az időbeli elhatároláshoz céltartalék-képzési kötelezettség is kapcsolódik ◦ Beruházási hitelnél az aktiválástól, forgóeszköz- hitelnél a devizahitel folyósításától eltelt időtartam és a hátralévő futamidő arányában számított hányadnak megfelelő összegű céltartalékot kell képezni ◦ Az időbeli elhatárolás és a céltartalék különbözetét a lekötött tartalékba kell vezetni, amit évente szintén módosítani kell

14 2. A bevételi nyilvántartást vezető kisadózók 2. A bevételi nyilvántartást vezető kisadózók nem tartoznak a számviteli törvény hatály alá, beszámolót sem készítenek  Amikor az adóalanyiságuk (Eva, Kiva, Kata) változik, visszakerülnek az Szt hatálya alá  A visszatéréshez nyitó mérleget kell készíteni, amit könyvvizsgálati kötelezettség terhel

15 3. Jelentős összegű hiba ◦ Főszabály: Jelentős a hiba, ha annak összege a hiba-hatásokkal együtt a mérlegfőösszeg 2%-át meghaladja, illetve ha ez kisebb, mint 500 millió Ft, akkor az 500 millió Ft már jelentős hiba ◦ Az 500 millió Ft-os számszerű korlátot eltörölték ◦ A törvény 1 millió Ft-os alsó korlátot határoz meg – a kis vállalkozásoknál sem jelentős az 1 millió Ft alatti hiba!

16 4. Lényeges hiba ◦ Korábban a lényegesen jelentős hibára tekintettel ismételt közzétételt írt elő a törvény kétoszlopos formában ◦ A lényeges hiba törlésével jelentős hiba esetén továbbra is háromoszlopos beszámolót kell készíteni, de megszűnt a lényeges hibához kapcsolódó ismételt közzététel

17 5. Kényszertörlési eljárás ◦ március 1-től kényszertörlési eljárásra kerülhet sor ◦ A kényszertörlési eljárást megelőző nappal a tevékenység lezárul, ami beszámolási és bevallási kötelezettséggel jár ◦ Ha a törölt cég tulajdonosa egy másik társaság, akkor a részesedést rendkívüli ráfordításként kell kivezetni

18 6. Szellemi termékek ◦ 2012-ben is alkalmazható pontosítás történt, miszerint szellemi termékek a megvásárolt vagy saját iparjogvédelemben részesülő alkotások (szabadalom, védjegy, műszaki terv, szoftver) 7. Készletek ◦ Az átmenetileg használatba vett, eladásra beszerzett eszközöket áruként kell nyilvántartani ◦ Nem számolható el értékcsökkenés, év végi értékelésük során értékvesztés elszámolása lehet indokolt

19 8. Halasztott bevételek feloldása o A fejlesztési támogatásból beszerzett eszközökhöz kapcsolódó időbeli elhatárolás feloldásánál ezentúl figyelmen kívül kell hagyni az eredeti bekerülési érték meghatározását követő változásokat o A bruttó érték növekedés vagy a használati idő változása nem módosítja a halasztott bevétel elszámolását, mivel a támogatás az alapeszközre vonatkozott o Ha előtt történt a változás és a feloldás eszerint módosult, akkor az így megváltoztatott gyakorlat folytatható tovább

20 9. „Tartós” fogalom változása o A terven felüli értékcsökkenési leírás és az értékvesztés akkor számolható el, ha a könyv szerinti érték tartósan elmarad a piaci értéktől o évtől tartós a változás akkor is, ha végleges (pl a fordulónapot követően értékesítés történt) és akkor is, ha a jövőt tekintve tartós a változás (pl vissza nem fordítható állapotromlás)

21 10. Közüzemi díjak elszámolása o évtől az energiaköltség része az egyetemes szolgáltatóktól beszerzett víz-, villany- és gázszámlákban lévő különféle díj o A módosítás szerint ez az energia- kereskedőktől történő beszerzésekre is vonatkozik o A csatornahasználat és a szemétszállítás díja igénybevett szolgáltatásnak számít

22 11. Üzembe helyezés időpontja o Eddig az üzembe helyezés feltétele volt a különböző hatósági engedélyek beszerzése o A módosítás alapján az üzembe helyezés az eszköz rendeltetésszerű használatának első napja 12. Elektronikus bizonylat o Csökken a szigor az elektronikus számlával kapcsolatban. Törölték az időbélyegzőre és az elektronikus aláírásra vonatkozó előírásokat o Az Áfa törvényben foglalt követelményeknek megfelelő elektronikus számla a számviteli törvény előírásainak is megfelel

23 13. Mérleg szerinti eredmény meghatározása osztalék jóváhagyásakor o Pontosításra került, hogy ha a negatív adózott eredmény osztalékfizetésre tekintettel a szabad eredménytartalékból kiegészítésre kerül, akkor annak összege a jóváhagyott osztalékkal egyezik meg, tehát a mérleg szerinti eredmény az adózott eredmény összegével egyező, negatív érték marad!

24 14. Konszolidált beszámoló készítési kötelezettség o Konszolidált beszámoló készítésekor IFRS beszámoló esetén a konszolidálási kört az IFRS szabályai határozzák meg (kötelező vagy mentes kör) 15. Üzleti év megváltozása o Törlésre került, hogy a megváltozott üzleti év esetén a bázisadatok megváltozott időszakra vonatkozó bemutatása is kötelező

25 16. Fizetési határidőhöz kapcsolódó engedmény (skontó) elszámolása o Ha az utólagos engedményt számlázzák, akkor a feleknél számlahelyesbítéssel az eredeti bevétel, ráfordítás és az áfa változik o Ha nem számlázták, akkor a számviteli elszámolásban vagy a szerződésben meghatározott késedelmi kamat mértéket vagy a Ptk szerinti kamat mértékét vették alapul az utólagos engedmény elszámolásához o A módosítás szerint a bruttó kötelezettség 3%-áig az engedmény pénzügyi bevétel/ráfordítás, efelett pedig, mint elengedett követelés/kötelezettség rendkívüli tétel

26 Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló o 2013-tól alkalmazható új beszámolási forma o Filozófiája: az Szt szerinti beszámolónak a megbízható, valós képet kell mutatnia, a mikrogazdálkodói beszámolónál a szabályokat kell betartani! A könyvvezetés sajátosságai o A 398/2012. (XII.20.) Korm. rendelet előírásait kötelező alkalmazni, amire ez nem tér ki, az Szt vonatkozik o Kötött számlakeret alkalmazása esetén nem kell számlarendet készíteni o A számlakeret bővítése esetén a számlarend kötelező

27 o Választhatóság feltételei a) A társaság könyvvizsgálatra nem kötelezett b) Két egymást követő évben a meghatározott három mutató közül legalább kettő nem haladja meg a határértéket  Mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,  Árbevétel a 200 millió forintot  Foglalkoztatott létszám a 10 főt A választást nem kell bejelenteni, elég a beszámoló készítésekor alkalmazni A választástól a követő három évben eltérni nem lehet!

28 A beszámolási rendszer főbb jellemzői:  Kettős könyvvitel  A szabályok kötelezőek, nincs számviteli politika  Egységes számlatükör  Részei a mérleg és az összköltségeljárással készített eredménykimutatás, előírt tagolással  Forinttól eltérő devizanemben nem készíthető  A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó információkat a beszámoló nem tartalmazza  Minden önellenőrzéssel és ellenőrzés során feltárt hiba nem jelentős összegű hibának minősül

29 A beszámolási rendszer főbb jellemzői (folytatás):  Alapítás-átszervezés és kísérleti fejlesztés nem aktiválható  Üzleti vagy cégérték nem mutatható ki  A tárgyi eszközök éves értékcsökkenésének meghatározásakor a Tao szerinti kulcsokat kell alkalmazni. A leírás bruttó alapú lineáris, illetve egyösszegű leírás lehet  Immateriális javaknál, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál a leírás 3 év lehet  Maradványérték nem határozható meg

30 A beszámolási rendszer főbb jellemzői (folytatás):  Jövőbeni költségekre céltartalék nem képezhető  Értékhelyesbítés, értékelési tartalék nem mutatható ki  A készletekről nem vezet folyamatos nyilvántartást, ha mégis, akkor „Készlet nyilvántartási szabályzat” készítendő  A saját termelésű készletet a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett várható eladási áron kell állományba venni  A saját előállítású immateriális javakat, tárgyi eszközöket a közvetlen anyag, bér és bérjárulék összegében kell állományba venni

31 A beszámolási rendszer főbb jellemzői (folytatás):  A devizás tételeket MNB árfolyamon kell állományba venni és év végén ennek megfelelően kell értékelni  A beruházáshoz kapcsolódó deviza kötelezettségnek az üzembehelyezésig elszámolt árfolyamkülönbözetével a bruttó érték nem módosítható  Időbeli elhatárolás csak az adók, a kamat, térítés nélküli támogatás tekintetében és a több évet érintő tételeknél lehetséges  Az exportértékesítés fuvarköltsége igénybevett szolgáltatás (nem árbevétel csökkentő)

32 A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló alkalmazására vonatkozó döntés mérlegelésekor figyelembeveendő szempontok:  A megbízások szerkezete alkalmas-e arra, hogy tömegesen lehessen megvalósítani az áttérést  Milyen feladatokat lehet elhagyni, milyen nyilvántartásokat lehet mellőzni áttérés esetén, mennyi munkát lehet megtakarítani  Megfelelhet-e az egységes számlatükör a vezető és a gazdasági szakember információs és ellenőrzési szempontjainak  Segít-e az egyszerűsítés az ellenőrzések során (saját és külső), a mikrogazdálkodói beszámoló választása esetén csökkenthető-e a hibák előfordulása

33 A Tao adóalapot érintő egyes kérdések

34 Az adóalapot érintő egyes kérdések: 1. A követelések értékvesztése 2. Elhatárolt veszteség felhasználása 3. Nem vállalkozási költségek 4. Kapott támogatások, térítés nélkül kapott eszközök, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott pénzösszegek

35 A követelések értékvesztése  A behajthatatlan követelés meghatározása a számvitelben (az adós nem lelhető fel, a bejelentett, de felszámolási egyezségben elengedett vagy igazoltan fedezet nélküli köv.)  A tartós kinnlevőségre kötelező elszámolni értékvesztést  Az értékvesztés megszüntetése év végén a záráskor végzett értékelés során  Az értékvesztés kivezetése év közben csak a követelés csökkentésével  Az értékvesztés Szt és Tao szerinti nyilvántartása előírás

36 A követelések értékvesztésével kapcsolatos adóalap növelő tételek  A számvitelben a tárgyévben elszámolt értékvesztés  Az elévült, vagy a bíróság előtt nem érvényesíthető követelések ráfordításként elszámolt értéke

37 A követelések értékvesztésével kapcsolatos adóalap csökkentő tételek  A korábban elszámolt, növelő tételként figyelembevett értékvesztés visszaírására tekintettel elszámolt bevétel  Szt alapján behajthatatlan követelések leírása, kivezetése miatt felmerült ráfordítás  A korábban elszámolt értékvesztéssel érintett követelésre később befolyt bevétel, amit nem tudunk a követelés csökkenéseként lekönyvelni – az É. V. összegéig  A Tao alapján behajthatatlan az éven túli követelés 20%-a, de maximum az előző évig elszámolt, nyilvántartásba vett É. V. összegéig. Ezzel a kivezetés évében is lehet élni, kivéve, ha a követelés az adóévben elévült.

38 Az elhatárolt veszteség felhasználása  A negatív adóalapot nyilvántartásba kell venni  A régebbi, elévült negatív adóalapot ki kell vezetni  A meglévő negatív adóalap változását a nyilvántartásban rögzíteni kell  évtől a korábbi veszteségre tekintet nélkül kalkulált adóalap felét lehet csak feloldani  A negatív adóalap felhasználásáról a beszámoló elfogadásakor dönteni szükséges  A nyilvántartást a felhasználásra tekintettel aktualizálni kell

39 Nem vállalkozási költségek  A nem vállalkozási költségek körét a Tao törvény 3. sz. melléklete tartalmazza, amit az adóalap növelése során figyelembe kell venni  Alapvetően ide tartoznak a nem ésszerű, nem indokolt, kellő gondossággal elkerülhető költségek (gyorshajtás, tilosban parkolás, igénybevett, nem ésszerű szolgáltatás, tartozás átvállalás, eltulajdonított eszköz, kivezetett nem behajthatatlan vagy elévült követelés, veszteséges gazdálkodó árban nem érvényesíthető költségei, nem megfelelően bizonylatolt költség, térítés nélkül átadott eszköz, véglegesen adott pénzeszköz, ha a partner nem nyilatkozik és nem igazolja, hogy a kapott összeg nélkül sem lenne veszteséges stb.)

40 Kapott támogatások, térítés nélkül kapott eszközök, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott pénzösszegek  Az ilyen jogcímen elszámolt bevételekre tekintettel korábban csökkenteni lehetett az adó alapját  A térítés nélkül átvett eszközök tekintetében utoljára ben lehetett élni ezzel a lehetőséggel  A visszafizetési kötelezettség nélkül kapott pénzeszközök esetén utoljára évben csökkenthető az adó alapja

41 Készpénzfizetési korlátok

42 A törvény szerint a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább  - a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről,  - a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól,  - a készpénz és a bankszámla közötti pénzforgalomról,  - a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről,  - a napi készpénz záró állományának maximális mértékéről,  - a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról,  - az ellenőrzés gyakoriságáról,  - a pénzszállítás feltételeiről,  - a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és  - a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról. Az egyes szabályozandó kérdéseken belül a gazdálkodó saját adottságaira és működési feltételeire tekintettel maga alakíthatja ki a rá vonatkozó részletszabályokat. A készpénz állományra vonatkozó korlát december 1-jétől megszűnt. Akit érint, a szabályzatot módosítani kell!

43 Egyértelmű a kormányzati szándék, hogy a készpénz tartását és forgalmát korlátozzák, a gazdálkodókat a számlapénzforgalom irányába tereljék.  Érdemes az erre irányuló jogszabályokat figyelni és a pénzkezelést erre tekintettel végezni és szabályozni.  Az Art. alapján a készpénzes kifizetéseket évtől 2 millió, kapcsolt feleknél 1 millió forinttól be kell jelenteni!  Az Art. 38.§ alapján évtől egy szerződésnek minősülő ügyletek ellenértékét egy partner felé egy hónapban nem lehet 1,5 millió Ft felett készpénzben teljesíteni. Ebben a tekintetben készpénzes kifizetés a készpénz átadása. A mulasztási bírság a kifizetőt és az elfogadót is terheli.

44 Dr. Takácsné Grúz Erzsébet Adószakértő Bejegyzett könyvvizsgáló INEZ AUDIT Kft. Eger, Orgonás tér 4.


Letölteni ppt "Saját tőke, Szt., Tao alap és Készpénzfizetési korlátok témakörben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések