Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia."— Előadás másolata:

1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék Pedagógiai információforrások II. Technológia és oktatáselmélet a 21. század elején Eger november 28.

2 technika Az IKT a tanári és kutatói munka során jól használható elektronikus információkezelési és kommunikációs technika. módszertan Az IKT a módszertani megújulás katalizátora, amely korábbi módszerek hatékonyabb illetve új formáit, vagy teljesen új módszerek alkalmazását teszi lehetővé. háttér infrastruktúrája. Az IKT a hatékony tanári/kutatói munka feltételei megteremtésének, fenntartásának és folyamatos továbbfejlesztésének alapvető háttér infrastruktúrája. új nézőpontok szemléletikeret Az IKT új humán információs és kommunikációs technológia, amely a természetről és társadalomról való gondolkodásunkat is befolyásolja, új nézőpontokat és szemléleti kereteket nyújt az értelmezésnek és az elemzésnek a neveléstudomány területén is. HUMAN PERFORMANCE TECHNOLOGY

3 Hogyan módosulnak a tanulás és a tanítás mibenlétéről kialakult elképzeléseink az új eszközvilág hatására? Lehetséges-e, hogy az elektronikus tanulási környezetekről gondolkodva a megszokottól eltérő módon értelmezzünk bizonyos, a neveléstudomány tárgyát képező jelenségeket? Elképzelhető és hasznos lehet-e a társadalomtudományi jellegű oktatáselmélet mellett egy másfajta, nagyobb ívű megközelítés, amely az evolúciós történetiség mentén vizsgálja a tanítási és tanulási folyamatokat?

4 Az informatika 20. század végi rohamos fejlődése totálisan megváltoztathatja eddigi elképzeléseinket az iskolai tanításról és az egyéni tanulásról is. (19. o.) Bizonyos azonban, hogy az interaktív információs hálózatokon (Internet) hozzáférhető CD-ROM-ok és más információk alapvetően megváltoztatják majd iskoláink belső életét, a tanulásszervezést, és befolyásolni fogják a tanítás-tanulás elméletét. (220. o.)

5

6 Az igazán adaptív programozás a tanítási eszközöknek azt a változatosságát igényli, amelyet ma multimédiának, hipermédiának, e-learningnek szoktunk nevezni. Falus Iván: Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Didaktika (sz: Falus Iván) Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp XVIII. fejezet, 253. o. számítógép számítógépes oktatóprogramok számítógépes szimuláció számítógéppel segített oktatás (CAI) hardver szoftver internet CD-ROM adatbázisok multimédia multimédia-programok multimédia-rendszerek

7 Didaktika szöveggyűjtemény. (Szerk.:Szabó László Tamás). Kossuth Egyetemi Kiadó (Pallas Debrecina sorozat), Debrecen, Virtuális valóság és a psziché A zöld gubó vitaindító eszmefuttatása Mérő László gubómester a Magyar Tudomány hasábjain Virtuális valóság és a psziché címmel megjelent cikke volt. Mérő szerint az új technológiák evolúciós lépéskényszert teremtenek, amely a szoros technológiafüggőségben élő új emberfaj, a homo informaticus kialakulásához vezethet..... a homo informaticusnak ugyanolyan lételeme az információ, mint analóg ősének a levegő vagy a víz, fejlett percepciós sémái ugyanis olyan mértékben igénylik azt, hogy amennyiben nem jut megfelelő mennyiségű inputhoz, szenzoros deprivációt szenved, vagyis információ-éhenhal. Mérő maga sem gondolta igazán komolyan ezt az olajfaló sztorit... Mérő László: Virtuális valóság és a psziché

8 Didaktika szöveggyűjtemény. (Szerk.:Szabó László Tamás). Kossuth Egyetemi Kiadó (Pallas Debrecina sorozat), Debrecen, Úgy látszik, ideje újragondolnunk Dewey tézisét. Érve az volt, hogy szükségünk van iskolákra, mesterséges oktatási környezetekre, mivel elmúlt az a kor, amikor a fiatalok mintegy a felnőttek világába belenőve spontán tanultak. Azt hiszem, ez a helyzet ma rohamosan változik. A közeg, amelyben a gyermekek játszanak, kommunikálnak és tanulnak, egyre inkább azonossá lesz azzal a világgal, amelyben a felnőttek kommunikálnak, dolgoznak, üzletelnek és szórakoznak. Az internet és a mobiltelefonok világa félreismerhetetlenül egyfajta szerves tanulási környezetté válik a hipertext- és multimédia-készségek spontán alakulnak majd ki, az internet természetes környezetében. Vajon veszteséget jelent-e, ha megszabadulunk a lineáris szöveg kényszerzubbonyától?. Nyíri Kristóf: Virtuális pedagógia – a 21. század tanulási környezete

9 Nagy József műveiben gyakran találkozunk olyan nagyívű pedagógiaelméleti konstrukciókkal, amelyek a gondosan definiált tartalmú fogalmak egymáshoz szorosan illeszkedő mozaikdarabkáiból szerveződnek rendszerelméletileg koherens egésszé. PUKÁNSZKY Béla Globalizáció A nevelés és a pedagógia válsága A neveléstudomány fejlődése Paradigmaváltás!

10 Perszonális kompetenciák Speciális kompetenciák A személyiség alaprendszere A személyiség operációs rendszere és alapszoftverei Szociális kompetenciák Kognitív kompetenciák ALAPRENDSZER A személyiség felhasználói szoftverei Az agy-számítógép metafora Az elme komputációs elmélete Nagy József: A személyiség alaprendszere. A célorientált pedagógia elégtelensége, a kritériumorientált pedagógia lehetősége. Iskolakultúra 2001/9

11 Angolszász „didaktika”

12

13 Az IKT a tanári munka során jól használható elektronikus információkezelési és kommunikációs technika. Az IKT a módszertani megújulás katalizátora, amely korábbi módszerek hatékonyabb illetve új formáit, vagy teljesen új módszerek alkalmazását teszi lehetővé. Az IKT a hatékony tanári munka feltételei megteremtésének, fenntartásának és folyamatos továbbfejlesztésének alapvető háttér infrastruktúrája. Az IKT új humán információs és kommunikációs technológia, amely a természetről és társadalomról való gondolkodásunkat is befolyásolja,új nézőpontokat és szemléleti kereteket nyújt az értelmezésnek és elemzésnek a neveléstudomány területén is. Multimédia definíció E-learning módszertan E-learning definíció A TK mezovilág modellje A TK kommunikáció-középpontú modellje Az elektronikus információkezelés alapformái Az elektronikus tanulási környezetek jellemzői

14 …felváltva fogom tárgyalni az elme és a kultúra természetének kérdéseit, hiszen az oktatáselmélet szükségszerűen a kettő metszéspontjában helyezkedik el. (24.o.) Kultúra Elme Technológia

15 Elme Kultúra Technológia …a megfigyelőtől függő (ontológiailag szubjektív) és a megfigyelőtől független (ontológiailag objektív)sajátosságok. IKT

16 KultúraElme Technológia Az oktatáselmélet pozicionálása Az oktatáselmélet pozicionálása

17 A humán kognitív architektúra evolúciója Kognitív evolúció

18 EPIZODIKUS MIMETIKUS MITIKUS TEORETIKUS Gutenberg Hálózati Kognitív evolúció Biológiai evolúció Kulturális evolúció Technikai evolúció Modern elme preszimbolikus kogníció szimbolikus kogníció Mimézis : a test kommunikációs eszközként használata Nyelv : nyitott, megosztott virtuális valóság, absztrakció Külső memória eszközök: szimbólumkezelő technológiák eszközökkel támogatott kogníció IKT : képernyők, szenzorok, adatbázisok, hálózatok automatikus, gépi kogníció, MI?

19 Külvilág A személy B személy A saját testtel való reprezentáció referenciális, vizuális, motoros Közös tudás, megosztott tapasztalatok Szemiotikus készség ! Szociális szemantika A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete Mimetikus kultúra.. a sajátos emberi kulturális környezet első történeti manifesztációja intencionalitás elmeteória mentális autonómia motoros reprezentáció szociális szemantika pedagógia

20 Epizódikus Mimetikus Homo erectus Főemlősök Korai emberfélék A mitikus kultúra Mitikus Homo sapiens szimbolikus invenció dialógusok más elmékkel intencionalitás elmeteória mentális autonómia motoros reprezentáció szociális szemantika pedagógia

21 A narratív elmeszerkezet kialakulásával világunk egyszerre virtuálissá változott… Kognitív képességeink kibővültek a változtatható nézőpontok és közelítések eszköztárával….. Feltárultak az absztrakció határtalan lehetőségei Újonnan megszerzett kognitív eszközünk lehetővé tette mások elméjének közvetlen befolyásolását …

22 In the natural world nervous systems don’t use symbols.... Real brains work by fuzzy recognition, using a nonsymbolic, holistic or analogue style.... We are part analogue, and part symbolic in our mode of operation. Human beings maintain a precarious balance between these two computational modes. Most of our early experience is gained in a nonsymbolic manner. Basic animal awareness intuits the mysteries of the world directly, allowing the universe to carve out its on image in the mind. This is a largely receptive mode of knowing.... In contrast, the symbolizing side of our mind is more aggressive. It creates a sharply defined, abstract universe, that is largely of its own invention. Pléh Csaba: Donald, A MIND SO RARE

23 A személyB személy Külvilág Külső emlékezeti mező Engramok Exogramok A tudástartalmak külső reprezentációja Szociális szemantika A teoretikus kultúra Külső szimbolikus tár Engramok K T R motor skills conditioned emotional responses perceptual learning semantic memories episodic memories 3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete

24 posztmodern média-kultúra? teoretikus kultúra mitikus kultúra mimetikus kultúra epizodikus kultúra Kognitív evolúció A kulturális evolúció szakaszai mimézis nyelv írás IKT1 IKT2 IKT3 IKT4 hálózati kommunikáció A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete Fehérje alapú high-tech Szilícium alapú elektronikus high-tech

25 posztmodern média-kultúra? teoretikus kultúra mitikus kultúra mimetikus kultúra epizódikus kultúra Kognitív evolúció Antropogenezis A kulturális evolúció szakaszai mimetikus mátrix lingvisztikai mátrix külső memória mátrix kognitív-kulturális keretrendszer kulcs-algoritmusai betöltődnek az elmébe meghatározzák a memória, a gondolkodás és a tudásszerkezet paramétereit delokalizált, hibrid hálózati mátrix az elme kreatív mélyszerkezete elsődleges adatbázis holisztikus, nem-szimbolikus epizód- és esemény tudás a világ közvetlen megtapasztalása alapvető szemantikai folyamatok

26 posztmodern média-kultúra? teoretikus kultúra mitikus kultúra mimetikus kultúra epizodikus kultúra Kognitív evolúció A kulturális evolúció szakaszai mimetikus mátrix lingvisztikai mátrix külső memória mátrix kognitív-kulturális keretrendszer kulcs-algoritmusai betöltődnek az elmébe meghatározzák a memória, a gondolkodás és a tudásszerkezet paramétereit delokalizált, hibrid hálózati mátrix Az elme kreatív mélyszerkezete elsődleges adatbázis holisztikus, nem-szimbolikus epizód- és esemény tudás a világ közvetlen megtapasztalása alapvető szemantikai folyamatok kognitív habitus betöltődnek az elmébe

27 kulturális evolúció kognitív habitus kognitív erőforrások kulturális ökológiai fülke az a fizikai, biológiai és kulturális adottság- rendszer, amely sajátos kulturális ökológiai fülkeként a gyerekek fejlődésének és a felnőttek életvezetésének hátterét jelenti: a környezetet, amelyben, amelytől, és amelyen keresztül a tágabb értelemben vett tanulás, információszerzés történik. Tomasello, aktív tanítás/tanulás Tudatosan kialakított környezeti hatásrendszer az aktív, célirányos tanítás és tanulás elősegítésére T anulási k örnyezet

28 EPIZODIKUS MIMETIKUS MITIKUS TEORETIKUS Gutenberg Hálózati Kognitív evolúció Biológiai evolúció Modern elme kognitív habitus I. kognitív habitus II. kognitív habitus III. A TERMÉSZETES PEDAGÓGIA SZEMTŐL-SZEMBE VILÁGA A KÖNYVES KULTÚRA VILÁGA A HÁLÓZATI TUDÁSHORDOZÓK VILÁGA A kognitív habitus alapformái Kulturális evolúció Technikai evolúció

29 A kognitív habitus alapformái epizodikus mimetikus mitikus teoretikus kognitív habitus 1 Gutenberg kognitív habitus 3 kognitív habitus 2 filogenezis ontogenezis Hálózati szociogenezis kulturális tanulás Az emberek úgy össze tudják gyűjteni kognitív erőforrásaikat, ahogyan más állatfajok nem. Technológia Kultúra …a bennünk rejlő lehetőségek kibontakozásához elengedhetetlenek a kulturálisan tárolt információk …

30 kognitív habitus I. a társas lét nem- nyelvi kognitív infrastruktúrája A narratív elmeszerkezet kialakulásával a világ virtuálissá változott… A TERMÉSZETES PEDAGÓGIA SZEMTŐL-SZEMBE VILÁGA Interfész I. Steven Mithen (1996): The Prehistory of the Mind: The Cognitive Origins of Art, Religion and Science. Phoenix, London. A szimbólumok üzenetek, amelyek kapcsolatot létesítenek tudatos elmeállapotok között… ….

31 Pléh Csaba válasza: Iskolakultúra, körkérdés, Vannak-e eredményei 17 éve a neveléstudománynak? biológiai ihletésű pszichológiával természetes pedagógia Ami a nemzetközi perspektívát illeti, döntő fejleménynek azt látom, hogy az utóbbi húsz év neveléstudománya igen élénken összekapcsolódik a biológiai ihletésű pszichológiával... a modern fejlődéslélektan új biológiai értelmezését adja a nevelési folyamatnak, amikor a „kompetens csecsemő” fogalmát kiterjesztve jut el például a természetes pedagógia koncepciójáig.... Ezt az igen provokatív elméletet magyar kutatók, Gergely György és Csibra Gergely fejtik ki, anélkül azonban, hogy a magyar neveléstudományra a legcsekélyebb hatást is gyakorolnának, vagyis nem a magyar, hanem a nemzetközi tudományosság részeként.

32 Természetes pedagógia

33 A „pedagógia”  a társas tanulás speciális fajtája  elsődleges humán adaptáció  magában foglalja az általánosít- ható tudás explicit manifesztá- cióját  vertikális tudásátadásra szelektálódott  a tanuló részéről beépített elvárásokat és feltételezéseket tartalmaz Csibra G.- Gergely Gy.: Társas tanulás és társas megismerés. A pedagógia szerepe. In: Magyar Pszichológiai Szemle, 2007/1. Strauss, S, a „pedagógia” veleszületett evolúciós design-ja

34 Külső emlékezeti mező A teoretikus kultúra additív kognitív habitusa (a tudatosság tükre ) kognitív habitus II. “Az emberiség fejlődéstörténetében ezen a ponton vált szükségessé a standardizált formális oktatás, mivel a gyerekeknek el kellett sajátítani a vizuografikus szimbólumrendszerek kezelésének képességét.” M. Donald A tudatos információfeldolgozás kapacitásának jelentős bővülése A KÖNYVES KULTÚRA VILÁGA könyvlap Külső memória mező I. Interfész II.

35 Külső memória mező II. kognitív habitus III. A hálózati kultúra additív kognitív habitusa képernyő A HÁLÓZATI TUDÁSHORDOZÓK VILÁGA Interfész III.

36 Műveletvégző gép Vezérlőpanel a műveletvégző géphez Kommunikációs csatornák input/output felülete Ablak és bejárat szimbolikus/ikonikus világokhoz Ablak és bejárat valós és virtuális világokhoz A hálózati társadalom additív kognitív habitusa A teoretikus kultúra additív kognitív habitusa A közösségi aktivitás tereinek virtuális kiterjesztése A külső szimbolikus tár metamorfózisa

37 Homo erectusHomo sapiensHomo habilis biológiai emlékezet KOGNITÍV TECHNOLÓGIÁK Gutenberg EPIZODIKUS MIMETIKUS MITIKUS Homo typographicus? engramok KULTÚRÁK külső emlékezeti tároló rendszer exogramok Goldhaber M. H.: The mentality of Homo interneticus: Some Ongian postulates. First Monday, volume 9, number 6 (June 2004), Hálózatok Homo interneticus?? TEORETIKUS ? Az új kommunikációs technikák átszervezik a gondolkodásmódot és a megismerés szerkezetét Kognitív architektúra I. Kognitív architektúra II.

38 Kultúra Elme Technológia A média design direkt módon befolyásolja a kognitív tapasztalatokat, és szerkezetétől függően a sokrétű emberi potenciál különböző elemeit aktiválja. Annak a felületnek a struktúrája, amely összeköt bennünket a világgal és a többi emberrel hatással van arra, ahogyan a világról és saját magunkról gondolkodunk. Lanier J. (2011): You are not a gadget: A Manifesto. Penguin Books, New York.

39 1. Az új hálózati interaktív információs rendszer – az írásbeliséghez hasonlóan – átszervezi-e reprezentációs rendszereinket, átírja-e gondolkodási szokásainkat, vagy talán már át is alakított bennünket? 2. Milyen pedagógiai konzekvenciái lehetnek a kognitív habitus újbóli megváltozásának? Kognitív habitus a 21. század elején

40 Míg a könyvlapon a világ statikus szimbólumokba és ikonokba sűrítve jelenik meg („The world on paper”, ahogyan David Olson (1994) közismert könyvének címe implikálja), addig a képernyő-interfész olyan tükör, amelynek - a tudatos tapasztalás neurális háttérvilágához hasonlóan – van másik oldala. A képernyő mögött egy komplex, dinamikus, hálózatba szervezett rendszer van, és ennek összetevői alkotják az új információs világ megkülönböztető jellemzőit.

41 Auch heute noch blickt der Realist nur nach auβen und ist sich nicht bewuβt, ein Spiegel zu sein. Auch heute noch blickt der Idealist nur in den Spiegel und kehrt der realen Auβenwelt den Rücken zu. Die Blickrichtung beider verhindert sie zu sehen, daβ der Spiegel eine nicht spiegelnde Rückseite hat.... Imaginárius tükör! A „realista” elfelejtkezik arról, hogy amit lát, (torzító)tükörben látja! Az idealista csak a tükörbe néz és megfeledkezik a külvilágról. Mindketten figyelmen kívül hagyják a tükör hátoldalát. tükör-metafora!

42 Mind Network Brain imaginárius tükör Screen + reális képernyő !

43 A külső emlékezeti mező változatos fizikai rendszerekben testesülhet meg, de a könyvlap tekinthető a kihelyezett szimbólumokat használó - Donald által „teoretikusnak” nevezett - kultúra reprezentációs felületének. Ez a csaknem fél évezrede változatlan „kommunikációs interfész” a modern ember gondolkodási szokásait jelentős mértékben formáló speciális artefaktum, amely a könyvbeliség kultúrája kognitív habitusának legtömörebb foglalata.

44 epizódikus kultúra Kognitív evolúció A kulturális evolúció szakaszai fehérje alapú high-tech Szilícium alapú elektronikus high-tech mimetikus mátrix lingvisztikai mátrix külső memória mátrix delokalizált, hibrid hálózati mátrix BIOLÓGIAI OPTIMISTÁK belső szimbólumkezelő technológia külső szimbólumkezelő technológia Szimbólumhasználó kogníció a változások illeszkednek az ember meglévő neurobiológiai, evolvált rendszerébe... az eredendő biológiai keretek ismét uralkodni fognak és megjelennek az új tudáshordozóknál.

45 Mindennek az alapja az emberi agyat és környezetét összekapcsoló elsődleges interfész-rendszer. Az emberre jellemző tudatos tapasztalat, a gondolkodás és az érzetminőségek szubjektív világa azonban (egyelőre?) nem magyarázható meg az objektív tapasztalás számára hozzáférhető, részecskékből és erőterekből szerveződő matéria struktúráival és mintázataival.... belső virtuális világunk létrejöttének és működésének mechanizmusairól igen keveset tudunk.


Letölteni ppt "Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések