Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Curriculum mese. Benczéné Csorba Margit Bárczi Gusztáv Módszertani Központ A tudást alkalmazhatósága minősíti! 2009.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Curriculum mese. Benczéné Csorba Margit Bárczi Gusztáv Módszertani Központ A tudást alkalmazhatósága minősíti! 2009."— Előadás másolata:

1 Curriculum mese

2

3

4 Benczéné Csorba Margit Bárczi Gusztáv Módszertani Központ A tudást alkalmazhatósága minősíti! 2009.

5 PISA 2000 néhány intő jel A 15 éves tanulók 23 %-a nem érti az olvasott szöveget, 48 % nehezen/rosszul érti.

6 A tudás újabb értelmezése  az oktatási rendszer újraértékelése  radikális gazdasági és demográfiai változások  a társadalmi, gazdasági igények kielégítése  munkaerő piaci versenyképesség növelése  információ-bázisú csúcstechnológia  EU irányelvek, harmonizáció  esélyegyenlőtlenségi stratégia  esélybiztosítás, hátránycsökkentés  az egyén sikeres életútjának elősegítése  a jövő iskolája

7 Google-a jövő iskolája  találat  rendezvény,kiállítás,program,iskola, konferencia,kötet,E-tananyag,projekt  hívószavak: interaktív képzési forma,intelligens iskola, informatika, kompetencia,digitális oktatás,eszközök,tananyagok,egyenlő esélyek,korszerű pedagógiai műhely, oktatóközpont, távoktatás, kooperatív tanulás,XXI. század iskolája  korszerű közoktatási intézmény

8 Korszerű közoktatási intézmény  alternatív pedagógiai módszerek  modern eszközök,korszerű tanulási technika,  játékos,kreatív tanulás  megújulás és szemléletváltás  vonzó tanterv  modern iskolamódszertan  diákcentrikusság,eredetiség  virtualitás,interaktív képzés  új pedagógiai és módszertani alapvetések

9 Kulcskompetenciák  anyanyelvi kommunikáció  idegen nyelvi kommunikáció  IKT (információs és kommunikációs technológia)  matematikai műveltség, valamint alapvető természettudományi és technikai kompetenciák  a tanulás tanulása  személyközi és állampolgári kompetenciák  vállalkozói képességek  kulturális tudatosság

10 Egzisztenciális jelentőségű kompetenciák  Szociális (társas) kompetencia: a társas kölcsönhatások szervezője, megvalósítója (az egyéni érdekek érvényesítése a másik ember/csoport létérdekeivel kölcsönhatásban)  Személyes (perszonális) kompetencia: a személy túlélése, létezése (testi-lelki egészség, a szervezet és a személyiség stabilizálása, védelme, optimális működése, a személyiség fejlődése, az életkörülmények javítása)  Kognitív kompetencia: információfeldolgozás: információk vétele, kódolása, átalakítása, létrehozása, közlése, tárolása („értelem”, „megismerés”)  Speciális kompetenciák: sajátos tevékenységek eredményes, hatékony ellátása (pl. foglalkozás)

11 Szociális és érzelmi kompetenciák Empátia - proszocialitás

12 XXI. század-új kihívások  az iskola van a diákért és nem fordítva,mégpedig minden diákért,nem csak a jelesekért……..

13 Mit értünk a 21. század kihívásán?  a megváltozott gyermeket  megváltozott tanulási környezetet  harcot az esélyegyenlőtlenség ellen  a tanulók közötti különbségek figyelembe vételét  új típusú pedagógust  új eszközöket, módszereket, eljárásokat, struktúrákat  a szülőt, mint partnert  új típusú vezetőt  a másság tiszteletét

14 Megváltozott gyermek, megváltozott tanulási környezet, esélyegyenlőség

15 A 21. század gyermeke CSALÁD  eltérő szociokulturális háttér, nyelvi kód  szocializációs probléma  negatív életélmények  családi, kapcsolati konfliktusok ( nukleáris és patchwork család )  nevelési kudarcok  megváltozott kommunikáció  társas viszonyok kötődése, lazulása  megoldatlan konfliktusok  agresszió, erőszak  újabb szerepelvárások  információ - szelekció hiánya  anómia – értékvesztés  különböző szubkultúrák találkozása ISKOLA  oktatási kudarcok  alulmotivált tanulók  teljesítménykényszer  családi támogatottság hiánya  integráció – inklúzió felerősödése

16 PRIORITÁSOK A SZEMLÉLETVÁLTÁSBAN PEDAGÓGUS - ISKOLA  facilitáló szerep  „híd” szerep  befogadó iskola  gyermekbarát környezet  individuális fejlesztés  hátránycsökkentő programok SZÜLŐ - CSALÁD  mint „partner”  együttműködés  közös gondolkodás  a sokféleség elfogadása  hatékony kommunikáció  társas támogatás előítélet-mentes gondolkodás

17 Az esélyegyenlőtlenséghez vezető iskolai problémák  nő a tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek száma az iskolákban, ezek nehezen kezelhetőek  az iskola elsősorban ismeretközpontú, a készség- és képességfejlesztés háttérbe szorul.  jellemző a hagyományos módszerek túlsúlya  csökken és nehezen tartható fenn a tanulási motiváció Következmény:  rossz osztályzatok  magatartásbeli problémák  bukás, lemorzsolódás

18 Az esélyegyenlőtlenség kárvallottjai (Dr. Csapó Benő) Vannak az átlagtól felfele eltérők. Vannak az átlagtól lefele eltérők. Van egy olyan réteg, amelyik nem tartozik ebbe a 2 sávba, de még mindig eltér az átlagtól:  nem tudnak együtt haladni a többiekkel (10-20,néha 30%)  más módszereket igényelnek (differenciálás, kooperatív technikák)  alacsonyabb képességekkel rendelkeznek  nem profitálnak az oktatásból  nem tanulnak meg elég jól olvasni, nem tudják feldolgozni, értelmezni a tananyagot  nem értik meg az összefüggéseket  jelentős az otthoni tanulási környezeti különbség

19 Esélyegyenlőség?

20 Lehetőségeink  prevenciós programok  kommunikációs gyakorlatok, a gyermek társas készségeinek fejlesztése, az érzések kezelése  új típusú pedagógus  új típusú osztályfőnöki órák  a ma gyermekéhez igazodó nevelés  a szülő, mint partner  megújult Nevelési Tanácsadó  családterápia  diák és pedagógustréningek (a csoport, mint gyógyító eszköz)  az önvédelem elsajátítása, védekezési manőverek, gyakorlatok, túlélési technikák  viselkedéskutatás-profilalkotás  iskolapszichológiai-hálózat DIFFERENCIÁLIS SZEMLÉLET!

21 Differenciálás A létező különbségek ismerete, felismerése és elismerése.

22 Tanulók közti különbségek  fiúk – lányok  általános értelmi képesség  szocio – ökonómiai státus  családi – iskolai hatások

23 Differenciálás az iskolarendszeren belül  szerkezetileg különböző iskolatípusok, eltérő iskolakultúra  alternatív iskolák  alapítványi iskolák tömeges megjelenése

24 A tanítási-tanulási folyamat differenciális megközelítése  az utóbbi évtizedek jelentős változásai  korrektív pedagógia korszaka  a tanulói egyéniség figyelembevétele  minden gyermek képezhető  az egyéni különbségek sokfélesége  individuális fejlesztés  együttnevelés, integráció, inklúzió

25  a tanulók egyéni különbségeinek sokfélesége és mértéke  osztályok és az iskolák közötti különbségek  a tanulásszervezés három egymásra épülő fokozata: → a tanításmódszertan kínálta lehetőségek → tanulócsoportok képzésének szempontjai → tanítási tartalom és idő rugalmas kezelése Differenciálás a tanulásszervezésben

26 A differenciális tanulásszervezés teljesen átalakítja egy hagyományos iskola „rendjét”!  osztályok helyett különböző funkciójú csoportok csoportok  osztálytermek helyett kis, közepes és nagy helyiségek  a tanulók évfolyamot ugranak, vagy egyik - másik évfolyamot meghosszabbítják (ismétlés)

27 Sikeres tanulás - Carrol és Bloom Differenciális tanuláselmélet  A tanulásszervezést a társadalmi célokhoz,  a tanulással kapcsolatos értékekhez, érdekekhez, érdeklődéshez,  a tanulói különbségekhez kell igazítani. (Báthory Zoltán, Nagy László, Kiss Árpád) (Báthory Zoltán, Nagy László, Kiss Árpád)

28 Carrol – féle modell: különböző képességű és motivációjú tanulókra aktív tanulási idő – a központi tényező sikeres tanulás = a tanulás sikeres és gazdaságos = a tanulás sikeres és gazdaságos < sikeres, de nem gazdaságos < sikeres, de nem gazdaságos > sikertelen > sikertelen a tanulásra fordított idő tanuláshoz szükséges idő

29 Sikeres tanulás - Carrol és Bloom Differenciális tanuláselmélet •A tanulásszervezést a társadalmi célokhoz, •a tanulással kapcsolatos értékekhez, érdekekhez, érdeklődéshez, •a tanulói különbségekhez kell igazítani. (Báthory Zoltán, Nagy László, Kiss Árpád) (Báthory Zoltán, Nagy László, Kiss Árpád)

30 Bloom - elmélete előzetes tudás + a tanuló egész egyéni előtörténete kognitív tudás affektív (érzelmi – akarati) magatartás

31 Általános tanulásszervezési feladatok •motiválás – hogyan vegyük rá a tanulót a tanulásra? hogyan tartsuk ébren a tanulási kedvet? hogyan tartsuk ébren a tanulási kedvet? •aktivizálás – a tanuló pszichikus részvétele a tanulásban! tanulásban! hogyan tartsuk ébren a figyelmét, aktivitását? hogyan tartsuk ébren a figyelmét, aktivitását? •megerősítés – jutalom, büntetés, öröm, kudarc?! hogyan értékeljünk, hogyan reagáljunk? hogyan értékeljünk, hogyan reagáljunk?

32 Maslow motivációs elmélete Önmegvalósítás szükséglete elérni a bennünk rejlő lehetőségeket Fiziológiai szükségletek élelem, ital, oxigén, hőmérséklet biztonság, fizikai védettség Önértékelés szükséglete presztízs, hírnév, becsvágy szociális interakciók valahová tartozás, szeretettség Motiváció: a szükségletet csillapító viselkedésre irányuló késztetés. Segítő, proszociális viselkedés. Pszichológiai szükségletek Alapvető szükségletek Maslow

33 Következtetések  különbségek a tanulók között rejtett tanterv  az iskolák adottságai különbözőek, ebből következik az iskolák különbözősége  az esélyt az iskola minősége meghatározza -Pygmalion-effektus  kevés a pedagógiai eszköz az individuális fejlesztésre Pedagógiai szemléletünk nem tiszteli a különbségeket!

34 FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS  folyamatra helyezi a hangsúlyt  tanulót aktívan bevonja  fejleszti az önértékeléshez és egymás értékeléséhez szükséges készségeket  a diák megérti saját tanulását  megfelelő stratégia kialakítása a tanulás tanulására

35 A FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK LEHETŐSÉG TANULÓ TANULÓ • motiváció • saját tervezés • reális énkép • fejlesztés • önértékelés SZÜLŐ SZÜLŐ •információ •fejlődési kép •szerep •partner PEDAGÓGUS PEDAGÓGUS •folyamatos visszacsatolás •elvárások,célok, eredmények •értékelési készlet •tanuló megismerése •elszámoltathatóság

36 Tanári szerep megváltozása XXI. századi tanármodell – pedagógus, kultúraközvetítő,másodszülő,pszichológus, partner, facilitátor,információmenedzser

37 A pedagógus pedagógus-gyógypedagógus- fejlesztőpedagógus-pszichológus- pszichopedagógus-terapeuták

38 Eltéréseket elfogadja, kezeli Empatikus,proszociális magatartású Szakértő A pedagógus új szerepe Kooperatív tanítás-tanulás ismerője Ismeri és használja a tanulást segítő új módszereket Rugalmasan szervezi a tanulást, heterogén csoportokban Motiváló,aktív cselekedtető Megerősítő, fejlesztő értékelő Előítéletmentes, befogadó,multikulturális szemléletű Facilitátor „híd” szerep

39 A pedagógusok munkaköréből adódó frusztráció kezelése, oldása  egyre több a pedagógusokat érő folyamatos lelki megterhelés  sok a pedagógusokat érő konfliktus helyzet, ezen belül a megoldatlan konfliktusok száma magas  egyre gyakoribb a pályán a kiégés  a pedagógusok több mint 60 %-a jelez pszichés problémát  erős a „tehetetlenség” érzése

40 A gyakori és tartós frusztráció következményei pszichoszomatikus megnyilvánulások (magas vérnyomás, emelkedett pulzus, légzésszám, koleszterin és vércukor szint, remegés, verejtékezés, asztma, fekélybetegségek, funkcionális fejfájás)  pszichoszomatikus megnyilvánulások (magas vérnyomás, emelkedett pulzus, légzésszám, koleszterin és vércukor szint, remegés, verejtékezés, asztma, fekélybetegségek, funkcionális fejfájás)  indulatok levezetésének hiánya, állandó izgalom  alvászavarok  pszichés zavarok, szorongásos problémák, neurózis, depresszió, pánik  indokolatlan félelmek  kiégés – „burn out”

41 A szülő mint partner „Hívogatók”, szülősegítő szolgáltatások B.G.M.K.  szülői értekezletek aktuális témából  nyílt napok  szülői klub  családi délutánok, hétvégék  eszköz -, szakkönyv – kölcsönzés  módszertani kiadványok szülők számára  találkozási lehetőségek biztosítása szakemberekkel: védőnőkkel, orvosokkal, pszichológusokkal, terapeutákkal

42  rendszeres szülői tájékoztatás  csoportfejlesztő tevékenységek  integrációs- terápiás tábor  szülői tanácsadás:telefonon, személyesen  szülői konferencia: Gyermekbántalmazás Más a gyermekem XXI. sz. gyermeke  újabb módszertani kiadványok: e-tananyag, integrációs kézikönyv A szülő mint partner „Hívogatók”, szülősegítő szolgáltatások

43  önálló szülői képzés: 1 napos felkészítő képzés  kompetencia alapú oktatás és az SDT megismertetése, felkészítés a bevezetésére  szülői segélyszolgálat kiépítése: - szülői közösség védő szerepe - civil szervezetek fontossága  szülői képzések akkreditációja ( 30 és 60 óra ) Szülősegítő szolgáltatások a jelenben

44 Gondolatok a szülő és iskola kapcsolatáról  Az egész iskolát átfogó nevelési rendszerbe beletartoznak a szülők is.  A lelkileg sérült pedagógustól és szülőtől nem várható el, hogy egészséges lelkületű gyermeket neveljen.  A kompetenciák tisztázása: - Meddig terjed az intézmény szerepe a szülői - Meddig terjed az intézmény szerepe a szülői kapcsolatok építésében? kapcsolatok építésében? - Mennyire enged bepillantást a saját iskolai világába? - Mennyire enged bepillantást a saját iskolai világába?  A gyermek személyiségének megerősítése, védése érdekében a szülővel is el kell sajátíttatni a nevelési technikákat, a megbirkózási stratégiákat!

45 Tapasztalatok  a szülők nyitottá válnak egymás és a környezetük iránt  a megélt élmények alapján empatikussá, proszociálissá válnak, kialakul a közös nyelvi kód  fontos, hogy a szülő belepillanthasson az iskola világába  megváltozik az iskolához, az új oktatási módszerekhez, programokhoz való viszonyuk  átalakul a hagyományos tanár – szülő kapcsolat  csak felkészült trénerekkel lehet a képzéseket levezetni

46 Szülőképzések a jövőben  30 és 60 órás képzések  utókövetés: a tréningeket megerősítő tréningek követik  krízis-szolgálatok, nyilvános esetmegbeszélések  támogató, önsegítő csoportok  családterápia: nevelési tanácsadás, iskolapszichológiai hálózat  szülői – tanári – diákhálózatok létrehozásának segítése  továbbtanulási – pályaválasztási tanácsadás keretein belül hatékonyabb szülői kommunikáció  Biztos Kezdet Program: a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik társadalmi integrációjának segítésére  felnőttképzésen keresztül a szülők munkába állásának segítése

47 A másság tisztelete „Mindannyian mások vagyunk” gyermekek, szülők, pedagógusok

48 Multikulturalizmus  multikulturális tartalmak megfelelő reprezentációja a tanulási környezetben és a tananyagokban  új típusú pedagógus szerep, előítéletek csökkentése  minőségi oktatás mindenki számára  gyermekközpontú pedagógia, segítő –támogató intézményi és csoportlégkör  folyamatos reflexió és értékelés  a gyerek családi kultúrájához alkalmazkodó kultúraazonos pedagógia

49 Multikulturalizmus- interkulturalizmus Egymás kultúrájának ismerete, tiszteletben tartása, koegzisztencia  kultúrák közötti érintkezések  többség –kisebbség (kisebbségi kérdés?)- segítségnyújtás, jótékonykodás?  többségi kultúra-szubkultúrák -tolerancia?  kultúrák közötti kapcsolatok -mozgékonyság, sokféleség élménye, gyarapodás A probléma szűkebben  iskolai teljesítmények különbségei (szülők iskola végzettsége, foglalkozása, lakóhely, anyagi helyzet (vallási-etnikai csoport) stb.)  rövidebb iskolai pályák, lemorzsolódás  zsákutcás képzésekben való részvétel  végső soron szélsőségesen eltérő életpályák- esélyek Az értelmezések és a megoldások  hátrányos helyzet → hiány → kompenzáció, felzárkóztatás

50 Multikulturializmus az intézményekben Hogyan váljunk kultúra-érzékeny, befogadó, multikulturális intézménnyé? Harc:   az előítéletek, sztereotípiák ellen:„faji felsőbbrendűség”, meritokrácia, szociáldarwinizmus   a rejtett tanterv, Pygmalion effektus ellen Segítség:   a különböző kultúrák megismeréséhez   a tanárok önismeretének, önreflexiós készségeinek fejlesztéséhez   a kisebbségi csoportokkal kapcsolatos pozitív attitűdök megerősítéséhez, a konfliktuskezeléshez   saját kulturális örökségek és a társadalmi előítéletek tudatosításához A multikulturális intézmény:   támogatja a kisebbségi gyerekek negatív önképének változását (a helyzet megváltozhatatlan)   nem támogatja a többségi nézőponttal szembeni identitás következtében kialakuló   saját csoporttal való szembekerülést

51 Új típusú vezető Az igazgató felelőssége  változásra, megújulásra kész és képes  pályázó és vállalkozó  felelősséget vállaló  kompromisszum kész és merész  együttműködik szervezetekkel, intézményekkel  jó kapcsolatot alakít a fenntartóval  motiváló, aktivizáló, megerősítő  konfliktus kezelő és tűrő  karizmatikus személyiség  szervezetfejlesztő,alakító

52 Iskolai szervezetfejlesztés  iskolai szervezet átalakítása  szakszolgálatok kiépítése (befogadás,elfogadás)  szakmai szolgáltatások létrehozása (pedagógusok önfejlesztése)  hatékony módszertani eszközök,fejlesztő eszközök, akadálymentesítés,szolgáltatások feltételeinek megteremtése

53 Miért szükséges erről beszélni?  mert a pedagógus ezt a problémát most tanulja felismerni és kezelni  mert nem tud mindig segíteni,de be kell látnia, hogy a problémás gyerek létezik és nem tud tőle megválni  mert mások az interperszonális kapcsolatok  mert az iskolai környezet tágult:a pedagógus és gyermek mellett a szülő is szerepet kap  mert a magányos pedagógus csoportban kell, hogy gondolkodjon és dolgozzon  az együttműködés igénye és képessége változtatja a kommunikációt

54 A holnap iskolája…..?  a kulturális ismereteket kiszélesíti  a multikulturális környezetet tudatosítja multikulturális tanterv (pontosság, teljesség, perspektívaváltás, eltérő tanulási stílusok )  az intézményi környezetet megváltoztatja (a pedagógus kilép az intézményből- pl. támogatás, segítő csoportok szervezése  a gyerek-központú pedagógiát helyezi előtérbe (élményközpontú tanulás, kritikai és kreatív gondolkodás, rugalmasság- különböző tanulási stílusok stb.)  segítő –támogató intézményi és csoportlégkör veszi körül ( diszkriminatív intézkedések elkerülése )  az értékelés folyamatos (értékelési gyakorlat folyamatos felülvizsgálása, új programokhoz mérési technikák kialakítása)  a szülőkkel/ a családokkal való kapcsolat pozitív

55 A holnap iskolája…..? A holnap iskolája…..?  rugalmas struktúrájú, mely változatos tanulási lehetőségeket kínál  ösztönzi az élethosszig tartó tanulás igényét  a kulcskompetenciákat,a kompetencia alapú oktatást előtérbe helyezi  a befogadást – elfogadást, együttnevelést természetesnek tekinti  esélyt teremt, alkalmazásképes tudást kínál  tiszteli az egyéni különbségeket és azt vallja: Minden gyermek tehetséges valamiben! Minden gyermek tehetséges valamiben!

56 „Nem az a faj a túlélő, amelyik a legerősebb, még csak nem is az, amelyik a legintelligensebb, hanem az, amelyik képes reagálni a változásokra.” (Charles Darwin)

57 Köszönöm a figyelmet! Dr. Benczéné Csorba Margit Elérhetőség:  Kaposvár 7400 Bárczi Gusztáv u. 2. Pf.14. Tel./Fax: 82/ Web:


Letölteni ppt "Curriculum mese. Benczéné Csorba Margit Bárczi Gusztáv Módszertani Központ A tudást alkalmazhatósága minősíti! 2009."

Hasonló előadás


Google Hirdetések