Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kaposi József 2011. szeptember. A törvény megalkotásának alapvető okai  Az elmúlt évek változásai „a fenntartás, finanszírozás szétzilálódását, áttekinthetetlenségét.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kaposi József 2011. szeptember. A törvény megalkotásának alapvető okai  Az elmúlt évek változásai „a fenntartás, finanszírozás szétzilálódását, áttekinthetetlenségét."— Előadás másolata:

1 Kaposi József szeptember

2 A törvény megalkotásának alapvető okai  Az elmúlt évek változásai „a fenntartás, finanszírozás szétzilálódását, áttekinthetetlenségét hozta magával.”  „Egyre kevesebb hangsúly került az állam feladatellátó szerepére.”  „Ezzel megszűnt az oktatás egységes tartalmi és szakmai minőségének elvárása, biztosítása és ellenőrzése, a rendszer működésének tervezhetősége, az országos érdekek figyelembe vételének lehetősége, és jelentős mértékben romlott az oktatás eredményessége.”

3 A törvénytervezet elsődleges céljai  Egységes és áttekinthető állami közszolgáltatás és finanszírozási rendszer kialakítása, melynek végrehajtása a kormányhivatalok kiépülő rendszerén alapul  Állami kontroll az oktatás egységes tartalmi szabályozásában, egységes, országos szakmai minőségi ellenőrzésének kialakításában  A KIM Társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárságával és a NEFMI szociális ügyekért felelős államtitkárságával közös koncepcionális megközelítés a leszakadó területek és társadalmi csoportok visszavezetésére a minőségi oktatásba.  A munka világa, a munkaerőpiac fokozott figyelembe vétele.

4 Kiemelt rendelkezés A kormányhivatal által készített megyei/fővárosi köznevelési fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban fő szabályként a 2000 főt meghaladó lakosságú települési önkormányzat – törvényben meghatározott feltételek alapján – átvállalhatja a fenntartást, azt szerződéssel veheti át az államtól az alábbi feladatot ellátó intézmények esetében: általános iskola; középiskola; alapfokú művészeti iskola; kollégium; többcélú intézmény; gyógypedagógiai intézmény; felnőttoktatás.

5 Célrendszer: Intézményi oldal  A köznevelés struktúrájának megyei kormányhivatalokon keresztül történő központi tervezése és ellenőrzése  A pedagógiai ellátórendszer kormányhivatalok alatti szakigazgatási szervvé alakítása, egységes és állami működés biztosításával  Az állami alkalmazottként szereplő pedagógusok bérének Kincstáron keresztül történő közvetlen kifizetése, kormányhivatalokon belüli nyilvántartása, ill. a létszám ellenőrzése  A kistelepülési iskolák (1-4. osztály) költséghatékonyságtól független állami finanszírozása  A magasabb iskolák kötött és finanszírozható osztálylétszám szerinti körzetesítése, csoportosítása, ezzel a működtetés és finanszírozás racionalizálása

6 Célrendszer: Munkaerő piaci oldal  Az általános iskolai oktatás-nevelés színvonalának jelentős javítása  A hároméves, duális rendszerű szakképzés bevezetése  A tankötelezettség korhatárának leszállítása  A szakiskolai kötelező beiskolázás megszűntetése  A képzettség nélküli lemorzsolódás megakadályozása a szakképzésbe vezető ún. híd-programokkal  A szakközépiskolák szakképzési vetületének megerősítése  A gimnáziumba történő belépés minőségi követelményekhez és keretszámhoz történő kötése

7 Célrendszer: Oktatási oldal 1.  Egységes Nemzeti Alaptanterv, az eddigivel szemben meghatározott tananyaggal kiegészítve. Ennek alapján kötelező kerettantervek alkalmazása  A NAT és a kerettantervek alapján egységes és áttekinthető tankönyvpiac, állami irányítású terjesztéssel, az alternatív engedélyezett (finanszírozott) tankönyvek számának minimalizálásával, tartós tankönyvvé és az általános iskolában ingyenessé tételével (ez utóbbiból a bevezetést követő második évtől kezdődően jelentős költségvetési megtakarítás várható)  Korszerű és eddig elhanyagolt oktatási tartalmak kötelező megjelentetése (többlet testnevelés, művészet, honvédelmi nevelés, KRESZ, egészségnevelés, családi életre nevelés, pénzügyi-fogyasztóvédelmi ismeretek, hon-és népismeret stb.)

8  Az idegen nyelvek tanulásának minőségi és mennyiségi mutatókkal mérhető jelentős javulása  Egységes szakmai intézményellenőrzési rendszer bevezetése  Az érettségi vizsga súlyának és követelményeinek emelése  A pedagógus életpálya 2013 őszén történő bevezetésével a pedagógusok ellenőrzésének és minősítésének színvonalemelő jelentősége Célrendszer: Oktatási oldal 2.

9 Célrendszer: Társadalompolitikai, nevelési oldal 1.  Tényleges esélyek teremtése mind a felzárkóztatás, mind a tehetségfejlesztés oldalán  Kiszámítható, követelményeken alapuló iskolarendszer  Az „átjárás” lehetőségeinek valódi megteremtése a „zsákutcás” életutak elkerülése érdekében  A jelenlegi „értéksemleges” törvény és közoktatás helyett értékeken alapuló köznevelési rendszer  Az egyéni jogok hangsúlyozása helyett közösségi érdekek és értékek  A fegyelmi ügyek szigorú szabályozása

10 Célrendszer: Társadalompolitikai, nevelési oldal 2.  Kötelező közösségi szolgálat  Az óvodáztatás megerősítése, ezzel a későbbi szocializációs és tanulmányi különbségek kialakulásának megelőzése  Nagyobb iskolacentrumok szerveződésével, a kollégiumi hálózat erősítésével a vidéki Magyarország szellemi és gazdasági potenciáljának növelése

11 RÉSZLET AZ ÚJ KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY KONCEPCIÓJÁNAK KIVONATÁBÓL

12 Miért van szükség a törvényre  Megújulási verseny van a világban. Azok az országok, amelyek képtelenek lesznek megújulni, vesztesei lesznek az átalakulásoknak…  A versenyképesség megőrzése legfontosabb feltétele egy identitásában, értékrendjében szilárd, a 21. század követelményeinek megfelelő tudással és képességekkel felvértezett új nemzeti középosztály létrejöttének elősegítése.  A köznevelési rendszert úgy kell újjáépíteni, hogy az minden egyes magyar gyermek számára megadja a valódi lehetőséget és esélyt a felzárkózáshoz.  Hogy a köznevelési rendszert az állam ismét kitüntetett feladataként kezelje, irányítsa, szabályozza, ellenőrizze, és gondoskodjon a színvonalas működéséről.

13 Megoldani kívánt problémák 1.  a köznevelési rendszert piacként értelmezték, s ily módon kiszolgáltatták a nemzet felemelkedése iránt közömbös érdekeknek;  tisztázatlan és nehezen érvényesíthető az állam felelőssége és irányító szerepe, az intézményfenntartás és a szakmai szolgáltatások helyzete;  az intézményi szintű döntésekben laikusok kaptak meghatározó szerepet a pedagógiai megfontolásokkal szemben;  az értékalapú nevelést felváltotta az értékrelativizmus, aminek következményei a fiatalok normaszegésének és deviáns viselkedésének erősödésében már tetten érhetők;  megszűnt az egységes nemzeti műveltség továbbadását szolgáló tartalmi szabályozás;

14  romlik az oktatás eredményessége, hanyatlik a fiatalok teljesítménye az oktatás majd minden területén;  a felzárkóztatási programok sikertelenek maradtak: tovább nőtt a leszakadás veszélye, a tehetséggondozás nem szervesült az intézményrendszerben;  a pedagógushivatás tekintélyvesztése mélyponton van, ami mára a köznevelés megújításának gátjává vált;  a köznevelési rendszer egésze – példátlan módon – külső szakmai kontroll nélkül működik,  a finanszírozásra egyaránt jellemző a hiánygazdálkodás és a túlköltekezés;  az aprólékos túlszabályozottság átláthatatlan működést, önállótlanságot, kicsinyes elszámolásokat, merevséget és – jóhiszeműség mellett is – számos szabálytalanságot eredményez. Megoldani kívánt problémák 2.

15  A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, a köznevelés ellátása alapvetően a Magyar Állam feladata, joga és kötelessége.  Az intézményrendszer fenntartója az állam, amely a kormányhivatalokon keresztül látja el feladatait. A helyi közösségek iskoláik iránti elkötelezettségére és a magyar tradíciókra (Eötvös József) tekintettel az állam határozott időre szerződéssel átadhatja a fenntartást a települési önkormányzatoknak.  A szakmai döntéseket a felelősséget viselő szakemberek hozzák a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával, az intézményi szakmai döntéseket nem bírálhatják felül laikus testületek. Ily módon egyértelművé válik a köznevelés szereplőinek helyzete a hatáskörök, a kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével. Problémák megoldásai 1.

16  A személyiség fejlődésének elősegítése, azaz a tágan értelmezett nevelés válik a köznevelési rendszer elsődleges feladatává, amelynek értékalapját az új törvény és a törvényi felhatalmazás alapján készült új Nemzeti alaptanterv teremti meg.  A törvény új tartalmi szabályozást vezet be, csökkenti a tankönyvek számát, és fokozatos áttérést ír elő az egységes általános iskolai ingyenes tankönyvellátásra,  A kötelezően választandó kerettantervek életbe léptetésével, az érettségi vizsga rendszerében beütemezett színvonalemeléssel és a vizsga egységessé tételével, továbbá a külső szakmai ellenőrzések rendszerré szervezésével javulni fog az oktatás eredményessége.  A leszakadás megakadályozására több új strukturális elemet építünk a köznevelés rendszerébe, amelynek szerves részévé válik a tehetséggondozás is. Problémák megoldásai 2.

17  A törvény pedagógus életpálya-modellről szóló fejezete megfogalmazza az elhivatottságra épülő, a pedagógiai munkához és az élet kérdéseihez értő módon, kreatívan viszonyuló, önálló döntéseket hozni tudó és azért felelősséget vállaló pedagógus szerepeket, kiszámíthatóvá és a magasabb követelmények mellett magasabb bérezésűvé teszi a pedagógus életpályát.  Az új törvény bevezeti a pedagógusok munkájának rendszeres külső szakmai ellenőrzését és értékelését, amely a pedagógus életpálya-modell minősítési rendszerének is megteremti az alapját.  Központi bérfinanszírozást vezetünk be, amely kötelező iskolai benntartózkodással, a helyettesítések és túlóra- elszámolások megszüntetésével jár együtt  Egyszerűbb, átláthatóbb keretszabályozás készüljön Problémák megoldásai 3.


Letölteni ppt "Kaposi József 2011. szeptember. A törvény megalkotásának alapvető okai  Az elmúlt évek változásai „a fenntartás, finanszírozás szétzilálódását, áttekinthetetlenségét."

Hasonló előadás


Google Hirdetések