Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›3 Szakosodás, vállalat –3.1 Komparatív előnyök és a szakosodás –3.2 Tranzakciós költségek és a vállalatok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›3 Szakosodás, vállalat –3.1 Komparatív előnyök és a szakosodás –3.2 Tranzakciós költségek és a vállalatok."— Előadás másolata:

1 BME Üzleti gazdaságtan Andor György

2 BME Ismétlés ›3 Szakosodás, vállalat –3.1 Komparatív előnyök és a szakosodás –3.2 Tranzakciós költségek és a vállalatok ›4 Termelés, termelési tényezők és technológia –4.1 Költségminimalizálás alapszabálya és a csökkenő hozadék elve 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN2

3 BME 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN3 ›Vállalati tényezőkeresleti függvény –A vállalat árelfogadó a tényezők piacán, de gazdálkodnia kell, profitot kell maximalizáljon. –Ha a tényező ára magasabb, magasabb határtermék- bevételt kell produkáljon ahhoz, hogy alkalmazzák, ehhez viszont – a csökkenő hozadék elve miatt – kisebb tényezőmennyiség-felhasználás kapcsolódik. ›Azaz, magasabb tényezőár, kisebb tényező keresett mennyiség, és fordítva. ›Analóg a kereslet törvényének a Gossen I-II. törvényekből való levezetésével, csak a „csökkenő élvezetek elve” helyett itt a „csökkenő hozadék elve”, az „előnykiegyenlítés elve” helyett pedig a „költségminimalizálás alapszabálya” érvényesül.

4 BME 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN4 ›Miből fakad az egyes termelési tényezők ára? –Nyilván az adott tényező piacán alakul ki. –Tökéletes piaci körülmények között az adott tényező piaci ára a határtermék-bevételéhez kell igazodjon. ›Addig fogják fokozni a tényező felhasználását, amíg határköltsége (ára) szintjére nem esik le alkalmazásának határbevétele (határtermék-bevétele). –A csökkenő hozadék elve és a profitmaximalizálás miatt 4.2 Termelési tényezők árazódása és a jövedelemelosztás

5 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN5 ›Vállalat tényezőkereslete –Árelfogadó vállalat –Ha a tényező ára magasabb, magasabb határtermék- bevételt kell produkáljon. –A csökkenő hozadék elve alapján ehhez illeszti az erőforrás-felhasználást (illetve a kibocsátást). –Azaz, magasabb tényezőár, kisebb keresett mennyiség, és fordítva.

6 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN6 ›Termelési tényezők piaci kereslete –A vállalati tényezőkeresletek (horizontális) összegződése ›Mint a piaci keresleti függvény meghatározása esetén ›Termelési tényezők piaci kínálata –Az egyes erőforrás-tulajdonosok (jellemzően magánszemélyek) kínálati függvényeinek összegződése. –Igencsak eltérő jellegű – gazdasági és nem gazdasági jellegű – megfontolások állnak e kínálatok mögött. ›Termelési tényezők piaci ára

7 BME 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN7 ›Egységes határtermék-bevétel elve –Végül az összes tényező határtermék-bevétel / tényezőár hányadosa azonos és 1 kell legyen! ›Ha egységes a piacuk ›Ehhez a tényező-felhasználás mennyiségét „variálják”

8 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN8 ›Tokaji-villányi példa –A bortermelési berendezések (egység)ára minden bizonnyal adottság lesz. ›Olyan alacsony kibocsátási szintet kell maguk elé kitűzni, amelynél e termelési tényező alkalmazása még kellően nagy hasznot (bevételt) hoz. –A munkaerő esete már összetettebb lehet ›Nem azonos piacok ›Azt bérszintet kell tartaniuk, amit e munkaerő máshol, akár más iparágban határtermék-bevételként fel tud mutatni.

9 BME 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN9 ›Mérethozadék kérdése –Mást jelent, mint egy-egy tényező hozadéka ›Ahol a csökkenő hozadék elve érvényesül. –Itt: Miként változik a kibocsátás, amennyiben a termelési tényezőket mind és azonos arányban (!) növeljük? ›Állandó mérethozadék ›Növekvő mérethozadék (másként: méretgazdaságosság) –Részben műszaki természetű, részben specializálódási okok. ›Csökkenő mérethozadék –Szállítási költségek, menedzselési és ellenőrzési költségek, üzemzavarok kockázatok, természeti erőforrásokra épülő esetek.

10 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN10 ›Például Tokajon –Az egyes tényezők határtermék-bevételét a termelési méret adta adottságok is befolyásolhatják. ›Lehet például, hogy Tokajon kicsik a termelési méretek… ›Miért nem növelik akkor a termelési méretet? ›Mert a szőlőföldet tekintve erőteljes lenne határtermék-bevétel zuhanást, hiszen nem nagyon van több alkalmas földterület (vagy drága lenne a „kiszorítás”). ›Ez tereli az egyes erőforrásokat a legjobb felhasználási területük felé. –Ez vezet technológiai (és allokációs) hatékonysághoz

11 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN11 ›Jövedelemelosztás határtermelékenységi elmélete –Állandó mérethozadék és változatlan termékárak esetén az egyes termelési tényezők ár-mennyiség szorzata (használatuk teljes költsége) éppen ki kell adja az adott tényező teljes bevételhez való hozzájárulását is. –Ekkor az egyes tényezők összes költsége egyenlő lesz az általuk előállított összes bevétellel. –Ekkor a jövedelem az egyes termelési tényező tulajdonosok között tényezőik határtermék-bevételei szerint lesz elosztva.

12 BME 4.3A pénz, mint általános termelési tényező ›Itt nem a „pénz használatának” áráról van szó –Kamatot a termelési tényezőkhöz (vagy a vásárlóerőhöz) való azonnali hozzájutásért cserébe fizetünk (és nem a pénz használatának áraként). ›A kamatot azért kötjük a pénzhez, mert a pénz az általános eszköz. –Kamat lenne pénz nélküli társadalomban is. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN12

13 BME ›A pénz(tőke) éppen olyan termelési tényező, mint egy darab föld, egy gép vagy egy ember, hiszen elvont termelési tényező. –Önmagában nem termelnek vele, de szabadon termelési tényezőkre váltható. ›A pénz, mint erőforrás, egyszerűbb, homogénebb termék –A tokaji föld, egy különleges adottságú ember sokkal speciálisabb… 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN13

14 BME ›A pénznek könnyebben kialakul a tökéletes piaca, így a pénz szinte végtelen mennyiségben rendelkezésre álló erőforrásként jelentkezik, amelynek piaci árait minden szereplőnek el kell fogadnia. ›A pénznek (csak) két paramétere van: időbelisége és kockázatossága. –Ez nagyon kevés, a pénz egy nagyon egyszerű termék. –Ezért „árazásának” magyarázata reménykeltőbb, mint a bonyolultabb többi tényező esetén. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN14

15 BME ›Építve az egységes határtermék-bevétel elvére, akkor a pénz kamatának mélyebb megértése a többi termelési tényező használatáért fizetendő bért vagy bérleti díjat is jobban megvilágíthatja. ›Ezért vizsgáljuk majd olyan részletesen a pénz(tőke) után fizetett kamat természetét. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN15

16 BME Idődiszkontálás ›Intertemporális döntések –Különböző időpontokhoz kapcsolódó döntések ›Sokféle vágy, szempont keveredik itt –A homo oeconomicus az őt hajtó drive miatt szükségletei, vágyai minél előbbi kielégítésére törekszik, a kielégülés késleltetése számára kellemetlen érzés. –Gossen I. viszont a szétterítésre ösztönöz. –Lényeges viselkedési motívum lehet például az is, hogy leszármazottjainkra örökséget akarunk hagyni. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN16

17 BME –A „másik énünk” fogyasztása másként lehet megítélt ›Összességében és általánosan: pozitív időpreferencia (jelen felé torzított preferencia) –Ugyanazt nagyobb hasznosságúnak értékeljük a jelenben, mintha csak valamelyik jövőbeli időpontban realizálhatnánk. ›„Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok” ›Különben majdnem mindent (reálhozam mellett) befektetetnénk és fogyasztásunkat döntően a haláluk előttre tolnánk. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN17

18 Hasznosság, U F0F0 F1F ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN18

19 U F0F0 F1F ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN19

20 F0F0 F1F1 U 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN20

21 F0F0 F1F1 U 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN21

22 F0F0 F1F1 U 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN22

23 F0F0 F1F1 U ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN23

24 F0F0 F1F1

25 BME ›Diszkontált hasznossági modell –A modell (a korábbiakat jócskán leegyszerűsítve) feltételezi, hogy minden embernek minden jövőbeli időszakra egyetlen általános idődiszkont tényezője van. ›Bármely időszakok között ezen váltószám mellett hajlandó váltani. ›Pozitív idődiszkontálási mértéket szokás ehhez társítani. ›Ha a jelen-jövő csereügylet kockázatmentes ügylet, kockázatmentes piaci kamat alakul ki a jelen-jövő piaci áraként: 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN25

26 BME ›rf›rf –Reálértelemben –A lehető legkevésbé kockázatos kölcsönök részpiacán kialakuló éves kamatok ›USA infláció-indexelt állampapírok piaca –Értékét nagyjából 1-3% közé szokás tenni. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN26

27 BME ›A diszkontált hasznossági modell szerint az idődiszkont mérteke az időskálán állandó. –Mindegy, hogy a váltás az 0 és n időpontok között történik, vagy a k és k+n időpontok között. –Az időért (a várakozásért) elvárt kamat időegységenként állandó, időben konzisztens. –A „jelen-jövő” kockázatmentes piaci cseréinek r f egységárát, a kamatos kamat elve szerint tetszőleges időtartamra kiterjeszthetjük: 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN27

28 BME ›Az idődiszkontráták időbeli konzisztenciája nem nagyon állja ki a valóság próbáját. –Az emberek jövőbeli pillanatok közötti váltásai erősen függnek attól, hogy a jövőbeli pillanatok milyen távolra esnek a jelentől. ›A jelenhez közelebb eső időbeli váltásoknál erőteljesebb a jelen felé torzítás, a későbbieknél gyengébb. ›Hosszú távú időpreferencia –Ezt időben konzisztensnek tekintik ›Rövid távú időpreferencia –„azonnal”-„később” –Itt nagyobb váltási arány 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN28


Letölteni ppt "BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›3 Szakosodás, vállalat –3.1 Komparatív előnyök és a szakosodás –3.2 Tranzakciós költségek és a vállalatok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések