Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ÉS A KERESLET. A fogyasztó és a háztartás  Minden piaci ügylethez két fél: egy vevő és egy eladó szükséges.  Az eladók termelők.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ÉS A KERESLET. A fogyasztó és a háztartás  Minden piaci ügylethez két fél: egy vevő és egy eladó szükséges.  Az eladók termelők."— Előadás másolata:

1 FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ÉS A KERESLET

2 A fogyasztó és a háztartás  Minden piaci ügylethez két fél: egy vevő és egy eladó szükséges.  Az eladók termelők „teljesítményét”a vásárlók mérik azzal, hogy megveszik-e, s ha igen, mennyiért az általuk kínált terméket és szolgáltatást.  A vállalatok számára a fogyasztói kereslet egy olyan külső feltétel, melyet figyelemmel kell kísérni, formálni, módosítani igyekszik.  A vásárlók által megvett javak elköltött pénzösszeg a termelők bevételét képezi.

3 A fogyasztó és a háztartás  Az áruk és szolgáltatások piacán megjelenő szereplők: - egyén - háztartás - vállalat - állam - külföld A háztartások a gazdaságban betöltött szerepük alapján nem korlátozódik csak a fogyasztásra, hanem erőforrás tulajdonosként kínálatot is teremtenek. A háztartások is végeznek termelő tevékenységet, akár önellátó jelleggel vagy piaci eladásra, amellyel befolyásolhatják a piaci kínálatot és a keresletet is.

4 A fogyasztói döntés tényezői  A fogyasztói magatartás alapvető mozgatója a szükségletek kielégítése.

5 A termék jelentősége a fogyasztó szempontjából  Nehéz eldönteni, mikor miért kedvelnek egy dolgot a fogyasztók.  Ugyanaz a termékben különböző fogyasztók eltérő hasznos tulajdonságot feltételeznek, érzékelnek.  A fogyasztó a hasznos tulajdonságok alapján választja ki és vásárolja a terméket.  A fogyasztó döntésének egyik kiindulópontja a terméknek tulajdonított hasznosság.

6 Gyakran használjuk a köznapi életben az érték kifejezést. A termék fogyasztó szempontjából akkor értékesebb ha hasznosabb. fogyasztó a hasznosságuk alapján értékeli és hasonlítja össze a különböző termékeket. A fogyasztónak a termékre vonatkozó „értékítélete” a hasznossághoz kötődik, a fogyasztó a hasznosságuk alapján értékeli és hasonlítja össze a különböző termékeket. Ezt a hasznossági rangsort, amely az egyes fogyasztók egyéni ízlését ”preferenciáit” fejezi ki, a fogyasztó preferencia-rendszerének nevezzük.

7 A vállalat értékelési rendszere  A vállalat szempontjából a ráfordítás a lényeges, mely költséget jelent.  Számára az a fontos, hogy hogyan alakul a termék piaci ára az ő költségeihez képest.  A termelő szemében a termék értéke attól függ, hogy mekkora ráfordítással állítható elő, és hogy mennyire nyereséges, vagyis mekkora a piaci ár és a ráfordítás különbsége.

8 Összefoglalva:  A fogyasztó elsősorban hasznossága, hasznos tulajdonságai alapján értékeli a termékeket, a termelő viszont főként a ráfordítások alapján.  Mindkét szereplő egyaránt érzékeli ugyanazt a piaci árat, s mind a ketten figyelembe is veszik azt, amikor válogatnak a termékek között.

9 Nominális jövedelem  A nominális jövedelem a rendelkezésre álló, adott pénznemben kifejezett pénzeszközök számszerű értéke A nominális jövedelem és a termékek, szolgáltatások ára együttesen határozzák meg a megvásárolható javak halmazát, amit reáljövedelemnek nevezünk. A reáljövedelem és a nominális jövedelem eltérése különösen inflációs viszonyok között szembetűnő.

10 Vásárláskor a fogyasztó alapvetően két szempontot mérlegel: Az áru hasznos tulajdonságai mellett az árát is megnézi, és e kettőt összehasonlítva dönt a termék megvásárlásáról. Az ár ebben az esetben a jószág megvásárlásának költsége, amely mellé persze még egyéb költségek is járulhatnak (pl. sorbanállás, utazás stb.).

11 Racionális fogyasztó  Racionálisnak tekintjük azt a fogyasztót, aki döntéseiben az adott feltételek (reáljövedelem) mellett a lehető legjobb eredményre - maximális hasznosságra - törekszik, valamint választásaiban következetes.  Ezért ha ismerjük a fogyasztó preferencia- rendszerét és reáljövedelmét (azaz a korlátozó feltételeket), akkor ezek segítségével már következtethetünk az egyes termékek keresletének alakulására.

12 A teljes haszon - határhaszon - csökkenő határhaszon  A fogyasztói döntések egyik szempontja a hasznosság.  Hasznosságon értjük valamely jószág vagy szolgáltatás hasznos tulajdonságainak összességét, illetve azt a kielégülést, amelyet a fogyasztó az adott jószág vagy szolgáltatás elfogyasztásával nyer.

13 Összhaszon és határhaszon függvény Elfogyasztott tortaszelet (Q) (Q)Összhaszon(TU) Határhaszon (MU=  TU/  Q) = = = = = = = 0

14 Összhaszon, határhaszon függvények Csökkenő határhaszon elve: (Gossen I. törvénye): az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő

15 A teljes haszon és a határhaszon kapcsolata

16 Telítettségi pont: Egy jószág azon mennyisége, amelynél többet elfogyasztva az összhaszon már nem nő tovább. Határhaszon: Az a szám amely megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha egységnyivel növeli fogyasztását valamely jószágból. Csökkenő határhaszon: Csökkenő élvezetek elve A csökkenő határhaszon elve szerint az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő. (Gossen I.) Ezért nem lesz értéke annak a jószágnak amelyik korlátlanul áll rendelkezésre! (Szabad javak)

17 , , , , , A fogyasztó választása több termék esetén Egy ebéd költség és anyagigénye Egy ebéd költség és anyagigénye (Q= mennyiség, ktg= költség) --Összesen 100Liszt 260Lekvár 30Tojás 120Saláta 480Gomba 60Burgonya 1200 Sertéskaraj ktgQ Q Q Qktg.Q Ár Ft/kg Termék EDCBAEbédvariánsok

18 Az előnykiegyenlítődés elve: A fogyasztó mindaddig növelheti összhasznát fogyasztási szerkezetének átrendezésével, ameddig a nyert haszna meghaladja a feláldozott haszna mértékét. fogyasztási szerkezetének átrendezésével, ameddig a nyert haszna meghaladja a feláldozott haszna mértékét. ( Gossen I. törvénye ) A fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegység elköltésével nyerhető határhaszon bármely termékre vonatkozóan azonos. ( Gossen II. törvénye )

19 A fogyasztó egyéni kereslete Közömbösségi térkép közömbösségi térképnek közömbösségi görbének A fenti ábrát közömbösségi térképnek, míg az egyforma hasznosságú kombinációkat tartalmazó görbéket közömbösségi görbének nevezzük

20 A közömbösségi görbe fogalma  A közömbösségi görbe azon jószágkombinációk összességét jelöli, amelyek a hasznosság szempontjából egyenértékűek, azaz a fogyasztó számára közömbös, hogy melyiket szerzi meg

21 Közömbösségi térkép és a közömbösségi görbék jellemzői  A közömbösségi térkép „szintvonalai”, a közömbösségi görbék eltérő hasznosságot képviselnek, felfelé haladva (az origótól távolodva) nő a hasznosság.  Egy közömbösségi görbe azokat a különböző összetételű jószágkosarakat (alma-szőlő kombinációkat) köti össze, amelyek azonos hasznosságot jelentenek a fogyasztó számára.  Egy másik fogyasztó eltérő preferencia-rendszerét más alakú szintvonalakkal lehetne kifejezni.  A közömbösségi térkép alapján megállapíthatjuk, hogy lehetségesek olyan cserék, amelyek következtében úgy változik meg a fogyasztói kosár összetétele, hogy mellette a hasznosság változatlan marad (tehát ugyanazon a görbén maradunk)

22 A fogyasztó tehát hajlandó lehet egy jószág valamely mennyiségét feláldozni egy másik jószág valamely mennyiségéért akkor, ha közben ugyanolyan szinten tudja kielégíteni szükségleteit. A jószágok a fogyasztásban egymással helyettesíthetők, és a térképről számszerűen leolvashatók a helyettesítési arányai helyettesítési ráta A helyettesítési ráta megmutatja, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó helyettesíteni az egyik terméket a másikkal, azonos szükségletkielégítési színvonal mellett.

23 A költségvetési egyenes  A fogyasztót a választás során korlátozza a rendelkezésére álló pénzmennyiség nagysága, azaz bizonyos kombinációkat nem tud megvásárolni.  Ha ismerjük a rendelkezésre álló pénzmennyiséget ( I ), akkor meg tudjuk határozni az elérhető jószágkombinációkat is.

24 Költségvetési egyenes költségvetési egyenes A költségvetési egyenes azon jószágkosarak összessége a közömbösségi térképen, amelyeket a fogyasztó adott pénzjövedelemből megvásárolhat annak teljes elköltésével, rögzített piaci árak mellett.

25 Költségvetési egyenes  A közömbösségi térképen lehetnek olyan jószágkosarak is, amelyeket a fogyasztó nem tud megvenni, mert nincs rá pénze.  A költségvetési egyenes a fogyasztó által ténylegesen megvásárolható, megfizethető jószágkosarakat tartalmazza.  Mivel az egyenes felett elhelyezkedő kosarakat nem tudja megvenni, a költségvetési egyenes a fogyasztó döntésének korlátját fejezi ki.  Az egyenes meredeksége (abszolút értékben) pedig a két termék árarányát mutatja.  Az árarányoktól függ, hogy milyen arányban tudja a fogyasztó a két terméket egymásra cserélni.  A költségvetési egyenes segítségével meghatározhatjuk a közömbösségi térképen azokat a kosarakat, melyek közül választhatunk.

26  Ha a költségvetési egyenest és a közömbösségi görbéket egy koordináta rendszerben ábrázoljuk megkereshetjük azt a legnagyobb elérhető hasznosságot, amelyet a fogyasztó a jövedelméből elérhet, vagyis azt a legmagasabban fekvő közömbösségi görbét, melynek még van közös pontja a költségvetési egyenessel.  Így megkapjuk a fogyasztó számára legoptimálisabb jószágkosarat

27 Optimális választás  Akkor választ optimálisan a fogyasztó, ha jövedelmét úgy költi el, hogy az adott pénzösszegből elérhető legmagasabb közömbösségi görbén választ.  Az optimális választás az egyenes és a közömbösségi görbe érintési pontjához tartozó jószágkombináció. (Előző ábra A pont)

28 A B C alma szőlő Költségvetési egyenes Keresetnövekedés hatása A költségvetési egyenes párhuzamosan mozdul el felfelé az eredetivel. Árváltozás hatása pl. szőlő árának növekedése pl. szőlő árának növekedése A költségvetési egyenes dőlésének szöge változik. Kiindulási helyzet: közömbösségi görbék költségvetési egyenes Adott pénzből kevesebb szőlőt tudunk vásárolni.

29 A kereslet rugalmassága  A fogyasztó egyéni keresletének alakulásában lényeges szerepet játszik a fogyasztók nominál - és reáljövedelme, az áruk ára, illetve árarányának változása is.  Ha a vizsgált termék ára változik, akkor az a keresleti görbén való elmozdulást jelent, de ha valamilyen másik tényező, pl. a jövedelem, másik termék ára változik, akkor a keresleti görbe is változni fog.

30 A kereslet árrugalmassága  A kereslet árrugalmassága azt fejezi ki, hány százalékkal változik egy termékből keresett mennyiség, ha ára egy százalékkal változik.

31 A kereslet árrugalmasságát befolyásoló tényezők:  A jószág természeti, használati tulajdonságai (pl eltarthatóság, létszükségleti cikk) (pl eltarthatóság, létszükségleti cikk)  Helyettesítő termékek: annál rugalmasabb egy jószág kereslete, minél több termék elégíti ki ugyanazt a keresletet.  A helyettesítő termékek árának közelsége: annál nagyobb a kereslet árrugalmassága, minél közelebb van a helyettesítő termékek ára a vizsgált termékek árához.  A termék ára a fogyasztó jövedelméhez viszonyítva

32 A kereslet kereszt-árrugalmassága  Egy termék keresletének kereszt- árrugalmassága azt mutatja, hogy hány százalékkal változik a termék keresletének mennyisége, ha egy másik termék ára egy százalékkal változik.

33 A kereslet jövedelemrugalmassága  A kereslet jövedelemrugalmassága azt fejezi ki, hány százalékkal változik egy jószág kereslete a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változása következtében.

34 Köszönöm a figyelmet! A következő órán ebből a témakőrből dolgozat!


Letölteni ppt "FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ÉS A KERESLET. A fogyasztó és a háztartás  Minden piaci ügylethez két fél: egy vevő és egy eladó szükséges.  Az eladók termelők."

Hasonló előadás


Google Hirdetések