Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Balatonboglár, 2010. március 24.1 A szakértői munka tudományos megalapozottsága, lépései, módszerei, eszközei „A tájékozott szakértő” Szakmai és jogi ismeretek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Balatonboglár, 2010. március 24.1 A szakértői munka tudományos megalapozottsága, lépései, módszerei, eszközei „A tájékozott szakértő” Szakmai és jogi ismeretek."— Előadás másolata:

1 Balatonboglár, március 24.1 A szakértői munka tudományos megalapozottsága, lépései, módszerei, eszközei „A tájékozott szakértő” Szakmai és jogi ismeretek gyermekvédelmi szakértők számára Borbély-Pecze Mariann

2 Balatonboglár, március Amiről ma szó lesz A tudatos szemlélődés haszna Két kutatói szemlélet: a kvalitatív és a kvantitatív vizsgálatok A vizsgálatok típusai a mélység és az időbeliség dimenziójában A kutatási folyamat lépései Útravalóul: amiket még át kell gondolni, mielőtt kutatni kezdünk…

3 Balatonboglár, március Miért fontos számunkra a tudományos megalapozottság? Elemzések, értékelések megrendelőjeként fellépő fenntartói igény Pályázati források elnyerése (pl. TÁM OP) Költségvetési év szakmai elszámolása Együttműködés más intézményekkel (pl. kistérségi társulások) Intézmény/térség szakmai tevékenységének összefoglaló bemutatása (szakmai konferenciák, szakcikkek, tanulmányok, honlapok…) Tevékenységbővítés megalapozása (igényfelmérés, utánkövetés)

4 Balatonboglár, március Kvalitatív és kvantitatív kutatás Kvantitatív szemléletmód  Számolásra és mért adatokra fókuszál és mennyiségben méri a szituációkat és jelenségeket  Rendszerességeket és szabályszerűségeket keres Kvalitatív szemléletmód  Érthető szituációkra fókuszál / jelenségek egy beavatott nézőpontból  Specifikumokat keres

5 Balatonboglár, március kvalitatív módszerek  általában mélyebb, árnyaltabb ismeretek megszerzésére irányulnak  viszonylag kis elemszámú mintán történik az adatfelvétel.  A kapott eredmények nehezebben számszerűsíthetők, mérhetők.  A kvalitatív vizsgálatok abban az esetben alkalmazhatók sikeresen, amikor a különböző viselkedésformák, magatartásbeli sajátosságok mozgatórugóit igyekeznek feltárni. kvantitatív módszerek  azon alapulnak, hogy az emberi hozzáállás, magatartás is mérhető, tehát számszerűsíthető, továbbá az így nyert adatok statisztikai módszerekkel elemezhetők.  a kvantitatív eljárást megfelelő elemszámú mintán elvégezve, az eredmények megbízhatósága és pontossága meghatározható.  a mérhetőség követelményének megfelelő standardizált kérdőív alkalmazása szokásos Kvalitatív és kvantitatív kutatás II.

6 Balatonboglár, március A minőségi (kvalitatív) és mennyiségi (kvantitatív) kutatás összehasonlítása Megnevezéskvalitatív vizsgálatkvantitatív vizsgálat Cél megérteni a probléma okait és a motivációkat meghatározni a mintából nyert adatokat és általánosítani az eredményeket Minta kis minta, nem feltétlenül reprezentatív reprezentatív nagy minta Adatgyűjtés nem strukturáltstrukturált Adatelemzés nem statisztikai /nehezen ellenőrizhető Statisztikai /törekszik a kontrollálhatóságra Eredmény kiinduló probléma megértése / felfedezés döntési javaslatok /igazolás

7 Balatonboglár, március Kutatási stratégiák, módszerek Kvantitatív kutatási stratégiák:  Kísérlet – ok-okozati összefüggéseket tár fel  Leíró jellegű megkérdezéses vizsgálatok, korrelációs vizsgálatok (kérdőíves módszer)  És még sok más egyéb… Kvalitatív kutatási stratégiák:  Esettanulmány  Megfigyelés  interjú  Sok más…

8 Balatonboglár, március Kutatási célok - a kutatás mélysége szerint 1. Felderítés (felderítő jellegű kutatások) Cél: ismerjük meg jobban kutatási témánkat – több információ, támpontok szerzése Későbbi komplexebb kutatások előkészítése Olyan jelenségeket vizsgál, mely újkeletű, vagy még nincs elég információnk róla Módszer: kvalitatív módszerek (interjú, esettanulmány, megfigyelés) Egy első, hozzávetőleges képet próbálunk kialakítani

9 Balatonboglár, március Kutatási célok - a kutatás mélysége szerint II. 2. Leírás (leíró kutatások)  Egy adott társ., csoport, jelenség adatait rögzítik  Egy esetleges későbbi magyarázó jellegű kutatás kialakításának alapja lehet  (népszámlálás, korfa, piackutatás, kult. antrop.)  Pl. hogyan jellemezhetők, milyen sajátosságai vannak a bántalmazó családoknak? A vizsgált populáció vagy jelenség bizonyos jellemzőinek pontos mérése és leírása (milyen?)

10 Balatonboglár, március Kutatási célok - a kutatás mélysége szerint III. 3. Magyarázat (magyarázó/elemző kutatások)  A vizsgált jelenség kapcsán ok-okozati viszonyokat is fel akarunk tárni  Ez a legkomplexebb! pl. van-e összefüggés a szülők iskolai végzettsége és a gyermekbántalmazás, vagy elhanyagolás között? Célja: a tanulmányozott jelenség különféle aspektusai közötti kapcsolatok feltárása és bemutatása (miért?)

11 Balatonboglár, március Kutatási célok - a kutatás időbeli jellemzői 1. Keresztmetszeti vizsgálatok Egy időpontot ragadnak ki Egy adatfelvétel során nyert eredményekből következtetünk a vizsgált jelenség jellemzőire – nem ismételjük meg 2. Longitudinális vizsgálatok Időben egymást követő, több, időben eltérő kutatás eredményeit össze tudjuk hasonlítani

12 Balatonboglár, március Kutatási célok - a kutatás időbeli jellemzői II. Longitudinális vizsgálatok 3 típusa: 1. Trendvizsgálat Egy populációban idővel bekövetkezett változásokat vizsgálja) népszámlálás 10 évente – pl. végzettségi arányokban; az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő klientúra különböző változók szerinti megoszlása) 2. Kohorsz vizsgálatok Egy speciális alpopulációt figyelnek meg (életkori csoport: a 2000-ben született gyerekek, az 1998-ban házasodottak kohorsza) 3. Panelvizsgálatok Mindig ugyanazokat az embereket keresik fel Előny: a változások végig követhetők Hátrány: magas lemorzsolódás (költözés, válaszmegtagadás)

13 Balatonboglár, március Kutatási folyamat lépései 1. A kutatás céljának felismerése és meghatározása (felderítés- leírás-magyarázat) 2. A kutatás tárgyának kiválasztása 3. A vonatkozó szakirodalom feltárása 4. A tárgyra vonatkozó feltételezések (hipotézisek) megfogalmazása 5. A vizsgált népesség (populáció) meghatározása, ebből a vizsgálandó minta kiválasztása – ha szükséges (elemzési egységek megválasztása) 6. A kutatás adatfelvételi és adatfeldolgozási módszereinek megtervezése 7. A tervezett módszerek kipróbálása 8. Az adatok felvétele 9. Az adatok feldolgozása 10. A hipotézis vizsgálata (igazolása/elvetése), tézisek megfogalmazása 11. A kutatás eredményeinek összegzése 12. Következtetések, javaslatok megtétele

14 Balatonboglár, március További átgondolandó kérdések Teljeskörű felmérés vs. mintavétel? Mintavételi eljárások – a reprezentativitás kérdése A hipotézisalkotás (előfeltevés) szabályai Milyen adatgyűjtési módszerek léteznek? Hogyan állítsunk össze megfelelő kérdőívet? Mire kell figyelni az interjú készítésénél? Mit kezdjünk az adatokkal? – elemzés Az eredmények közlése – beszámoló elkészítése

15 Balatonboglár, március Köszönöm a figyelmüket! Borbély-Pecze Mariann tanársegéd (WJLF) PhD jelölt


Letölteni ppt "Balatonboglár, 2010. március 24.1 A szakértői munka tudományos megalapozottsága, lépései, módszerei, eszközei „A tájékozott szakértő” Szakmai és jogi ismeretek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések