Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A falusi turizmus szabályozása és a falusi szálláshelyek minősítése Magyarországon Összeállította: Dr. Szabó Géza a FATOSZ alelnöke, a Pécsi Tudományegyetem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A falusi turizmus szabályozása és a falusi szálláshelyek minősítése Magyarországon Összeállította: Dr. Szabó Géza a FATOSZ alelnöke, a Pécsi Tudományegyetem."— Előadás másolata:

1 A falusi turizmus szabályozása és a falusi szálláshelyek minősítése Magyarországon Összeállította: Dr. Szabó Géza a FATOSZ alelnöke, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető, egyetemi docense

2 Az előadás tartalmi egységei 1.A magyar falusi turizmus szabályozási kérdései 2.A falusi turizmus szálláshelyek minősítése Magyarországon 3.Falusi és agroturisztikai szolgáltatások szabályozása

3 1. Falusi turizmus a magánszállásadáson belül (110/1997. (VI. 25.) Kormányrendelet) A falusi szállásadás a falusi lakóházban folytatott szállásadói tevékenység: •Ilyen tevékenység csak kiemelt gyógyhelynek, kiemelt üdülőhelynek, gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő községben folytatható. •A falusi szállásadásra lehetőség van még - a rendelet mellékletei szerint - kiemeltnek nem minősülő településeknek, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján falusias lakóterületnek minősített részein. •A kiemelt, tehát nem falusi szállásadást, hanem fizetővendéglátást folytató települések általában a megyeszékhelyek és idegenforgalmi szempontból frekventált városok körébe tartoznak. •A rendelet szerint a falusi lakóház a településeken, ill. településrészeken, vagy már kialakult tanyás térségben lévő lakóház (családi ház) a hozzá tartozó épületekkel, helyiségekkel, területtel.

4 •A tevékenység akkor minősül idegenforgalmi célú szállásadói tevékenységnek, ha a lakás, illetve az üdülő hasznosítása ugyanannak a vendégnek a részére egyhuzamban a 30 napot nem haladja meg. •Magánszállásadói tevékenység a magánszemély lakásának vagy üdülőjének, valamint a gazdálkodó szervezet lakásának, illetve azok egy részének és a hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú üzletszerű hasznosítása a vendég részére. –E rendelet alkalmazása szempontjából üdülő az az egyedi lakó- vagy üdülőegység, amely család(ok) elszállásolására alkalmas, és a külön jogszabályban foglaltak szerint osztályba sorolható (minősíthető). •Egy címen csak egy személy - közös háztartásban élő személyek közül az egyik - vehető nyilvántartásba, és végezhet szállásadói tevékenységet. –Ugyanazon a címen magánszemély és gazdálkodó szervezet egyidejűleg nem folytathat idegenforgalmi célú szálláshely-hasznosító tevékenységet. A tevékenység helyszíne:

5 •A szállásadó a szállásadói tevékenységet akkor folytathatja, ha - kérelmére - a szálláshely szerint illetékes település jegyzője (a továbbiakban: jegyző) az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint közhitelű hatósági nyilvántartásba vette. –A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szállásadó nevét (cégnevét), lakáscímét (székhelyét), a szálláshely címét, továbbá a szálláshely osztályba sorolását, illetve a falusi szálláshely minősítését. •A jegyző a nyilvántartásba vételről igazolást ad ki a szállásadónak. Ebben fel kell tüntetni a szállásadó nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), nyilvántartásba vételi számát, a hasznosított ingatlan címét és osztályba sorolását (minősítését). •A szállásadó nyilvántartásba vétele egyben azt is jelenti, hogy a szállásadó a statisztikai adatszolgáltató kötelezettségét tudomásul vette. •A szállásadó köteles a bejáraton kívül jól látható módon jelezni, hogy ott magánszálláshely vehető igénybe, valamint a szálláshelyen belül - jól látható módon - feltüntetni a szállásadó nevét, hatósági nyilvántartásba vételi számát és a szálláshely árát, a minősítését. •A szállásadó köteles az e célra formanyomtatványként rendszeresített vendégkönyvet vezetni, amelyet a használatbavétel előtt a jegyző hitelesít. A szállásadó nyilvántartásba vétele:

6 A vendégkönyv tartalmazza: •a vendég vezeték- és utóneve, születési helye és ideje, külföldi vendég esetén a vezeték- és utóneve, születési ideje, az állampolgársága, illetve hontalan státusa, •a vendég lakcíme, személyi igazolványának száma, külföldi, illetve hontalan vendég esetén útlevelének száma, a vízum vagy a tartózkodási engedély száma, •a szálláshelyen való tartózkodás kezdő és befejező időpontja. •A vendégkönyvet a szállásadó köteles a tárgyév végén lezárni és ezt a tárgyévet követő január hó 15. napjáig a jegyzővel záradékoltatni. –A vendégkönyvben szereplő adatok alapján a szállásadó köteles évente a tárgyévet követő január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban jelenteni a tárgyévben fogadott vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák összesített számát külföldi és belföldi bontásban.

7 A szállásadó kötelezettségei: •A szállásadó a 30 napot meghaladó folyamatos tartózkodás esetén köteles a szállást igénybe vevő külföldi, illetve hontalan figyelmét a szálláshely-bejelentési kötelezettség teljesítésére felhívni, vagy mint szállásadó a külföldit bejelenteni. •A szállásadó köteles a szálláshelyet falusi szállásadás esetén minősíteni, –továbbá a közegészségügyi, tűzvédelmi előírások betartásáról, valamint a szálláshely rendeltetésszerű használhatóságáról, a berendezési és felszerelési tárgyak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni. •A szállásadó köteles a jegyző, a fogyasztóvédelmi ellenőrzésre feljogosított szervek és más szakhatóságok (pl. állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat, idegenrendészeti szervek, adóhatóság) részére a szálláshelyre való belépést, valamint az ellenőrzés lebonyolítását biztosítani.

8 A tevékenység megszüntetése: •Törölni kell a hatósági nyilvántartásból azt a szállásadót, –aki a vendégkönyvet nem hitelesítteti, –aki a hatósági nyilvántartásból való törlését kéri. •A törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nem vehető ismételten nyilvántartásba az a szállásadó, akit a nyilvántartásból töröltek. •A tevékenységének megszüntetését a szállásadó köteles 15 napon belül a jegyzőnek írásban bejelenteni. A jegyző ezt a körülményt a közhitelű nyilvántartásban feltünteti.

9 2. A falusi szálláshelyek minősítése 54/2003. (VIII. 29.) GKM rendelet 1. Szálláshelytípusok, -fajták: A) vendégszoba, B) üdülőlakás, -lakrész, C) üdülőház (-tanya), D) sátorozóhely. 2. Szálláshelyek komfortfokozatai: - összkomfortos szálláshely, - komfortos szálláshely, - félkomfortos szálláshely, - komfort nélküli szálláshely.

10 Alapvető minősítési szempontok •1. Üdülésre és pihenésre alkalmas-e a települési és lakóhelyi környezet? •2. Üdülésre és pihenésre alkalmas-e, balesetet okozó körülményektől és környezeti ártalmaktól mentes-e a szálláshely? •3. A szálláshelynek és a környezetének esztétikai minősége, általános higiénéje, rendje, tisztasága megfelelő-e? •4. A magánszállásadó milyen szakmai felkészültséggel rendelkezik? •5. A hulladék(szemét-)gyűjtés és -elszállítás megoldott-e, •6. A szálláshely megfelel-e a komfortfokozatok szerinti technikai alapkövetelményeknek? •7. A szálláshely egészségügyi helyiségeinek, konyhájának berendezettsége és felszereltsége megfelel-e az alapkövetelményeknek? •8. A vendégszobák mérete megfelel-e az ajánlott minimális alapterületnek – berendezésük és felszerelésük a minimális követelményeknek? •9. Az egészségügyi helyiségek használati módja megfelel-e a komfortfokozat szerinti előírásnak? •10. Biztosított-e reggeli vagy egyéb panziós étkeztetési szolgáltatás, illetve konyha- és étkezőhasználat? •11. Rendelkezik-e pihenőkerttel? •12. Biztosított-e a parkolási lehetőség?

11 3. A falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenység szabályozása (136/2007. (VI. 13.)Kormányrendelet) Falusi vendégfogadó a látogatók részére: –aa) a helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek bemutatása, –ab) a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása, –ac) falusi vendégasztal, –ad) a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása, –ae) saját előállítású népművészeti és kézműves termékek látogatók részére történő értékesítése, –af) az aa)-ae) pontokhoz kapcsolódó falusi rendezvények szervezése; (amely nem foglalja magában a szálláshely szolgáltatást) Szolgáltatást nyújthat.

12 A tevékenység meghatározása: •alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység –a külön jogszabályban meghatározott, falusi szállásadás nyújtására alkalmas településen –alkalomszerűen, látogatók részére –nem egyéni vállalkozó magánszemély által nyújtott szolgáltatások •alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató az a magán személy, –aki a jogszerűen használatában lévő – falusi rendezvény szervezése kivételével - közterületnek nem minősülő ingatlanon (pl. tanyán, falusi portán), –a jogszerűen használatában lévő eszközökkel –személyesen vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói közreműködésével szolgáltató tevékenységet végez.

13 A tevékenység szabályai: •falusi vendégasztal: –a családi magánétkezésekhez előállított házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása –és az így előállított saját készítmények értékesítése napi legfeljebb tizenöt látogató részére; •látogató: –a szolgáltató tevékenységet igénybe vevő turista, kiránduló. •A tevékenység akkor minősül alkalomszerűnek, –ha azt idényjelleggel, –vagy nem napi rendszerességgel végzik.

14 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A falusi turizmus szabályozása és a falusi szálláshelyek minősítése Magyarországon Összeállította: Dr. Szabó Géza a FATOSZ alelnöke, a Pécsi Tudományegyetem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések