„H ATÁR –H ELYZETBEN ” A Z ISKOLAI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS KIHÍVÁSAI ÉS LEHETŐSÉGEI A KÖZNEVELÉSI RENDSZER ÁTALAKULÁSA SORÁN dr. Koós Tamás Országos Egészségfejlesztési.

Az előadások a következő témára: "„H ATÁR –H ELYZETBEN ” A Z ISKOLAI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS KIHÍVÁSAI ÉS LEHETŐSÉGEI A KÖZNEVELÉSI RENDSZER ÁTALAKULÁSA SORÁN dr. Koós Tamás Országos Egészségfejlesztési."— Előadás másolata:

1 „H ATÁR –H ELYZETBEN ” A Z ISKOLAI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS KIHÍVÁSAI ÉS LEHETŐSÉGEI A KÖZNEVELÉSI RENDSZER ÁTALAKULÁSA SORÁN dr. Koós Tamás Országos Egészségfejlesztési Intézet szakmai vezető TÁMOP-6.1.1-12/1-2013-0001 „Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című kiemelt projekt köznevelési alprojekt Egészségismeretek átadása. Nemzetközi példák a jogalkotásra és gyakorlati megvalósításra

2 A hazai szabályozás alapjai – 1997. évi CLIV. Tv. az egészségügyről 38. § (1) A köz- és felsőoktatási, valamint a szakképzési rendszer, illetőleg a felnőttoktatás keretében az életkorhoz és a tanulmányokhoz igazodva meg kell ismertetni a) az emberi szervezet felépítésének, működésének és a környezet kölcsönhatásainak törvényeit, b) az egészséges életmódra, különös tekintettel az egészséges táplálkozásra, rendszeres testmozgásra, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mellőzésére, valamint az egészséges környezet megteremtésére vonatkozó tudnivalókat, c) a személyi higiénés és mentálhigiénés ismereteket, d) a testmozgás és a sport egészségfejlesztő szerepét, e) a nemi érintkezés útján terjedő betegségek megelőzésével és kezelésével kapcsolatos tudnivalókat, f) a legfontosabb szűrővizsgálatokat és az azokon való részvétel fontosságát, g) a szenvedélybetegségeket, ezek káros hatásait, és a rászokás elkerülésének módját, h) az elsősegélynyújtás elméletét és gyakorlatát, i) az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének szükségességét, feltételeit és lehetőségeit, valamint j) az egészséggel összefüggő etikai alapokat.

3 A hazai szabályozás alapjai – 1997. évi CLIV. Tv. az egészségügyről 38. § (4) Az egészségnevelés kiterjed a betegségek és kórmegelőző állapotok megelőzésével, korai felismerésével és az egészséges életmóddal kapcsolatos tudnivalók, módszerek ismertetésére is. Ennek során hangsúlyozandó az egyén és a közösség lehetősége és felelőssége egészségével kapcsolatban. 38. § (6) Az (1) bekezdésben foglaltakat a pedagógusok képesítési követelményeinek meghatározása során figyelembe kell venni.

4 2011. évi XCX. tv. a nemzeti köznevelésről 1.§ (2) A köznevelés közszolgálat, …. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. 62. § (1) A pedagógus alapvető feladata… e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával,

5 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról NAT kulcskompetenciái, szinkronban az EU által meghatározott kulcskompetenciákkal. Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK) 6. Szociális és állampolgári kompetencia „A szociális kompetencia kapcsolódik az egyéni és társadalmi jól-léthez, és megköveteli annak megértését, ahogyan az egyén saját ideális fizikai és mentális egészségét biztosítani tudja, ideértve ennek a maga és családja, illetve közvetlen társadalmi környezete számára szolgáló forrásként való felismerését, valamint annak ismeretét, ahogyan az egészséges életvitel mindehhez hozzá tud járulni. „ Egészségre vonatkozó ismeretek és készségek: nincs egységes rendszerbe foglalt követelményrendszer, sok helyütt, párhuzamosan is megjelenő, az egészséggel kapcsolatos tartalmak.

6 WHO Health Promoting Schools – Egészségfejlesztő Iskolák A legfontosabb komponensek Egészséget támogató, az egészségismereteket átadó tananyagok, kurrikulumok; Iskola belső környezete és ethosza egészséget támogató Kapcsolat a családokkal és a közösséggel Következő dia: „The WHO Health Promoting School framework for improving the health and well-being of students and their academic achievement (Review)” The Cochrane collaboration 2014

7

8 WHO Health Evidence Network, 2010 Az egészségfejlesztő iskola legfontosabb megvalósítási területei Iskolai, az egészséget támogató belső eljárások, szabályzatok Az iskola fizikai környezete Az iskola társadalmi környezete Iskola/közösség viszonyrendszer Egyéni, egészség-ismeretek és –készségek fejlesztése Iskola-egészségügyi szolgálat.

9 Néhány nemzetközi példa – Egyesült Államok (Kalifornia) Jogszabályban rögzített kötelező egészségnevelési standardok, ezek felépítése; 1. Lényegi (egészség) koncepció, 2. Befolyás (egészség hatások) elemzése, 3. Hiteles információ keresése, 4. Személyek közötti kommunikáció szerepe, 5. Döntéshozatal az egészség érdekében, 6. Célkitűzés, 7. Egészségmegőrző viselkedés gyakorlata, 8. Egészségre ösztönzés.

10 A legfontosabb témakörök az egészségnevelési standardokban 1.Táplálkozás és testmozgás 2. Növekedés, fejlődés, 3. Szexuális fejlődés 4. Balesetmegelőzés és biztonság (beleértve a zaklatást is) 5. Alkohol, dohányzás, és egyéb szerek 6. Szellemi, érzelmi, szociális egészség 7. Személyes és közegészségügy Néhány nemzetközi példa – Egyesült Államok (Kalifornia)

11 Az iskolai egészségnevelési standardokhoz tartoznak oktatási segédletek. Mérőeszközök, amelyek iskolai szinten képesek mérni bizonyos magatartások elterjedtségét, ill. egészéggel kapcsolatos ismereteket és attitűdöket Pl. California Healthy Kids Survey Iskolák teljesítményéhez kapcsolódó konkrét mutatók, lehetőséget kínálnak összehasonlításra. Néhány nemzetközi példa – Egyesült Államok (Kalifornia)

12 Önálló egészségismeret tantárgy a 7-9. osztályokban. Folytatódik egészségismeret tárgyként a középiskolában Alsóbb évfolyamokon beépül más tárgyakba, pl. környezet- és természetismeret, biológia, földrajz, fizika és kémia részeként jelenik meg. Az egészségismeretek mellett/részeként hangsúlyosan megjelennek a bántalmazást/zaklatást megelőző programok (pl. KiVa) Rendszeres mérések a 14 év fölötti korcsoportban. Egészségismeret és egészségmagatartás, az egész országera kiterjedően. Néhány nemzetközi példa – Finnország

13 Egészségismeret és készség oktatás megjelenik a közoktatás rendszerében Két fő irány: Testnevelés PSHEE (Personal, Social Health and Economic Education), ezen belül leggyakrabban érintett témakörök: táplálkozás és egészséges életmód ismeretek: drogról, alkoholról és dohányzásról érzelmi egészség és jóllét biztonsági (baleset megelőzési) ismeretek nemiség és kapcsolatok oktatás Továbbá: kormányzati étkezési standardok az iskolák számára Néhány nemzetközi példa – Anglia

14 A PSHEE során a tanulók számára adott visszajelzés formája: Néhány nemzetközi példa – Anglia

15 Iskolai egészségfejlesztés vizsgálata az OFSTED mérőeszközeivel. Átfogó egészségismeret-oktatás vizsgálat alap- és középfokú iskolák bevonásával. Néhány nemzetközi példa – Anglia

16 Egészséggel kapcsolatos ismereteket számos országban oktatnak hatékonyan. A hatékony oktatás általában önálló vagy nagyrészt az egészség-ismeretekkel foglalkozó tárgy formájában jelenik meg a kiemelt évfolyamokon, Az egészségismeret oktatási rendszer részeként az oktatási kormányzat megfogalmaz előzetesen standardokat, követelményeket, ill. kötelezően oktatandó ismereteket; Az egészség-ismeret oktatást kiegészítik iskolai egészségfejlesztési programok támogatásával, ill. iskolai testnevelési/testmozgás programokkal, továbbá iskolai étkeztetési előírásokkal; Rendszeresen mérnek iskolai szinten és egyéni szinten, az iskolák eredményessége összevethető. Összegzés

17 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!