Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Falusi turizmus Nagy Katalin Falusi Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete elnök.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Falusi turizmus Nagy Katalin Falusi Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete elnök."— Előadás másolata:

1 1 Falusi turizmus Nagy Katalin Falusi Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete elnök

2 2 A falusi turizmus fogalma  A falusi turizmus a falu komplex idegenforgalmi kínálatának a hasznosítása. A falusi turizmus együtt kínálja a falusi életkörülmények, a helyi szokások, a kultúra és – ahol van – a mezőgazdaság adta lehetőségeket.  A falusi turizmus fogalma: A helyi és regionális vonzerőkkel rendelkező, gondozott falusi, vidéki környezetben a belföldi és külföldi vendégek szabadidő-eltöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon való kielégítése, és az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködése.  Agroturizmus fogalma: A szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a mezőgazdaságba tartozó növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszer-feldolgozás körébe tartozó turisztikai javak igénybevételére, illetve azok hasznosítására épül.

3 3 Jogszabályi feltételek 110/1997. (VI.25.) Korm. sz. r e n d e l e t a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról  Fogalom-meghatározások:  Fizetővendéglátás = a városokban, kiemelt gyógyhelyeken, kiemelt üdülőhelyeken, a gyógy- vagy üdülőhelyen folytatott magánszállásadói tevékenység.  Falusi szállásadó = az előzőekben nem említett községben és a már kialakult tanyás térségben folytatott magánszállásadói tevékenység.  A tevékenység akkor minősül magánszállásadásnak, ha a hasznosított ágyak száma a tízet (legfeljebb öt szobát) nem haladja meg /nagyobb kapacitás = kereskedelmi szálláshely, üzlet/. Közös háztartásban élők közül csak egy személy vehető nyilvántartásba és végezhet szállásadói tevékenységet.

4 4 Jogszabályi feltételek  A tevékenység folytatásához szükséges feltételek:  Nyilvántartásba-vétel a szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által,  Jól látható jelölések a bejáraton kívül és a szálláshelyen belül,  Vendégkönyv vezetése, melyet a jegyző hitelesít,  A szálláshely minősítése és besorolása,  A vendégkönyv alapján a tárgyévet követő január 31-ig jelentés adása a vendégek és a vendégéjszakák számáról, szintén a szálláshely szerinti település jegyzőjének, belföldi – külföldi – összes vendég bontásban.

5 5 Jogszabályi feltételek 45/1998. (VI.24.) IKIM sz. r e n d e l e t a szálláshelyek osztályba sorolási feltételeiről  A jogszabály egységes szerkezetbe foglalva tartalmazza mind a kereskedelmi, mind a magánszálláshelyek osztályba sorolási, illetve minősítési követelményeit.  A falusi szállásadás esetében a komfortfokozat és a minősítés jelölésére napraforgó került bevezetésre. A lehetséges komfortfokozatok  Összkomfortos szálláshely (négy napraforgó)  Komfortos szálláshely (három napraforgó)  Félkomfortos szálláshely (két napraforgó)  Komfort nélküli szálláshely (egy napraforgó)

6 6 Jogszabályi feltételek A falusi szálláshelyek lehetséges típusai, fajtái: A. Vendégszobák = a vendéglátó lakásában, házában vagy ahhoz tartozó épületben üdülés céljára hasznosított lakószoba, egészségügyi helyiségek, étkező és főzőhely használatával. A vendégszobák minimális alapterülete:  Egyágyas vendégszoba:min. 9 m 2  Kétágyas vendégszoba:min. 15 m 2  Háromágyas vendégszoba:min. 18 m 2  Négyágyas vendégszoba:min. 20 m 2 B. Üdülőlakások / lakrészek = más lakásokkal egyazon épületben lévő vagy a vendéglátó lakásában elkülönített, külön bejáratú, és szobából, fürdőszobából vagy zuhanyzóból, WC-ből és konyhából álló, kizárólag a vendég által használt, önellátásra alkalmas lakóegységek.

7 7 Jogszabályi feltételek C. Üdülőházak / kulcsosházak = különálló épületben lévő, szobából vagy háló-nappali szobából, fürdőszobából vagy zuhanyzóból, WC- ből álló, önellátásra alkalmas, és kizárólag a vendég által használt lakóegységek. D. Sátorozóhely = a lakóház, üdülőház, tanya kertjében, udvarán kialakított, legfeljebb öt sátor vagy két lakókocsi elhelyezésére és a vendég gépkocsijának tárolására alkalmas terület. A sátorozóhelyek esetében csak komfortos (három napraforgós) vagy komfort nélküli (egy napraforgós) kategória került meghatározásra. A sátorozóhelyek számára megállapított területi norma:  Sátranként:min. 20 m 2  Lakókocsinként:min. 30 m 2

8 8 Jogszabályi feltételek 54/2003. (VIII.29.) GKM r e n d e l e t a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI.24.) IKIM rendelet módosításáról  A rendelet a következő, legfontosabb rendelkezéseket hozta:  Fizetővendéglátó és falusi szálláshely hatósági nyilvántartásba vétel és osztályba sorolás, illetve minősítés nélkül nem működhet.  A falusi és a fizetővendéglátó szálláshelyet a mellékletben foglaltaknak megfelelően a szálláshely fenntartója, üzemeltetője minősíti. A falusi szálláshely minősítését minden, a minősítésre kiható ténybeli változás esetén, de minimum ötévenként minden esetben felül kell vizsgálni, és újra kell minősíteni. Az ötéves időszakot a szállásadónak a jegyző által történt hatósági nyilvántartásba vételétől, illetőleg az utolsó minősítéstől kell számítani.  A falusi szálláshely minősítését a szállásadó a szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének köteles bejelenteni.  Amennyiben valamely hiányosság vagy téves besorolás miatt a jegyző az átminősítést kezdeményezné, előtte köteles a szálláshely szerint érintett szakmai érdekképviseleti szervezet véleményét kikérni. Amennyiben a szervezet a megkeresésre 30 napon belül írásban nem nyilatkozik, úgy a jegyző a rendelkezésre álló iratok és információk alapján dönt.

9 9 Jogszabályi feltételek  Jelentős változások történtek a minősítési követelményekben is:  Az egy napraforgós minősítés megszűnt! A minősítés és a komfortfokozatok így a továbbiakban az alábbiak szerint alakulnak: Minősítés:Komfortfokozat: 4 napraforgósÖsszkomfortos 3 napraforgósKomfortos 2 napraforgósFélkomfortos 2 napraforgósKomfort nélküli  Az egy napraforgós minősítés egyedül a sátorozóhelyek esetében maradt meg!  A vendégszobák ajánlott minimális alapterülete ismét az eredetire módosult:  Egyágyas vendégszoba:8 m 2  Kétágyas vendégszoba:14 m 2  Háromágyas vendégszoba:18 m 2  Négyágyas vendégszoba:20 m 2

10 10 Jogszabályi feltételek évi CXVII. Törvény A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL III. fejezet – Fogalmak és értelmező rendelkezések  Falusi vendégfogadás:  A magánszemély által nem egyéni vállalkozóként, saját tulajdonában lévő falusi lakóház magánszemély egyéni vagy családi üdülése keretében részben vagy egészben történő üzletszerű hasznosításával folytatott, legfeljebb tíz ágyra kiterjedő szállásadó, étkeztetési és szabadidőprogram- szolgáltatási tevékenység (beleértve a háztartás, a gazdaság működésének bemutatását is).  Nem minősül falusi vendégfogadásnak az étkeztetés, az italmérés, a szabadidőprogram-szolgáltatás, ha nem szállásadás (üdülés) keretében történik.

11 11 Jogszabályi feltételek  Falusi lakóház: A kiemelt gyógyhelynek, gyógy- és üdülőhelynek nem minősülő községben, már kialakult tanyás térségben lévő lakóház (családi ház) a hozzá tartozó épületekkel, helyiségekkel, területtel.  Falusi vendégfogadás bevétele: A magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet szerint meghatározott magánszállásadás bevétele (beleértve a szállásadás keretében nyújtott étkeztetés, italmérés, szabadidőprogram- szolgáltatás bevételét is): önálló tevékenységből származó olyan bevételek, melyek a 4. § (4) - (5) bekezdése alkalmazásában részben sem minősülnek vagyontárgy hasznosításából származónak. /A hivatkozott paragrafusok közös tulajdonban vagy házassági vagyonközösségben lévő ingatlan, ingó vagyontárgy átruházásából vagy bérbeadásából származó jövedelemre utalnak./

12 12 Jogszabályi feltételek 1. sz. melléklet – az adómentes bevételekről  4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:  a magánszemély falusi vendégfogadásból származó bevétele, feltéve, hogy  a) az 5. sz. melléklet I. részének rendelkezésében előírt alapnyilvántartás és a vendégkönyv adatai szerint az évi 800 ezer forintot nem haladja meg – azonban ha meghaladja, akkor a jövedelem megállapításánál az egész bevételt figyelembe kell venni -, és  b) a falusi vendégház üzletszerű hasznosítása kizárólag a magánszemély által folytatott falusi vendégfogadás keretében történik, és  c) a magánszemély a tevékenységét egyébként oly módon folytatja, hogy az megfelel a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet szállásadói tevékenység folytatására előírt rendelkezéseinek.

13 13 Jelentős változás a jogszabályi feltételekben január 1-től !  A szállásadáshoz nem kapcsolódó egyéb, alkalmi falusi és agroturisztikai tevékenységből származó bevétel 400 ezer forintig adómentes  Helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti, kulturális értékek bemutatása a látogatóknak  Falusi vendégasztal szolgáltatás  Falusi rendezvények szervezése  Falusi élethez kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása  Saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítése

14 14 Szakmai szervezeti háttér  április – Falusi Turizmus Országos Szövetsége (35 szervezet alapította)  Szervezeti átrendeződés: 2001 – Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége  19 megyei tagszervezet alkotja  A tagok (tagdíj révén) közvetlenül az országos szervezethez is kapcsolódnak.

15 15 Szakmai szervezeti háttér A Szövetség Alapszabályban foglalt célkitűzései:  A vidéki népesség életkörülményeinek javítása.  A falusi vendéglátók gazdasági és jogi érdekeinek képviselete.  Együttműködés a falusi és agroturizmus fejlesztését szolgáló vagy támogató szervekkel és szervezetekkel.  Szakmai fejlődést elősegítő felvilágosító munka végzése, rendszeres tapasztalatcsere biztosítása.  Folyamatos és széleskörű tájékoztatás.  A falusi és agroturizmus imázsának építése.  A kínálat minőségi fejlesztése, az értékesítés elősegítése.

16 16 Szakmai szervezeti háttér  A Szövetség eredményei és érdemei:  Európai minták alapján korszerű minősítési rendszer kidolgozása és bevezetése – elfogadtatása  jogszabály lett!  Információs iroda működtetése Budapesten  Országos szintű marketing feladatok ellátása (katalógus, kiállítási megjelenés, internetes portál)  Érdekképviselet, közreműködés jogszabályok alkotásában és véleményezésében  Hírlevél, folyamatos tájékoztatás  Tananyag-tematika kidolgozása

17 17 Falusi Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete  Megalakulás: 1997 szeptember  52 alapító tag  Tagok száma ma: 260  Magánszemélyek és önkormányzatok is  1999 óta közhasznú szervezet

18 18 Falusi Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete Az Egyesület céljai az Alapszabálya szerint:  A falusi turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fellendítése, fejlesztésének támogatása.  Ennek érdekében tanfolyamok, továbbképzések szervezése, kutatások támogatása.  Kapcsolatok kezdeményezése és együttműködés a hazai és külföldi falusi turizmussal foglalkozó szervezetekkel, intézményekkel.  Kapcsolattartás az érdekelt önkormányzatokkal és gazdálkodó szervezetekkel.  A megye sajátosságainak, hagyományainak, adottságainak megyén kívüli bemutatása.  Minősített vendégfogadói hálózat létrehozása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.  A falvakban lévő kulturális, idegenforgalmi és egyéb, a falusi turizmus vonzóbbá tételében szerepet játszó programok, rendezvények támogatása.

19 19 Falusi Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete  Vélemény-nyilvánítás a falusi turizmussal kapcsolatos szakmai kérdésekben (oktatás, minősítés, területfejlesztés, stb.)  A falusi turizmussal kapcsolatos kezdeményező ajánlások készítése a szakmai döntéshozók (önkormányzatok, fejlesztési tanácsok) felé.  Vélemény-nyilvánítás a falusi turizmusra vonatkozó pénzügyi döntésekben.  A falusi turizmussal összefüggő megyei és megyét érintő országos pályázatok véleményezése.  Országos és külföldi tapasztalatcserék, látogatások, tanácskozások támogatása és szervezése.  A falusi turizmus marketing stratégiájának kidolgozása, szoros együttműködés a Tourinform irodahálózattal és utazási irodákkal.  A falusi turizmus szaktanácsadói hálózat kialakításának támogatása.  A falusi turizmussal kapcsolatos fejlesztések Borsod-Abaúj-Zemplén megyei koordinálása.

20 20 Falusi Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete  Az Egyesület mottója: minőségi szálláshely + gazdag programkínálat (válasz a két alapvető kérdésre: Miért jöjjön ide valaki? Ha már itt van, mit csináljon?)  Oktatás, képzés, továbbképzés szervezése  OKJ-s falusi vendéglátó tanfolyamok  Mennyiséggel szemben a minőség preferálása

21 21 Falusi Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete  Érdekképviselet  Szaktanácsadás *  Marketing tevékenységek  Megyei katalógus, kiadvány megjelentetése  Szakkiállításokon, vásárokon való részvétel  Hírlevél, folyamatos tájékoztatás  Együttműködés a megyei Tourinform irodával  Internet (www.fatosz.hu;

22 22 Szaktanácsadás - minősítés  Szakértő általi minősítés  Védjegy !  Az egyesületi tagoknak kötelező, a tagság feltétele

23 23 Képzési program  MTT KKC-6 támogatásával  OKJ-s tematikára épülő tananyag kidolgozása  Tankönyv és CD megjelentetése  OKJ-s szakképesítő tanfolyam szervezése  Főiskolák, középiskolák és tanfolyamok használják, itthon és a határokon túl is

24 24 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "1 Falusi turizmus Nagy Katalin Falusi Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete elnök."

Hasonló előadás


Google Hirdetések