Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Piacgazdasági alapfogalmak 1. előadás. 2 Az előadás menete  A piac fogalma  A piaci kapcsolatokat irányító főbb tényezők  A piac keresleti oldala 

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Piacgazdasági alapfogalmak 1. előadás. 2 Az előadás menete  A piac fogalma  A piaci kapcsolatokat irányító főbb tényezők  A piac keresleti oldala "— Előadás másolata:

1 Piacgazdasági alapfogalmak 1. előadás

2 2 Az előadás menete  A piac fogalma  A piaci kapcsolatokat irányító főbb tényezők  A piac keresleti oldala  A kereslet ár-rugalmassága

3 A piac fogalma  A piac a közgazdaságtanban elvont fogalom, a tényleges és potenciális vevők illetve eladók valamely csoportja, valamint a közöttük kialakuló cserekapcsolatok rendszere.  A vállalatok számára a piac a gazdálkodás „környezetének” azon eleme, amelyben a szükséges kiinduló anyagokat, alkatrészeket stb. szerzi be, s ennél is inkább az, ahol az előállított termékeket és szolgáltatásokat próbálják meg értékesíteni. 3

4  A vevő mindig a saját szükségleteinek a kielégítésére vásárló fogyasztó, az eladó pedig az értékesítésre kerülő termékek és szolgáltatások termelője.  Feltételezzük továbbá, hogy a piac ún. szabad versenyes piac – azaz olyan piac, ahol egyaránt sok vevő és sok eladó van, egyik eladónak és/vagy vevőnek sincs jelentős befolyása a piaci folyamtokra, s az állam se hoz piaci döntéseket az eladók és a vevők helyett. 4

5  A piaci (csere-) kapcsolatokat alakító fő tényezők:  /1/ kereslet,  /2/ kínálat,  /3/ ár,  /4/ jövedelem. 5

6  Az ár a termék pénzben kifejezett értéke (ahol a pénz - több más lényeges funkciója mellett - a piaci áru-mozgás „közvetítője”).  A jövedelem az a pénzmennyiség, mellyel a fogyasztó rendelkezik (és a piacon megjelenik). 6

7  Egy vevő (fogyasztó) kereslete az a termékmennyiség, melyet az adott vevő (fogyasztó) adott időtartam alatt és adott egységáron meg akar, illetve (jövedelméből) meg tud vásárolni.  A piacon megjelenő összesített kereslet az egyes vevők (fogyasztók) által adott időben és adott egységáron keresett termékmennyiségek összege. 7

8  Egy eladó (termelő) kínálata az a termékmennyiség, melyet az adott termelő adott időben, adott egységáron eladásra felkínál.  A piacon megjelenő összesített kínálat az egyes eladók (termelők) által adott időben és adott egységáron eladásra felkínált termékmennyiségek összege. 8

9 A fogyasztók vásárlási „hajlandóságának” keresletre gyakorolt hatása  Azt, hogy a fogyasztó hajlandó-e megvásárolni egy terméket, legtöbbször az dönti el, hogy szüksége van-e az adott termékre.  Az pedig, hogy szükségét érzi-e az általunk gyártott terméknek, az elmélet szerint a termék „hasznosságától” függ. 9

10  A hasznosság elméleti fogalom, azt a kielégültség érzést jelenti, amit a fogyasztó számára egy termék elfogyasztása okoz. 10

11 A vállalatoknak számos módjuk van arra, hogy befolyásolják az általuk eladásra felkínált termékek „hasznosságát”.  Ha új vállalatot indítva azon gondolkodunk, hogy milyen termékkel lépjünk piacra, választhatunk olyan terméket vagy szolgáltatást is, amely a potenciális fogyasztói körben hiánypótlónak minősül, tehát egy meglévő, és ez idáig kielégítetlen szükségletet elégít ki. 11

12  Ha ilyen termék vagy szolgáltatás nem található, akkor megcélozhatunk egy már részben kielégített szükségletet is, ha az általunk előállított termékkel vagy szolgáltatással nagyobb „hasznossághoz” (jobb minőséghez stb.) tudjuk juttatni a fogyasztót. 12

13  Ha egy már működő vállalat piaci pozícióit szeretnénk megerősíteni, szintén kereshetjük az új termék bevezetésére, vagy akár a profilváltásra nyíló lehetőségeket.  Ha erre nincs mód, akkor marad a minőségi verseny (illetve az alkalmazkodás a keresleti korlátokhoz). 13

14 A fogyasztó vásárlási képességének keresletre gyakorolt hatása  A fogyasztó adott termékkel kapcsolatos vásárlási képessége (többnyire) egyrészt saját jövedelmének nagyságától, másrészt a termék árától függ.  Az is könnyen belátható, hogy ha - minden egyéb tényező változatlansága mellett - az adott termék ára csökken (vagy ha a fogyasztó jövedelme nő), akkor a fogyasztó vásárlási képessége javul. 14

15  A vállalatok érdeke természetesen az, hogy a termékeikre igényt tartó fogyasztók vásárlási képessége javuljon.  Vevőik jövedelmére persze nem tudnak hatást gyakorolni.  Módjuk nyílhat azonban csökkenteni termékeik árát, s vannak további lehetőségeik is. 15

16  A pillanatnyi kereslet például úgy is bővíthető, ha a vevőket arra ösztönözzük, hogy korábbi megtakarításaikból - vagy hitelből - vásároljanak (de a marketingnek a továbbiakban bemutatásra kerülő eszközei is sokat segíthetnek).  Ezt alkalmazzák az autókereskedők is, amikor kedvező részletfizetési lehetőségekkel csábítják a potenciális autóvásárlókat. 16

17 A kereslet ár-rugalmassága  A vállalat összes (ár-)bevétele (TR) az ár (P) és az értékesített termékmennyiség (Q) szorzata, azaz: TR = P * Q.  A cégek – nyereségük növelése érdekében – többnyire bevételük növelésére törekszenek.  A képlet szerint ez háromféleképp is elérhető: vagy az árat, vagy az értékesített termékmennyiséget, vagy a kettőt együtt kell emelni. 17

18  Az árváltozás és a fogyasztók által keresett termékmennyiség változása közötti kapcsolatot – azt, hogy a fogyasztók mennyire érzékenyek az árváltozásra - a kereslet ár-rugalmassága számszerűen is jellemzi.  Az árrugalmasság egy szám, amely azt mutatja meg, hogy az ár egyszázalékos növekedése esetén hány százalékkal változik a vizsgált termék kereslete. 18

19  Mivel áremelkedés hatására a termék kereslete normális esetben csökken, ezért a kereslet árrugalmassága normális esetben negatív előjelű (a könnyebb kezelhetőség kedvéért azonban általában abszolút értékben értelmezzük, ezért az idevonatkozó következtetések megfogalmazása során pozitív számként kezeljük). 19

20 Egy termék kereslete lehet:  ár-rugalmas: ebben az esetben a termék keresletének árrugalmassága nagyobb, mint egy, tehát az ár egyszázalékos növekedése esetén a termék kereslete több mint egy százalékkal csökken.  Ebből az következik, hogy áremelés hatására a termékből származó bevétel csökken, hiszen a bevételt kifejező szorzat első tagja kisebb mértékben nő, mint amennyivel a második tag csökken.  Ár-rugalmas termékek például a luxuscikkek. 20

21 Egy termék kereslete lehet:  egységnyi ár-rugalmasságú: ebben az esetben a termék keresletének ár- rugalmassága éppen egy, tehát az ár egyszázalékos növekedése esetén a termék kereslete egy százalékkal csökken.  Ebből az következik, hogy áremelés hatására a termékből származó bevétel nem változik, hiszen a bevételt kifejező szorzat első tagja éppen annyival nő, mint amennyivel a második tag csökken.  Egységnyi ár-rugalmasságú termékek például a hétköznapi ruházati cikkek. 21

22 Egy termék kereslete lehet:  ár-rugalmatlan: ebben az esetben a termék keresletének ár-rugalmassága kisebb, mint egy, tehát az ár egyszázalékos növekedése esetén a termék kereslete kevesebb, mint egy százalékkal csökken. Ebből az következik, hogy áremelés hatására a termékből származó bevétel nő, hiszen a bevételt kifejező szorzat első tagja nagyobb mértékben nő, mint amennyivel a második tag csökken. Ár-rugalmatlan termékek például az alapvető fogyasztási cikkek, a gyógyszerek, az élvezeti cikkek. 22

23 Egy termék kereslete lehet:  ár-rugalmatlan: ebben az esetben a termék keresletének ár-rugalmassága kisebb, mint egy, tehát az ár egyszázalékos növekedése esetén a termék kereslete kevesebb, mint egy százalékkal csökken.  Ebből az következik, hogy áremelés hatására a termékből származó bevétel nő, hiszen a bevételt kifejező szorzat első tagja nagyobb mértékben nő, mint amennyivel a második tag csökken.  Ár-rugalmatlan termékek például az alapvető fogyasztási cikkek, a gyógyszerek, az élvezeti cikkek. 23

24 Az ár-rugalmasságra ható fontosabb tényezők a következők:  A termék árának nagysága a fogyasztó jövedelméhez képest.  Minél magasabb a termék ára a fogyasztó jövedelméhez képest, kereslete annál ár- rugalmasabb.  Ez egyszerűen annyit jelent, hogy a "szegényebb" fogyasztók nyilvánvalóan érzékenyebben reagálnak az árváltozásra, tehát az ő esetükben az ár kismértékű módosítása is jelentős változást idéz elő a keresletben, s így az árbevételben. 24

25 Az ár-rugalmasságra ható fontosabb tényezők a következők:  A vizsgált termék árának, és a helyettesítő termék árának közelsége.  A vizsgált termék ára és a helyettesítő termék ára minél közelebb van egymáshoz, a vizsgált termék kereslete annál ár-rugalmasabb.  Ez nyilvánvalóan így van, hiszen ebben az esetben, ha a vizsgált termék ára akár csak egy százalékkal is emelkedik, akkor a helyettesítő termék ez idáig kedvezőtlen ár érték aránya viszonylag könnyen válhat a fogyasztó számára kedvezővé. 25

26 Az ár-rugalmasságra ható fontosabb tényezők a következők:  A vizsgált termék hasznossága a helyettesítő termékhez képest.  A fogyasztó minél inkább kedveli a vizsgált terméket (a termék minél fontosabb számára) a helyettesítő termékhez képest, a termék keresletének árrugalmassága annál kisebb.  A fogyasztó arról a termékről, amit nagyon szeret, vagy bármilyen más okból fontos számára, akkor se szívesen mond le, ha emelkedik az ára. 26

27 Az ár-rugalmasságra ható fontosabb tényezők a következők:  A termék helyettesíthetőségének mértéke.  A vizsgált termék kereslete annál ár- rugalmasabb, minél több helyettesítő terméke van, hiszen ebben az esetben, ha a vizsgált termék ára nő, akkor a fogyasztó könnyen le tud mondani róla, mert több más termék is van helyette. 27

28 Az ár-rugalmasságra ható fontosabb tényezők a következők:  A rendelkezésre álló reakcióidő hossza.  Rövidtávon a termék kereslete ár-rugalmatlan, mert a fogyasztónak nincs elég ideje, vagy nem akar időt szánni arra, hogy a vizsgált termék áremelkedése miatt felkutassa a helyettesítő terméket, így a vizsgált termék áremelkedése esetén nem, vagy nem túl nagymértékben csökkenti a keresletét.  Hosszútávon van ideje, vagy rájön, hogy érdemes helyettesítő termék után nézni, így lemond a vizsgált termékről. 28

29  Az eladásra felkínált termékmennyiség és az ár meghatározásnál tehát a fentiekben felsorolt rugalmasságra ható tényezőket, valamint az általunk gyártott termék jellegét is figyelembe kell vennünk, mert ez jelentős mértékben befolyásolhatja a bevétel, és ezen keresztül a profit alakulását. 29

30 Szokatlan fogyasztói viselkedés  A fogyasztó - ahogyan ezt éppen most tisztáztuk – általában akkor vásárol, ha szüksége van a termékre, és minél olcsóbb a termék, annál többet vásárol.  Tudnunk kell azonban, hogy olykor éppen ellenkezőleg cselekszik. 30

31 A szokatlan fogyasztói viselkedésnek az alábbi formáit különböztetjük meg:  Nyáj-hatás: Ez esetben a fogyasztó azért vásárol, mert a többiek is vásárolnak, és nem azért, mert szüksége van a termékre. Tipikusan ilyen hatást fejt ki a divat mindenáron való követése.  Sznob-hatás: Ez esetben a fogyasztó annál inkább vásárol, minél drágább a termék, mert így akar kitűnni a többiek közül. Azért vásárolja meg a drágább terméket, mert tudja, hogy a többiek erre nem képesek, így a vásárlás által ő több lehet a többinél. 31

32  Veblen-hatás: Ez esetben a fogyasztó az ár alapján következtet a termék minőségére, és úgy gondolkodik, hogy a drágább termék vélhetően jobb minőségű is, ezért minél drágább a termék, annál inkább vásárolja.  Spekulációs-hatás: Ez esetben a fogyasztó a terméket áremelkedés esetén vásárolja, mert arra számít, hogy a termék ára tovább fog emelkedni, s így jobban jár, ha korábban vásárolja meg, hiszen később akár még haszonnal értékesíteni is tudja azt. 32

33  Giffen-hatás: Ha az alapvető – és nem túl drága - élelmiszerek (liszt, krumpli stb.) egyikének az ára emelkedik, előfordulhat, hogy a legszegényebb rétegekben nő a kereslete, mert a fogyasztók lemondanak néhány drágább élelmiszer fogyasztásáról és ezek helyett is az „olcsót” veszik. 33

34 Sajátos ár-döntéseket igénylő termékek  Az ár és a kereslet közti sajátos összefüggéseket hoznak létre egyes, a termékek forgalma közti összefüggések is. 34

35  - helyettesítő termékek: azon gyártmányok, amelyek a szükséglet-kielégítés során helyettesíthetik egymást. E termékek előállítóinak általában versenyre kell felkészülniük (ami nem csak minőségi versenyt jelent). 35

36  - kiegészítő termékek: olyan termékek, melyeknek használata szükségképpen egymáshoz rendelt. Ha sikerül meggyőzni a fogyasztót (akár például árkedvezmény útján) a fő termék megvásárlásáról, akkor a másik termék ára már egy magasabb tartományban is meghatározható.  Ebben az esetben már "csak" arra kell ügyelni, hogy a két termék együttesen ne jelentsen a fogyasztónak akkora költséget, ami arra ösztönzi, hogy a kiegészítő termék- kombinációt egy másikkal helyettesítse.  36

37 A kereslet kereszt-árrugalmassága  A kereszt-árrugalmasság az a szám, amely megmutatja, hogy egy termék árában bekövetkezett egy százalékos növekedés hány százalékos változást idéz elő egy másik termék keresletében.  Nagyságát elsősorban a helyettesítő, illetve kiegészítő termékek esetében célszerű elemezni. 37

38  Mivel a kereszt-árrugalmasság előjelének fontos közgazdasági tartalma van, ezért a kereszt-árrugalmasság értékét nem abszolút értékben értelmezzük.  E tartalomról a következők mondhatók el:  A kereszt-árrugalmasság előjele lehet pozitív. Ez elsősorban az egymást helyettesítő termékekre jellemző.  Ebben az esetben a helyettesítő termék árának növekedése az általunk gyártott termék keresletének a növekedését vonja maga után. 38

39  Ennek nyilvánvalóan így kell lennie, hiszen ha a helyettesítő termék ára nő, miközben az általunk gyártott termék ára nem változik (és itt erről van szó), akkor a fogyasztó nyilván a relatíve olcsóbb, azaz az általunk gyártott termék vásárlását növeli a megdrágult helyettesítő termék rovására.  Ez egyben azt is jelenti, hogy a helyettesítő termék árának a növekedése az általunk gyártott termékből származó bevétel növekedését eredményezi. 39

40  A kereszt-árrugalmasság előjele lehet negatív. Ez elsősorban a kiegészítő termékeknél jellemző. Ebben az esetben a kiegészítő termék árának növekedése az általunk gyártott termék keresletének a csökkenését vonja maga után. 40

41  Ennek nyilvánvalóan így kell lennie, hiszen ha a kiegészítő terméknek emelkedik az ára, akkor a kereslete csökken, és mivel jelen esetben a két termék rögzített arányban igényli egymást, ezért ha a kiegészítő termék kereslete csökken, akkor az általunk gyártott termék keresletének is csökkennie kell.  Ez egyben azt is jelenti, hogy a kiegészítő termék árának a növekedése az általunk gyártott termékből származó bevétel csökkenését eredményezi. 41

42 42 Felhasznált irodalom  Demeter László – Fülöp Gábor – Hollóné dr. Kacsó Erzsébet – Dr. Kádek István – Námor Anna – Dr. Papanek Gábor DSc. – Dr. Román Róbert – Tánczos Tamás – Turóczi Gabriella: Gyakorlati vállalkozási ismeretek. PR-Editor Kft

43 43 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Piacgazdasági alapfogalmak 1. előadás. 2 Az előadás menete  A piac fogalma  A piaci kapcsolatokat irányító főbb tényezők  A piac keresleti oldala "

Hasonló előadás


Google Hirdetések