Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A beszámoló elkészítését megelőző feladatok.  Kötelező szabályzatok:  Számviteli politika és Értékelési szabályzat  Számlarend  Leltározási és Selejtezési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A beszámoló elkészítését megelőző feladatok.  Kötelező szabályzatok:  Számviteli politika és Értékelési szabályzat  Számlarend  Leltározási és Selejtezési."— Előadás másolata:

1 A beszámoló elkészítését megelőző feladatok

2  Kötelező szabályzatok:  Számviteli politika és Értékelési szabályzat  Számlarend  Leltározási és Selejtezési szabályzat  Bizonylati rend  Pénzkezelési szabályzat  Alapvető követelmények:  Sajátosságoknak megfelelő  Stabil, átgondolt, hosszabb távra szóló  Gyakorlattal egyező  Betartásuk kötelező

3  Mérleg készítés napja:  Mérleg készítés napja: Szt. 3. § (6) 1. pontja alapján a mérlegkészítés időpontja a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérlegfordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni.  Nem a mérleg (beszámoló) elkészítésének napját jelenti  Meghatározása az értékelések, bemutatások miatt fontos

4  A mérlegkészítés napjának meghatározásakor tekintettel kell lenni arra, ◦ hogy az üzleti évet követően is történhetnek olyan nem várt események, amelyek befolyásolhatják a beszámolóban közölt adatokat; ◦ másrészt a számviteli törvény a beszámoló-készítés folyamatának olyan gyakorlati kötelezettségeit tartalmazza (például az adóhatóságokkal kapcsolatos elszámolásokat a bevallásokkal egyezően, a bankszámla egyenlegeket a bankkivonatokkal egyezően kell a beszámolóban szerepeltetni) melynek alapbizonylatai december 31-én még nem állnak rendelkezésre

5 zárási ütemtervet  Célszerű a számviteli politikában a zárási ütemtervet rögzíteni a feladatok végrehajtása és a határidők betartása érdekében  Ütemezés állomásai: ◦ Folyamatos könyvelés befejezése ◦ Selejtezés, leltározás, leltár kiértékelés ◦ Vegyes feladások elkészítése, könyvelése (értékcsökkenési leírás, terven felüli écs., leltározási különbözetek, értékvesztés, devizás tételek árfolyam-különbözete, selejtezések) ◦ Analitikus nyilvántartások lezárása (befektetett eszköz, készlet, követelés, kötelezettség, előleg, pénzeszközök, halaszott bevételek ellenőrzése után)

6  Ütemezés állomásai  Ütemezés állomásai (folytatás): ◦ Külső megerősítések mérlegelése, beszerzése ◦ Egyeztetési különbözetek feltárása, elszámolása (adó, egyéb követelés, kötelezettség) ◦ Vállalkozói döntések, ügyletek minősítéseiből fakadó elszámolások (kompenzálások, nem számlázott engedmények, elengedett követelések, jogi kötelezettség- vállalások) ◦ Év végén megállapított adók (HIPA, szakképzési hozzájárulás) ◦ Piaci értékelés, ha lehetséges és szükséges (értékhelyesbítés, értékelési tartalék) 

7  Piaci értékelés vagyon tényleges piaci értékének ◦ Elsődleges célja a vagyon tényleges piaci értékének kimutatása (cégeladás, átalakulás, vagyoni biztosítékok meghatározása, végelszámolás stb. esetén) saját tőke emelése ◦ Másodlagos célja a saját tőke emelése (nem törvényi cél, de a gyakorlatban gyakori szándék a negatív eredménytartalék hatásának ellensúlyozására pályázati feltétel teljesítéséhez, hitelképesség igazolásához) ◦ Nem alkalmas az osztalékfizetési korlát megemelésére! ◦ Alapvető követelmény a számviteli politika kiegészítése ◦ Amíg a kiválasztott eszközök szerepelnek a könyvekben, nem lehet visszatérni, illetve a számviteli politika ilyen módosítása után nem lehet újra indítani a vagyoni értékelést

8  Piaci értékelés – Számviteli politika eszközök egyedi ◦ A piaci értékelésre kiválasztott eszközök egyedi meghatározása piaci érték ◦ A piaci érték megállapítási módjának rögzítése értékelés és elszámolás ◦ A törvény szerinti értékelés és elszámolás kiegészítő mellékletben ◦ Az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék meghatározásának, összegének, valamint azok változásának bemutatása a kiegészítő mellékletben ◦ Könyvvizsgáló ◦ Könyvvizsgáló felkérése a beszámolóban közöltek jóváhagyására

9  A számviteli politika évi változásai  Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választása  Ennek lehetősége a törvényben meghatározott gazdálkodóknál, ha két egymást követő üzleti évben a nagyságot jelző mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:  Mérlegfőösszeg a 65 millió forintot,  Éves nettó árbevétel a 130 millió forintot  Átlagos foglalkoztatottak létszáma a 10 főt.  A jövőben néhány kivételtől eltekintve bármely vállalkozás dönthet a naptári évtől eltérő üzleti év alkalmazásáról, ha ez jobban igazodik a vállalkozás valós gazdálkodásához

10  A számviteli politika évi változásai  A számviteli politika évi változásai (folytatás)  A közüzemi szolgáltatók által felszámított előre fizetendő díjak az energiaköltség részét képezik (anyagktg)  A bizonylatok 10 éves megőrzési ideje 8 évre csökken  A devizában számított tételek esetén lehetséges az Áfa tv. szerinti árfolyam alkalmazása a könyvelés során  A devizás tételek év végi átértékelése mindig kötelező  Osztalékelőleg fizetése lehetséges a 6 hónapnál nem régebbi éves beszámoló vagy közbenső beszámoló alapján is  Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a zrt., az eltérő üzleti évet választó vállalkozás, valamint a magyar fióktelep is  Változott a napi készpénz-záróállomány százalékban kifejezett maximális mértéke, ami az előző üzleti év összes bevételének 2%-a helyett, annak 10 %-a lesz

11 A törvény szerint a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább  - a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről,  - a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól,  - a készpénz és a bankszámla közötti pénzforgalomról,  - a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről,  - a napi készpénz záró állományának maximális mértékéről,  - a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról,  - az ellenőrzés gyakoriságáról,  - a pénzszállítás feltételeiről,  - a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és  - a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról. Az egyes szabályozandó kérdéseken belül természetesen a gazdálkodó saját adottságaira és működési feltételeire tekintettel továbbra is maga alakíthatja ki a rá vonatkozó részletszabályokat.

12  A napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik - nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 10%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. ( ig 2% volt a maximum).  Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni.  Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni (váltás a beszámoló elfogadásakor)

13 o Minden gazdasági eseményről, ami az eszközök, illetve források értékét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani o A számviteli nyilvántartásokban minden bizonylatot rögzíteni kell o A könyvvezetés rendszere: az a tevékenység, melynek keretében a számviteli bizonylatok a vállalkozó által alkalmazott egységes rendszerben az előírásoknak megfelelően rögzítésre kerülnek a nyilvántartásokban o A nyilvántartások egységes rendszerét az analitikus nyilvántartással egyező tartalmú, de összevont főkönyvi nyilvántartás biztosítja, amelyik vezetése ellenőrizhető és alkalmas a beszámoló összeállítására, alátámasztására o A nyilvántartásokat olvasható formában kell megőrizni

14  A számviteli beszámoló mérlege a fordulónapra vonatkozóan mutatja a vállalkozó eszközeit és azok forrásait  A mérleg adatait leltárral kell alátámasztani  A leltár tényleges mérés, számlálás, valamint egyeztetés eredményeként készülő kimutatás, melyben az étékelést az értékelési szabályok, illetve az önköltség-számítási szabályok alapján kell megállapítani  Az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente kötelező a mennyiségi felvétel akkor is, ha a vállalkozó az eszközeiről folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet

15  A leltár ◦ Szabályozása, előkészítése ◦ Szabályozása, előkészítése (utasítás, leltározók, ütemezés, technikai eszközök ◦ Mennyiségi felvétel ◦ Mennyiségi felvétel (csoportok, leltár-ellenőrzés, bizonylatolás, aláírások, dokumentumok őrzése) ◦ Kiértékelés ◦ Kiértékelés (kiértékelés, hiány-többlet megállapítása, elszámolása, felelősségrevonás, értékvesztés)  Folyószámlák egyeztetése visszaigazolások ◦ Folyószámla-egyenlegek közlése, visszaigazolások mérlegelése, beszerzése ◦ Adófolyószámlák lekérdezése, egyeztetése

16  Fordulónapi értékelések ◦ Terven felüli leírások, visszaírások ◦ Értékvesztések, visszaírások ◦ Devizás tételek értékelése ◦ Értékhelyesbítés, értékelési tartalék ◦ Céltartalék képzése, felhasználás elszámolása ◦ Időbeli elhatárolások elszámolása ◦ Halaszott bevételek megállapítása ◦ Fejlesztési tartalék képzése, feloldása (lekötés!) ◦ Lekötött tartalékok ellenőrzése (pótbefizetés, támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettség) ◦ Adóalap módosító tételek összegyűjtése, ellenőrzése

17  1. Zárlat:  1. Zárlat: a könyvviteli elszámolások befejezése, a szükséges kiegészítő, helyesbítő, egyeztető tételek után, valamint a főkönyvi kivonat előállítása  2. Leltár:  2. Leltár: a vállalkozás valamennyi eszközének és forrásának fordulónapi mennyisége és értéke legalább a mérlegsorok szerinti bontásban  3. A beszámoló összeállítása:  3. A beszámoló összeállítása: a mérleg, az eredmény- kimutatás és a kiegészítő melléklet elkészítése  4. A beszámoló könyvvizsgálata  5. letétbehelyezése és közzététele  5. A könyvvizsgálói véleményt és a társaság legfőbb szervének határozatát is tartalmazó beszámoló letétbehelyezése és közzététele

18 főszabály szerint éves beszámolót kell  A főszabály szerint a vállalkozásnak éves beszámolót kell készíteni (könyvvizsgálattal alátámasztott mérleg, eredmény- kimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés)  Egyszerűsített éves beszámolót  Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a gazdálkodó, ha két egymást követő üzleti évben a nagyságot jelző mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:  Mérlegfőösszeg a 500 millió forintot,  Éves nettó árbevétel az millió forintot  Átlagos foglalkoztatottak létszáma az 50 főt.  Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót  Az Nyrt.,  A magyar anyavállalat  Aki a tőzsdén forgalmazható értékpapírokat bocsátott ki

19 Fontosabb szempontok:  Az eszközök megfelelő besorolása  Pénzeszközök leltára (negatív egyenleg kezelése)  Követelések, kötelezettségek egyeztetése  Adófolyószámlák ellenőrzése  Fordított egyenlegek kezelése (követelések- kötelezettségek)  Halasztott bevételek ellenőrzése (tárgyévi feloldás, továbbvitt összegek ellenőrzése, összefüggések keresése más tételekkel)  Törvényes működés a saját tőke vonatkozásában

20 A saját tőke megfelelő kimutatása  Gt § (1) A taggyűlést - ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik - az ügyvezető hívja össze. ügyvezető haladéktalanul köteles -a szükséges intézkedések megtétele céljából- összehívni a taggyűlést,  (2) E törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott eseteken kívül a taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Az ügyvezető haladéktalanul köteles -a szükséges intézkedések megtétele céljából- összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent,  a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy  b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi.

21 A saját tőke megfelelő kimutatása amennyiben a taggyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint azok fennállnak - a tagoknak határozniuk kell A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani.  Gt § (3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben - amennyiben a taggyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint azok fennállnak - a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy - ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza - a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani.

22 A saját tőke megfelelő kimutatása Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a gazdasági társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, köteles a gazdasági társaság legfőbb szervének összehívását kezdeményezni. döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről a társaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróságot értesíti.  Gt. 44.§(2) Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a gazdasági társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjainak e törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles a gazdasági társaság legfőbb szervének összehívását kezdeményezni. Ha a legfőbb szerv ülésének összehívására nem kerül sor, illetve a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről a társaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróságot értesíti.

23 Fontosabb szempontok:  Az árbevétel és egyéb bevétel megfelelő elkülönítése  A költségek megfelelő minősítése és elszámolása  Az egyéb ráfordítások meghatározása, részletes bontása  A pénzügyi bevételek és ráfordítások meghatározása  A rendkívüli bevételek és ráfordítások megfelelő kimutatása

24 Az adóalap meghatározása a számviteli nyilvántartás adataiból: o El nem ismert költségek elkülönített nyilvántartása (számviteli écs, nem ésszerű célra igénybevett szolgáltatások, leltári hiányok, bírságok, büntetések, másoknak átadott pénzösszegek, eszközök) o De minimis támogatások nyilvántartása o Elhatárolt veszteség (negatív adóalap) nyilvántartása – 2012-ben az összes adóalap 50%- áig

25  A kiegészítő melléklet kötelező elemei: ◦ A társaság tulajdonosai ◦ A cég székhelye, telephelyei ◦ Végzett tevékenységek ◦ Kapcsolt felek és a bonyolított ügyletek ◦ A beszámolót összeállító mérlegképes szakember adatai, engedélye ◦ A beszámoló aláírására jogosult vezető ◦ Vezetők díjazása ◦ A társaság könyvvizsgálója, felszámított díjak ◦ Létszám, bérek alakulása

26  A kiegészítő melléklet kötelező elemei: ◦ Számviteli politika meghatározó elemei ◦ A számszerű adatok elemzése, értékelése ◦ Az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt hibák javításának bemutatása ◦ Befektetési tükör ◦ Cash flow (éves beszámolónál) ◦ Kötelezettségek bemutatása lejárat szerint ◦ Zálogjog, biztosíték, kezesség, garanciavállalás ◦ Lekötött tartalékok alakulása

27  A kiegészítő melléklet kötelező elemei: ◦ Az árbevétel alakulása, összetétele ◦ Az időbeli elhatárolások és a halasztott bevételek ◦ Rendkívüli tételek ◦ Céltartalékok ◦ A társasági adó alapjának alakulása, az adóalap növelő és csökkentő tételek ◦ Eredményfelosztás ◦ Az elhatárolt veszteség változása, a felhasználásról szóló döntés ◦ A saját tőke alakulása, szükséges intézkedések és azok hatása

28  Jelentős összegű hiba:  Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot;  Javítása  Javítása 3 oszlopos beszámolóban

29  Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba:  Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik (nő vagy csökken).  Javítása:  Javítása: 2 oszlopos, azonnal közzéteendő beszámolóban

30  Nem kötelező a könyvvizsgálat  Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: megelőző két üzleti év átlagában 2012-ben a 200 millió ◦ a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg 2012-ben a 200 millió forintot, és ◦ b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. ◦ 2013-tól a nettó árbevétel értékhatára 300 millió ◦ 2013-tól a nettó árbevétel értékhatára 300 millió forintra emelkedik ◦ Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor azt a közbenső beszámolókra és a javított beszámolókra is alkalmazni kell

31 Dr. Takácsné Grúz Erzsébet Adószakértő Bejegyzett könyvvizsgáló INEZ AUDIT Kft. Eger, Orgonás tér 4.


Letölteni ppt "A beszámoló elkészítését megelőző feladatok.  Kötelező szabályzatok:  Számviteli politika és Értékelési szabályzat  Számlarend  Leltározási és Selejtezési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések