Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A helyi életminőség fogalma és mérhetősége 2007. szeptember 13. Lakatos Zoltán Szonda Ipsos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A helyi életminőség fogalma és mérhetősége 2007. szeptember 13. Lakatos Zoltán Szonda Ipsos."— Előadás másolata:

1 A helyi életminőség fogalma és mérhetősége szeptember 13. Lakatos Zoltán Szonda Ipsos

2 2/23 A helyi életminőség fogalma és mérhetőségeBudapest, szeptember 13. A MINŐSÉG a fogyasztó és az állampolgár szemével EMPIRIKUS TÁRSADALOMKUTATÁS  a közvélemény-kutatások orientációja a kezdeti évtizedeket követően jelentősen átalakult, szélesedett  alkalmazott társadalomkutatásra minden olyan ágazatban szükség van, ahol a tevékenység sikerét, a stratégiai célok elérését emberek viselkedése befolyásolja  a közvélemény/piackutató szakma az állampolgár és/vagy a fogyasztó viselkedésének leírásával, modellezésével és — mind gyakrabban — előrejelzésével foglalkozik XX. SZÁZAD MÁSODIK FELE: A SZOLGÁLTATÓI SZEKTOR EXPANZIÓJA  minél több piaci szereplő versenyez a fogyasztók/ügyfelek kegyeiért, annál fontosabb az ő szüntelenül változó viselkedésük, preferenciáik megértése  a fogyasztók pénze gyorsan elvándorol azoktól a vállalatoktól, amelyek tartósan alacsony minőséget nyújtanak  a szolgáltatásminőség-mérése nélkülözhetetlen a vállalati minőségpolitikában

3 3/23 A helyi életminőség fogalma és mérhetőségeBudapest, szeptember 13. Az észlelt, megélt minőség fogalma AZ ÉSZLELT MINŐSÉG NEM MŰSZAKI, HANEM TÁRSADALMI JELENSÉG  az észlelt minőség nem ugyanaz, mint az instrumentális minőség pl. a járatsűrűség, metróvonalak hossza, stb. objektív, a tömegközlekedést igénybe vevők által megélt valósága pedig „észlelt” minőség  a szolgáltatásminőség-vizsgálatokkal szemben támasztott legfőbb elvárás a szervezeti teljesítmény szempontjából kritikus jelentőségű, a termékek és szolgáltatások felhasználók által megélt, de instrumentálisan nem mérhető minőségének mérése  az észlelt minőség tehát nem objektív, hanem interszubjektív  az minőséget társadalmi értékek alapján kialakuló preferenciák szűrőjén keresztül észleljük

4 4/23 A helyi életminőség fogalma és mérhetőségeBudapest, szeptember 13. Üzleti szféra vs. közszolgáltatások A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS FÁZISKÉSÉSE  a versenypiacon a nem megfelelő minőséget a fogyasztók viszonylag gyorsan „büntetik” (elvándorlással vagy költéseik mérséklésével  a közszolgáltatások piaca hagyományosan egyszereplős, ahol a rossz minőség nem, vagy csak nagyon ritkán veszélyezteti a szolgáltató szervezet „túlélését”  a működést ellehetetlenítő anomáliákat leszámítva a közszolgáltatások hagyományosan nem túl érzékenyek az őket igénybe vevők percepciójára A VÁLTOZÁS JELEI (1)  a közszolgáltatásokat használók is megvonhatják bizalmukat  bővülnek a lehetőségek annak megítélésére, hogyan gazdálkodnak az adófizetők pénzével, mit kapnak a szavazatukért  a tartósan rossz színvonalú közszolgáltatások nem egy kormány bukásához járultak hozzá

5 5/23 A helyi életminőség fogalma és mérhetőségeBudapest, szeptember 13. Üzleti szféra vs. közszolgáltatások A VÁLTOZÁS JELEI (2)  a versenylogika megjelenése a közszolgáltatásokban  az állam és az önkormányzatok bizonyos feladatok ellátására mind gyakrabban kötnek szerződéseket versenytárgyaláson kiválasztott vállalatokkal  ha ezek tartósan megfelelő színvonalon végzik feladataikat, esélyük lesz a szerződés megújítására

6 6/23 A helyi életminőség fogalma és mérhetőségeBudapest, szeptember 13. Az önkormányzatok tevékenysége: közszolgáltatás KÜLÖNBSÉGEK AZ ORSZÁGOS POLITIKÁHOZ KÉPEST  bő másfél évtizeddel a magyarországi rendszerváltást követően a választópolgároknak „kezd leesni”, hogy a demokrácia lényege nem az, hogy helyette beszélnek, hanem az, hogy ő beszél  a nagypolitika túldimenzionált, gyakran szimbolikus küzdelmeinek valóságos tétjét a választók kevésbé képesek megítélni, mint a helyi testületek döntéseinek következményeit  az önkormányzatok tevékenységét a polgárok sokkal közelebbről és közvetlenebbül követik, következményeit hamarabb megérzik, mint a kormányok intézkedéseit  helyi életminőség: az életminőség azon tényezői, amelyek önkormányzati politikával befolyásolhatók  a közszolgáltatások minőségmérésének az egyik legfontosabb célja az adminisztratív logika közelítése az állam-, ill. választópolgári, felhasználói logikához

7 Helyi életminőség: budapesti példa felvétel ideje: 2007 május az elemzés a budapesti választópolgárokat (kb. 1,44 millió fő) reprezentáló mintán készült

8 8/23 A helyi életminőség fogalma és mérhetőségeBudapest, szeptember 13. A budapesti életminőség globális megítélése

9 9/23 A helyi életminőség fogalma és mérhetőségeBudapest, szeptember 13. A szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárások 3 típusa: „Kano-modell” A „teljesítményként” elvárt minőség összetevői (x) Megvalósítás színvonala (y) Elégedettség „Magától értetődő” (higiéniai) tényezők „Meg nem fogalmazott extrák” Az elégedettség már közepes színvonal esetén is nő Akár tökéletes minőség sem eredményez (önmagában) elégedettséget Magasabb színvonal nagyobb elégedettséget eredményez ELÉGEDETLENSÉG- DIMENZIÓ ELÉGEDETTSÉG- DIMENZIÓ ÖRÖM-DIMENZIÓ

10 10/23 A helyi életminőség fogalma és mérhetőségeBudapest, szeptember 13. A fogyasztói elvárások 3 típusa: „Kano-modell” A budapesti életminőség példája A „teljesítményként” elvárt minőség összetevői (x) Megvalósítás színvonala (y) Elégedettség „Magától értetődő” (higiéniai) tényezők „Meg nem fogalmazott extrák” szórakozóhelyek levegőminőség ingatlanfejlesztések tömegközlekedés közúthálózat köztisztaság parkolás épületek állapota természetes környezet állapota egészségügyi ellátás pihenési lehetőségek lakossági sportlétesítmények színházak áruházak mozik műemlékek városkép szociális ellátórendszer közbiztonság közművek

11 11/23 A helyi életminőség fogalma és mérhetőségeBudapest, szeptember 13. Budapest: teljesítmény- és „öröm”-tényezők megítélése Budapest kulturális kínálata kiváló, a szabadidő tartalmas eltöltésére számos lehetőség kínálkozik

12 12/23 A helyi életminőség fogalma és mérhetőségeBudapest, szeptember 13. Budapest: higiéniai és teljesítménytényezők megítélése a fővárosi életminőséget leginkább a higiéniai tényezők rossz minősége befolyásolja kedvezőtlenül a magasabb szintű szükségletek kielégítése csak abban az esetben vezet jó közérzethez, ha az elementárisabb igények nem kielégítetlenek hiába gazdag egy város kulturális kínálata, ha a higiéniai (mindenekelőtt a fizikai környezettel összefüggő) szempontok nem felelnek meg a lakosság elvárásainak

13 13/23 A helyi életminőség fogalma és mérhetőségeBudapest, szeptember 13. A budapesti életminőség észlelt alakulása A „nem javult” észlelések csak kevéssé térnek el pártpreferencia szerint

14 14/23 A helyi életminőség fogalma és mérhetőségeBudapest, szeptember 13. A budapesti életminőség globális megítélése

15 15/23 A helyi életminőség fogalma és mérhetőségeBudapest, szeptember 13. A budapesti életminőség globális megítélése

16 16/23 A helyi életminőség fogalma és mérhetőségeBudapest, szeptember 13. A főváros vezetésének megítélése

17 17/23 A helyi életminőség fogalma és mérhetőségeBudapest, szeptember 13. Választói preferenciák a választói magatartást alapvetően befolyásolja a városvezetés észlelt teljesítménye, így nem mindegy, hogy ennek a teljesítménynek az értékelését milyen élmények alakítják a városvezetés teljesítményének megítélését befolyásoló tényezők fontossága ún. magyarázó modellekkel mérhető a főváros vezetésének megítélése leghatékonyabban az egészségügyi ellátás és a közlekedés fejlesztésével javítható

18 18/23 A helyi életminőség fogalma és mérhetőségeBudapest, szeptember 13. A 3 legfontosabb tényező megítélése lakókörzet szerint TisztaságKözlekedési helyzet Egészségügyi ellátás

19 19/23 A helyi életminőség fogalma és mérhetőségeBudapest, szeptember 13. A belső kerületek fizetős autóbehajtásának támogatottsága Budapesten

20 20/23 A helyi életminőség fogalma és mérhetőségeBudapest, szeptember 13. Az önkormányzatok tevékenysége: közszolgáltatás KÜLÖNBSÉGEK AZ ORSZÁGOS POLITIKÁHOZ KÉPEST  az életminőség-barométer érzékeny a helyi infrastruktúrában és a közszolgáltatásokban bekövetkező változásokra, így a döntések előkészítésén túl hatáselemzésben is használható  a kompetens, a lakosság hosszú távú érdekeit szem előtt tartó városvezetés az egyéni pártpreferenciákkal nem magyarázható (azokat gyakran felülíró) támogatásra számíthat  a helyi választó számára egyre világosabb, hogy a döntéseknek nem csupán tárgya, hanem alanya, hogy a közintézmények tevékenysége nem egyszerűen ellátás, hanem a lakosság pénzéből finanszírozott és számonkérhető minőségű szolgáltatás  a Szonda Ipsos 2007-től kezdve folyamatosan vizsgálja a legnagyobb magyar városok életminőségét

21 Köszönjük a figyelmet! Szonda Ipsos


Letölteni ppt "A helyi életminőség fogalma és mérhetősége 2007. szeptember 13. Lakatos Zoltán Szonda Ipsos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések