Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ VÁLTOZÁSAI 2016. Dr. Kecsmárik Viktor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ VÁLTOZÁSAI 2016. Dr. Kecsmárik Viktor."— Előadás másolata:

1 SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ VÁLTOZÁSAI Dr. Kecsmárik Viktor

2 Az adó mértéke, az adó alapja január 1-jétől a személyi jövedelemadó mértéke 15 százalékra csökken. A tartós befektetéshez és a vállalkozói adóalaphoz tartozó kedvező adómértékek nem változnak. Az adó mértékének változása miatt:  a nem pénzben megszerzett kamatjövedelem (65. § (1) bek. c) ),  a kamatkedvezményből származó jövedelem (72. § (2) bek.),  a nem pénzben megszerzett adóköteles nyeremény (tárgynyeremény) – 76. § (3) bek.,  az ellenértékérték nélkül vállalt tartási szerződés alapján a nem pénzben juttatott vagyoni érték (64/A. § (7) bek.) adóalapja a jövedelem 1,18-szorosa. Fontos! Az adóalap változása hatással van a százalékos EHO fizetési kötelezettségre.

3 Béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások esetén az adó alapja továbbra is a jövedelem 1,19-szerese marad! Kifizetőt terhelő adó:  A béren kívüli juttatások esetében (71. §): a jövedelem 1,19 szerese után 15 % szja-t és 14 % eho-t kell fizetni. SZÉP kártyára utalt összegek kivételével adott béren kívüli juttatások együttes összege az adóévben a 200 ezer forintot (éves keretösszeg) nem haladhatja meg. A rekreációs keretösszeg: 450 ezer forint.  Az egyes meghatározott juttatások: a jövedelem 1,19 szerese után 15 % szja és 27 % eho terheli.

4 Első házasok kedvezményével, családi kedvezménnyel kapcsolatos változások

5 Első házasok kedvezménye január 1-jétől az első házasok kedvezménye havi forint, ami az adóból továbbra is havi 5000 forint kedvezményt jelent. Az adóalapot csökkentő kedvezmény havi összegének növekedése az adókulcs csökkenésének a következménye. Az adóelőleg-nyilatkozatok esetében az első házasok kedvezményének érvényesítése során is alkalmazni kell: 12 százalékos különbözeti bírság van, hogyha jogalap nélkül kérte a kedvezmény érvényesítését és emiatt 10 ezer Ft-ot meghaladó befizetési különbözete keletkezik az év végén.

6 Családi kedvezmény 2016 A családi kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként:  Egy eltartott esetén forint,  Két eltartott esetén forint,  Három és minden további eltartott esetén forint. Egy, illetve 3 vagy annál több eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként továbbra is , illetve forinttal marad nagyobb jövedelem a családoknál, míg a két eltartottas családoknál az eddigi kedvezményezett eltartottankénti forint forintra emelkedik.

7 Családi kedvezmény 2017-től a két eltartottról gondoskodóknál 2017-től tovább emelkedik a két eltartott után járó, kedvezményezett eltartottankénti és jogosultsági hónaponként érvényesíthető családi kedvezmény:  2017-ben forintra (adóban forintra)  2018-ban forintra (adóban forintra)  2019-től forintra (adóban forintra) emelkedik a két eltartottas családok kedvezménye.

8 A családi járulékkedvezmény érvényesítése A családi járulékkedvezmény összege 2016-ban a személyi jövedelemadó csökkenése miatt az összevont adóalap terhére érvényesíteni nem tudott családi kedvezmény 15 százaléka lesz. Pl. A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és nyugdíjjárulék összege.

9 A családi járulékkedvezmény érvényesítése Ugyancsak az adókulcs változása miatt az év közben érvényesített családi járulékkedvezmény adóalap csökkentő kedvezményként történő meghatározásához az érvényesített járulékkedvezmény 667 százalékát kell kiszámítani. (2015-ben az „átváltási kulcs” 625 százalék volt).

10 Új jogosultak a családi kedvezmény érvényesítésére A családi kedvezmény érvényesítésére – többek között – az a magánszemély jogosult, aki családi pótlékra jogosult tól a családok támogatásáról szóló törvény családi pótlékra jogosultnak tekinti a szülővel együtt élő élettársat is akkor, ha az érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

11 Adatszolgáltatás az első házasok kedvezményéről (Art. 31. § (2) bek. 6a pont) Amennyiben a magánszemély az adóelőleg során érvényesíti, akkor a kifizetőnek a ´08-as bevallásban adatot kell szolgáltatnia: a házastárs nevéről, adóazonosító jeléről, arról, hogy csak egyikük érvényesíti a kedvezményt vagy egymás között megosztják azt. Adatot kell szolgáltatni a változás időpontjáról akkor, ha a magánszemély új nyilatkozatot ad a kifizetőnek.

12 Ingó értékesítésénél a megfizetés alól mentesített adó Nem keletkezik adókötelezettség – sem adófizetési, sem bevallási kötelezettség –, ha a magánszemély ingó értékesítéséből származó összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 200 ezer forintot. (megfizetés alól mentesített adó összeg 32 ezer forint volt) A változás következtében január 1-jétől nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 30 ezer forintot meg nem haladó részét, vagyis továbbra is a 200 ezer forintot meg nem haladó jövedelem „adómentes” marad.

13 Vadon gyűjtött termék, termény értékesítéséből származó jövedelem 58. § (10a) bek január 1-jétől egyszerűsödik a vadon gyűjtött termék, termény felvásárlónak történő értékesítéséből származó bevétel adóztatása. 1) Ha az értékesítő nem egyéni vállalkozóként vagy nem őstermelőként végzi a tevékenységet, akkor az adót a felvásárlónak kell megállapítania, levonnia a kifizetéskor. Az adó alapja a felvásárlási ár 25 százaléka. A levont adót a felvásárlónak kell magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bevallania és befizetnie. Az előzőeken túl más, közteherrel összefüggő kötelezettség nincs. A felvásárlásról két példányban vételi jegyet kell kiállítani, amelyen fel kell tüntetni az értékesítő nevét, adóazonosító jelét, ennek hiányában a természetes azonosítóit és a lakcímét. 2) Amennyiben az értékesítés nem felvásárló részére történik, a bevétel továbbra is a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele, és bevallásadási kötelezettség alá tartozik.

14 Magánszemélyek különadója A magánszemélyek különadója alkalmazásában saját jogú nyugellátásnak minősül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény alapján megállapított rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás. Ez a szabály azt jelenti, hogy amennyiben a jogviszony megszűnését követő napon rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás kerül megállapításra, akkor a magánszemélynek nem kell különadót fizetnie. A rendelkezést a december 31-étől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Nem képez különadó alapot a felmondási időre jutó juttatás, a végkielégítés egésze akkor, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony csoportos létszámcsökkentés miatt szűnik meg. Az újonnan beiktatott rendelkezést a január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell.

15 Adóbevallás a 2015-ös évről A 2015-ös évről szóló adóbevallási kötelezettségnek a magánszemély figyelemmel a törvényi feltételekre  adónyilatkozat;  egyszerűsített bevallás;  adóhatósági közreműködés nélküli bevallás;  munkáltatói adómegállapítás;  bevallási nyilatkozat útján tehet eleget.

16 Bevallási nyilatkozat  Ha egyidejűleg több munkáltatója van a magánszemélynek a nyilatkozattétel időpontjában, akkor a bevallási nyilatkozatot a választása szerinti egyik munkáltatónál teheti meg.  Ha a nyilatkozattételkor nincs munkáltatója, a bevallási nyilatkozatot (erre rendszeresített nyomtatványon – 15Ny31) az állami adóhatósághoz kell benyújtania.  Ha időközben új munkáltatója lett (például január 20-án), akkor az új munkáltató felé kell bevallási nyilatkozatot tenni.

17 Bevallási nyilatkozat feltételei (Szja 12/A. §) Az Szja tv. határozza meg azokat a körülményeket, melyek megléte esetén bevallási nyilatkozat tehető. 1. Az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett, kivéve ha a munkáltatótól:  tőkejövedelmet (kamat, osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem) szerzett,  önkéntes pénztári támogatói adományt írtak jóvá számláján,  egy millió forintot meghaladó ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet szerzett. 2. És (további feltételek):  tételes költségelszámolással költséget nem számol el a jövedelem- számítás során,  adóalap-kedvezményt, illetve adókedvezményt érvényesít vagy az adóelőleg megállapítása során nem érvényesített,  adójáról önkéntes pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot nem kíván tenni (1+1 százalékon kívül rendelkező nyilatkozatot nem adható)  más okból nem kötelezett adóbevallás benyújtására (13.§).

18 Adóbevallási nyilatkozat Nem zárja ki a bevallási nyilatkozat megtételét, ha a magánszemély:  jogszerűen tett nyilatkozatot a munkáltatójának az ekho alkalmazására;  egyszerűsített foglalkozásból származó jövedelmet szerzett;  a magánszemélyek különadója alá tartozó jövedelme volt az adóévben.

19 Fontos tudnivalók a bevallási nyilatkozathoz A nyilatkozattétel jogvesztő határideje az adóévet követő január 31-e. (Art. 26/A. §) Az adó megállapításáról az adóhatóság a magánszemélyt nem értesíti, kivéve akkor:  ha a munkáltató nem jól állapította meg az adót, adóelőleget, és ez a magánszemélynél különbözetet eredményez.  ha az adóhatóság megállapítja, hogy a magánszemély nem tehetett volna bevallási nyilatkozatot, erről az érintettet az adó megállapítása előtt értesíti. (pl. ha volt egy eseti megbízása) Sem az adómegállapítás, sem az utólagos megállapítás nem eredményez ellenőrzéssel lezárt időszakot, az a magánszemély önellenőrzési jogát nem érinti. Amennyiben a magánszemély nem tehetett volna bevallási nyilatkozatot, akkor önellenőrzést kell benyújtania, ennek hiányában az adóhatóság állapítja meg az adókülönbözetet. Ha a ’8-as bevallást érintő utólagos adómegállapításra, önellenőrzésre, javításra tekintettel az adó megállapítását követően a magánszemély adója változik, erről az adóhatóság határozattal értesíti a magánszemélyt.

20 Adóbevallás a 2016-os évről A 2016-os évről a magánszemély:  az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás,  az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallás,  munkáltatói adómegállapítás,  bevallási nyilatkozat útján tehet eleget a bevallásadási kötelezettségének. Az egyszerűsített bevallás és az adónyilatkozat megszűnik!

21 Adóbevallási tervezet  január 1-jétől hatályos  Nem előfeltétel a magánszemély külön nyilatkozata az adóhatóság felé!  Az adóév utolsó napján ügyfélkapuval, vagy külön erre a célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkező azon magánszemély részére, aki nem kért munkáltatói adómegállapítást vagy azt a munkáltató nem vállalta, illetőleg bevallási nyilatkozatot nem adott, adóbevallási tervezetet készít.  A bevallási tervezetet az adóhatóság az adóévet követő március 15. napjától (első ízben március 15-től) elektronikus úton küldi meg a magánszemélyeknek.  A tevékenységét folytató egyéni vállalkozónak, a mezőgazdasági őstermelőnek az adóhatóság nem készít bevallási tervezetet.

22 Adóbevallási tervezet A bevallási tervezetet a magánszemély kiegészítheti, kijavíthatja és az így „véglegezett” bevallást elektronikus úton fogadhatja el május 20-áig. Az elfogadással a magánszemély teljesíti az adóbevallási kötelezettségét. Az esetlegesen befizetendő adót május 20-áig kell megfizetni, a visszajáró adót az adóhatóság a bevallási tervezet elfogadásától számított 30 napon belül köteles kiutalni. Amennyiben május 20-áig a bevallási tervezetet a magánszemély nem fogadja el, akkor az adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallást köteles benyújtani.

23 A magánnyugdíj-pénztári tagok társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésével kapcsolatos módosítások A magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény (Mpt.) január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében a magánnyugdíjpénztár magánszemély tagja bármikor, időbeli megkötés nélkül kezdeményezheti visszalépését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (2010. évet követően csak két alkalommal, 2011-ben és 2012-ben volt biztosított ennek a lehetősége. Ezen kívül akkor, ha a pénztár végelszámolására, felszámolására került sor). A visszalépések kétféle módon kedvezményezhetők:  ha a magánszemély a visszalépő tagi kifizetés felvételét választja, azt esetében a jövedelem kiszámítása során bevételként nem kell figyelembe venni;  ha a magánszemély a visszalépő tagi kifizetés önkéntes nyugdíjpénztári számlán történő jóváírását választja, úgy a kifizetés 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 ezer forint összegű (az Szja tv. 44/A. §-ában biztosított adó-visszatérítésen felüli) plusz adó-visszatérítésről is rendelkezhetett.

24 Önkéntes nyugdíjpénztári nyilatkozat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén A pénztár igazolása alapján a magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépett magánszemély rendelkező nyilatkozatot tehet a visszalépés évéről szóló adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban az összevont adólapja adójának az adókedvezmények, valamint az önkéntes pénztári, a NYESZ-R, a nyugdíjbiztosítási szerződésre tett rendelkező nyilatkozat szerint átutalt összeg levonása után fennmaradó adó terhére a magánnyugdíjpénztár által az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt tagi kifizetés 20 százalékának, de legfeljebb 300 ezer forintnak a visszatérítéséről. Már a 2015-ös adóbevallásnál is alkalmazható. Az adóhatóságnak a visszatérítést annak az önkéntes nyugdíjpénztárnak a pénzforgalmi számlájára kell utalnia, amelyhez a tagi kifizetést a magánnyugdíjpénztár átutalta. A többi rendelkezési jogra vonatkozó szabályokat értelemszerűen ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban is alkalmazni kell.

25 A TBJ., SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ VÁLTOZÁSAI 2016

26 A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓBÓL ÉRVÉNYESÍTHETŐ ÚJ ADÓKEDVEZMÉNY július 1-jétől az egyes mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalókkal összefüggésben a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó terhére kedvezmény érvényesíthető.

27 Kedvezményezett munkakörök A január 1-jén hatályos FEOR-08 alapján - 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó foglalkozás (ilyen különösen a szántóföldinövény-termesztő, a bionövény-termesztő, a zöldségtermesztő, a szőlő-, gyümölcstermesztő, a dísznövény virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő, a gyógynövénytermesztő, a szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő, a baromfitartó és -tenyésztő, a méhész, a kisállattartó és - tenyésztő), 7333-ból a mezőgazdasági gép(motor) karbantartója, 8421 számmal jelölt mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője.

28 A kedvezményezett adóalap és a kedvezmény mértéke, érvényesítése A kedvezmény mértéke 14,5%, amelynek alapja a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint. A kedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt. Arányosítás csak részmunkaidős foglalkoztatás esetén van.

29 A kedvezmény korlátozása Abban az esetben, ha a kifizető a munkavállalót az adómegállapítási időszak egy részében nem vagy nem kizárólag mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan kedvezményt nem érvényesíthet. Azon hónapok tekintetében, amelyben a munkavállaló a 25. és 55. életévét betölti, a kedvezmény ugyancsak nem vehető igénybe

30 Példa A mezőgazdasági gépszerelő munkakörben dolgozó 35 éves munkavállaló befejezte egyetemi tanulmányait, így a munkáltató március 18-tól üzemvezetőnek kinevezte. Mivel a munkavállaló márciusban nem a hónap egészében dolgozott mezőgazdasági munkakörben, a kifizető e hó nap vonatkozásában nem jogosult ennek az adókedvezménynek az érvényesítésére.

31 Egészségügyi szolgáltatási járulék Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek köre nem változik. Ezen járulék fizetésére köteles:  a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó,  a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó  után a társas vállalkozás,  tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint  az a belföldi magánszemély, aki nem biztosított és egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7050 forintra (napi összege 235 forint) emelkedik.

32 BIZTOSÍTOTTAK BEJELENTÉSE – ’T1041 Art. 16. § (4) bek.: A munkáltató, kifizető által bejelentendő adatok köre bővül: a biztosított végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény neve és az okirat száma adatok. Az újonnan bejelentendő jogviszonyokra vonatkozik, az ún. „nyitott jogviszonyok” esetében nem kell pótlólag ezeket az adatokat közölni az adóhatóság felé. Foglalkoztatói jogutódlás esetén: jogutódnak bejelentést kell tennie. Biztosítási jogviszony megszűnése esetében: a képzettségre vonatkozó adatokat nem kell közölni.

33 A KISADÓZÓ BIZTOSÍTOTTI JOGÁLLÁSÁNAK BEJELENTÉSE A Tbj.-ben külön is rögzítésre kerül, hogy a kisadózóra vonatkozó bejelentést a Katv.-ben meghatározottak szerint kell teljesíti. A főállású kisadózóra vonatkozóan az Art. 16. § (4) bekezdése szerinti bejelentésre, így az e kötelezettség teljesítésére rendszeresített ’T1041-es adatlap benyújtására nincs szükség.

34 SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI

35 Új kötelezettek Az egyéb szervezet, akkor válik a szakképzési hozzájárulás alanyává, ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (T201TSZ, T201CSZ) bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást tanulószerződés keretében szervezett gyakorlati képzéssel teljesíti. Az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjától jön létre. Az egyéb szervezetnek fizetési kötelezettsége nem keletkezik! A bruttó kötelezettsége nulla forint. (2. § (5) bek.) Mindenképpen „visszaigénylősök” lesznek. Az Szht. 2. § (1) bekezdése kiegészül egy új alannyal: a szakképzésről szóló törvény 43. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott, tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató egyéb szervezettel.

36 Az egyéb szervezek csoportosítása 1. A köznevelési intézmények kivételével az egészségügy, az egészségügyi technika, a szociális, pedagógia, a képző és iparművészet, hang film és színháztechnika ágazatba tartozó valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések esetén a gyakorlati képzést szervező  a) költségvetési szervként működő intézmény,  b) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy,  c) b) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény.

37 Az egyéb szervezek csoportosítása 2. Az agrárágazatba sorolt szakképesítésben, szakképzésben az egyes miniszterek által fenntartott szakképző iskola az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a hal gazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésre történő felkészítés keretében részt vevő tanulója tekintetében, ha a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében vesz részt gyakorlati képzésben.

38 A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke (változatlan) A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka. Az alapnormatíva összege nem változik: Ft./fő/év.

39 Saját munkavállaló képzése Cégcsoportban teljesíthető a 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésére vonatkozó feltétel. A partner és kapcsolódó vállalkozások a saját munkavállalóik képzési költségeit elszámolhatják csökkentő tételként.

40 Új kiegészítő csökkentő tételek 2016-tól! A kiegészítő csökkentő tételeket csak a tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett érvényesítheti! (8. § (1a) bek.)

41 Az új kiegészítő csökkentő tételek  1. Beruházási kiegészítő csökkentő tétel  2. Oktatói kiegészítő csökkentő tétel  3. Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel

42 1. Beruházási kiegészítő csökkentő tétel Amennyiben kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre a gazdálkodó, az aktiválás évében vehető igénybe. Éves mértéke: tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagának és az alapnormatíva összege 1-10 főt foglalkoztató esetén 38 %-ának főt foglalkoztató esetén 18 %-ának 50 főnél többet foglalkoztató esetén 9 %-ának szorzata.

43 2. Oktatói kiegészítő csökkentő tétel Nem főtevékenységként gyakorlati képzést végző kis és középvállalkozások vehetik figyelembe kötelezettség csökkentő tételként. Mértéke: évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21%-a. Az előleg bevallásban is érvényesíthető.

44 Új fogalmak 1. Nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett:  az a hozzájárulásra kötelezett, amelynek az árbevétele a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után a 8. § szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének legalább 400%-a volt; 2. kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás, az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, az egyéni cég.

45 3. Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel Nem főtevékenységű gyakorlati képző, hozzájárulásra kötelezett, ha a gyakorlati képzést - a szakképzésről szóló törvényben meghatározott - kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzi, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók tekintetében. Mértéke: évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 25%-a.

46 Elszámolás Nem változott: Ha a gazdálkodó együttműködési megállapodás vagy gyakorlatigényes alapképzési szak keretében hallgatói munkaszerződés alapján folytat gyakorlati képzést, akkor továbbra is a bruttó kötelezettség mértékéig lehet az alapcsökkentő tételt elszámolni.

47 Visszaigénylés I. Ha a kötelezett tanulószerződés és/vagy duális képzés keretében hallgatói munkaszerződés alapján is folytat gyakorlati képzést, valamennyi gyakorlati képzéshez kapcsolódó alap és kiegészítő csökkentő tételnek a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összege a kis és középvállalkozások esetén teljes összegben figyelembe vehető a visszaigénylésnél.

48 Visszaigénylés II. Nem kis és középvállalkozások esetén a bruttó kötelezettséget meghaladó összeg, de legfeljebb a tanulószerződés és a duális képzéshez kapcsolódó alapcsökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylés során.

49 A visszaigénylés korlátozása A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés. A nonprofit gazdasági társaság hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés, ha az árbevétele nem éri el a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után az általa elszámolható éves alap és kiegészítő csökkentő tétel összegének 400%-át

50 Egyéb szervezetek kötelezettség csökkentése és visszaigénylése Az egyéb szervezetek a tanulószerződés alapján szervezett gyakorlati képzéssel összefüggésben az alapcsökkentő tételt és a beruházási kiegészítő csökkentő tételt érvényesíthetik és igényelhetik vissza. Kivétel: Az a hozzájárulásra kötelezett, amely az agrárpolitikáért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, az élelmiszeriparért felelős miniszter, a halgazdálkodásért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre történő felkészítés keretében végzett gyakorlati képzés szervezésével teljesítik a kötelezettségüket az alapnormatíva 100%-ával csökkenthetik bruttó kötelezettségük mértékét, azaz igényelhetik vissza.

51 Bevallási kötelezettség  hó előleg a tárgyhónapot követő hó 12- éig  12. hó elszámolás január 12-éig. Fontos! Az előleg bevallásban beruházási kiegészítő csökkentő tétel nem számolható el!

52 Köszönöm szépen a figyelmet!


Letölteni ppt "SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ VÁLTOZÁSAI 2016. Dr. Kecsmárik Viktor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések