A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló.

Az előadások a következő témára: "A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló."— Előadás másolata:

1 A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény áttekintése A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény áttekintése Pestmegyei Kereskedelmi és Iparkamara Élelmiszer szakmacsoport 2010.November 25.

2 Előzmények A hosszúnevű előadás témájához egy kicsit messziről - a versenyjog felől- kell közelíteni. A versenyjognak van egy gumiszabálya az erőfölénnyel való visszaélés tényállása. A vállalkozások naponta szembesülnek a gazdasági élet versenyhelyzeteivel : Azt kell tapasztalniuk, hogy versenyjogi tekintetben vékony jégen járnak. Azt kell tapasztalniuk, hogy versenyjogi tekintetben vékony jégen járnak. Érdekérvényesítés szempontjából nincs nulla kimenetel, általában győztesek és vesztesek vannak, akik közül az egyik fél ügyességének, rugalmas piaci magatartásának, előrelátásának tudja be sikerét, a másik a versenytárs jogsértő magatartásával indokolja vereségét. Érdekérvényesítés szempontjából nincs nulla kimenetel, általában győztesek és vesztesek vannak, akik közül az egyik fél ügyességének, rugalmas piaci magatartásának, előrelátásának tudja be sikerét, a másik a versenytárs jogsértő magatartásával indokolja vereségét.

3 Előzmények A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozásról szóló 1996. évi LXVII törvény szerint az a vállalkozás van gazdasági erőfölényben, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kell lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos magatartására. aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kell lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos magatartására. Tehát a versenyjog az erőfölényt a piacgazdaság természetes elemének tekinti, és csak az erőfölénnyel történő visszaélést rendeli büntetni. Tehát a versenyjog az erőfölényt a piacgazdaság természetes elemének tekinti, és csak az erőfölénnyel történő visszaélést rendeli büntetni. Az élelmiszeripari beszállítók és nagyméretű áruházak kapcsolata szerződéses függés vagy erőfölény, fennállhat-e az erőfölénnyel történő visszaélés? A GVH álláspontja szerint a szereplők között csak szerződéses függés állhat fenn, gazdasági erőfölény semmiképp, az alábbi okok miatt: sokszereplős a kiskereskedelmi piac; sokszereplős a kiskereskedelmi piac; mérsékelten koncentrált a piac, ahol 30% alattiak a piaci részesedések (jóllehet magas az 5 legnagyobb lánc együttes piaci részesedése); mérsékelten koncentrált a piac, ahol 30% alattiak a piaci részesedések (jóllehet magas az 5 legnagyobb lánc együttes piaci részesedése); erős az árverseny. erős az árverseny. A versenyjogot nem érdekli a versenypiacokon a vertikális szintek közötti profitosztozkodás, nem tisztességtelen sokat profitálni valamiből. A profit arányossága, vagy aránytalansága nem ok törvényességi eljárás indítására

4 Piaci részesedések alakulása 2009 éves adatok: 2009 éves adatok: Tesco: 17,8% CBA: 15,2% Co-op: 14,2% Co-op: 14,2%A Spar: 11,1% Reál: 10% --------------------------- Auchan: 6,3% Metro: 6,1% Lidl: 5,3% Penny: 4,5% Magyar Hipermarket / Cora: 2,9%

5 Előzmények az EU-ban Múlt év elején az Európai Bizottság kezdeményezte élelmiszer-piaci árfigyelő rendszer létrehozását a hipermarketek visszaéléseinek megakadályozására. Az élelmiszerárak két szempontból is aggasztották az EP képviselőit. A fogyasztók szempontjából túl magasnak érzik azokat, a termelők oldaláról nézve viszont túlságosan alacsonynak, és mindkettőre az a magyarázat, hogy a szuper- és hipermarketek tisztességtelen piaci magatartást tanúsítanak. Az élelmiszerárak két szempontból is aggasztották az EP képviselőit. A fogyasztók szempontjából túl magasnak érzik azokat, a termelők oldaláról nézve viszont túlságosan alacsonynak, és mindkettőre az a magyarázat, hogy a szuper- és hipermarketek tisztességtelen piaci magatartást tanúsítanak. Ötven éve az élelmiszer-termelők a kiskereskedelmi árnak még átlagosan a felét kapták kézhez, ma már csak az ötödét, de egyes országokban ennél is jóval kevesebbet: Nagy-Britanniában például csak 7 százalékát. A többit a kis- és nagykereskedelmi láncok teszik zsebre. Ha Németországban egy euróba kerül egy félkilós kenyér, abból a termelőt csak 8 cent illeti meg. Ötven éve az élelmiszer-termelők a kiskereskedelmi árnak még átlagosan a felét kapták kézhez, ma már csak az ötödét, de egyes országokban ennél is jóval kevesebbet: Nagy-Britanniában például csak 7 százalékát. A többit a kis- és nagykereskedelmi láncok teszik zsebre. Ha Németországban egy euróba kerül egy félkilós kenyér, abból a termelőt csak 8 cent illeti meg. Aligha véletlen, hogy azokban az országokban a legnagyobb a különbség a termelői és a fogyasztói árak között, ahol a legnagyobb az élelmiszer-kereskedelem koncentrációja – más szóval: ahol a legnagyobb a szuper- és hipermarketek súlya. Aligha véletlen, hogy azokban az országokban a legnagyobb a különbség a termelői és a fogyasztói árak között, ahol a legnagyobb az élelmiszer-kereskedelem koncentrációja – más szóval: ahol a legnagyobb a szuper- és hipermarketek súlya.

6 Előzmények az EU-ban Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. novemberben elfogadta az alábbi véleményt: Az élelmiszerárakkal kapcsolatos minden intézkedés komplex hatásrendszerben fejti ki hatását. Az élelmiszer a legfontosabb társadalom-összetartó erő, egyben bizalmi, stratégiai cikk. Előállításának feltételrendszerét úgy kell tehát alakítani, hogy a hosszú távú fenntarthatóság ne kerülhessen veszélybe. Az élelmiszerárakkal kapcsolatos minden intézkedés komplex hatásrendszerben fejti ki hatását. Az élelmiszer a legfontosabb társadalom-összetartó erő, egyben bizalmi, stratégiai cikk. Előállításának feltételrendszerét úgy kell tehát alakítani, hogy a hosszú távú fenntarthatóság ne kerülhessen veszélybe. Az élelmiszerlánc működésének javítása, a hatékonyság és versenyképesség növelése során nem szabad az alacsony élelmiszerárat mint célt megjelölni. Ez ugyanis ugyanazon a téves úton tartja a láncot, amelyen ma is van. Az ár-érték arányok reális szinten tartását kell forszírozni. Ha a termelési láncban alacsony árak várhatók, az végső soron korlátozza az agrár-élelmiszeripari beszállítók beruházási és innovációs kapacitását, valamint a fogyasztói választékot is. Az élelmiszerlánc működésének javítása, a hatékonyság és versenyképesség növelése során nem szabad az alacsony élelmiszerárat mint célt megjelölni. Ez ugyanis ugyanazon a téves úton tartja a láncot, amelyen ma is van. Az ár-érték arányok reális szinten tartását kell forszírozni. Ha a termelési láncban alacsony árak várhatók, az végső soron korlátozza az agrár-élelmiszeripari beszállítók beruházási és innovációs kapacitását, valamint a fogyasztói választékot is. Tévedés lenne azt állítani, hogy a fogyasztó érdeke az alacsony élelmiszerár. A fogyasztó érdeke a reális fogyasztói ár, amikor pénzéért az igényeinek megfelelő minőséget, mennyiséget, és szolgáltatást kapja. Helyes ugyanakkor az a megközelítés, amely az árváltozások mértékének csökkentését tűzi ki célként. Ennek mentén az élelmiszerlánc biztonsága, kiszámíthatósága növelhető. Tévedés lenne azt állítani, hogy a fogyasztó érdeke az alacsony élelmiszerár. A fogyasztó érdeke a reális fogyasztói ár, amikor pénzéért az igényeinek megfelelő minőséget, mennyiséget, és szolgáltatást kapja. Helyes ugyanakkor az a megközelítés, amely az árváltozások mértékének csökkentését tűzi ki célként. Ennek mentén az élelmiszerlánc biztonsága, kiszámíthatósága növelhető.

7 Előzmények az EU-ban A versenyhatóságoknak meglehetősen nehéz feladatuk van az agrár-élelmiszeripari beszállítók és a kereskedők közötti kapcsolatokban bizonyos esetekben előforduló versenyellenes gyakorlatok és versenyjogi problémák kiszűrésében.

8 Előzmények az EU-ban Az árverseny jelenlegi dominanciája a kereskedelmi üzletpolitikákban a termékek tápértékének gyengüléséhez vezethet. Miközben az élelmiszer-biztonsági megfelelés szintje növekszik, a természetes alkotók mesterségesre, illetve kisebb tápértékűre cserélése révén az élelmiszer-kínálat egyre kevésbé alkalmas az ember táplálékigényének minőségi kielégítésére. A kereskedelmi láncok visszatérítési gyakorlata alkalmas arra, hogy a beszállítók árait a valós költségektől eltérítse, egyben a fogyasztói árakat elszakítsa a beszerzési ártól. Így alakulnak ki azok, a hivatkozási alapként működő, irreálisan alacsony árak, amelyek elérése már messze túlmutat a hatékonyságnövelés által elérhető mértéken. Ez a kettős árrés technika (a kereskedők a vásárlók mellett – visszatérítéseik révén – a beszállítókon is jelentős árrést realizálnak) ugyanakkor áttekinthetetlenné teszi a kereskedelmi árrések mértékét is, és hozzájárul az élelmiszerláncon belüli jövedelemviszonyok eltorzulásához. Ez a kettős árrés technika (a kereskedők a vásárlók mellett – visszatérítéseik révén – a beszállítókon is jelentős árrést realizálnak) ugyanakkor áttekinthetetlenné teszi a kereskedelmi árrések mértékét is, és hozzájárul az élelmiszerláncon belüli jövedelemviszonyok eltorzulásához. Versenykorlátozó jellege abban nyilvánul meg, hogy egy olyan árhoz való alkalmazkodást vár el a beszállítótól, amelynek kialakulása nem hasonlítható a termelési költségekhez. A kereskedők domináns helyzetbe kerülnek a termelőkkel és a feldolgozókkal szemben, ami lehetőséget ad a visszaélésekre.

9 Előzmények az EU-ban Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság2009. november 5. véleménye: (NAT/437 Élelmiszerárak Európában) Az élelmiszer-ellátási lánc versenyképességének javulásának kulcsa a láncon belüli együttműködések jelentős mértékű javulása. Az élelmiszer-ellátási lánc versenyképességének javulásának kulcsa a láncon belüli együttműködések jelentős mértékű javulása. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a kialakult aszimmetrikus függési viszonyok miatt a versenyjog nem alkalmas ennek kezelésére. Jellemzően arról van szó, hogy bár az egyes kereskedelmi láncok piaci befolyása az EU szintjén nem indokol versenyjogi megközelítést, a beszállítók oldalán az egyes láncoktól és beszerzési társulásoktól való egyoldalú függés döntő tényezővé vált az agrár-élelmiszeripari vállalkozások működésének fennmaradása szempontjából. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a kialakult aszimmetrikus függési viszonyok miatt a versenyjog nem alkalmas ennek kezelésére. Jellemzően arról van szó, hogy bár az egyes kereskedelmi láncok piaci befolyása az EU szintjén nem indokol versenyjogi megközelítést, a beszállítók oldalán az egyes láncoktól és beszerzési társulásoktól való egyoldalú függés döntő tényezővé vált az agrár-élelmiszeripari vállalkozások működésének fennmaradása szempontjából.

10 Előzmények: Élelmiszer Kódex Az élelmiszerkereskedelem és az élelmiszer-előállítók között felbomlott erőegyensúly korrekciójával kapcsolatos gazdaságpolitikai intézkedések között először meg kell említeni az Élelmiszer termékpálya kódexet, melynek 2009. április 9-én történt aláírását követően, még mielőtt postázásra került volna, már is megtámadták ellenérdekű partnerek, dacára annak, hogy megfogalmazásai meglehetősen óvatosra sikeredtek, és előírásainak követését az önkéntesség elve mellett semmiféle jogszabály nem kényszeríti ki. A kódex életbeléptetésének lehetőségét 2008 év decemberi Országgyűlési határozat teremtette meg, miszerint a mezőgazdasági termelők, élelmiszer-feldolgozók és az élelmiszer-kiskereskedelem képviselői között kerüljön sor egy megállapodás kidolgozására, amely segíti az érdekeltek között a tisztességes piaci versenyt. Hosszas egyeztetések nyomán az érdekelt felek arra a következtetésre jutottak, hogy egy olyan Élelmiszer-termékpálya Kódex kidolgozása célszerű, amely etikai normákat határoz meg, viszont nem tartalmaz szankciókat, nem zárja ki, vagy nem korlátozza azt tisztességtelenül a versenyt, sőt éppen ellenkezőleg, segíti megteremteni a tisztességes verseny feltételeit, ezért össztársadalmi hasznossága egyértelmű.

11 Előzmények: Élelmiszer Kódex A kódex szabályozta volna a felvásárlók és a beszállítók szerződéseinek, illetve azok teljesítésének rendjét, és azt is, hogy a hazai kereskedelemben a magyar termékek aránya - az alapcikkek esetében - legalább nyolcvanszázalékos legyen. Úgy tűnt, főként az általános önkorlátozás verte ki a versenyhivatali biztosítékot, mert elnökük megfogalmazása szerint "a kódex... alkalmas lehet arra, hogy megkülönböztesse a hazai vállalkozásokat a más tagállamból származó termékek előállítását, behozatalát és forgalmazását végző vállalkozásoktól, korlátozva így az utóbbiak értékesítési lehetőségeit Magyarországon belül". A kódex szabályozta volna a felvásárlók és a beszállítók szerződéseinek, illetve azok teljesítésének rendjét, és azt is, hogy a hazai kereskedelemben a magyar termékek aránya - az alapcikkek esetében - legalább nyolcvanszázalékos legyen. Úgy tűnt, főként az általános önkorlátozás verte ki a versenyhivatali biztosítékot, mert elnökük megfogalmazása szerint "a kódex... alkalmas lehet arra, hogy megkülönböztesse a hazai vállalkozásokat a más tagállamból származó termékek előállítását, behozatalát és forgalmazását végző vállalkozásoktól, korlátozva így az utóbbiak értékesítési lehetőségeit Magyarországon belül".. A kereskedelem képviselői a tárgyalások során folyamatosan puhították a megállapodást, és nem csináltak abból titkot, hogy bármilyen konkrét norma pozíciójukat gyengíti, ezért nem érdekeltek a kódex tényleges megvalósulásában. A kereskedelem képviselői a tárgyalások során folyamatosan puhították a megállapodást, és nem csináltak abból titkot, hogy bármilyen konkrét norma pozíciójukat gyengíti, ezért nem érdekeltek a kódex tényleges megvalósulásában

12 Előzmények: Élelmiszer Kódex Az üzleti élet valamennyi mozzanatát, a piaci szereplők minden cselekvését nem lehet kizárólag jogi eszközökkel szabályozni. Az elvárható üzleti magatartásra, továbbá az élelmiszer termékpályák működésére vonatkozó szabályok rögzítésével az Az üzleti élet valamennyi mozzanatát, a piaci szereplők minden cselekvését nem lehet kizárólag jogi eszközökkel szabályozni. Az elvárható üzleti magatartásra, továbbá az élelmiszer termékpályák működésére vonatkozó szabályok rögzítésével az Élelmiszer Termékpálya Kódex iránymutatást kívánt adni a termékpálya valamennyi szereplőjének. A tisztességes üzleti magatartás feltételezi a jogkövető magatartást. Kódex azzal a céllal készült, hogy az érintett vállalkozások számára a jogszabályi előírásokon túlmutató, önként vállalt szakmai-üzleti etikai normaként szolgáljon. Fontos, hogy az élelmiszer termékpálya szereplői üzleti tevékenységük során lelkiismeretesen és szakszerűen járjanak el, vállalt kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítsék, jó szándékú üzleti magatartást tanúsítsanak, gazdasági tevékenységüket a kölcsönös együttműködés szellemében úgy folytassák, hogy az ne legyen ellentétes az üzleti erkölcs és tisztesség követelményeivel, az üzleti szokásokkal.

13 Előzmények: Élelmiszer Kódex A megállapodás néhány vitatott pontja miatt a Gazdasági Versenyhivatal 2009. május 21-én versenyfelügyeleti eljárást indított, melyre az Országos Kereskedelmi Szövetség képviselői azonnal bejelentették, hogy amíg a vizsgálat tart, nem vezetik be a kódexet. Tették ezt annak ellenére, hogy az eljárás csak a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányult, egyúttal lehetőséget adott annak bizonyítására, hogy a kódex verseny korlátozására alkalmas elemeinek több - a fogyasztók, a fogyasztói jólét szempontjából vett - előnye, mint a hátránya. A tények nem látszottak zavarni a kereskedelem képviselőit, de patthelyzet állott elő, melynek feloldása huszáros intézkedésre késztette a törvényalkotókat. A parlament a kereskedelmi vállalkozások és beszállítóik közötti kapcsolatrendszert törvényben szabályozta, megakadályozva, hogy a kereskedők kihátráljanak a termelőkkel és beszállítókkal létrejött megállapodásból.

14 Előzmények: törvényalkotási folyamat 2009. június 23-án - az összes parlamenti párt támogatásával- két törvényjavaslat benyújtására került sor: A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról, valamint ennek kapcsán az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról. Az új törvény elsősorban a beszállító és kereskedő közötti kapcsolatot szigorította, többek között megtiltotta a különféle előre és utólag beszedett vagy visszautalt, másodlagos térítések alkalmazását. A jogszabály "tisztítja" a beszállítói szerződéseket és arra készteti a két kereskedelmi szereplőt, hogy a nettó átadási és átvételi árakat alkalmazza. 2009. június 23-án - az összes parlamenti párt támogatásával- két törvényjavaslat benyújtására került sor: A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról, valamint ennek kapcsán az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról. Az új törvény elsősorban a beszállító és kereskedő közötti kapcsolatot szigorította, többek között megtiltotta a különféle előre és utólag beszedett vagy visszautalt, másodlagos térítések alkalmazását. A jogszabály "tisztítja" a beszállítói szerződéseket és arra készteti a két kereskedelmi szereplőt, hogy a nettó átadási és átvételi árakat alkalmazza. A június 29-én gyorsított eljárásban elfogadott törvény értelmében tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, ha a kereskedő egyoldalúan, számára előnyös kockázatmegosztást ír elő a beszállítóval szemben vagy költségeit áthárítja a beszállítókra. A kereskedelemben kialakult gyakorlat szerint a kereskedők "kvázi" bizományba veszik át a beszállítótól, a szállító pedig az el nem adott árut köteles visszavenni. A június 29-én gyorsított eljárásban elfogadott törvény értelmében tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, ha a kereskedő egyoldalúan, számára előnyös kockázatmegosztást ír elő a beszállítóval szemben vagy költségeit áthárítja a beszállítókra. A kereskedelemben kialakult gyakorlat szerint a kereskedők "kvázi" bizományba veszik át a beszállítótól, a szállító pedig az el nem adott árut köteles visszavenni. A törvény 30 napos fizetési határidőt szab meg a kereskedőknek. Ha valaki megszegi a törvényt, annak legalább százezer, de legfeljebb ötszázmillió forintos bírságot kell kifizetnie. A törvény 30 napos fizetési határidőt szab meg a kereskedőknek. Ha valaki megszegi a törvényt, annak legalább százezer, de legfeljebb ötszázmillió forintos bírságot kell kifizetnie. 2009. július 16-án Sólyom László köztársasági elnök azonban nem írta alá a politikai elit teljes egyetértésével megszavazott törvényt, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. 2009. július 16-án Sólyom László köztársasági elnök azonban nem írta alá a politikai elit teljes egyetértésével megszavazott törvényt, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. A történések folyományaként augusztus 5-én a GVH okafogyottság miatt megszüntette a kódexet érintő eljárását.

15 Előzmények: törvényalkotási folyamat Az eseményeket a nyári törvénykezési szünet ugyan megakasztotta, de végül is a parlament 2009 október 12-én elfogadta a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari beszállítókkal szemben alkalmazott, tisztességtelen kereskedői magatartást tiltó törvény módosított változatát, dacára annak, hogy időközben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a törvényre nézve nem túl hízelgő álláspontja is napvilágot látott. A versenyhatóság önmaga korábbi álláspontját felülírva arra tett javaslatot, hogy külön törvény helyett jobb volna a kereskedelmi törvény passzusait pontosítani. Az eseményeket a nyári törvénykezési szünet ugyan megakasztotta, de végül is a parlament 2009 október 12-én elfogadta a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari beszállítókkal szemben alkalmazott, tisztességtelen kereskedői magatartást tiltó törvény módosított változatát, dacára annak, hogy időközben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a törvényre nézve nem túl hízelgő álláspontja is napvilágot látott. A versenyhatóság önmaga korábbi álláspontját felülírva arra tett javaslatot, hogy külön törvény helyett jobb volna a kereskedelmi törvény passzusait pontosítani. Bár a kódex kedvezőbb kapcsolatrendszert ígért, ha az önkéntesség teljes mértékben érvényesül. Tudjuk, a napi gyakorlat nem igazolja azokat az optimista álláspontokat, hogy az üzletláncok önként domesztikálódnak és profitjuk bármely csekély hányadáról lemondanak pusztán a jó kapcsolatok biztosítása érdekében. Bár a kódex kedvezőbb kapcsolatrendszert ígért, ha az önkéntesség teljes mértékben érvényesül. Tudjuk, a napi gyakorlat nem igazolja azokat az optimista álláspontokat, hogy az üzletláncok önként domesztikálódnak és profitjuk bármely csekély hányadáról lemondanak pusztán a jó kapcsolatok biztosítása érdekében. Más országbeli tapasztalatok is arra intenek, hogy a jog ereje sem tartja vissza kereskedelmi partnereinket arról a rossz szokásuktól, hogy a tortának mindig a nagyobb szeletére tartsanak igényt. Más országbeli tapasztalatok is arra intenek, hogy a jog ereje sem tartja vissza kereskedelmi partnereinket arról a rossz szokásuktól, hogy a tortának mindig a nagyobb szeletére tartsanak igényt.

16 2009. évi XCV. törvény A törvény a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szól. A törvény célja a magyarországi élelmiszer termékpályát alkotó élelmiszer-termelő és - feldolgozó, illetve élelmiszer- kereskedelemmel foglalkozó szervezetek között a kölcsönös bizalom és együttműködés megteremtése, a kölcsönös bizalom és együttműködés megteremtése, a piaci kapcsolatok rendezése a piaci kapcsolatok rendezése az etikus üzleti magatartás normái érvényesülése az etikus üzleti magatartás normái érvényesülése.

17 2009. évi XCV. törvény A törvény alanyai: Kereskedő - olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó szervezet, természetes személy, illetve ezzel kapcsolt vállalkozásban levő szervezet, továbbá közös beszerzés esetén a beszerzési szövetséget alkotó vállalkozások összessége, amely üzletszerű gazdasági tevékenység keretében a beszállítótól közvetve vagy közvetlenül felvásárolt terméket a végső fogyasztó számára értékesíti, vagy átalakítás (feldolgozás) nélkül tovább értékesíti, továbbá az ilyen személy vagy szervezet számára a termék beszerzésével, illetve értékesítésével kapcsolatban szolgáltatást nyújtó és ennek során a termék beszállítójával közvetlen üzleti kapcsolatba kerülő harmadik közreműködő szereplő; Kereskedő - olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó szervezet, természetes személy, illetve ezzel kapcsolt vállalkozásban levő szervezet, továbbá közös beszerzés esetén a beszerzési szövetséget alkotó vállalkozások összessége, amely üzletszerű gazdasági tevékenység keretében a beszállítótól közvetve vagy közvetlenül felvásárolt terméket a végső fogyasztó számára értékesíti, vagy átalakítás (feldolgozás) nélkül tovább értékesíti, továbbá az ilyen személy vagy szervezet számára a termék beszerzésével, illetve értékesítésével kapcsolatban szolgáltatást nyújtó és ennek során a termék beszállítójával közvetlen üzleti kapcsolatba kerülő harmadik közreműködő szereplő; Beszállító - olyan - mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket termelő, feldolgozó, illetve külön jogszabály szerint termelői szervezetnek, illetve termelői csoportnak minősülő - jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó szervezet, illetve természetes személy, amely a kereskedőnek értékesíti a megtermelt, illetve feldolgozott terméket Beszállító - olyan - mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket termelő, feldolgozó, illetve külön jogszabály szerint termelői szervezetnek, illetve termelői csoportnak minősülő - jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó szervezet, illetve természetes személy, amely a kereskedőnek értékesíti a megtermelt, illetve feldolgozott terméket

18 2009. évi XCV. törvény A törvény tárgya Mezőgazdasági és élelmiszeripari termék: olyan - az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendeletének 2. cikke szerinti fogalom alá tartozó - termék, amely a végső fogyasztó számára való értékesítéshez további feldolgozást nem igényel. olyan - az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendeletének 2. cikke szerinti fogalom alá tartozó - termék, amely a végső fogyasztó számára való értékesítéshez további feldolgozást nem igényel.

19 2009. évi XCV. törvény A hatályra vonatkozó rendelkezéseket a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénnyel együttesen kell értelmezni: A személyi hatályt megalapozza a beszállító, illetve kereskedő egyikének magyarországi székhelye, telephelye, fióktelepe A személyi hatályt megalapozza a beszállító, illetve kereskedő egyikének magyarországi székhelye, telephelye, fióktelepe A Törvény személyi hatálya alá tartozik valamennyi beszerzési társulás vagy szövetség, franchise alapon működő vagy más konstrukcióban együttesen beszerző, és kedvezményeket együttesen érvényesítő kereskedő. A Törvény személyi hatálya alá tartozik valamennyi beszerzési társulás vagy szövetség, franchise alapon működő vagy más konstrukcióban együttesen beszerző, és kedvezményeket együttesen érvényesítő kereskedő. A Törvény alkalmazásában kereskedőnek minősül a terméket átalakítás nélkül továbbértékesítő nagykereskedő, továbbá a gasztroértékesítést végző vállalkozás. A Törvény alkalmazásában kereskedőnek minősül a terméket átalakítás nélkül továbbértékesítő nagykereskedő, továbbá a gasztroértékesítést végző vállalkozás. Tevékenysége alapján a beszállító egyben kereskedő is lehet. Tevékenysége alapján a beszállító egyben kereskedő is lehet. A Törvény alkalmazásában a TÉSZ vagy termelői csoport értékesítési pozícióban beszállítónak, felvásárlási pozícióban kereskedőnek minősül. A Törvény alkalmazásában a TÉSZ vagy termelői csoport értékesítési pozícióban beszállítónak, felvásárlási pozícióban kereskedőnek minősül.

20 2009. évi XCV. törvény A Törvény tárgyi hatálya - többek között - kiterjed: a szerződéses viszonyokban megjelenő, kereskedő által beszállító felé tanúsított forgalmazói magatartásokra, beleértve az európai uniós tagállamban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező beszállítók felé tanúsított forgalmazói magatartásokat; a szerződéses viszonyokban megjelenő, kereskedő által beszállító felé tanúsított forgalmazói magatartásokra, beleértve az európai uniós tagállamban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező beszállítók felé tanúsított forgalmazói magatartásokat; a kereskedő és kereskedő közötti viszonyrendszerre (külföldi és hazai kereskedő közöttire egyaránt, legyen az akár anyavállalat-leányvállalat viszony); a kereskedő és kereskedő közötti viszonyrendszerre (külföldi és hazai kereskedő közöttire egyaránt, legyen az akár anyavállalat-leányvállalat viszony); a fenti magatartásokhoz kapcsolódó jogviszonyokra, dokumentumokra (például szerződések, üzenetváltások, szállító levelek, számlák, üzletszabályzat); a fenti magatartásokhoz kapcsolódó jogviszonyokra, dokumentumokra (például szerződések, üzenetváltások, szállító levelek, számlák, üzletszabályzat); a kereskedő és azon vállalkozások közötti viszonyrendszerre, amelyek egyszerre állítanak elő mezőgazdasági, élelmiszeripari terméket és értékesítenek más beszállítótól származó terméket; a kereskedő és azon vállalkozások közötti viszonyrendszerre, amelyek egyszerre állítanak elő mezőgazdasági, élelmiszeripari terméket és értékesítenek más beszállítótól származó terméket; azon viszonyrendszerekre, amelyekben a mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket előállító vállalkozás az általa gyártott terméket kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásán keresztül (közreműködő szereplő közbeiktatásával) értékesíti; azon viszonyrendszerekre, amelyekben a mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket előállító vállalkozás az általa gyártott terméket kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásán keresztül (közreműködő szereplő közbeiktatásával) értékesíti; a beszállító és a vele a termék beszerzésével, illetve értékesítésével kapcsolatban szolgáltatás nyújtása révén a kereskedő érdekkörében vagy helyett közvetlen üzleti kapcsolatba kerülő harmadik közreműködő vállalkozás viszonyrendszerére. a beszállító és a vele a termék beszerzésével, illetve értékesítésével kapcsolatban szolgáltatás nyújtása révén a kereskedő érdekkörében vagy helyett közvetlen üzleti kapcsolatba kerülő harmadik közreműködő vállalkozás viszonyrendszerére.

21 A törvény által leirt magatartások: Forgalmazói magatartás: a kereskedőnek, illetve a kereskedő érdekében vagy javára eljáró személynek vagy szervezetnek a termék felvásárlásával, illetve értékesítésével kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása

22 A törvény által taxatíve kifogásolt magatartások: Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül: a kereskedő számára egyoldalúan előnyös kockázatmegosztást eredményező feltételek előírása a beszállítóval szemben; a kereskedő számára egyoldalúan előnyös kockázatmegosztást eredményező feltételek előírása a beszállítóval szemben; olyan szerződési kitétel alkalmazása - ide nem értve a hibás teljesítéssel kapcsolatos kötelezettséget -, amely a beszállító által a kereskedőnek leszállított termékeknek olyan szerződési kitétel alkalmazása - ide nem értve a hibás teljesítéssel kapcsolatos kötelezettséget -, amely a beszállító által a kereskedőnek leszállított termékeknek a beszállító általi kötelező visszavásárlását vagy visszavételét, illetve a beszállító általi kötelező visszavásárlását vagy visszavételét, illetve a beszerzési árhoz képest - a termék tulajdonságaiból, a beszállító általi további felhasználhatóságából eredően - nem megfelelő mértékben csökkentett áron történő visszavásárlását vagy visszavételét írja elő; a beszerzési árhoz képest - a termék tulajdonságaiból, a beszállító általi további felhasználhatóságából eredően - nem megfelelő mértékben csökkentett áron történő visszavásárlását vagy visszavételét írja elő;

23 A törvény által taxatíve kifogásolt magatartások: Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül: a kereskedő üzleti érdekeit szolgáló költségek - így különösen üzletlétesítéssel, üzemeltetéssel, működéssel összefüggő költségek - részben vagy egészben történő áthárítása a beszállítóra a kereskedő részéről vagy harmadik közreműködő szereplő igénybevételével történő módon; a kereskedő üzleti érdekeit szolgáló költségek - így különösen üzletlétesítéssel, üzemeltetéssel, működéssel összefüggő költségek - részben vagy egészben történő áthárítása a beszállítóra a kereskedő részéről vagy harmadik közreműködő szereplő igénybevételével történő módon; a kereskedő beszállítóinak körébe vagy a terméknek a kereskedő árukészletébe való bekerülésért, illetve ott tartásáért - a kereskedő által vagy harmadik közreműködő szereplő igénybevételével történő módon - díj felszámítása a beszállítónak; a kereskedő beszállítóinak körébe vagy a terméknek a kereskedő árukészletébe való bekerülésért, illetve ott tartásáért - a kereskedő által vagy harmadik közreműködő szereplő igénybevételével történő módon - díj felszámítása a beszállítónak;

24 A törvény által taxatíve kifogásolt magatartások: Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül: a kereskedő részéről vagy harmadik közreműködő szereplő igénybevételével történő módon a kereskedő részéről vagy harmadik közreműködő szereplő igénybevételével történő módon ténylegesen nem nyújtott szolgáltatásért, ténylegesen nem nyújtott szolgáltatásért, a kereskedő által a végső fogyasztó részére történő értékesítéssel összefüggő és a beszállító számára többletszolgáltatást nem nyújtó tevékenységért - így különösen a terméknek a kereskedő üzletében meghatározott helyen, a beszállító számára többletszolgáltatást nem nyújtó módon való kihelyezéséért -, a kereskedő által a végső fogyasztó részére történő értékesítéssel összefüggő és a beszállító számára többletszolgáltatást nem nyújtó tevékenységért - így különösen a terméknek a kereskedő üzletében meghatározott helyen, a beszállító számára többletszolgáltatást nem nyújtó módon való kihelyezéséért -, a beszállító által nem igényelt, illetve érdekeit nem szolgáló szolgáltatások igénybevételének előírása, illetve e szolgáltatásokért, a beszállító által nem igényelt, illetve érdekeit nem szolgáló szolgáltatások igénybevételének előírása, illetve e szolgáltatásokért, a beszállító által igényelt és a kereskedő által ténylegesen nyújtott, a termék forgalmazásához kapcsolódó szolgáltatásért azzal nem arányos a beszállító által igényelt és a kereskedő által ténylegesen nyújtott, a termék forgalmazásához kapcsolódó szolgáltatásért azzal nem arányos díj - bármilyen jogcímen történő - felszámítása a beszállító felé; díj - bármilyen jogcímen történő - felszámítása a beszállító felé;

25 A törvény által taxatíve kifogásolt magatartások: Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül: a kereskedő által a végső fogyasztónak nyújtott árengedményhez az árengedmény fogyasztó irányába történő nyújtásának időtartamától eltérő, annál hosszabb időtartamra vonatkozó - akár részleges mértékű - beszállítói hozzájárulás kikötése, vagy a kereskedő által a végső fogyasztónak nyújtott árengedménynél nagyobb mértékű beszállítói hozzájárulás kikötése; a kereskedő által a végső fogyasztónak nyújtott árengedményhez az árengedmény fogyasztó irányába történő nyújtásának időtartamától eltérő, annál hosszabb időtartamra vonatkozó - akár részleges mértékű - beszállítói hozzájárulás kikötése, vagy a kereskedő által a végső fogyasztónak nyújtott árengedménynél nagyobb mértékű beszállítói hozzájárulás kikötése; a kereskedő működési körébe eső jogszabálysértés miatt hatóság által a kereskedővel szemben alkalmazott jogkövetkezményből eredő költségek áthárítása a beszállítóra; a kereskedő működési körébe eső jogszabálysértés miatt hatóság által a kereskedővel szemben alkalmazott jogkövetkezményből eredő költségek áthárítása a beszállítóra; a termék ellenértékének - hibás teljesítés esetének kivételével - a beszállító részére az átvételt követő harminc napon túli kifizetése; a termék ellenértékének - hibás teljesítés esetének kivételével - a beszállító részére az átvételt követő harminc napon túli kifizetése;

26 A törvény által taxatíve kifogásolt magatartások: Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül: kedvezmény alkalmazásának előírása arra az esetre, ha a kereskedő pénzügyi teljesítése a fizetési határidőnek megfelelően történik; kedvezmény alkalmazásának előírása arra az esetre, ha a kereskedő pénzügyi teljesítése a fizetési határidőnek megfelelően történik; késedelmi kamat, kötbér vagy más szerződésbiztosító mellékkötelezettségnek a kereskedővel szembeni alkalmazhatóságának kizárása; késedelmi kamat, kötbér vagy más szerződésbiztosító mellékkötelezettségnek a kereskedővel szembeni alkalmazhatóságának kizárása; a kereskedő márkaneve alatt készített termék kivételével a beszállító általi kizárólagos értékesítési kötelezettség kikötése a kereskedő irányába arányos ellenszolgáltatás nélkül, illetve az adott kereskedő irányába a legkedvezőbb feltételek alkalmazásának kikötése más kereskedőkhöz képest; a kereskedő márkaneve alatt készített termék kivételével a beszállító általi kizárólagos értékesítési kötelezettség kikötése a kereskedő irányába arányos ellenszolgáltatás nélkül, illetve az adott kereskedő irányába a legkedvezőbb feltételek alkalmazásának kikötése más kereskedőkhöz képest;

27 A törvény által taxatíve kifogásolt magatartások: Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül: a kereskedő és a beszállító között írásba nem foglalt szerződési rendelkezés alkalmazása abban az esetben, ha annak írásba foglalására a beszállító erre irányuló kérésétől számított három munkanapon belül sem kerül sor; a kereskedő és a beszállító között írásba nem foglalt szerződési rendelkezés alkalmazása abban az esetben, ha annak írásba foglalására a beszállító erre irányuló kérésétől számított három munkanapon belül sem kerül sor; ha a kereskedő a beszállító felé a termékkel kapcsolatos megrendelését, illetve annak megváltoztatását ésszerű határidőn túl közli; ha a kereskedő a beszállító felé a termékkel kapcsolatos megrendelését, illetve annak megváltoztatását ésszerű határidőn túl közli;

28 A törvény által taxatíve kifogásolt magatartások: Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül: a kereskedő általi, objektíven nem igazolható és a kereskedő működése szempontjából külső eseményre nem visszavezethető okból történő egyoldalú szerződésmódosítás; a kereskedő általi, objektíven nem igazolható és a kereskedő működése szempontjából külső eseményre nem visszavezethető okból történő egyoldalú szerződésmódosítás; az üzletszabályzat nyilvánosságra hozatalának elmulasztása, a nyilvánosságra hozott üzletszabályzattól való eltérés, továbbá azon kívüli feltétel alkalmazása a kereskedő részéről; az üzletszabályzat nyilvánosságra hozatalának elmulasztása, a nyilvánosságra hozott üzletszabályzattól való eltérés, továbbá azon kívüli feltétel alkalmazása a kereskedő részéről; a beszállító jogszerű védjegyhasználatának kereskedő általi korlátozása. a beszállító jogszerű védjegyhasználatának kereskedő általi korlátozása.

29 Hatósági eljárások: A törvény a hatósági felügyelettel a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt (MgSzH-t) jelölte ki. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a 2009. évi XCV. törvényt különös jelentőségű, nagy horderejű joganyagnak ítélte, melynek végrehajtását komoly és fontos feladatnak tekinti. A törvény rendelkezéseinek értelmezéséről széleskörű egyeztetéseket folytatott. A megbeszéléseken az FVM, az MgSzH, az ÉFOSZ, az Országos Kereskedelmi Szövetség és a kereskedelmi láncok képviselői vettek részt.

30 MGSZH álláspontja. Az MgSzH érzékelte, hogy a Törvény előírásainak való megfelelés valamennyi jogalkalmazó részéről eddigi üzleti gyakorlatának jelentős mértékű felülvizsgálatát igényli és nagyfokú alkalmazkodást követel meg. Az MgSzH érzékelte, hogy a Törvény előírásainak való megfelelés valamennyi jogalkalmazó részéről eddigi üzleti gyakorlatának jelentős mértékű felülvizsgálatát igényli és nagyfokú alkalmazkodást követel meg. Az MgSzH a Törvény végrehajtása során alapvetően szigorú, de egyúttal objektív, az üzleti gyakorlatot formáló szerepet kíván betölteni a vitás ügyek rendezésében. Mivel a Törvénynek nem célja a piaci verseny korlátozása, illetve az éles piaci és üzleti viták felszámolása, ezért az MgSzH is ebben a szellemben végzi majd tevékenységét. Az MgSzH a Törvény végrehajtása során alapvetően szigorú, de egyúttal objektív, az üzleti gyakorlatot formáló szerepet kíván betölteni a vitás ügyek rendezésében. Mivel a Törvénynek nem célja a piaci verseny korlátozása, illetve az éles piaci és üzleti viták felszámolása, ezért az MgSzH is ebben a szellemben végzi majd tevékenységét.

31 Hatósági eljárások: A tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának megsértése miatt kérelemre vagy hivatalból a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal jár el. Ha a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 7. §-a szerinti visszaélés, vagy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 21. §-a szerinti visszaélés miatt eljárás indult, fel kell függeszteni MgSzH eljárást, ha ilyen eljárásban döntést hoztak, meg kell szüntetni MgSzH előtti eljárást. Az eljárás során a kereskedelmi törvény az irányadó: az ügyintézési határidő két hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

32 Hatósági eljárások: A tisztességtelen forgalmazói magatartást tartalmazó, illetve az e törvényben szereplő tilalom megkerülésére irányuló szerződési kitétel semmis. Amennyiben az MGSZH megállapítja, hogy a kereskedő tisztességtelen forgalmazói magatartást tanúsít, termékpálya-felügyeleti bírságot szab ki, melynek legkisebb mértéke százezer forint, legmagasabb mértéke ötszázmillió forint, de legfeljebb a kereskedő által - a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben - elért nettó árbevétel tíz százaléka. Amennyiben az MGSZH megállapítja, hogy a kereskedő tisztességtelen forgalmazói magatartást tanúsít, termékpálya-felügyeleti bírságot szab ki, melynek legkisebb mértéke százezer forint, legmagasabb mértéke ötszázmillió forint, de legfeljebb a kereskedő által - a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben - elért nettó árbevétel tíz százaléka. A kereskedő által két éven belül ismételten tanúsított bármely tisztességtelen forgalmazói magatartás esetén a termékpálya-felügyeleti bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de legalább ötszázezer forint, legfeljebb kétmilliárd forint. A kereskedő által két éven belül ismételten tanúsított bármely tisztességtelen forgalmazói magatartás esetén a termékpálya-felügyeleti bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de legalább ötszázezer forint, legfeljebb kétmilliárd forint. A kereskedőnek jogsértésenként, jogcímenként van lehetősége kötelezettséget vállalnia. A kötelezettségvállalás esetén nincs általános jellegű teljesítési határidő, az adott esetre vonatkozóan kerül meghatározásra. A kereskedőnek jogsértésenként, jogcímenként van lehetősége kötelezettséget vállalnia. A kötelezettségvállalás esetén nincs általános jellegű teljesítési határidő, az adott esetre vonatkozóan kerül meghatározásra. A mezőgazdasági igazgatási szerv honlapján, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában, továbbá honlapján nyilvánosságra hozza a tisztességtelen forgalmazói magatartást tanúsító kereskedő nevét. A mezőgazdasági igazgatási szerv honlapján, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában, továbbá honlapján nyilvánosságra hozza a tisztességtelen forgalmazói magatartást tanúsító kereskedő nevét.

33 Hatósági eljárások: A hivatali eljárás beindulása történhet: Hivatalból: azaz bejelentés alapján lefolytatott vizsgálat során az MGSZH által tapasztaltak vagy egyéb módon az MGSZH tudomására jutott információk alapján Hivatalból: azaz bejelentés alapján lefolytatott vizsgálat során az MGSZH által tapasztaltak vagy egyéb módon az MGSZH tudomására jutott információk alapján Bejelentésre: azaz a közzétett formanyomtatványon és az elvárt minimális tartalommal, érdekelt fél által az MGSZH Elnökének megküldött beadvány alapján) Bejelentésre: azaz a közzétett formanyomtatványon és az elvárt minimális tartalommal, érdekelt fél által az MGSZH Elnökének megküldött beadvány alapján) Az MgSzH vizsgálata két vagy több személy vagy személyiség közötti üzleti kapcsolatra terjed ki.

34 Hatósági eljárások: Az MGSZH a kérelemre induló eljárásban a kérelemben megjelölt forgalmazói magatartást vizsgálja, míg a hivatalból indított eljárás az adott kereskedő által folytatott tevékenység teljes körű vizsgálatát is jelentheti; a bejelentés vizsgálata során tapasztalt további jogsértést hivatalból indított eljárás keretében külön ügyként vizsgálja; a bejelentés vizsgálata során tapasztalt további jogsértést hivatalból indított eljárás keretében külön ügyként vizsgálja; kapcsolódó vizsgálat keretében a beszállítónál is folytathat ellenőrzést; kapcsolódó vizsgálat keretében a beszállítónál is folytathat ellenőrzést; a személyes adatokat zártan kezeli; a személyes adatokat zártan kezeli; a bejelentésre indított eljárást jellemzően kötelezettségvállalási szankcióval zárja, a hivatalból indított eljárás keretében jellemzően a bírságolás szankcióját alkalmazza; a bejelentésre indított eljárást jellemzően kötelezettségvállalási szankcióval zárja, a hivatalból indított eljárás keretében jellemzően a bírságolás szankcióját alkalmazza; minősített (ismétlődő, nem együttműködő, kijátszó vagy széleskörű kedvezőtlen hatással járó, stb.) esetekben elsődlegesen a bírságolás szankcióját alkalmazza; minősített (ismétlődő, nem együttműködő, kijátszó vagy széleskörű kedvezőtlen hatással járó, stb.) esetekben elsődlegesen a bírságolás szankcióját alkalmazza; egy szerződés vagy szerződés elem semmisségének megállapítására nem illetékes, de vizsgálata során erre vonatkozóan ténymegállapítást tehet, közvetlen jogkövetkezmény nélkül. egy szerződés vagy szerződés elem semmisségének megállapítására nem illetékes, de vizsgálata során erre vonatkozóan ténymegállapítást tehet, közvetlen jogkövetkezmény nélkül.

35 MGSZH vizsgálati lépései 1. A személyi hatály megállapítása azzal, hogy ha legalább az egyik fél a Törvény hatálya alá tartozik - függetlenül attól, hogy melyik fél az -, akkor a vizsgálat lefolytatható. A személyi hatály teljes körű kivizsgálása érdekében a vizsgálat más érintett szereplőkre is kiterjeszthető; Az érintett feleknek a törvényi definícióba való besorolását az MGSZH - az önmeghatározásra vonatkozó esetleges nyilatkozatokat figyelmen kívül hagyva - saját maga határozza meg. 1. A személyi hatály megállapítása azzal, hogy ha legalább az egyik fél a Törvény hatálya alá tartozik - függetlenül attól, hogy melyik fél az -, akkor a vizsgálat lefolytatható. A személyi hatály teljes körű kivizsgálása érdekében a vizsgálat más érintett szereplőkre is kiterjeszthető; Az érintett feleknek a törvényi definícióba való besorolását az MGSZH - az önmeghatározásra vonatkozó esetleges nyilatkozatokat figyelmen kívül hagyva - saját maga határozza meg. 2. A tárgyi hatály megállapítása, miszerint a felek közötti üzleti kapcsolat: 2. A tárgyi hatály megállapítása, miszerint a felek közötti üzleti kapcsolat: Forgalmazói magatartást testesít-e meg vagy Forgalmazói magatartást testesít-e meg vagy Törvény, illetve hatóság által előírt kötelezettségre vonatkozik. Törvény, illetve hatóság által előírt kötelezettségre vonatkozik.

36 MGSZH vizsgálati lépései 3.Minősítés, miszerint 3.Minősítés, miszerint A tárgyi hatály alá eső magatartás tisztességtelen vagy nem tisztességtelen azzal, hogy a minősítéshez a magatartás előzményeit és a magatartásból eredő hatásokat (következményeket) is vizsgálja az MGSZH; A tárgyi hatály alá eső magatartás tisztességtelen vagy nem tisztességtelen azzal, hogy a minősítéshez a magatartás előzményeit és a magatartásból eredő hatásokat (következményeket) is vizsgálja az MGSZH; A kötelezettség elmulasztásra, megszegésre vagy teljesítésre került. A kötelezettség elmulasztásra, megszegésre vagy teljesítésre került. 4. Ténymegállapítás a ténymegállapítás véglegesítéséhez - amennyiben szükséges - az érintett felek véleménye előzetesen megkérhető, észrevételezhető; a ténymegállapítás véglegesítéséhez - amennyiben szükséges - az érintett felek véleménye előzetesen megkérhető, észrevételezhető; indokolt-e a vizsgálat kiterjesztése vagy új vizsgálat kezdeményezése az MGSZH -n belül vagy társhatóságoknál. indokolt-e a vizsgálat kiterjesztése vagy új vizsgálat kezdeményezése az MGSZH -n belül vagy társhatóságoknál.

37 MGSZH vizsgálati lépései 5. Szankció-megállapítás 5. Szankció-megállapítás 6. Tájékoztatás 6. Tájékoztatás az ügyfelek felé; az ügyfelek felé; nyilvános irányba; nyilvános irányba; eseti ügyek tapasztalatainak leszűrése, értékelése megosztása tekintetében eseti ügyek tapasztalatainak leszűrése, értékelése megosztása tekintetében 7. Visszaellenőrzés 7. Visszaellenőrzés a szankció teljesüléséről; a szankció teljesüléséről; a tisztességtelen forgalmazói magatartás megszűnéséről; a tisztességtelen forgalmazói magatartás megszűnéséről; a kötelezettség teljesítéséről. a kötelezettség teljesítéséről.

38 MGSZH végrehajtási elvei Az MgSzH a kérelemre induló eljárásban a kérelemben megjelölt forgalmazói magatartást vizsgálja, míg a hivatalból indított eljárás az adott kereskedő által folytatott tevékenység teljes körű vizsgálatát is jelentheti; a bejelentés vizsgálata során tapasztalt további jogsértést hivatalból indított eljárás keretében külön ügyként vizsgálja; a bejelentés vizsgálata során tapasztalt további jogsértést hivatalból indított eljárás keretében külön ügyként vizsgálja; kapcsolódó vizsgálat keretében a beszállítónál is folytathat ellenőrzést; kapcsolódó vizsgálat keretében a beszállítónál is folytathat ellenőrzést; a személyes adatokat zártan kezeli; a személyes adatokat zártan kezeli; a bejelentésre indított eljárást jellemzően kötelezettségvállalási szankcióval zárja, a hivatalból indított eljárás keretében jellemzően a bírságolás szankcióját alkalmazza; a bejelentésre indított eljárást jellemzően kötelezettségvállalási szankcióval zárja, a hivatalból indított eljárás keretében jellemzően a bírságolás szankcióját alkalmazza; minősített (ismétlődő, nem együttműködő, kijátszó vagy széleskörű kedvezőtlen hatással járó, stb.) esetekben elsődlegesen a bírságolás szankcióját alkalmazza; minősített (ismétlődő, nem együttműködő, kijátszó vagy széleskörű kedvezőtlen hatással járó, stb.) esetekben elsődlegesen a bírságolás szankcióját alkalmazza; egy szerződés vagy szerződés elem semmisségének megállapítására nem illetékes, de vizsgálata során erre vonatkozóan ténymegállapítást tehet, közvetlen jogkövetkezmény nélkül. egy szerződés vagy szerződés elem semmisségének megállapítására nem illetékes, de vizsgálata során erre vonatkozóan ténymegállapítást tehet, közvetlen jogkövetkezmény nélkül. Hatósági eljárásban megállapított jogkövetkezmény miatt a kereskedő által a beszállítóval szemben érvényesített egyoldalú és a beszállító számára hátrányos intézkedés a Törvény 8. § (2) bekezdés szerinti körülmények lényeges megváltozásának minősül.

39 MGSZH végrehajtási elvei Üzletszabályzat Az MgSzH az üzletszabályzatban foglaltakat a kereskedelmi szerződésben foglaltakkal együtt értelmezi. Az egyes szerződéses kondícióknak a kereskedelmi szerződésben is írásban meg kell jelenniük, amennyiben eltérnek az üzletszabályzatban rögzített, általános szerződési feltételnek minősülő tartalomtól, illetve, ha üzletszabályzat maximális értékben határozza meg az egyes díjak mértékét. Az MgSzH az üzletszabályzatban foglaltakat a kereskedelmi szerződésben foglaltakkal együtt értelmezi. Az egyes szerződéses kondícióknak a kereskedelmi szerződésben is írásban meg kell jelenniük, amennyiben eltérnek az üzletszabályzatban rögzített, általános szerződési feltételnek minősülő tartalomtól, illetve, ha üzletszabályzat maximális értékben határozza meg az egyes díjak mértékét. Az MgSzH az üzletszabályzat egyértelmű megfogalmazását várja el. Az MgSzH az üzletszabályzat egyértelmű megfogalmazását várja el. A felszámított díj költségarányosságát konkrét (bejelentésre vagy hivatalból indult) eljárás kapcsán vizsgálja az MgSzH. A felszámított díj költségarányosságát konkrét (bejelentésre vagy hivatalból indult) eljárás kapcsán vizsgálja az MgSzH.

40 MGSZH végrehajtási elvei Kötelezettségvállalás: A kereskedőnek jogsértésenként, jogcímenként van lehetősége kötelezettséget vállalnia. A kereskedőnek jogsértésenként, jogcímenként van lehetősége kötelezettséget vállalnia. A kötelezettségvállalás esetén nincs általános jellegű teljesítési határidő, az az adott esetre vonatkozóan kerül meghatározásra. A kötelezettségvállalás esetén nincs általános jellegű teljesítési határidő, az az adott esetre vonatkozóan kerül meghatározásra.

41 A Törvény egyes rendelkezései: Egyoldalúan előnyös feltételek előírása Az MgSzH eljárása során vizsgálja az egyoldalúan előnyös feltételek előírásának körülményeit. Egyoldalúan előnyös kockázatmegosztást eredményezőnek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely: a szerződés bármely feltételének értelmezésére a kereskedőt egyoldalúan jogosítja; a szerződés bármely feltételének értelmezésére a kereskedőt egyoldalúan jogosítja; kizárólagosan a kereskedőt jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e; kizárólagosan a kereskedőt jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e; a beszállítót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a kereskedő nem teljesíti a szerződést; a beszállítót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a kereskedő nem teljesíti a szerződést; lehetővé teszi, hogy a kereskedő a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a beszállító ugyanerre nem jogosult; lehetővé teszi, hogy a kereskedő a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a beszállító ugyanerre nem jogosult;

42 A Törvény egyes rendelkezései: Egyoldalúan előnyös feltételek előírása Az MgSzH eljárása során vizsgálja az egyoldalúan előnyös feltételek előírásának körülményeit. Egyoldalúan előnyös kockázatmegosztást eredményezőnek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely: kizárja, hogy a beszállító a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve, ha a szerződés megszűnésére szerződésszegés következtében kerül sor; kizárja, hogy a beszállító a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve, ha a szerződés megszűnésére szerződésszegés következtében kerül sor; kizárja vagy korlátozza a beszállító lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg; kizárja vagy korlátozza a beszállító lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg; lehetővé teszi, hogy a kereskedő tartozását más személy a beszállító hozzájárulása nélkül átvállalja, lehetővé teszi, hogy a kereskedő tartozását más személy a beszállító hozzájárulása nélkül átvállalja,

43 A Törvény egyes rendelkezései: Egyoldalúan előnyös feltételek előírása Az MgSzH eljárása során vizsgálja az egyoldalúan előnyös feltételek előírásának körülményeit. Egyoldalúan előnyös kockázatmegosztást eredményezőnek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely: kizárja vagy korlátozza a kereskedőnek az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét; kizárja vagy korlátozza a kereskedőnek az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét; kizárja vagy korlátozza a beszállító jogszabályon vagy a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, kivéve, ha azt egyben más, jogszabályban meghatározott vitarendezési móddal helyettesíti; kizárja vagy korlátozza a beszállító jogszabályon vagy a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, kivéve, ha azt egyben más, jogszabályban meghatározott vitarendezési móddal helyettesíti; a bizonyítási terhet a beszállító hátrányára változtatja meg. a bizonyítási terhet a beszállító hátrányára változtatja meg. a beszállító meghatározott magatartását szerződési nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának minősíti, ha a magatartás tanúsítására nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid; a beszállító meghatározott magatartását szerződési nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának minősíti, ha a magatartás tanúsítására nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid;

44 A Törvény egyes rendelkezései: Egyoldalúan előnyös feltételek előírása Az MgSzH eljárása során vizsgálja az egyoldalúan előnyös feltételek előírásának körülményeit. Egyoldalúan előnyös kockázatmegosztást eredményezőnek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely: a beszállító nyilatkozatának megtételére ésszerűtlen alaki követelményeket támaszt; a beszállító nyilatkozatának megtételére ésszerűtlen alaki követelményeket támaszt; lehetővé teszi, hogy a kereskedő a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét csökkentse, vagy lehetővé teszi, hogy a kereskedő a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a beszállító nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani; lehetővé teszi, hogy a kereskedő a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét csökkentse, vagy lehetővé teszi, hogy a kereskedő a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a beszállító nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani; a kereskedő teljesítését olyan feltételtől teszi függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag a kereskedő akaratán múlik; a kereskedő teljesítését olyan feltételtől teszi függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag a kereskedő akaratán múlik; a beszállítót túlzott mértékű pénzösszeg (kötbér) fizetésére kötelezi, ha a beszállító nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít. a beszállítót túlzott mértékű pénzösszeg (kötbér) fizetésére kötelezi, ha a beszállító nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít.

45 A Törvény egyes rendelkezései: Egyoldalú visszavásárlás Az egyoldalú visszavásárlás tilalmához kapcsolódóan rögzítendő, hogy a bizományosi szerződés kötése nem minősül tisztességtelen forgalmazói magatartásnak, amennyiben a jogviszony megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény bizományosi szerződésre vonatkozó feltételeinek

46 A Törvény egyes rendelkezései: költségek A kereskedő üzleti érdekeit szolgáló, tisztességtelennek minősülő - üzletlétesítéssel, üzemeltetéssel, működéssel összefüggő - költségeknek minősül például: boltnyitási hozzájárulás; boltnyitási hozzájárulás; rezsi, bér, stb.; rezsi, bér, stb.; EDI hozzájárulás (elektronikus adatcserére alkalmas számítógépes rendszer kiépítésével kapcsolatos költségek áthárítása), EDI hozzájárulás (elektronikus adatcserére alkalmas számítógépes rendszer kiépítésével kapcsolatos költségek áthárítása), logisztikai hozzájárulás; logisztikai hozzájárulás; a kereskedelmi működési költségek megváltása. a kereskedelmi működési költségek megváltása.

47 A Törvény egyes rendelkezései: Értékesítéssel összefüggő szolgáltatások Az egyes termékek kereskedelmi árrésének mértékét az MgSzH a Törvény előírásai alapján közvetlenül nem vizsgálja, a korábbi háttérkondíciók nettósítása önmagában nem törvénysértő. Ugyanakkor a korábbi "háttérkondíciós tömeg" árrésbe történő "áttétele" a Törvény szellemiségével nem összeegyeztethető, felmerülhet a Törvény megkerülésének szándéka. Az egyes termékek kereskedelmi árrésének mértékét az MgSzH a Törvény előírásai alapján közvetlenül nem vizsgálja, a korábbi háttérkondíciók nettósítása önmagában nem törvénysértő. Ugyanakkor a korábbi "háttérkondíciós tömeg" árrésbe történő "áttétele" a Törvény szellemiségével nem összeegyeztethető, felmerülhet a Törvény megkerülésének szándéka. A szolgáltatásért felszámított díjak arányosságát az adott szolgáltatás nyújtásának összes körülménye vizsgálatával (például marketingszolgáltatásnál a marketingtevékenység hatására létrejött többletforgalom, stb.), egyedileg kell értékelni. A vizsgálat kiinduló pontja az üzletszabályzat, alapelvei a polgári jogi szabályokon nyugszanak, megítélésénél figyelembe vehető APEH vagy más szakértői vélemény. A szolgáltatásért felszámított díjak arányosságát az adott szolgáltatás nyújtásának összes körülménye vizsgálatával (például marketingszolgáltatásnál a marketingtevékenység hatására létrejött többletforgalom, stb.), egyedileg kell értékelni. A vizsgálat kiinduló pontja az üzletszabályzat, alapelvei a polgári jogi szabályokon nyugszanak, megítélésénél figyelembe vehető APEH vagy más szakértői vélemény. A szolgáltatásért felszámított díjak esetében nincs előre meghatározott, az MgSzH által általánosan elfogadott költségarányos profitráta. A szolgáltatásért felszámított díjak esetében nincs előre meghatározott, az MgSzH által általánosan elfogadott költségarányos profitráta. Valós ellenszolgáltatást tartalmazó szolgáltatási díj előlegfizetése tisztességes magatartásnak minősül. Valós ellenszolgáltatást tartalmazó szolgáltatási díj előlegfizetése tisztességes magatartásnak minősül.

48 A Törvény egyes rendelkezései: Értékesítéssel összefüggő szolgáltatások Ténylegesen nem nyújtott szolgáltatásért felszámított díjnak - ezáltal tisztességtelennek - minősül különösen: a belistázási díj; a belistázási díj; a választéktartási díj (termék meghatározott szélességű választékának fenntartásáértfelszámított díj); a választéktartási díj (termék meghatározott szélességű választékának fenntartásáértfelszámított díj); az expanziós hozzájárulás; az expanziós hozzájárulás; az adminisztrációs költség; az adminisztrációs költség; születésnapi hozzájárulás; születésnapi hozzájárulás; családi nap rendezvény költségeihez való hozzájárulás; családi nap rendezvény költségeihez való hozzájárulás; együttműködési díj; együttműködési díj; társulási díj; társulási díj; METSPA bónusz; METSPA bónusz; Euro bónusz; Euro bónusz; ütemezett szállítás. ütemezett szállítás. Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, a pénzügyi garancia díj felszámítása, amennyiben azt a kereskedő maga nyújtja a beszállítónak.

49 A Törvény egyes rendelkezései: Értékesítéssel összefüggő szolgáltatások Tisztességesnek minősül: a választékbővítésért felszámított díj, amennyiben tényleges többletszolgáltatást jelent a beszállító részére. A többletszolgáltatás tényének kimutathatónak kell lennie a kereskedő és beszállító szerződéseiből. a választékbővítésért felszámított díj, amennyiben tényleges többletszolgáltatást jelent a beszállító részére. A többletszolgáltatás tényének kimutathatónak kell lennie a kereskedő és beszállító szerződéseiből. a termék kiemelt helyen való elhelyezéséért (gondolavég, stb.) díj, az IT díj, az árubemutató díj felszámítása, amennyiben az valós szolgáltatás és arányos díjazást számítanak fel érte. a termék kiemelt helyen való elhelyezéséért (gondolavég, stb.) díj, az IT díj, az árubemutató díj felszámítása, amennyiben az valós szolgáltatás és arányos díjazást számítanak fel érte. a marketing hozzájárulásnak átalánydíj formájában való felszámítása, amennyiben az valós szolgáltatás és arányos díjazást számítanak fel érte. A marketing átalánydíj alkalmazása mellett felszámított további marketing tevékenységekért díj felszámítása azonban már tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül. a marketing hozzájárulásnak átalánydíj formájában való felszámítása, amennyiben az valós szolgáltatás és arányos díjazást számítanak fel érte. A marketing átalánydíj alkalmazása mellett felszámított további marketing tevékenységekért díj felszámítása azonban már tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül.

50 A Törvény egyes rendelkezései: Értékesítéssel összefüggő szolgáltatások Tisztességesnek minősül: a hibás áruért kezelési díj felszámítása, amennyiben a hiba a beszállító érdekkörében merült fel és a díj arányos. a hibás áruért kezelési díj felszámítása, amennyiben a hiba a beszállító érdekkörében merült fel és a díj arányos. a termék bevizsgálási költségének beszállító és kereskedő közötti arányos megosztása azzal, hogy a hibásnak minősülő termék vizsgálatának költsége áthárítható a beszállítóra. a termék bevizsgálási költségének beszállító és kereskedő közötti arányos megosztása azzal, hogy a hibásnak minősülő termék vizsgálatának költsége áthárítható a beszállítóra. a piacszervezési díj (ügynöki díj) alkalmazása, amennyiben mögötte a kereskedő által nyújtott és arányos többletszolgáltatás van. a piacszervezési díj (ügynöki díj) alkalmazása, amennyiben mögötte a kereskedő által nyújtott és arányos többletszolgáltatás van.

51 A Törvény egyes rendelkezései: Bónuszok A progresszív bónusz alkalmazása tisztességes forgalmazói magatartásnak minősül, amennyiben reális többletteljesítmény áll mögötte a kereskedő részéről a beszállító felé. Ezért a progresszív bónusz fogalmával ellentétes, amennyiben a kereskedő indokolatlanul alacsony értékesítési célokat (volumen, érték) kíván az egyes bónuszsávok esetében meghatározni. A progresszív bónusz alkalmazása tisztességes forgalmazói magatartásnak minősül, amennyiben reális többletteljesítmény áll mögötte a kereskedő részéről a beszállító felé. Ezért a progresszív bónusz fogalmával ellentétes, amennyiben a kereskedő indokolatlanul alacsony értékesítési célokat (volumen, érték) kíván az egyes bónuszsávok esetében meghatározni. A fix bónusz - vagy bármilyen néven, azonos tartalommal bíró bónusz - mögött nincs forgalmi többletteljesítmény, alkalmazása egyértelműen tisztességtelen magatartás. A fix bónusz - vagy bármilyen néven, azonos tartalommal bíró bónusz - mögött nincs forgalmi többletteljesítmény, alkalmazása egyértelműen tisztességtelen magatartás. Az előlegfizetés - tekintettel a többletteljesítmény elvárására - bónusz jellegű kifizetésnél tisztességtelen. Az előlegfizetés - tekintettel a többletteljesítmény elvárására - bónusz jellegű kifizetésnél tisztességtelen. Ugyanazon forgalmi célhoz kötődő két vagy több bónusz elem, illetve díj kikötése tisztességtelen. Ugyanazon forgalmi célhoz kötődő két vagy több bónusz elem, illetve díj kikötése tisztességtelen.

52 A Törvény egyes rendelkezései: Akció A kereskedő és a beszállító által közösen indított akcióknál alapvető szempont, hogy a kereskedőnek a beszállítótól kapott engedményt át kell adnia a fogyasztónak, abból nála nem képződhet árrés. A beszállítói hozzájárulásnak mind időtartamában, mind mennyiségében meg kell egyeznie az engedménnyel. A kereskedő és a beszállító által közösen indított akcióknál alapvető szempont, hogy a kereskedőnek a beszállítótól kapott engedményt át kell adnia a fogyasztónak, abból nála nem képződhet árrés. A beszállítói hozzájárulásnak mind időtartamában, mind mennyiségében meg kell egyeznie az engedménnyel. Az akció időtartamaként csak egy, megszakítások nélküli folyamatos időszak értékelhető. Az akció időtartamaként csak egy, megszakítások nélküli folyamatos időszak értékelhető. Az MgSzH az akcióra történő beszállítás kezdetét, gyakoriságát, elhúzási lehetőségét, időtartamát és a mennyiséget együtt vizsgálja. Az MgSzH az akcióra történő beszállítás kezdetét, gyakoriságát, elhúzási lehetőségét, időtartamát és a mennyiséget együtt vizsgálja. Aggályos az akciós áron történő beszerzés és a teljes áras beszerzés keverése. Aggályos az akciós áron történő beszerzés és a teljes áras beszerzés keverése. A beszállító által akciós áron biztosított árumennyiség vonatkozásában az akciós időszak lejárta után a kereskedőnek el kell számolnia a beszállítóval, melynek során az akciós áron szállított, de nem értékesített árumennyiség vonatkozásában az akciós ár és a szerződött ár különbözetét a beszállító részére a kereskedőnek meg kell térítenie. A beszállító által akciós áron biztosított árumennyiség vonatkozásában az akciós időszak lejárta után a kereskedőnek el kell számolnia a beszállítóval, melynek során az akciós áron szállított, de nem értékesített árumennyiség vonatkozásában az akciós ár és a szerződött ár különbözetét a beszállító részére a kereskedőnek meg kell térítenie. A virtuális karton alapú akciók esetén az akciókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A virtuális karton alapú akciók esetén az akciókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az MgSzH a tartósan alacsony ár szerződésbeli kikötését az akciós értékesítéssel azonosan ítéli meg. Az MgSzH a tartósan alacsony ár szerződésbeli kikötését az akciós értékesítéssel azonosan ítéli meg.

53 A Törvény egyes rendelkezései: Fizetési határidő Az MgSzH az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény fizetési határidőre vonatkozó előírásaival összhangban kezeli a Törvényben lévő 30 napos fizetési határidőre vonatkozó előírást, a 20 napos számla kiállítási idő figyelembe vételével. Az MgSzH az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény fizetési határidőre vonatkozó előírásaival összhangban kezeli a Törvényben lévő 30 napos fizetési határidőre vonatkozó előírást, a 20 napos számla kiállítási idő figyelembe vételével. A 30 napos fizetési határidőt meghaladó késedelmes fizetések tolerálásához (türelmi idő biztosításával) a beszállító érvényesen nem járulhat hozzá. A 30 napos fizetési határidőt meghaladó késedelmes fizetések tolerálásához (türelmi idő biztosításával) a beszállító érvényesen nem járulhat hozzá. A folyamatos áruátvétel - így például a meghatározott mennyiség több ütemben történő átadása, adott esetben naponta meghatározott mértékben - esetén is vizsgálni kell a fizetési határidő betartását. A hatóság olyan vizsgálati módszert alkalmaz, melynek során a gyűjtőszámlák gyakorlata indokolt esetekben ésszerű fizetési ütemezéssel továbbra is fennmaradhat. A folyamatos áruátvétel - így például a meghatározott mennyiség több ütemben történő átadása, adott esetben naponta meghatározott mértékben - esetén is vizsgálni kell a fizetési határidő betartását. A hatóság olyan vizsgálati módszert alkalmaz, melynek során a gyűjtőszámlák gyakorlata indokolt esetekben ésszerű fizetési ütemezéssel továbbra is fennmaradhat. A fizetési határidő lejárta előtt történő számlakiegyenlítésért felszámított díj (skontó) tisztességtelen magatartásnak minősül. A fizetési határidő lejárta előtt történő számlakiegyenlítésért felszámított díj (skontó) tisztességtelen magatartásnak minősül.

54 A Törvény egyes rendelkezései: Hibás teljesítés : A termék hibás teljesítéséből eredő követelések polgári jogi igényként érvényesíthetőek. Hibás teljesítés : A termék hibás teljesítéséből eredő követelések polgári jogi igényként érvényesíthetőek. Termékrendeléssel kapcsolatos közlési határidő : Az ésszerű határidő megítélése egyedi esetben, az összes körülmény vizsgálatával történhet, a kialakult üzleti gyakorlat figyelembevételével Termékrendeléssel kapcsolatos közlési határidő : Az ésszerű határidő megítélése egyedi esetben, az összes körülmény vizsgálatával történhet, a kialakult üzleti gyakorlat figyelembevételével

55 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Az előadás anyaga letölthető a www.sutoipariegyesules.hu www.sutoipariegyesules.hu weboldal szakmai publikációk menüpontjáról