Szocio-andragógia A hatalom versus az ember és szerveződései Szeitz János Gondolatok, megvitatásra  Bevezetés  Végjegyzetek 

Az előadások a következő témára: "Szocio-andragógia A hatalom versus az ember és szerveződései Szeitz János Gondolatok, megvitatásra  Bevezetés  Végjegyzetek "— Előadás másolata:

1 Szocio-andragógia A hatalom versus az ember és szerveződései Szeitz János Gondolatok, megvitatásra  Bevezetés  Végjegyzetek 

2 „A művelődés igénye és vágya aluról felfelé ható erő minden olyan kollektív életformában, amely nem mechanikus, hanem organikus jellegű.” Karácsonyi Sándor In: Felnőttoktatási és képzési lexikon 278. p.  2

3 „A társadalom különböző rendszerei - éppen a részek belső összefüggései alapján - kölcsönösen feltételezik és áthatják egymást. Így bizonyított, hogy a társadalom termelési rendje, stratégiája erőteljesen tükröződik a neki adekvát kultúrák milyenségeiben. A viszony fordítva is igaz: a specifikus kultu- rális stratégia erősíti a neki megfelelő termelési, társadalmi viszonyokat.” Durkó Mátyás Andragógia Magyar Művelődési Intézet Budapest, 1999; 12. oldal (művelődéselméleti alaptétel felidézése)  3

4 Tartalom - 1 A célA hatalom mechanikai jellemzői A cél tartalmaA mechanikai és a marketing gondolkodás kiterjedése A téma felvetésének indoklásaAz informatika fejlődésének hatásai A gyáripar kialakulása és fejlődése Egy szakmunkás élete Hatása magánéletreGimnáziumi évek és az eszköz elavulás A termékfejlesztés követeléseMunkás évek és az eszköz elavulás Termékfétis - technikafüggés Különbségek A technika függés főbb társadalmi vonatkozásai Eszköz és alkalmazás fejlődés és a pedagógia Társadalmi rétegek elmozdulásaAz informatikai fejlődés negatív hatásai Társadalmi vonatkozásokNéhány kutatandó kérdés Magyarország korfája 2005- 2050 4

5 Tartalom - 2 Az andragógiai gyakorlat kiterjesztése Feltétele és követelmények A kiterjesztés indoklása A feltételek kialakulása A szoció-andragógia megvalósulási sémája - 1 A szoció-andtragógia megvalósulási sémája - 2 Közvetlen és közvetett hatások Kimunkálás és beillesztés Egy hipotézis 5

6 Tartalma és indoklása  6

7 Az ember és szervezetei, intézményei mechanikai szerkezetként történő kezelésének feloldása: a hatalmi szervek és intézményei gyakorlatában, és a hivatásgyakorlásban. A cél T  7

8 a.Bemutatni az élő szervezetek – emberek szervezetek, intézmények – mechanikai szerkezetként „kezelésének” megjelenési formáit, tartalmait és hatásait a hatalmi, kormányzati szervezetek tevékenységében, valamint, a hivatásgyakorlásban. b.Ezen belül a témára vonatkozóan, a korunkban kialakult mechanikai gondolkodás struktúráját, hatásait. A cél tartalma T 8

9 c. Feltárási, feldolgozási, feloldási lehetőségek kutatása, didaktikai kimunkálása és alkalmazása az andragógia, és a kapcsolódó interdiszciplináris tudományokkal együttműködve, a szerkezetként kezelt emberekben, csoportjaikban, intézményeikben okozott torzulások „kezelésére” alkalmas és szükséges didaktikai tartalmakat. A cél tartalma T  9

10 Az európai társadalmak története az utóbbi 50 évben arra utal, hogy a demokrácia fogalmának általános ismerete és magyarázata nem elégséges se a hatalom, sem az állampolgár számára a demokratikus társadalmi berendezkedés szolgálatához, fenntartásához. A téma felvetésének indoka T  10

11 A téma felvetésének indoka A hatalmi szervezetek gyakorlatában, az emberrel foglakozó hivatások gyakorlásában mind mélyebben beágyazódnak és károsan hatnak a mechanikai szemléletből, a marketing menedzsment gondolkodás köznapi terjedéséből, a kormányzatok önkényéből fakadó torzulások. Feltételezhetjük, hogy az andragógia és a társadalom- tudományok együttműködésével a folyamat mérsékelhető. T  11

12 A téma felvetésének indoka Az ipari társadalmak fejlődése következtében mind gyakoribb, hogy a hatalom és az állampolgár viszonyában a mechanikai szemlélet csökkenti, ill. kioltja a kapcsolat humántartalmát, adminisztratív üggyé silányítja, Történeti talaja a monarchia hivatalai hierarchiája, lehetővé teszi az önkényes törvénykezést, a hatalom szereplői – magyarázatul és védekezésül a múltat szelektív megtévesztőn idealizálják, következménye a monarchia magába zárkózó bürokráciáját követő populista arrogancia. T  12

13 A téma felvetésének indoklása A hivatásgyakorlásban: az ember és a hivatását gyakorló viszonyában is mindinkább elmélyül a mechanikai szemlélet befolyása, DE Nem feltétlen akaratlagos!  pozitív lehetőségekből negatív hatások következménye. Kialakulása: A természettudományok felgyorsult fejlődése A technikai eszközök mind hasznosabb fejlesztése a hivatás gyakorlásában, a kényszer mellékhatása hatalmi beavatkozás – laikus szabályozások túlterhelés – hiányos intézményi állapot, létszámhiány stb. T  13

14 A kialakult viszonyok tartalma (és gyakorlata) arra utal, hogy A probléma eredeztetője kétoldalú. A polgárok részéről: a mechanikai szemlélet mind inkább uralja a polgárok gondolkodását, ítéleteit – mint létfeltételeik kelléke, igényeinek kielégítője, a gazdasági szektor a mechanikai végrehajtó magatartást követeli meg, amihez illeszkedni kénytelen, a fizikai-szakmai követelmény háttérbe szorította a szellemi kultúra fejlesztésének igényét, a népesség alsóbb nagy létszámú rétegeiben, A téma felvetésének indoklása T  14

15 A téma felvetésének indoklása T POZITÍV VÁLTOZÁS: A századfordulót követően főként a nyugat-európai országokban felerősödött a polgárok tevékeny, beavatkozó kritikája. NEGATÍV KÖVETKEZMÉNYE: A választópolgárok döntéseikkel kormányzásra képtelen „naiv” populista, és/vagy szélsőséges politikai erőket is hatalomra segítenek. OKA: A kormányzatok elhanyagolják az érdemi párbeszédet az állampolgárokkal, Protekcionizmus: a gazdaság szereplőinek előnybe részesítése – (korrupciók) a hatalmi elitek hitelvesztése, viszont a polgárok társadalompolitikai felkészületlensége. !  15

16 A technika, a termék varázsa : az eszköz mindent megold mechanikai szemlélet kialakulása és következményei. A téma felvetésének indoklása T  16

17 A „tökélesedő” technikai eszközök alkalmazása felgyorsította a munkavégzést, de egyben – a folyamatok részekre bontásával – elsorvasztotta az „alkotás” élményé ösztönző hatását, azonban az új technikai termékek a napi élet szükségleteivé váltak. Fetisizálódtak, és praktikus, kényelmi szolgáltatásuk révén, az élet természetesnek ítélt tartozékaivá, megszokássá, majd visszafordíthatatlan követelésé váltak. A gyáripar kialakulása és fejlődése T  17

18 A gyáripar kialakulása és fejlődése T Szemléletváltás: az ember elfordul a természettől a technikai világ kínálata felé. Városiasodás: a személyes kapcsolatok fellazulása. Tradíciók halványulása: az életben eligazodás, a lét mind inkább bizonytalanná válása, az érzelmek beszűkülése, a gátlások fellazulása, személyiségzavarok, A tekintélytisztelet elhalványulása, zavarai Visszavágyás a múltba – a menekülési attitűd, városi konzervativizmus – mesék feléledése, 18

19 A politikai hatalmak, kormányzások a feltörekvő tőkéscsoportok progresszív hatásai alá kerültek. A gyáripar kialakulása és fejlődése Növekedett a hatalom, a kormányzás technika függősége. (közlekedés, hírközlés, hadseregek moderni- zálása, nagytőkések befolyása a hatalomra stb.) elfordul a természettől a technika kínálatai felé miközben növekszik iránta a vágya. A mezőgazdaság gépesítése, kemizálás: átalakult a viszony a természethez. T  19

20 Hatása magánéletre A természettudományok, az ipar fejlődése lehetővé tette a termékek olcsó tömeggyártását. A 20. század második felében több „praktikus eszköz” a tömegek számára is beszerezhető, Luxus tárgyak köznapi tárggyá váltak (korlátozot-tan) az alsóbb társadalmi rétegekben is. (Pl. Autó) A technikai eszközök rendelkezésre állása is a személyi presztízs mércéje lett. Ugyanakkor növekedett a rétegek közötti távolság. T  20

21 A termékfejlesztés követelése Jelentősen növekedett a kutatást szolgáló és az új, összetettebb mechanikai tárgyak, eszközök választéka, elterjedése. A természettudományok kutatási, alkalmazási lehetőségeit az új, fejlettebb eszközök kitágították. Ezzel lehetővé tették a használati tárgyak, eszközök, berendezések szolgáltatásának növelését. Visszahatása: a termékfejlesztés „követelése”. T  21

22 Termékfétis - technikafüggés Fellelés – érdeklődés Első hatás – eszköz-fétisélmény Megismerés a valóságában – megszokás Természetesnek vélt szükségletté válás visszafordíthatatlanság – meghaladás Minden új mechanikai használati eszköz esetében: T  22

23 Az árú-fétis, mint eszköz-fétisélmény a bővülő termékhasználat következtében a polgári társadalmakban alakult ki. A kezdeti egyszerű termékről áttevődik az egyre bonyolultabb termékre – illetve A termék kategórián belül a fejlesztés gyorsulása csökkenő fétisidő, növekvő fejlettebb akarás Divat és szeszély termék diktálta ízlésváltozás (divatszociológia) – rövid fétisidő. Termékfétis - technikafüggés A fellelés  meghaladás [fm] folyamat T  23

24 Termékfétis - technikafüggés A fellelés  meghaladás (fm) folyamat Eltérő a folyamat egymásra épülő szakaszainak kiteljesedése: Az alany-(ok) lehetőségei szerint A folyamat egyes szakaszainál megszakadhat. Az alany-(ok) szükségletei szerint Kielégíti az igényt vagy sem. A folyamat megszakadhat. A termék stabilitása szerint Tartós. Tartósan szükségeteket elégít ki, vagy nem éri el a visszafordíthatatlanságot. T  24

25 Termékfétis - technikafüggés Az fm folyamat jelentősége a szocio-andragógiában Átalakítja a családtagok viszonyát. A serdülőket, a tizenéveseket, a korai felnőtt korban levők kapcsolatigényét kvázi globálisan kiterjeszti, mind erőteljesebben választja el közvetlen környezete felnőtteitől. Átalakítja privátszféra kapcsolatrendszereit, növeli az ember  eszköz  ember kapcsolati viszonyokat. Növeli a személy és csoportjai társadalmi kiszolgáltatottságát. Az eszközfüggést az informatika fejlődése erősítette fel. T  25

26 A technika függés főbb társadalmi vonatkozásai T Az ipari társadalom mind máig megoldatlan és növekvő problémája: A vagyoni különbségek jelentős növekedése A technikai eszközök birtoklásának differenciálódása megerősödött a pénzvilágot birtoklók szűk köre, tranzakcióikkal növekedett a kiemelkedően nagy vagyonnal rendelkezők száma és vagyona, növekedett a középső rétegek technika birtoklási igénye, a technikai alapú külsődleges presztízse, A technikai alapú műveltség megítélés, Növekedett az alsóbb rétegek létfenntartási minősége, egyben megosztottsága, differenciálódása.  26

27 Társadalmi rétegek erodálódása T Közép és alsó társadalmi rétegek MagatartásFeladásNegatív menekülésPozitív menekülés EredményLezüllésBeletörődésTanulás, alkalmazkodás keresés, felismerés Gazdasági megítélés Érdeken kívül van Érdeken belül, csak mint fogyasztó Igény szerint változó, konjunktúra függő. Állami megítélés Ellátási, bűnözési teher Pártpolitikai érdekek szerint változó. Érdek, mint választó. Nemzetgazdasági érdekekhez igazodóan. Műveltség másodlagos Tendencia nincsLefelé vagy megtartás – felfelé konjunktúra függő       A népesség jellegzetes mozgása 19. századtólOrszágok, szerint változó trend A trend ma is érvényesül!  27

28 UTALÁS A felsorolt állapotok eltérő mértékben és minőségben ma is jelen vannak és hatnak a társadalmak életében. Néhány társadalmi vonatkoztatás T  28

29 Társadalmi vonatkoztatások T A tendenciát a piacgazdaság működése tartja fenn! A technika fejlődése nem állítható meg igény (vágy), a világ megismerése, a fejlesztési szenvedély. A kormányokat is korlátok között tartja alapjaiban társadalmi kényszerítéssel sem lehet megszüntetni, a szoció-andragógia is csak mérsékelni képes, az egyes társadalmi réteg állapotának ismeretétől függően. A mérséklés mértéke és minősége azonban a kormányzatok és az állampolgárok együttműködésétől függő, a kormányzatok helyes geo-gazdasági és -politikai felismerésétől, az állampolgárok társadalompolitikai felkészültségétől, A megoldás, illetve a megoldás koordinálása az andragógia körébe tartozóvá kell váljon!  29

30 A hatalom mechanikai jellemzői a.Indítéka a törvényalkotók szemléletében az újra elosztás kisajátításának biztosítása, a hatalom megtartása = a társadalom egyes rétegeinek protekcionizmusa, b.A jogszabályokat alkalmazok szemléletében a jogi túlszabályozás korlátozó hatása, társadalmi kapcsolataik bürokratizmusa A mechanikai szemlélet következményei a hatalmi, kormányzati szervezetek működésében T  30

31 A hatalom mechanikai jellemzői c. Pozitív törekvés az államigazgatás – társadalom hivatali kapcsolatának informatikai eszközökkel működtetése gyors, ellenőrizhető együttműködés Negatív ha a program jellege „militarista”: együttműködés helyett a programokban a kötelességek egyirányú tartalmi kialakítása: d. A hatalmi szervezetek társadalmi párbeszédének retorikájában: Az informatikai rendszerek különösen alkalmasak az „egyetlen bölcs” heroikus kiemelésére, A „látens párbeszéd” dokumentálására. T  31

32 16-17. század 18. század 19. század 20. század Séma, irodalmi utalások alapján, hozzárendelt értékek nélkül Ipar – kereskedelem + szolgáltatás A mechanikai és a marketing gondolkodás kiterjedése a közgondolkodásra A technikai – ipari – a fejlődés társadalom átalakító hatása A marketing gondolkodás kiteljesedésének hatása T  32

33 Az informatika kialakulásának és fejlődésének hatásai a szocio-andragógiára vonatkozóan Nem teljes körű áttekintés T  33

34 Az informatika kiteljesedése A 20. század első felében a természettudományok – tbk. a magfizikai kutatás fejlesztéséhez, A mind bonyolultabb gyártástechnika és termékek működtetése gyors számítási megoldásokat igényelt, 1951 Neumann 1946-ban megfogalmazta a modern számítógépek öt alapelvét, 1951 első elektroncsöves digitális gép A termékek (haditechnika, repülés stb.) földrajzilag kiterjedtebb gyors – azonnali – kapcsolati lehetőséget követelt 1966 Megalkotják az első ARPANET tervet. 1970 Létrejön az első távolsági kapcsolat 1971 Ray Tomlinson a BBN-nél feltalálja az e-mailt. A számítástechnikai eszközök rohamos fejlődése és terjedése. Személyi számítógépek 1991 Tim Berners-Lee vezetésével a CERN bejelenti a World Wide Web-et. Az emberiség új korszaka: informatikai társadalom (?) T  34

35 TUDO- MÁNYOK Természettudomá nyok fellendülése. Társ.tud. megúj. Neuman számítógép megépítése 1951 Nano-technikai kutatások személyi számítógép világűr progr. fellendülése TÁRSA- DALOM Nácizmus Fasizmus kialakulása Sztálini diktatúra II. Világháború Nyugati demokráciák kialakulása. Nyugaton: jóléti társadalmak kibontakozása. - és a belső feszültségek kialakulása Szovjet diktatúra 56 Forradalom Enyhülés, majd a feszültség növekedése Redszer- váltás GAZDASÁG Gazdasági világválság 1928 - 1932 Nyugaton gyors fellendülés. EU bővülés gazdaság élénkülése Keleten technika – technológia fejleszt. Lassú - lemarad Korszerűbb technikai eszközök Leépülés - lassú élénkülés Szakmunkás élete Európában 1930 – 1945 Születés – ált.isk. inas – segéd évek 1945 – 1956 Szakmunkás vizsga – gyári munka 1975- 1985 technikusi végzettség 1989 – 2000 nyugdíjas T  35

36 Gimnáziumi évek és az eszköz elavulás Számítástechnikai eszközök elavulása 1.2.3.4.5.6.7.8. Gimnáziumi évek: 2008 - 2016 Eszközök és programok elavulási időtartama Új fejlesztés - elavult. Becsült értékek, szemléltetésre. T  36

37 Munkás évek és az eszköz elavulás Számítástechnikai eszközök elavulása 1.2.3.4.5.6.7.8. Technológiaváltások: 2008 – 2016 Eszközök és programok elavulási időtartama Új fejlesztés - elavult. Becsült értékek, szemléltetésre. T 37

38 Különbségek A gimnáziumi évek és a munkakörváltozások évek különbsége A gimnáziumi években Érdeklődés - gyors elsajátítás Figyelemmel kísérik a fejlődést Követelik az új megoldásokat Használatukkal segítik a fejlesztést Munkás években – ha a feladat nem eszközfüggő A viszony heterogénebb – szakma, hivatás és életkor (nemzedék) függő A használat kötelező jellege: csekély érdeklődés Nem kívánják a fejlesztést Tudatosan nem járulnak hozzá a fejlesztéshez T  38

39 Eszköz és alkalmazás fejlődés és a pedagógia T Az informatika fejlődése, és a pedagógia kényszerhelyzete alsó és középfokú oktatási intézményekben Lépést kell(ene) tartania az informatika fejlődéssel, A változásokat legalább két évenként beépíteni a tantervbe, és nem csupán az informatika tantárgy tartalmát: hatásait a többi tantárgyra, a lét és világkép változását, a kognitív és az érzelmi befogadást. Minél kötöttebb az állami egységesítési törekvés, annál hosszabbak a frissítési időszakok. Pozitív: A TANÁROK HIVATÁSTUDATA MINDINKÁBB MEGHALADJA A SZABÁLYOZÁST!  39

40 A felnőttek létállapotát az informatika mind átfogóbban uralja: befogadásával bizonytalan, nincs „egyértelmű” jövőkép  szoció-anragógiai készenlét Eszköz és alkalmazás fejlődés és a pedagógia T Tanár – tanuló viszony A korai gyermek – gép kapcsolatból fakadó eltérő gondolkodás – a pc játékok pozitív és negatív hatásai. A pedagógus generáció váltással a kiegyenlítődési folyamat felgyorsul  posztgraduális képzés!! A kiegyenlítődés gyorsabb, mint a tanterv, a tantárgyak frissítési lehetősége – tanterv vs tanulás-tanítási folyamat mind nagyobb mértékű szétválása.  40

41 Az internet: PC-nyelvek, karakter, betűszavak, szó- és szövegrövidítés, szimbólumok, hangulatjel: Nyelvi torzulás Szókincs szegényedés Az informatikai fejlődés negatív hatásai  humángondolkodás beszűkülése. a személyi kontaktus elhalványulása. Az önkiszolgáló és online kereskedés – a személyi kontaktus elhalványulása. mechanikai kapcsolat A személy  személy kontaktust: a személy  gép  személy vegyes mechanikai kapcsolat váltja felt. T  41

42 Néhány kutatandó kérdés Az előzményekből fakadó kutatandó kérdések amire az andragógiának fel kell készülnie: a.A fiatal – tanuló korosztály „követelése” elmélyíti a mechanikai szemléletet társadalmi mélységben, vagy b.aktív korosztállyá válásukkal kiegyenlítődik a követelés és elviselés, a mechanikai szemlélet korlátozottan, de folyamatosan növekszik, és/vagy c.a humán műveltség társadalmi szintű növekedése kialakítja a mechanikai szemlélet humán értelmezését. T  42

43 Magyarország korfája 2005- 2050 2005 Szellemi foglalko- zásúak 2005 Az egész népesség Számítógép használat 0 - 9 10 - 19 20 - 29 30 - 39 40 - 49 50 - 59 60 - 69 70 - 79 férfiak nők 2005 2050 80 - felett T A 2005-ben 30 évesek várható „megtartása” 100 % 0 % 2050 ?  Pedagógia váltás? 43

44 Magyarország korfája 2005- 2050 T A magyar korfa valamennyi országétól eltér a 60 év feletti excentrikusságával! Az andragógia didaktikájának kialakításába többek között figyelembe kell venni, hogy a 60 év felett a nők arányának növekedése feltehetően megváltoztatja a társadalmi folyamatok megítélését, a technikai eszközök választékát, használatát, az aktív korosztályok foglalkoztatási trendjének folytatódása (a munkában és –val eltöltött idő) a családgondozásban nagyobb részvételt követel meg, tesz lehetővé számukra, a közösségek életében nagyobb befolyással rendelkeznek majd.  44

45 Az andragógiai gyakorlat kiterjesztése A felnőtt nevelés már kimunkált elméleti alapjain T  45

46 Az andragógia kiterjesztése Folytatva az andragógia szakterületei elméletének és gyakorlatának fejlesztését, mind sürgetőbb társadalmi működési területének kiterjesztése, a felnőtt-nevelés szervezeti és eszköz rendszerével. Feltétele és követelménye: A tudományokkal a formális és informális együttműködés tartalmának fejlesztése, A pedagógiai-intézményi rendszerekkel a kölcsönös egymást fejlesztés folyamatos, tantervi alapú kialakítása, Az andragógia felnőtt-nevelés elméleti alapjainak és követelményeinek érvényesülése a közmédiába, A felnőtt-nevelés intézményesítésének állami deklarálása. T 46

47 Indoka: A demokratikus társadalmi rendszerek társadalmi, politikai instabilitása, a kormányzások pártpolitikai alárendeltsége, a föld egyes térségeinek drasztikus átalakulási folyamatai, a világ hatalmi egyensúlyának kialakulatlansága. Az andragógia kiterjesztése T  47

48 A magánélettől a tudományokig a technikai eszközök, rendszerek kibontakozó dominanciája, az informatikai eszközök és alkalmazások lényegi átalakulásának hatása a gondolkodásra, a cselekvésre, a kapcsolatokra és a kommunikációra, a marketing menedzsment magatartás (szabályok) befolyásának jelentős növekedésével, a pragmatikus „menedzser attitűdök és gondolkodás” hatása az emberekre. Az andragógia kiterjesztése T  48

49 A feltételek kialakulása Az alkalmazás fejlesztési és gyakorlati feltételei adottak. A küldi és a hazai irodalom az ezredforduló évtizedeiben a fejlett társadalmakban: Feltárta az átalakult gazdaságokban a felnőttek gazdasági létfeltételeit, életminőségük megtartásának, fejlesztésének andragógiai lehetőségét, követelményeit, Megalkotta, és alkalmazta az élethosszán tanulás didaktikáját, kialakította a gyakorlatát, Kialakította a társadalomtudományokkal együttműködve a fejlesztéshez szükséges interdiszciplináris elmélet alapjait. Lehetővé tette az andragógusképzés egyetemi szintre emelésével a közvetlen kutatási együttműködést a társtudományokkal. T 49

50 A szoció-andragógia megvalósulási sémája - 1 A társadalom polgárai, szervezeti stb. A hatalom és szervezetei A konkrét didaktika kimunkálása A konkrét hatalom-gyakorlás szociológiai megismerése Feldolgozás A konkrét állapot szociológiai kutatása, feltárása Andragógia elméleti alapok Egyidejű alkalmazás Egyidejű alkalmazás A hatalomkontrol erősítése, gyakorlása önkényes Együttműködő T  50

51 A szoció-andragógia megvalósulási sémája - 1 Egyidejűség és konkrét mint folyamat folyamatosan kell feltárni és elemezni a konkrét állapotra, folyamatra kell alkalmazni személyiség függő csoportfüggő Elsődleges feltételei az andragógia diszciplináris voltának érvényesülése Elsődleges társtudományok: Szociológia Pszichológia Történelem tudomány Politológia } nem lehet végleg megszüntetni T  51

52 A szoció-andtragógia megvalósulási sémája - 2 Befogadó, rászoruló A hivatás gyakorló A konkrét didaktika kimunkálása A általános és a specifikus szochio. – pszicho. megismerése Feldolgozás Az általános és a specifikus szocio. - pszicho. megismerése Andragógia elméleti alapok Specifikus és folyamatos alkalmazás Specifikus és folyamatos alkalmazás A kölcsönösség fenntartása Bizalomvesztés  Elidegenedés T  52

53 A megvalósulási sémák különbsége A hatalomkontrol erősítése, gyakorlása a média, a civilszervezetek, és a kulturális intézmények bevonásával az andragógiai cselekvésbe A polgárok felkészítése a hatalom kontroljára A hatalom és szervezeteinek konstruktív kritikája. A hivatásukat gyakorlók (társadalmi humánintézmények, Pl. kórházak és munkatársai, és a befogadok együttműködésének fejlesztése civilszervezetek, kulturális intézmények, és a média bevonásával az andragógiai cselekvésbe, a hivatásgyakorlók és befogadok együttes és/vagy egyéni felkészítésére. T  53

54 Pedagógiai intézmények Tudományok Művészetek Médiumok Informatika Közösségek Kulturális intézmények Személy Gazdaság - létalapok Szűrés - feldolgozás Szoció-andragógia KÖZVETETT KÖZVETLEN Közvetlen és közvetett hatások T Társadalmi – politikai berendezkedés  54

55 Kimunkálás és beillesztés Az andragógia lehetőségeinek, feladatainak kimunkálása, beillesztve a.az oktatási, képzési intézményi rendszerekbe, b.a posztgraduális képzési rendszerekbe, c.a tudományok elméletébe, kutatásaiba és alkalmazásaiba, d.az ismeretterjesztő szervezetek tevékenységébe, e.a közösségek elhivatottságába, tevékenységébe, f.A hatalomgyakorlás etikájába. T  55

56 A felnőtt-nevelésnek minden (természeti és emberi konstrukció) és mindenki részese, amikkel, akikkel a felnőtt kapcsolatba kerül, és az, azok akár hasznos, akár káros, de maradandó hatással vannak rá. A felnőtt-nevelés (Karácsonyi és Durkó értelmezését kifejtve) ezen hatások hasznos, illetve káros voltának, következményeinek tudományos alapokon közérthető bemutatása, bizonyítása a felnőttek számára, hogy eligazodását segítsék környezetében, élete alakításában. Egy hipotézis T  56

57 T Tisztelettel fogadom bírálatukat és közreműködésüket a fejlesztésben, személyesen és az informatika eszközeivel. Email: fef_ung@yahoo.de 57