Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A politikai kommunikáció fogalma II. előadás Bodó Barna: Politikai PR.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A politikai kommunikáció fogalma II. előadás Bodó Barna: Politikai PR."— Előadás másolata:

1 A politikai kommunikáció fogalma II. előadás Bodó Barna: Politikai PR

2 2.1.A politikai kommunikáció története  Ókor ógörög bölcselőkógörög bölcselők  a polisz (város v. városállam – ma „kistérség”, vallási-politikai közösség) – nem esett egybe az ethnosszal (az nagyobb)  az ember politikai volta (zoon politikon) jelek - artefactumok (mesterségesen előidézett tárgyi tények) vagy cselekedetek, túlmutatnak önmagukon, vagyis szignifikáns konstruktumok (jelentéssel bíró képződmények) politikai meggyőzéspolitikai meggyőzés  retorika RómaRóma  Választott városi vezetők – candidato, jelölt (fehérbe öltözött)  „Kampány” - pompeji leletek, választási grafittik, negatív reklám egy jelöltről, akinek rajza egy dühös arcot ábrázol, mivel leleplezték, hogy nyilvános házba jár  a meggyőzés nem retorikai eszközökkel, hanem a kliensi viszonyokon keresztül  Cicero testvére írta Ciceróhoz: Commentarionum petitionis - tanácsok, javaslatok a választók meggyőzéséhez a politikai marketing első műve  Abszolút monarchiák választási kommunikációról – nem lévén választás – nem beszélhetünkválasztási kommunikációról – nem lévén választás – nem beszélhetünk Machiavelli: A fejedelem.Machiavelli: A fejedelem.  megjelenik a manipuláció, mint sajátos meggyőzés  Polgári forradalmak Szabad újságírás – szabad véleménynyilvánításSzabad újságírás – szabad véleménynyilvánítás Bodó Barna: Politikai PR

3 3.2. A politikai kommunikációról  A politikai kommunikáció központi szerepe: a hatalom forrása – ebből következik a politika diskurzusként való meghatározhatóságaa hatalom forrása – ebből következik a politika diskurzusként való meghatározhatósága a politikai versengés tárgya - tematizációkért folyó versenya politikai versengés tárgya - tematizációkért folyó verseny  Ki mondja meg, mi a valóság? A nyilvánosság szerepe. A politikai harc eszköze és ütközőhelye – a kommunikáció technikai vonatkozásai.A politikai harc eszköze és ütközőhelye – a kommunikáció technikai vonatkozásai.  sajátos politikai kommunikáció: a kampány, a nyilatkozó politikus.  a média, a közszolgálatiság szerepe  A politika értelmezése tágan: szimbólumok és szertartások is – ezek a kommunikáció részeitágan: szimbólumok és szertartások is – ezek a kommunikáció részei  A politikai kommunikáció kutatása: interdiszciplináris  A politikai kommunikáció, mint interakció Foucault - az igazság-előállítás technikái hatalomtelítettekFoucault - az igazság-előállítás technikái hatalomtelítettek a politikai kommunikáció és politikai tudás összefüggésrendszerea politikai kommunikáció és politikai tudás összefüggésrendszere a polisz három főszereplője közötti interakcióa polisz három főszereplője közötti interakció  A politikai rendszer (pártok, politikusok, egyéb politikai intézmények)  A tömegkommunikáció rendszere (szervezetek, média, újságírók)  Állampolgárok és választópolgárok sokasága (társadalom) Bodó Barna: Politikai PR

4 2.3. Politikai kommunikáció és reklám  Média és politika a politika megértésea politika megértése a világ nem csak "úgy van", nem tisztán és elérhetően kínálja magát a megértésre törekvő elme számáraa világ nem csak "úgy van", nem tisztán és elérhetően kínálja magát a megértésre törekvő elme számára a valóságról való tudásunk közvetett és közvetítetta valóságról való tudásunk közvetett és közvetített  az adottnak vett világ is társadalmilag konstruált nem átkozhatjuk el a befolyásolást, a meggyőzésre, a motiváció- változtatásra törekvés tényét nem átkozhatjuk el a befolyásolást, a meggyőzésre, a motiváció- változtatásra törekvés tényét  Politikusok és eladandó mosópor egyre divatosabb hasonlategyre divatosabb hasonlat számtalan hasonlóság a gazdasági reklámok és a PK között - a különbségek fontosabbakszámtalan hasonlóság a gazdasági reklámok és a PK között - a különbségek fontosabbak  Különbségek a politikai kommunikációban az ügyek egy kis hányadát uralják maguk a szereplőka politikai kommunikációban az ügyek egy kis hányadát uralják maguk a szereplők a megkerülhetetlen napirend részévé válik az is, amit az ellenfelek vagy a sajtó vet fel, vagy a politikai arénán kívüli szférából zuhan be a porondraa megkerülhetetlen napirend részévé válik az is, amit az ellenfelek vagy a sajtó vet fel, vagy a politikai arénán kívüli szférából zuhan be a porondra  A politikai folyamatok bemutatása – egyre inkább a média a középpontban a legfontosabb változás: az információs politikaa legfontosabb változás: az információs politika nem minden politika kerül be a médiába, viszont csak az képes jelentős hatalomhoz jutni, amelyik ott vannem minden politika kerül be a médiába, viszont csak az képes jelentős hatalomhoz jutni, amelyik ott van Bodó Barna: Politikai PR

5 2.4. A társadalmi közeg változásai  Újszerű politizálás - Blumer és Kavanagh  Változások ModernizációModernizáció  társadalmi differenciálódás (diverzifikáció, specializáció, fragmentáció): innen az értékek, az életstílusok széttöredezése, konkurenciája IndividualizációIndividualizáció  tradícióvesztés (a tradíciók fellazulása): a konzumerizmus, a fogyasztói identitás meghatározó – az azonnali kielégülés keresése a domináns SzekularizációSzekularizáció  a hagyományos politikai autoritások, mint a pártok és más intézmények tekintélye hanyatlik – a hagyományos politikai szereplők versenyhelyzetben a politika új szereplőivel - lobby csoportokkal, egy-egy ügy mozgalmai Szervezeti racionalizációSzervezeti racionalizáció  professzionalizáció: a politikusok munkáját különféle tanácsadók, intézmények "think tank"-ek segítik elemzéseikkel. Kiépül egy hivatásos, de nem választott szakértői holdudvar, amely szakmai tudás birtokában alkalmazza a hirdetési, marketing és PR eszköztárát a politikában is MediatizációMediatizáció  a média és a modern nyilvánosság szerepét hangsúlyozza – a valóságkonstrukció folyamatában nem csak a politikai pártok, hanem egyre több intézmény és közszereplő használ kommunikációs szakértőket, illetve különböző technikákat, jelentőségük általában is növekszik Bodó Barna: Politikai PR

6 2.5. A PK korszakai  A PK maga is változik más folyamatok függvényemás folyamatok függvénye NYE-t vizsgálva – 3 korszakNYE-t vizsgálva – 3 korszak  I. korszak ( ) Pártok „aranykora”: erősek a pártkötődések a választók körébenPártok „aranykora”: erősek a pártkötődések a választók körében A politikai szereplők első sorban lényegi, szubsztantív üzenetek fogalmaznak meg. A média nyitott ezekre az üzenetekre, állandó választói érdeklődés.A politikai szereplők első sorban lényegi, szubsztantív üzenetek fogalmaznak meg. A média nyitott ezekre az üzenetekre, állandó választói érdeklődés. nem sokan változtatják meg politikai preferenciáikat, véleményüketnem sokan változtatják meg politikai preferenciáikat, véleményüket  II. korszak a televízió elterjedésétől számíthatjuka televízió elterjedésétől számíthatjuk jellemzői:jellemzői:  dominánsak a fókuszált, rövid üzenetek - korábban argumentáció. A hagyományos politizálási formák - klubok, hagyományos sajtó - szerepe jelentősege csökken.  a semleges és pártatlan tér (a televízió) lesz a központi aréna.  megnövekedik a közönség.  a tévéhíradók a valóságról és a politikáról alkotott vélemények elsődleges forrásai - a politikusok és szakértőik egyre inkább figyelembe veszik a média szempontjait a képernyőre kerülés meghatározó kérdés/cél a képernyőre kerülés meghatározó kérdés/cél  III. korszak – most alakulóban Sokcsatornás kommunikációSokcsatornás kommunikáció  Politikai portálok 24 órás kommunikáció24 órás kommunikáció Közvetlen megszólítás - mobilKözvetlen megszólítás - mobil Bodó Barna: Politikai PR

7 2.6. A PK kontextusa McLuhanGerbner Technika érzékszervek használatának arányai egyén és társadalom gondolkodási, észlelési, cselekvési modelljei technika Társadalom adó közlemények képzetminták társ. észlelési-cselekvési modellje társadalom Tartósan fennálló egyéni érzékszerv használati arány hívja életre az új gondolkodásmódokat Minden egyes állomás társ.-i, intézmények közleményei kényszerítik rá a társadalom tagjait az új gondolkodásra Uralkodó technika természete strukturálja a társadalmatTechnika alkalmazása és változása a társ. által irányított Ember kiszolgáltatott, ösztönösen alkalmazkodik, a technika rabszolgája, önmaga kiterjesztésével védekezik, a társ. a környezeti hatásokkal szembeni védekezés céljából jött létre, a domináns közlési eszköznek megfelelően szerveződik, így a kommunikációs kapcsolatok minőségét is az szabja meg. Az ember a társ. által vezérelt lény, csak a társ. által meghatáro- zott keretek között mozoghat, a társ. több, mint az egyének összessége, egy önálló entitás, a kommunikáció közvetít egyén és társ. között, közvetíti működésének logikai rendszerét az egyének felé. A közlemény a társadalmi viszonyok fenntartása szempontjából lényegtelen, a való világ szelekciója egyéni szinten valósul meg, az ellenőrzést médium végzi, körkörös okozati láncot nem lehet megszakítani Az üzenetek címzettekhez történő eljuttatását akadályozhatják válogatási-ellenőrzési folyamatok, így az üzenet forrásának kell gondoskodnia arról, hogy a komm. kontrollját olyan végezze, aki érdekelt a hatalom fenntartásában (privilegizált csoport). Változások idejére a fejlődés megtorpan Nem az emberi kommunikációt, hanem a kommunikációt végző médiumokat emelte e vizsgálat középpontjába, társ.-i rendszereket a médiumok természete strukturálja, így elkülöníti az emberi szándékoktól függő és a médium természetéből adódó független hatásokat Elkülöníti a kommunikáció szándékolt és nem szándékolt következményeit - szándékolatlan következmények olyan szelekciós mechanizmust működtetnek, amely miatt az emberek a tapasztalati torzítás áldozataivá válnak - torz észlelés torz értelmezéshez vezet - nyilvános kommunikáció egyetlen keretet közvetít a befogadó felé, így megteremti annak illúzióját, hogy a valós világot észlelik Bodó Barna: Politikai PR

8 2.7. PK meghatározások  Korszakfüggő  Kezdetben retorika  Kippmann: Public opinion - versengés, a kampány a témája  Diverzifikáció (1981): attitűd, politikai versengés, véleményváltozások elemzése, média, kampánytechnika, aktorok kommunikációja  1990: töredezettség main stream: kampányok megértése, nem csak vizsgálatamain stream: kampányok megértése, nem csak vizsgálata voter persuasion paradigm: választói meggyőzés, napirend megállapítása lesz a fontosvoter persuasion paradigm: választói meggyőzés, napirend megállapítása lesz a fontos elszakad a kampány vizsgálatától - meggyőzésre koncentrálelszakad a kampány vizsgálatától - meggyőzésre koncentrál kritikai propaganda: pol. gazdaságtan kutatók, ideológiai kritikusokkritikai propaganda: pol. gazdaságtan kutatók, ideológiai kritikusok meggyőzés, kampány manipulált és a választás illúzióját nyújtjákmeggyőzés, kampány manipulált és a választás illúzióját nyújtják szocializmus bukásával ellehetetlenültszocializmus bukásával ellehetetlenült Bodó Barna: Politikai PR

9 2.8. A PK modelljei - 1  A nyilvánosság klasszikus modellje ez a polgári nyilvánosság klasszikus, liberális modelljeez a polgári nyilvánosság klasszikus, liberális modellje maga a “nyilvánosság” (Öffentlichkeit) fogalma Jürgen Habermas-tól ered (a latin nyelvekben és az angolban public szót használják – vannak problematikusságai)maga a “nyilvánosság” (Öffentlichkeit) fogalma Jürgen Habermas-tól ered (a latin nyelvekben és az angolban public szót használják – vannak problematikusságai)  Habermas nyilvánosság-fogalma: normatív ideáltípusa a különböző európai demokráciákban működő nyilvánosságnak, melyekkel az 1700-as évektől kialakuló polgári közösségek élnek  Dahlgren, Habermas nyomán a politikai nyilvánosságot a így határozza meg: “A politikai nyilvánosság alkotja a diszkurzív, intézményi és topográfiai teret, ahol a lakosok mint állampolgárok vesznek részt abban, amit metaforikusan közérdekű kérdéseket érintő társadalmi párbeszédnek, más szóval politikának lehetne nevezni. Ez a tér és benne a kommunikációhoz szükséges feltételek alapvetően fontosak a demokrácia számára”.“A politikai nyilvánosság alkotja a diszkurzív, intézményi és topográfiai teret, ahol a lakosok mint állampolgárok vesznek részt abban, amit metaforikusan közérdekű kérdéseket érintő társadalmi párbeszédnek, más szóval politikának lehetne nevezni. Ez a tér és benne a kommunikációhoz szükséges feltételek alapvetően fontosak a demokrácia számára”.  Rokon fogalom: az angolszász “eszmék piaca”. Az állampolgár hozzájut az információk sokaságához, mérlegel és szabadon dönt.Az állampolgár hozzájut az információk sokaságához, mérlegel és szabadon dönt.  romantikus és racionalista felfogások: a kritikus és tájékozott állampolgár eszményén alapszik (racionalista: minden ember teljesen racionális lény, romantikus: optimista elképzelés arról, hogy ez az embertömeg létrehozható)a kritikus és tájékozott állampolgár eszményén alapszik (racionalista: minden ember teljesen racionális lény, romantikus: optimista elképzelés arról, hogy ez az embertömeg létrehozható)  a klasszikus nyilvánosságfogalom a tömegtájékoztatási eszközök megjelenésével módosult  Maga Habermas is megkülönbözteti a “civil társadalmat” a politikai centrumtól. Bodó Barna: Politikai PR

10 2.9. A PK modelljei - 2  A nyilvánosságdialógus-modell P – politikai intézmények (kormány, párt, testületek, vezetők)P – politikai intézmények (kormány, párt, testületek, vezetők) Á – állampolgárok és/vagy választópolgárokÁ – állampolgárok és/vagy választópolgárok M – média rendszereM – média rendszere P Á M A tömegtájékoztatási eszközök nem azonosak a nyilvánossággal, annak csupán részét képezik, egyik motorját jelentik, illetve egyik szereplőjét jelentik Az alap: a politikai rendszer és az állampolgárok közötti dialogikus cselekvés A politikusok és állampolgárok közt fennmarad az autonóm dialogikus viszony klasszikus modell: P – Á közvetlen komm. a polgárok és a politika szereplői között P – M kommunikációs tér, amelyben a média és a politika “rendszerei” aktorokként állnak egymással szemben mediatizált politikai kommunikáció, amelyben mindhárom szereplő jelen van (pl. a talk-show műfaja) Bodó Barna: Politikai PR

11 2.10. A PK modelljei - 3  „Mediatikus” modell a televízió megjelenésével vált uralkodóvá (a 60-as években). A folyamatot a politika “mediatizálásának” nevezzük.a televízió megjelenésével vált uralkodóvá (a 60-as években). A folyamatot a politika “mediatizálásának” nevezzük. A régi európai nyilvánosság (öffentlichkeit) átalakul:A régi európai nyilvánosság (öffentlichkeit) átalakul:  openess-é, nyilvános poronddá, mediatikus térré Ebben a térben a tömegkommunikációnak sajátos logikája van: mediális logikaEbben a térben a tömegkommunikációnak sajátos logikája van: mediális logika A mediális logika kialakulásával párhuzamosan a politika rendszere is átalakult. Részfolyamat: a pártok átalakulása: tömegpártok – néppártok – mediális pártokA mediális logika kialakulásával párhuzamosan a politika rendszere is átalakult. Részfolyamat: a pártok átalakulása: tömegpártok – néppártok – mediális pártok Mediatikus tér Állampolgárok- választópolgárok Politikai rendszer Bodó Barna: Politikai PR Média-tér

12 2.11. Kommunikációs elemek  Kommunikációs elemek P – “a politika kommunikátorainak rendszere”P – “a politika kommunikátorainak rendszere”  nagyon sok szereplő tartozik: politikai intézmények ( parlament), kormányzat (annak különböző szintű szervei), helyi igazgatási szervek, az igazságszolgáltatás, az államfő. Kommunikációjuk: intézményi kommunikáció  másrészt vannak: politikai alanyok, pártok, mozgalmak, nyomásgyakorló csoportok – ha intézmények is, kevésbé intézményes – “pártos” – kommunikációt folytatnak  pártpolitikai kommunikáció – a politikai versenyszférában folyó kommunikáció Pártok, politikusok, egyéb politikai intézmények A tömeg- kommunikáció rendszere Állampolgárok / Választó- polgárok M – a média rendszere - a nyilvános tudás termelését és elosztását végzik közszolgálati és vállalkozási keretben működnek - a “politikai rendszer” szabályozásának tárgyát alkotják -gyakran vitapartnerei lesznek a politikai rendszer intézményes és pártpolitikai részének s gyakran a közvélemény szóvivőinek tüntetik fel magukat -Az információs rendszerek közel állnak a politikához, Á – állampolgár-választópolgár a tömegkommunikáció közönsége névleges képviseletük: 1.a közvélemény; 2.a választópolgárok közössége P M Á Bodó Barna: Politikai PR

13 Könyvészet: - Mazzoleni, Gianpietro: Politikai kommunikáció. Osiris, Budapest, Bodó Barna: Politikai PR


Letölteni ppt "A politikai kommunikáció fogalma II. előadás Bodó Barna: Politikai PR."

Hasonló előadás


Google Hirdetések