Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A Nemzeti köznevelésről szóló törvény Oktatásért Felelős Államtitkárság Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A Nemzeti köznevelésről szóló törvény Oktatásért Felelős Államtitkárság Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság."— Előadás másolata:

1 1 A Nemzeti köznevelésről szóló törvény Oktatásért Felelős Államtitkárság Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság

2 2 A Kormány augusztus 31-én jóváhagyta Nemzeti Erőforrás Minisztérium

3 3 MIÉRT VAN SZÜKSÉG AZ ÚJ KÖZNEVELÉSI RENDSZER LÉTREHOZÁSÁRA? • Megújulás • Felemelkedés • Verseny • Nemzeti középosztály • Társadalmi elvárások Nemzeti Erőforrás Minisztérium

4 4 MILYEN PROBLÉMÁKAT KELL MEGOLDANI ÉS HOGYAN? A változások támaszkodjanak azokra a még meglevő erősségekre, amelyek a 20. század közepére valóban sikeressé tették köznevelési rendszerünket. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

5 5 A köznevelési rendszert piaci szereplőnek tekintették, s ily módon kiszolgáltatták a nemzet felemelkedése iránt közömbös érdekeknek: A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, a köznevelés ellátása alapvetően a Magyar Állam feladata, joga és kötelessége. A nem állami (egyházi és magán) intézményrendszer működésének minőségét az állam szabályozással és ellenőrzéssel biztosítja. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

6 6 Tisztázatlan és nehezen érvényesíthető az állam felelőssége és irányító szerepe, az intézményfenntartás és a szakmai szolgáltatások helyzete: Az intézményrendszer fenntartója az állam, amely a kormányhivatalokon keresztül látja el feladatait. A helyi közösségek iskoláik iránti elkötelezettségére és a magyar tradíciókra (Eötvös József) tekintettel az állam határozott időre szerződéssel átadhatja a fenntartást a települési önkormányzatoknak. Az állam ez esetben is érvényesíti jogait az igazgatók kinevezésén keresztül. A szakmai szolgáltatások visszakerülnek az oktatásért felelős miniszter irányítása alá. Az intézmények szakmai önállósága és felelőssége növekszik. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

7 7 Az intézményi szintű döntésekben laikusok kaptak meghatározó szerepet a pedagógiai megfontolásokkal szemben: A szakmai döntéseket a felelősséget viselő szakemberek hozzák a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával, az intézményi szakmai döntéseket nem bírálhatják felül laikus testületek. Ily módon egyértelművé válik a köznevelés szereplőinek helyzete a hatáskörök, a kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

8 8 Az értékalapú nevelést felváltotta az értékrelativizmus, aminek következményei a fiatalok normaszegésének és deviáns viselkedésének erősödésében már tetten érhetők: A személyiség fejlődésének elősegítése, azaz a tágan értelmezett nevelés válik a köznevelési rendszer elsődleges feladatává, amelynek értékalapját az új törvény és a törvényi felhatalmazás alapján készült új Nemzeti alaptanterv teremti meg. A törvény címadása is a nevelés középpontba állítását jelképezi. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

9 9 Megszűnt az egységes nemzeti műveltség továbbadását szolgáló tartalmi szabályozás: A törvény új tartalmi szabályozást vezet be (a Nemzeti alaptantervet kiegészíti a közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével), csökkenti a tankönyvek számát, és fokozatos áttérést ír elő az egységes általános iskolai ingyenes tankönyvellátásra. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

10 10 Romlik az oktatás eredményessége, hanyatlik a fiatalok teljesítménye az oktatás majd minden területén: A kötelezően választandó kerettantervek életbe léptetésével, az érettségi vizsga rendszerében beütemezett színvonalemeléssel és a vizsga egységessé tételével, továbbá a külső szakmai ellenőrzések rendszerré szervezésével javulni fog az oktatás eredményessége. Emellett az új törvény megteremti a differenciált és átjárható iskolarendszer kereteit, amelyben csak megfelelő követelmények teljesítése esetén lehet továbbhaladni. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

11 11 A felzárkóztatási programok sikertelenek maradtak: tovább nőtt a leszakadás veszélye, a tehetséggondozás nem szervesült az intézményrendszerben: A leszakadás megakadályozására több új strukturális elemet építünk a köznevelés rendszerébe, amelynek szerves részévé válik a tehetséggondozás is. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

12 12 A pedagógushivatás tekintélyvesztése mélyponton van, ami mára a köznevelés megújításának gátjává vált: A törvény pedagógus életpálya-modellről szóló fejezete megfogalmazza az elhivatottságra épülő, a pedagógiai munkához és az élet kérdéseihez értő módon, kreatívan viszonyuló, önálló döntéseket hozni tudó és azért felelősséget vállaló pedagógus szerepeket, kiszámíthatóvá és a magasabb követelmények mellett magasabb bérezésűvé teszi a pedagógus életpályát. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

13 13 A köznevelési rendszer egésze – példátlan módon – külső szakmai kontroll nélkül működik: Az új törvény bevezeti a pedagógusok munkájának rendszeres külső szakmai ellenőrzését és értékelését, amely a pedagógus életpálya- modell minősítési rendszerének is megteremti az alapját. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

14 14 A finanszírozásra egyaránt jellemző a hiánygazdálkodás és a túlköltekezés: • Központi bérfinanszírozást vezetünk be, amely kötelező iskolai benntartózkodással, a helyettesítések és túlóra-elszámolások megszüntetésével jár együtt. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

15 15 Az aprólékos túlszabályozottság átláthatatlan működést, önállótlanságot, kicsinyes elszámolásokat, merevséget és – jóhiszeműség mellett is – számos szabálytalanságot eredményez: Egyszerűbb, átláthatóbb keretszabályozás készüljön, amely – alapküldetése mellett – a szakmai felelősségre és hivatástudatra építve a pedagógustársadalom valódi nemzeti középosztállyá válását is szolgálja. A részletszabályokat a törvény mellékletei tartalmazzák. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

16 16 AZ ÚJ KÖZNEVELÉSI RENDSZER ALAPJAI Nemzeti Erőforrás Minisztérium TARTÓPILLÉREK: •alkotmányos alapértékeink, •a Nemzeti Együttműködés Programja, •a magyar és az európai köznevelés hagyományai

17 17 ALAPELVEK: • A köznevelés közszolgálat • A magyar állam feladata • A közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat szolgál • A gyermekek szüleivel illetve gondviselőivel közösen ( bizalom, szakmai hitel ) • Kötelességek és jogok harmóniája • Meghatározó erkölcsi és szellemi értékek • Információs rendszer Nemzeti Erőforrás Minisztérium

18 18 • Kisebbségek kulturális autonómiája • Korai fejlesztés, egyéni és csoportos megelőző fejlesztés • Óvodák 3 éves kortól, szabályozott módon kivételek • Tankötelezettség éves korig • Általános iskolát követően képességek, törekvések és tudás szerinti továbbtanulás • Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek • Átjárható iskolarendszer • Állami, egyházi és magánintézmények Nemzeti Erőforrás Minisztérium

19 19 • A pedagógiai szolgáltatások és szakszolgálatok • Állami kollégiumi ellátás • Tartós, iskolai tulajdonú tankönyvek • Szakmailag önálló intézmények, állami ellenőrzés • Kiemelt, nem automatikus pótlékok • Szabad iskolaválasztás • Anyanyelv • Fenntartás Nemzeti Erőforrás Minisztérium

20 20 PEDAGÓGUS ÉLETPÁLYA • Az életpálya szakaszai • A minősítő bizottság • A minősítési eljárás • Pedagógus továbbképzés • A bérezés rendszere Nemzeti Erőforrás Minisztérium

21 21 A megújulásra akkor lesz esélyünk, ha az összefogás, a kölcsönös bizalom, a hivatástudat, a szakértelem és a szeretet vezérli a köznevelési rendszer egészét!

22 22 Dr. Hoffmann Rózsa Nemzeti Erőforrás Minisztérium


Letölteni ppt "1 A Nemzeti köznevelésről szóló törvény Oktatásért Felelős Államtitkárság Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések