4. konzultáció A konzultáció menete: A kiosztott statisztikai jelentések csoportos feldolgozása (a feldolgozott cikkek a jegyzetek közül is letölthetőek)

Az előadások a következő témára: "4. konzultáció A konzultáció menete: A kiosztott statisztikai jelentések csoportos feldolgozása (a feldolgozott cikkek a jegyzetek közül is letölthetőek)"— Előadás másolata:

1 4. konzultáció A konzultáció menete: A kiosztott statisztikai jelentések csoportos feldolgozása (a feldolgozott cikkek a jegyzetek közül is letölthetőek) A kiugró eredmények értékelése Az adott fejezethez kapcsolódóan

2 Nemek 66. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében. (2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani. (3) A munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják.

3 Most Önökön a sor! Kérem azt a csoportot, aki a A nemzetközi nőnap alkalmából Statisztikai jelentést dolgozta fel, pár mondatban foglalja össze a számára legfontosabb, legjelentősebb adatokat a többiek számára!

4

5 Mennyit ér, ha nő? Az Európai Bizottság a nemek közötti különbségekről készített éves jelentése szerint a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján a férfiak és a nők között fennálló bérszakadék az Európai Unióban átlagosan 17,4 százalék. HOLOTT egyéi bérezés elve már a Római Szerződésben rögzített (119. cikkely) Okok: – a nők a kereseti piramis alján helyezkednek el –Statisztikai eltérések –Eltérő foglalkozási orientáció –Munkaidő eltérés (kötöttebb társadalmi tevékenység) –Eltérő munkakör értékelés –Szakadás a karrier életpályán –Rosszabb érdekérvényesítés, alkupozíció –Érdekellentét a nemek között –De ugyanazon foglalkozásban is a keresetük alul marad a férfiakkal szemben  társadalmi hozzáállás, szerepmodellek 1.Szerkezeti 2.Értékelésbeli 3.Diszkriminációs

6 Már a pályakezdők is…. Az egyik legszembetűnőbb különbség a pályakezdő férfiak és nők között a fizetési elvárások alakulása. A frissdiplomások átlagosan bruttó 284 ezer forintot szeretnének keresni, viszont a férfiak magasabb fizetést tartanak reálisnak, ők átlagosan 24.262 forinttal magasabb összeget kérnek munkáltatójuktól. Karrier tekintetében is eltérő válaszokat adtak a nők és férfiak, azok a sztereotípiák beigazolódni látszanak, miszerint a férfiak inkább mások vezetését tűzik ki célul (17 százalék), míg a nőket ez kevésbé motiválja (9 százalék), ők inkább egy-egy terület szakértőjévé szeretnének válni. A nők a fizetésnövekedést is kisebb arányban tekintik a karrier megnyilvánulásának, mint a férfiak. Figyelő-Hewitt KarrierStart Top 30 kutatás 2010. március Mo.

7 Most Önökön a sor! Kérem azt a csoportot, aki a Nemek szerinti bér és keresetkülönbségek Statisztikai jelentést dolgozta fel, pár mondatban foglalja össze a számára legfontosabb, legjelentősebb adatokat a többiek számára!

8 Ha bővül a család… A terhes, illetőleg a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg. A szülési szabadság időtartamára a munkavállalónak - a társadalombiztosítási jogviszonya alapján - terhességi-gyermekágyi segély jár, aminek az összege az átlagkereset 70 %-a (felső határa nincs). A terhességi gyermekágyi segélyt úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. Így fizetés nélküli szabadság illeti meg a női munkavállalót - rendszerint a szülési szabadság lejártát követően - –a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek otthoni gondozása céljából, –a gyermek 10. életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek otthoni gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, –a a gyermek 12. életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. Ezen idő alatt –Gyermekgondozási segélyre jogosult (mértéke: 28.500 Ft havonta) –Gyermekgondozási díjra jogosult a biztosítási jogviszonyban álló szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - anya esetében a szülést - megelőző 2 éven belül legalább 180 napon át biztosított volt és a gyermeket a saját háztartásában neveli. (mértéke: max havi bruttó 102.900 Ft ) –Családi pótlék (12200 – 25900 Ft/hóig) Számítsa ki: http://adozona.hu/kalkulator_tgyas_gyed_gyes.aspx

9 Nyugat-Európa egyes országaiban bevett gyakorlat, hogy a teljes családi támogatást csak akkor kapja meg a család, ha egy időt az apa is otthon tölt. Svédországban például 60 napot lehet az apa a gyerekkel – erre az időre fizetésük 80 százalékát kapják, míg a finn férfiak csak 12 napot kapnak és 66 százaléknyi fizetést. Németországban módosították a gyermektámogatási rendszert, hogy csak akkor kapható támogatás a teljes, 14 hónapos időszakra, ha ebből 2 hónapot az apa tölt ki (erre az időre az előző havi nettó fizetés 67 százalékát kapja). Magyarországon a GYES-en / GYED-en lévő apukák száma 10000 fő körüli, arányaiban: 6% körüli. Tgyásra az apák nem jogosultak! (24 hét)

10 Most Önökön a sor! Kérem azt a csoportot, aki a Gyermekvállalás után – a munkaerőpiacra való visszatérést segítő tényezők Statisztikai jelentést dolgozta fel, pár mondatban foglalja össze a számára legfontosabb, legjelentősebb adatokat a többiek számára!

11 Atipikus foglalkoztatás

12 Definíciója és formái: Atipikus foglalkoztatás: a megszokott, eddig dominánsan munkaszerződéssel megkötött és szociális jogokkal körülbástyázott munkavállalástól, foglalkoztatástól eltérő munka (ILO) Nem tipikus foglalkoztatási formák Részmunkaidős munkavállalás (4, 6 órás vagy ettől eltérő munkaidővel) Bedolgozói munkák Távmunka Önfoglalkoztatás Határozott idejű munkaszerződéssel történő foglalkoztatás Munkaerő kölcsönzés Regisztrált munkanélküli foglalkoztatása alkalmi munkavállalói kiskönyvvel (ma már nincsen ilyen!) Munkaszerződés helyett megbízásos szerződéssel történő foglalkoztatás Állami támogatással létrejövő határozott idejű munkaviszonyok (bértámogatás, közmunka, közhasznú munka, közcélú munka)

13 Röviden a főbb csoportokról I. Részmunkaidős: Részmunkaidős munkavállalónak az a munkavállaló tekinthető, akinek a normál munkaideje - egy hét, vagy egy időszak (maximum egy év) - átlagban kevesebb, mint az összehasonlítás alapját képező teljes munkaidős munkavállalók munkaideje. A hazai gyakorlat nem tud elszakadni a beidegződött napi és heti gondolkodásmódtól, illetve a napi 4, 6 vagy 7 órás részmunkaidős rendszertől Bedolgozói: A bedolgozók foglalkoztatását a 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet szabályozza. Bedolgozói jogviszonyt, olyan önállóan végezhető munkára lehet létesíteni, amelyre a teljesítménykövetelmény munkanorma formájában, illetőleg más mennyiségi vagy minőségi mutatók segítségével meghatározható.

14 Röviden a főbb csoportokról II. Távmunka: Az Mtk. szerint, a távmunkát végző munkavállaló: a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló. Munkaerő kölcsönzés: –a munkavállaló és a kölcsönadó cég között munkaviszony álljon fenn, –a munkaviszony harmadik cégnél való munkavégzésre jön létre, –a munkavégzés a kölcsönvevőnél ideiglenes jellegű, –a munkavégzés irányítása és ellenőrzése a foglalkoztató harmadik cég feladata, Önfoglalkoztatás: önfoglalkoztatónak minősülnek az önálló céggel nem rendelkező, azaz a jogi személyiség nélküli vállalkozások dolgozó tulajdonosai (a hazai köznyelvben: a kisvállalkozók), függetlenül attól, hogy vannak-e alkalmazottaik.

15 Számokban: Az atipikus munkavállalási formák közül a részmunkaidős foglalkoztatás 2008: A 15–64 éves foglalkoztatottak 4,3%-a dolgozott 2008-ban ilyen módon, míg az EU-27-átlaga 17,7% volt. A részmunkaidős foglalkoztatottak közel 2/3-a nő. Határozott idejű szerződéssel dolgozott a 15–64 éves alkalmazottak 7,8%-a (az uniós átlag 14,1%). Legkevésbé Romániára (1,3%) jellemző a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás, míg a legelterjedtebb Spanyolországban (29,4%). Folytatódott a foglalkoztatottak körében az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások (segítő családtagjaikkal és a szövetkezeti tagokkal együttes) részarányának csökkenése. 2008-ban 12% volt a foglalkoztatottakon belüli arányuk.

16 Magyarok hozzáállása (ECOSTAT- Ékes Ildikó)

17 Most Önökön a sor! Kérem azt a csoportot, aki a A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai Statisztikai jelentést dolgozta fel, pár mondatban foglalja össze a számára legfontosabb, legjelentősebb adatokat a többiek számára!

18 Nyugdíj 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.168 169 MK Alkotmánya

19 Alapja A társadalombiztosítási nyugellátás fedezetére a foglalkoztatóknak és a munkavállalóknak is járulékot kell fizetniük. Típusai: Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor elérését követően, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár. A baleseti rokkantsági nyugdíj üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében történő megrokkanás esetén, szolgálati időtől függetlenül járó nyugellátás A rokkantsági nyugdíj olyan nyugellátási forma, amelyre az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő megrokkant személyek meghatározott szolgálati idő megszerzése után jogosultak A munkáltató megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról, ha a munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkort legkésőbb a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti, továbbá rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjában alkalmazandó rendelkezéseiben az előrehozott öregségi nyugdíj, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által előzetesen igazolt szolgálati idővel

20 Öregségi nyugdíj Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár. Nyugdíjkorhatár: 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki –a születési évének megfelelő öregségi betöltötte, és –legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint –azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Mértéke: Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján állapítják meg. A nyugdíj konkrét mértéke, azaz hogy a havi átlagkereset mekkora százaléka folyósítható nyugdíjként a szolgálati időtől függ. Ha valaki nyugdíjkorhatár elérésekor 10 év szolgálati idővel rendelkezik részére a havi átlagkereset 33 %-a állapítható meg öregségi teljes nyugdíjként, ehhez a további évek számának függvényében járulhat 1-3%-ig.

21 Most Önökön a sor! Kérem azt a csoportot, aki a Nyugdíjasok, nyugdíjak, 2008* Népesedési körkép Európáról Területi különbségek a népesség öregedési folyamatában Statisztikai jelentést dolgozta fel, pár mondatban foglalja össze a számára legfontosabb, legjelentősebb adatokat a többiek számára! Jövőbeni problémákról: JSZK előadás prof. Botos Katalin

22 Köszönöm a figyelmet!