Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Adóperek és tanulságaik Konferencia Courtyard Marriott 2013. október 2.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Adóperek és tanulságaik Konferencia Courtyard Marriott 2013. október 2."— Előadás másolata:

1 Adóperek és tanulságaik Konferencia Courtyard Marriott október 2.

2 Taktika és jog - kelléktár adóvizsgálatokhoz Dr. Jalsovszky Pál

3 Ha megjelenik az adóellenőr…

4 Az adóeljárás menete ellenőrzés első fokú határozat jegyzőkönyv észrevétel másodfokú határozat fellebbezés bírósági felülvizsgálatNAV elnökének határozata felügyeleti intézkedési kérelem NGM határozata Kúria határozata kereset felülvizsgálati kérelem

5 Ellenőrzési eljárás • ellenőrzés időtartama – 90 (120) nap + 90 nap – kapcsolódó vizsgálat – nemzetközi megkeresés • nyelvi kérdések (angolul, németül, franciául tud a NAV) • jegyzőkönyv – tartalma – nem ketyeg tovább az óra

6 Észrevétel • határidő: 15 nap • tartalma – ténybeli tévedések – koncepcionális kérdések – ne lőjük el a puskaporunkat – árasszuk el a hatóságot információval DE: RENDELTETÉSSZERŰ JOGGYAKORLÁS KÖVETELMÉNYE!

7 Fellebbezés Nyerhető-e az ügy másodfokon? • fiktív számla, transzferár, bíróságon letesztelt álláspont – NEM • nyilvánvaló jogi hiba – IGEN • ténybeli ellentmondások – IGEN, DE…

8 Új bizonyítási eszközök • fellebbezés során: IGEN, korlátok nélkül • bírósági eljárás során: csak korlátoltan – „jogszerűen járt-e el az adóhatóság a döntés meghozatalakor”?

9 Kapcsolódó vizsgálatban feltárt információ • adótitok? • Kúria: „az adóper nem dönthető el olyan bizonyítékok alapján, amiket az adózó nem ismerhetett meg” • DE: adóhatósági eljárásban továbbra is elzárhatók a bizonyítékok

10 Másodfokú határozat •t•teljes körű felülvizsgálat •é•érdemi és eljárásjogi •n•nincs súlyosítási tilalom •i•iratok alapján dönt, bár… •h•határozat: jogerős és végrehajtható –a–adóalany finanszírozza innentől az adót –v–végrehajtás felfüggesztető, de…

11 Továbblépési lehetőségek Bíróság v. felügyeleti intézkedés • néha nincs választási lehetőség • jogi v. politikai érvek • keresetindítás: rövid határidő • felügyeleti intézkedés kizárt vagy kizárható, ha…

12 Bírósági felülvizsgálat •k•keresetlevél mint hadüzenet •k•kereseti kérelemhez kötöttség •m•mit kérjünk még? –v–végrehajtás felfüggesztése –t–tárgyalás tartása

13 Hogyan nyerjünk? • Tények  konklúziók • Alapokhoz térjünk vissza, ne csak cáfoljunk • Inkább jogszabályszöveg, mintsem mögöttes logika és elvek • A bíró is ember – beadványok konzisztenciája – beadványok hossza

14 Efficiently Yours.

15 Mitől függ a pernyertesség? - Naprakész esetek az adóperek gyakorlatából Dr. Harcos Mihály

16 1. eset: A szokásos piaci ár A társaság a transzferár-nyilvántartásában rögzítette, hogy a BUBOR+1,95% kamat piacinak tekinthető, mert az MNB rövid lejáratú egyéb hitelekre vonatkozó kamatstatisztikái 1% országkockázati felárral növelve ilyen ártartományt eredményeznek. Magyar társaság Luxemburgi társaság kölcsön kamat (BUBOR + 1,95%)

17 1. eset: A szokásos piaci ár Az adóhatóság határozata: • A transzferár-nyilvántartásban bemutatott kamat nem piaci: az MNB kamatstatisztikái az országkockázatot már tartalmazzák, ezért az 1% kamatfelár alkalmazása nem indokolt. • Piaci kamatként az MNB rövid lejáratú egyéb hitelekre vonatkozó kamatmértéke veendő alapul. • A társaság a piacinál magasabb kamatráfordítást számolt el = kevesebb adót fizetett.

18 A per fő kérdése: Mi a szokásos piaci kamat-mérték? Az igazságügyi szakértő véleménye: mindkettő Az eltérés a piaci ár szórásából adódik: a társaság által alkalmazott kamat inkább a felső tartományba, az adóhatóság által megállapított kamat inkább az alsó tartományba esik, de a piaci szóráson belüli mindkettő. 1. eset: A szokásos piaci ár

19 A bíróság döntése: az adóhatóságnak van igaza • A bíróság véleménye a szokásos piaci árról: a szokásos piaci ár konkrét árat jelent, nem ártartományt • A bíróság véleménye a bizonyítási teherről: • Az adózónak a transzferár-nyilvántartással kellett volna igazolnia a szokásos piaci árat • A transzferár-nyilvántartás hibás volt, ezért az adóhatóságnak kellett megállapítania a szokásos piaci árat • Az adózó a perben nem tudta bebizonyítani, hogy az adóhatóság által megállapított ár nem felelt meg a piaci árnak 1. eset: A szokásos piaci ár

20 Tanulság: Hatalmas kockázat van a tartalmilag támadható transzferár- nyilvántartásokban: ha a transzferár-nyilvántartás rossz, akkor a perben már nem az a kérdés, hogy az adózó ára piaci volt-e, hanem az, hogy az adóhatóság által megállapított árról bizonyítható-e hogy nem piaci 1. eset: A szokásos piaci ár

21 Szerződés: • Magyar cég terméket gyárt az osztrák anyavállalatának • Az éves mennyiség várhatóan db., az anyavállalat igényétől függően • Az eladási ár az önköltség+10 % • Ha az anyavállalat a tervezett mennyiség 90%-át nem rendeli meg, akkor a magyar cég „penalty”-t számlázhat (a meg nem rendelt mennyiség árának a 10%-a) 2. eset: Az ellenérték kérdése

22 Ami történt: • Az év eleji tervadatok alapján meghatározták az eladási árat (önköltség+10%) • Az anyavállalat végül csak darabot rendelt meg (adómentes Közösségen belüli értékesítés) • Év végén „penalty” számlázása (adómentes közösségi értékesítés) 2. eset: Az ellenérték kérdése

23 Az adóhatóság álláspontja: • A „penalty” szolgáltatás ellenértéke: a magyar cég „eltűrte”, hogy az anyavállalat nem db-ot rendelt • A „penalty” magyar áfás (2009. december 31-ig a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye Magyarország) • Adóbírság, késedelmi pótlék 2. eset: Az ellenérték kérdése

24 Fő kérdések: • Ellenértéknek minősül-e a „penalty”? • Térítés nélküli pénzátadás? • Kártérítés, kötbér? • Ha ellenérték, akkor minek az ellenértéke? • Szolgáltatásnyújtás? • Utólagos árkorrekció? 2. eset: Az ellenérték kérdése

25 Az üzleti tartalom: • Az eladási ár alapja az önköltségi ár • Az eladási árat az év eleji tervadatok alapján határozzák meg • Ha az anyavállalat a tervadatnál lényegesen kevesebbet gyártat, akkor a fix gyártási költségek miatt az egységre jutó önköltségi ár megnő • A „penalty” a mennyiségi elmaradás hatását kompenzálja 2. eset: Az ellenérték kérdése

26 A minősítésnél lényeges szempontok: • A magyar vállalkozás a gyártott termékek eladásán kívül más tevékenységet nem végzett az anyavállalat felé • Az anyavállalat nem volt köteles db-ot megrendelni (nem kellett „megvásárolnia” az alacsonyabb volumenű rendelés lehetőségét) • A „penalty” üzleti célja a gyártási költségek utólagos átterhelése volt 2. eset: Az ellenérték kérdése

27 Tanulságok: • Az üzleti, gazdasági tartalom elsődlegessége a formával szemben • Az ügylet minősítése gyakran polgári jogi kérdésekhez vezet vissza, önmagában az adószabály ismerete nem elég 2. eset: Az ellenérték kérdése

28 3. eset: A fiktív számla Számlakibocsátó Vevő takarmányátadás szerződés vételár takarmányátadás ? Revízió feltárása: (i)a termény beszerzése nem igazolható, (ii)tevékenységi engedéllyel nem rendelkezik, (iii)az ügyletet nem vallotta be. A per fő kérdése: kinek kell bizonyítania és mit? ?

29 3. eset: Fiktív számla Az adóhatóság érvelése: • A termékbeszerzés valódisága nem vitatott • Az eljárás során nem volt ellenőrizhető, hogy a számlakibocsátó volt-e a tényleges eladó • „Ha az így lefolytatott bizonyítási eljárás eredménye a számla tartalmi hitelességét nem támasztja alá, ennek következményeit az adózó tartozik viselni.” Figyelem! A fenti érveléssel megfordul a bizonyítási teher: az adózónak kellene bizonyítania, hogy a takarmányt valóban a számlakibocsátótól szerezte be.

30 3. eset: Fiktív számla Az Európai Unió Bíróságának a döntései: • Az áfa-rendszer elválaszthatatlan része az adólevonási jog • A költségvetés védelme és az adókikerülések megakadályozása érdekében az adólevonási jog korlátozható • A korlátozásnak arányosnak kell lennie: nem tekinthető arányosnak a korlátozás, ha az adólevonásra jogosult nem tudott, és nem is kellett tudnia arról, hogy a számlakibocsátó adóvisszaélést valósít meg • Ha a számlabefogadó rendelkezik szabályos számlával, akkor az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy az ügylet adókijátszást valósított meg

31 3. eset: Fiktív számla A jogalkalmazás aktuális kérdései: • Mi tartozik a kellő körültekintés körébe? Milyen bizonyítékokkal kell az adózóknak rendelkezniük egy ellenőrzés során? • Megtagadható-e a jóhiszemű számlabefogadó adólevonási joga? • Gyanús ügyleteknél vélelmezhető-e a rosszhiszeműség?

32 Efficiently Yours.


Letölteni ppt "Adóperek és tanulságaik Konferencia Courtyard Marriott 2013. október 2."

Hasonló előadás


Google Hirdetések