Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A földrajzoktatás valóságos helyzete A konstruktivista szemlélet bevezetésének lehetősége.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A földrajzoktatás valóságos helyzete A konstruktivista szemlélet bevezetésének lehetősége."— Előadás másolata:

1 A földrajzoktatás valóságos helyzete A konstruktivista szemlélet bevezetésének lehetősége

2 Európai óraszámok  2004 óta vizsgálatok: NAT első üteme  Egyedül Lengyelországban maradt a régi, ill. biz. területen növekedett.  Mo.-n látványos csökkenés a term. tud. a környező országokhoz képest.  A Kárpát-medencében csak Szerbiában magasabbak (Kárpáti György, 2010) a földrajz óraszámok.

3 A probléma oka  Munkaerő-piaci…  Erősebb a nyugati civilizációs alap.  A technológiai előny alátámasztásához volt szükséges, de változott a szerep!  E tárgyak társadalmi megbecsültsége megváltozott.  Az oktatás maga is mást tart fontosnak.  Elvált egymástól a tudósképzés és az általános képzés.

4 Történeti bevezető  A, 100 éve egy érettségizett akár nyugdíjas is lehetett a végzettségével!  Egy középiskolát végzettnek 50 éve még érthető volt a világ. Egy diploma elegendőnek bizonyult az élet végéig.  Mára az érettségi nem biztosít ennyit! A két dolog elszakadt egymástól.  B, Ma a tudós /természettudós már nem sztár. Csökkent a népszerűsége akár a 70-es évekhez képest is!

5 A „fejlett” világ problémája…  C, Rose (2008) Norvégia  - egy pont után kevésbé érdekesek a dolgok  - a leányok és a fiúk különbsége (teljesítőképesség)  - a fejlett világban csökken az oktatás iránti érdeklődés  - HDI (az emberi fejlődési mutató)  - a tudományok iránti attitűd változik PISA, TIMSS/1999 általános civilizációs állapotra utal  - minél jobb eredményt érnek el a diákok egy-egy tárgyban, annál kevésbé érdekes számukra a továbbiakban (ld. előrehozott érettségi!)

6 Integrált vagy tárgyakra bontott oktatás?  tantárgyakra bontva: nagyon európai (inkább tudósképzés)  az angolszász országokban integrált (kezd beszivárogni Franciaországba, Németországba stb.)  Az általános képzésben mintha az integrált jobban haladna előre?!  Magyarországon összesen három iskola van, ahol integrált képzés folyik: – Lauder Javne Iskola – Közgazdasági Politechnikum – Alternatív Közgazdasági Gimnázium

7 Digitális nemzedék  Z generáció: (már nem volt olyan világ, ahol ne lett volna számítógép)  Tanárok és tanulók: „digitális bennszülöttek”  véletlenszerűen jut el információkhoz  a multimédia segítségével történik  szeretnek együtt dolgozni (hálózatok)  Ebbe a világba vannak „bevándorlók” - tanárok (akik koncentrációt követelnek!?)  Tanulási módszereik  Behaviorizmus  Kognitivizmus  Konnektivizmus (hálózat, fogalomtérkép)!  Konstruktivizmus!

8 Konstruktivista tanulásfelfogás  „maga szabályozta” tanulási folyamat  nagyon intenzív értelmezéssel járó tanulás  alkalmazásképes tudást céloz meg,de erős információvesztéssel jár a későbbiekben!  (a földrajz kevés lehetőséget kap a tudás megszerzéséhez a kreatív és innovatív tantervi integrációban!)

9 A posztmodern földrajztanítás követelményei - 1  Központi helyet foglal el az a felismerés: hogy a tudástartalom, mely gyermek és fiatal korban a tudás reprodukcióját jelenti, a tanultak alkalmazásakor a transzferképességek hiányában gyakran túlméretezett. (Renkl, 2004).

10 A posztmodern földrajztanítás követelményei - 2  A konstruktivista szemléletű kutatók az okokat a nem megfelelő tanítási formákban látják.  A tanítási formák a felelősek azért, hogy a kevés alkalmazási lehetőséggel bíró ún. „deklarált” tudás (Tudni azt, hogy …) ma még lényegesen magasabb értékű, mint a cselekvőképes, „procedurális” tudás (Tudni, hogyan…).  A munkaerőpiacon a cselekvőképes tudás nagyobb jelentőséggel bír!

11 Az élvezetes tanulás  A tanulás a diák számára sokat ígérő, sikeres, élvezetes kell, hogy legyen.  Nem elég, ha a kérdésfeltevés és a tanulás tárgya csak érdeklődést kelt!  A tanulás tartalmának is gondolkodtatónak, kérdéseket idézőnek kell lennie és a kutatáshoz, a felfedezéshez kell elvezetnie (Rhode-Jüchtern(2004b))

12 A konstruktivista oktatás szerkezete – Önmaga irányította, aktívan építkező tanulási folyamat, a tudáskonstrukció szubjektív megalkotása. – Autentikus, komplex tanulási környezetet feltételez, mely kerüli az instrukciókat, mint ahogyan bizonyos produktum előre tervezését is - változatlan munkaformákkal!

13 A konstruktivista tanítás alapja  Nem szükséges az eddig kipróbált és megvalósított tanítási gyakorlatot teljesen átalakítani.  „De lépésről lépésre megvalósítható a tanítási gyakorlat átalakítása, mely egyénre koncentráló gazdaságföldrajzot tanít a hagyományos, intézményes és tantervi előírások ellenére” (Thierer, 2006).  A konstruktivista „szekvensek” (időrend, ok-okozat, téma stb.) meg kell, hogy feleljenek az egyes problémafelvetéseknek.

14 A konstruktivista tanítási-tanulási folyamat modelljei  Néhány tanítás-elméleti modell (a 80-as évek óta az észak-amerikai kognitív pszichológiák fejlesztették ki).  Collins, Brown, Newman (1989): erősen kognitív irányzat (cognitive apprenticeship)  Jacobsen, Spiro (1992) a kognitív flexibilitás (cognitive flexibility) elvén alapuló irányzat  Schank (1992) a cél vezette (goal based) szcenárió  Vanderbilt (1997) instrukcióhoz kötött (anchored instruction) irányzata

15 1. Cognitive Apprenticeship  Egy közösen felkutatott probléma-bemutatását követően, a leendő szakemberek képzése kerül előtérbe, akik az autentikus és komplex problémát egyre nagyobb önállósággal képesek megoldani.  Döntő, hogy adottak-e a demonstrációhoz a mintaszerű problémamegoldás feltételei. Ezek később komplex összefüggésekre is átvihetők. A probléma-megoldás előterében a komplexitás növekedése mellett erőteljes szocio- kommunikatív lehetőség áll. Azért, hogy a tanár által adható instrukciókat minél inkább elkerüljük és hogy a tanulók között kialakuló „kísérletező/szakember kultúra” hatékony legyen (Collins et al 1989; Reimann-Rothmeier és Mandl 1999).

16 2. Cognitive Flexibility  A komplexitás reális bemutatásával, (a leegyszerűsítéseket elkerüli), egy kevésbé strukturált, flexibilis, számos perspektíván keresztül bemutatott problémafelvetést feltételez.  Kerüljük el a didaktikai utasításokat és ehelyett találkozzanak a tanulók a reális, bonyolultan összetett és szabálytalanságokkal teli valósággal. (A módszertani haladást a bonyolult problémának sokoldalúan irányított megfigyelése jelenti, mely által a tanuló széleskörű tudásra tehet szert, és hogy a megszerzett tudást hatékonyan alkalmazza (Jacobsen és Spiro, 1992; Reimann-Rothmeier és Mandl 1999).

17 3. Goal Based  Reális, vagy fiktív, de érdekes komplex feladat kitűzéséből indul ki, melyet önálló probléma - megoldás követ, ahol az instrukció szituatív és kapcsolatokhoz kötött.  A probléma - felállítás beágyazása a tanuló számára érdekes, reális vagy fiktív kerettevékenységbe történik, mielőtt a „tanulási tevékenység által” az egyéni probléma-megoldási folyamat elindul (Schank 1992).  Hasonló lefolyás az utolsó módszerben is felismerhető. Itt is megfigyelhető a problémafelvetés motiváló, narratív szerkezetbe való beágyazása. A lényeges különbség abban rejlik, hogy a tanulási folyamat megformálása a problémamegoldáshoz szükséges információ felajánlásában van elrejtve.

18 4. Anchored instruction  A kiindulási pont egy autentikus probléma narratív bemutatását jelenti, mely elegendően érdekes ahhoz, hogy önállóan megfogalmazható, definiálható és megoldható legyen.  Beágyazott adatbázisra épül, azt jelenti, hogy a problémamegoldásra szánt minden információ történetbe ágyazott (Vanderbilt 1997).  A cél alapú változat módszertani tapasztalata abban áll, hogy a tanulóknak a probléma megoldásához szükséges segítség és a releváns információk a tanulási folyamat alatt rendelkezésükre áll.  Ezzel szemben a „negyedik” út a legmegfelelőbb problémamegnevezéshez több történetet felajánl, hogy a tanulók elvonatkoztató és transzferképessége fejlődjék (Reinmann-Rothmeier és Mandl 1999). (A cél- alapú szcenárió lemond az ismétlésről, s a tanulási folyamat ideje alatt a nagyfokú önállóságban és a realitáshoz közeli probléma-kiválasztásban látja az átvitel (transzfer) lehetőségét (Schank 1992).

19 A a sikerhez vezető kulcs - 1  autentikus, érdekes, komplex problémafelvetés  „szituatív környezet” (kollektív, aktív, de mégis önmaga irányította problémamegoldás, ne tervezz előre!)  A tanár feladata abban áll, hogy ne csak a módszertani és technikai-anyagi, térbeli, hanem szociális és érzelmi előírásokat is betartsa a feladat kitűzésekor. (A tanítás háttérbe szorul a tanulással szemben!)

20 A sikerhez vezető kulcs - 2  Találjunk megfelelő arányokat a konstrukció és az instrukció között.  Összevetve a hagyományos tanárközpontú tanítással a tevékenység helyén történő rendrakás is perspektívaváltást jelent a tanulóknak.  A tanárnak egyidejűleg kell a tanuló időbeli flexibilitását és az egyedül alkotás képességét fejleszteni.  Előírás a csoportos munkafolyamat megvalósításában a megfelelő kommunikatív és interakciós, továbbá érvelési képesség, melyek lehetővé teszik a csoportban a reflektálást és a közös véleménycserét a cselekvési és megoldási stratégiáról.

21 A sikerhez vezető kulcs - 3  A tanulási eredmények is különbözőek.  Itt megmutatkozik az a szükségszerűség, hogy nem csak a tanulási, hanem a teljesítményértékelési folyamatokat is reformálni kell! Egy olyan vizsgakultúra szükségeltetik, mely a tanulókat bevonja a teljesítmény értékelésébe úgy az eredmény, mint a tanulási folyamat oldalán. (Ma még inkább fontos mint valaha a nemzeti és a nemzetközi összehasonlítás!)  Az alternatív értékelési lehetőségek sokfélék: a tanuló lehetőséget kap az önértékelésre (a portfóliótól a tanulmányi naplóig). (Reinfried (2007)

22 Reális lehetőségek  Induló motiváció, a csoporton belüli adekvát szociális érzék, a tanulók és tanárok kielégítő kritikai és reflektív készsége szükségeltetik.  Ezt követi az időbeli és tantervi flexibilitás.  Anyagi források a tanítás megvalósításához.  E tanítási-tanulási folyamat különös érdemre tarthat számot (Glaserfeld 1997), a jókora felfordulással együtt, melyet magában hordoz.

23  Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A földrajzoktatás valóságos helyzete A konstruktivista szemlélet bevezetésének lehetősége."

Hasonló előadás


Google Hirdetések