Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

POLGÁRI JOGI ELŐADÁSOK SZEMÉLYEK JOGA 2011/2012-es tanév I. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "POLGÁRI JOGI ELŐADÁSOK SZEMÉLYEK JOGA 2011/2012-es tanév I. félév."— Előadás másolata:

1 POLGÁRI JOGI ELŐADÁSOK SZEMÉLYEK JOGA 2011/2012-es tanév I. félév

2 Az ember, mint személy Az ember mint jogalany Személyiségi jog (Személyiségvédelem) Jogi személyek SZEMÉLYEK JOGA

3 I. AZ EMBER MINT JOGALANY jogképességcselekvőképesség szülőgyámgondnok cselekvőképességet érintő gondnokság eseti gondnokügygondnok

4  Személy: a polgári jogi jogképességgel és jogalanyisággal felruházott természetes és jogi személy.  Személyiség: a személyek azon értéke, mely a polgári jogi személyiségvédelem tárgya.  Jogalanyiság: absztrakt képesség a polgári jogban, amely azt fejezi ki, hogy valaki személyként polgári jogviszony alanya lehet.  Jogképesség: az embernek és a jogi személynek azon képessége, hogy polgári jogviszony alanya lehet, azaz jogai és kötelezettségei lehetnek. AZ EMBER MINT SZEMÉLY

5  Cselekvőképesség: az embernek az a képessége, amelynek alapján a saját akarat-elhatározásából, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.  Szerzőképesség: a személy konkrét képességét fejezi ki arra, hogy meghatározott alanyi jogokat szerezhessen, illetőleg kötelezettségeket vállaljon.  Belátási képesség: az ember elmebeli állapota olyan, képes felfogni tettének (lehetséges) következményeit, annak társadalmi megítélését, és képes az ennek megfelelő magatartásra.  Vétőképesség: az ember, mint személy szellemi fejlettsége olyan szinten van, hogy az általa okozott kárért a belátási képessége alapján felelőssé tehető.

6 I/1. JOGKÉPESSÉG (Ptk.: §§; §§)  Az ember jogképessége a magyar jogban általános, egyenlő és feltétlen: –általános: minden élő ember jogképes a születéstől a halálig; –feltétlen: a jogképesség feltételhez nem köthető; –egyenlő: a jogképesség terjedelme szerint nem lehet különbség az emberek között ( életkorra, nemre, fajra, nemzetiségre, felekezethez tartozásra tekintet nélkül).  A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis! (Ptk. 8. § (3) bekezdés)

7 A JOGKÉPESSÉG KEZDETE (Ptk §§ )  Az ember – ha élve születik – fogamzásának időpontjától jogképes. Méhmagzat: a születéstől visszafelé számított háromszáz napon belül jogképes (az időpont megdönthető vélelem), függő jogi helyzet (váromány, abortusz-legalizáció), gondnokrendelés a méhmagzat részére. A még meg sem fogant születendő ember nem lehet jogalany. (Pl.: örökösnevezés)

8 A JOGKÉPESSÉG MEGSZŰNÉSE (Ptk §§)  A jogképesség a halállal (kivételesen holtnak nyilvánítással) szűnik meg.  A halál időpontja a jogutódlás, öröklés szempontjából bír jelentősséggel.  (Orvosi /szakértői/ vélemény alapján kerül megállapításra.)  Holtnak nyilvánítás és halál tényének bírói megállapítása

9 HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS ÉS HALÁL TÉNYÉNEK BÍRÓI MEGÁLLAPÍTÁSA  Holtnak nyilvánítási eljárás eredményeképpen holtnak lehet nyilvánítani azt az eltűnt személy, - akinek az eltűnésétől számított öt év eltelt anélkül, hogy - életben létére utaló bármilyen adat ismeretes volna.  Halál tényének bírói megállapítására akkor kerülhet sor, ha mind a halál ténye, mind ideje mint tény bizonyíthatóak, de arról közokirati bizonyítás nem áll rendelkezésre. (PK 1. )  Halál napjának megállapítása: –a körülmények mérlegelésével történik, ( vagy ha ez nem vezet eredményre) –a halál napja az eltűnést követő hónap 15. napja.  A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig holtnak kell tekinteni (megdönthető vélelem).

10 1.Az eltűnt személy korábban vagy később tűnt el => a bíróság határozatát módosítja (ha az egyéb feltételek változatlanok). 2.Az eltűnt személy később tűnt el és a feltételek egyébként sem állnak fenn => a bíróság a határozatát hatályon kívül helyezi. 3.Az eltűntnek nyilvánított személy előkerül => a bíróság határozata hatálytalanná válik, külön jogcselekmény nélkül is. A 2. és a 3. esetben a már beállt jogkövetkezmények semmisek, kivéve: -volt házastárs újabb jóhiszemű házassága érvényes, -ha harmadik jóhiszemű személy jogát érinti a határozat hatálytalanná válása, akkor a semmissé nyilvánítás csak per útján lehetséges. A JOGI TÉNYEK VÁLTOZÁSAINAK KÖVETKEZMÉNYEI

11 I/2. CSELEKVŐKÉPESSÉG I. KISKORÚSÁG MIATT Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki 14. életévét betöltötte (14 – 18 év közötti) kivéve  ha cselekvőképtelen vagy  ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a bíróság a házasságot cselekvőképesség hiánya miatt vagy a szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek. Korlátozottan cselekvőképesek (Ptk. 12/A., 14.§)

12 II. GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉS MIATT Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal helyezett gondnokság alá. A bíróság gondnokság alá helyezi azt a nagykorú személyt, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége  általános jelleggel, vagy  egyes ügycsoportok vonatkozásában (RÉSZLEGES KORLÁTOZOTTSÁG)  tartósan vagy időszakonként visszatérően,  nagymértékben csökkent. Ennek oka lehet: pszichés állapot, szellemi fogyatkozás vagy szenvedélybetegség. Korlátozottan cselekvőképesek (Ptk. 12/A., 14.§) CSELEKVŐKÉPESSÉG

13 Részleges korlátozottság november 1.-től lehetséges, hogy a bíróság a beszámítási képesség korlátozottsága esetén csak bizonyos, a Ptk. 14.§ (6) bekezdésében (nem taxatív módon!) felsorolt ügycsoportok vonatkozásában korlátozza a gondnokság alá helyezett teljes cselekvőképességét. Pl.: tb., szociális, munka-nélküli ellátás igénylése; ingó, ingatlan vagyonnal való rendelkezési jog; egyes családjogi nyilatkozatok megtétele; örökösödési ügyek. CSELEKVŐKÉPESSÉG A gondnokság alá helyezési eljárást kérheti: házastárs, egyeneságbeli rokon, testvér, gyámhatóság s az ügyész.

14 KÖTELEZŐ FELÜLVIZSGÁLAT GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉS ESETÉN  a bíróságnak a gondnokság alá helyező határozatában rendelkeznie kell a felülvizsgálat időpontjáról. (nem lehet később, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 év.)  az eljárást a gyámhatóság indítja meg.  A kérelem irányulhat –a gondnokság alá helyezés megszűntetésére, –hatályban való fenntartására, –CSK  KCSK, KCSK  CSK gondnoksággá változtatására, –a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható jogkörök módosítására. (Ptk. 14/A. §)

15 1. KISKORÚSÁG MIATT Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 14. életévét nem töltötte be. (Ptk. 12/B. § (1) bekezdés) 2. CSELEKVŐKÉPTELEN ÁLLAPOT (Ptk. 17. §) Aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan vagy a jognyilatkozat megtételekor átmenetileg teljesen hiányzik. Főszabály: A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis. Kivétel: nem lehet semmisnek tekinteni, ha a tartalmából és a körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetében is indokolt lett volna.  alkivétel: végrendelet-végintézkedés: mindig semmis! CSELEKVŐKÉPTELENEK

16 Nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. (Ptk. 15.§ (1) bekezdés) Kiskorú, aki 14. életévét betöltötte, de akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Hatálya: a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik. (Ptk. 12/B. § (2) bekezdés) (  1. csoport) I/3.GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉS

17 Lényegében megegyeznek a KCSK gondnokság alá helyezés szabályaival. Eltérések: 1. Kit helyez a bíróság gondnokság alá? Azt a nagykorú személyt, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan teljes mértékben hiányzik Oka: pszichés állapot vagy szellemi fogyatkozás. 2. Nem szükséges kötelező felülvizsgálat, ha az érintett személy belátási képességének hiánya véglegesnek tekinthető.(ig.ügyi orvos-szakértői vélemény alapján) GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

18 KORLÁTOZOTTAN CSELEKVŐKÉPESEK NYILATKOZATAI 1. Főszabály: a nyilatkozat érvényességéhez a törvényes képviselő/ gondnok beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. DE: Ha a korlátozottan cselekvőképes (kiskorú vagy nagykorú) utólag cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatai érvényességéről. (Ptk. 12/A. § (2)-(5) bekezdés)

19 1) jogszabály által feljogosított, személyes jellegű nyilatkozatok; 2) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; 3) rendelkezik munkával szerzett keresményével, ennek erejéig kötelezettséget is vállalhat (gondnokság alá helyezett nagykorú KCSK ennek csak 50%-ával!); 4) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; 5) A gondnokolt(!) minden olyan ügyben érvényesen tehet jognyilatkozatot, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozta. KORLÁTOZOTTAN CSELEKVŐKÉPESEK ÁLTAL ÖNÁLLÓAN TEHETŐ JOGNYILATKOZATOK (Ptk. 12/A. § (2)-(5) bekezdés)

20 2.a. Törvényes képviselő:  a KCSK kiskorúnak ígért vagy adott ajándékot a gyámhatóság jóváhagyásával visszautasíthatja.  a KCSK kiskorú nevében is tehet jognyilatkozatokat,kivéve: –ahol jogszabály a kk. saját nyilatkozatát írja elő (pl. közvégrendelet); –ami a munkával megszerzett keresményére vonatkozik. 2.b. Gondnok önálló eljárása: –A KCSK gondnokolt helyett és nevében általános jelleggel eljárhat, HA az közokiratban feljogosítja erre. Kivétel: önállóan tehető jognyilatkozatok esetei. –Azonnali intézkedést igénylő esetben felhatalmazás nélkül is eljárhat. TOVÁBBI NYILATKOZATOK

21 CSELEKVŐKÉPTELENEK JOGNYILATKOZATAI 1. Főszabály: A cselekvőképtelen jognyilatkozata semmis, nevében a törvényes képviselő/gondnok jár el. (Ptk. 12/C.§ (1), 15/A.§ (1) bekezdések) 2. Kivétel: Csekély jelentőségű, a mindennapi életben tömegesen előforduló, különösebb megfontolást nem igénylő szerződések. (Ptk. 12/C.§(2) bekezdés, 15/A.§) Illetve: Ha a gondnokolt képes a vélemény-nyilvánításra, akkor kívánságát és kéréseit a gondnok köteles meghallgatni és figyelembe venni. (e rendelkezés folyamatos megszegése az elmozdításához vezethet)

22 KORLÁTOZOTTAN CSELEKVŐKÉPES ÉS CSELEKVŐKÉPTELENEK JOGNYILATKOZATAI Gyámhatóság jóváhagyásával érvényes jognyilatkozatok (Ptk /B.§, 16.§) 1. A kiskorút/gondnokoltat megillető tartásról való lemondásra (gondnokolt esetén a tartással kapcsolatos bármely jognyilatkozat); 2. a kiskorút/gondnokoltat örökösödési jogviszony alapján megillető jogokra és kötelezettségekre, kiskorú esetén még külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására vonatkozó nyilatkozat. KÖZÖS SZABÁLYOK

23 KORLÁTOZOTTAN CSELEKVŐKÉPES ÉS CSELEKVŐKÉPTELENEK JOGNYILATKOZATAI KÖZÖS SZABÁLYOK 3. ingatlan tulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik. Kivétel: az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerülhet sor haszonélvezet alapítására; 4. a beszolgáltatott vagyonára (külön jogszabály alapján); 5. olyan egyéb vagyontárgyára ill. vagyoni értékű jogára vonatkozik, amelynek értéke meghaladja a külön jogszabályban meghatározott összeget.

24  Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozatok érvényességéhez (Ptk. 13.§ (2), 16.§ (3) bekezdések);  Részleges korlátozottság esete: korlátozott ügy-csoportokon kívüli nyilatkozatok. (Ptk. 14.§ (6) bekezdés) NEM SZÜKSÉGES A GYÁMHATÓSÁG JÓVÁHAGYÁSA

25 A GYÁMHATÓSÁG HOZZÁJÁRULÁSA (KIVÉTELESEN, INDOKOLT ESETBEN) 1. A gondnokság alá helyezett(!) személy leszármazójának önálló háztartás alapításához, fenntartásához ill. más létfontosságú célja eléréséhez a gondnokolt vagyonának terhére. De!: a támogatás mértéke nem haladhatja meg a leszármazó kötelesrészének mértékét. CSK: a gondnok; KCSK: gondnok és gondnokolt közös kérelmére. 2. a gondnokolt általi ajándékozáshoz vagy jogokról ellenérték nélküli lemondáshoz ill. közcélra felajánláshoz, ha a jogügylet a gondnokolt megélhetését nem veszélyezteti. (Ptk. 16.§ (2) bekezdés)

26 A gyámhatóság jóváhagyásával sem tehetők érvényesen olyan nyilatkozatok, amellyel a kiskorú 1.ajándékoz, 2.idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy 3.jogokról ellenérték nélkül lemond. Kivétel: –munkával szerzett keresményével szabadon rendelkezik; –szokásos mértékű ajándék. A GYÁMHATÓSÁG JÓVÁHAGYÁSÁVAL SEM ÉRVÉNYES NYILATKOZATOK (Ptk. 13/A.§ (1) bekezdés)

27 ÜGYEINEK VITELÉBEN AKADÁLYOZOTT SZEMÉLY KÉPVISELETE  Ügyeinek vitelében akadályozott személy részére a gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel ki.  Ezen belül két kiemelt példálózó esete: ismeretlen helyen tartózkodik, a visszatérésben gátolva van.  Különbség a csk. kizáró ill. korlátozó gondnoksághoz képest: –nem érinti a cselekvőképességet, –a gyámhatóság rendeli ki.  A távollevő gondnoka: –kezeli a gondnokolt vagyonát, –ellátja a külön jogszabály által reá bízott feladatokat; –a távollevő gondnoka ezenfelül megtehet minden olyan intézkedést, amely a gondnokoltat károsodástól óvja meg. (Ptk.: 224. § / a képviselet körében)

28 ESETI GONDNOKSÁG A gyámhivatal eseti gondnokot rendel ki, a)ha bár van törvényes képviselő (a szülő, a gyám, vagy a gondnok) de az jogszabály vagy a gyámhivatal rendelkezése vagy érdekellentét folytán nem járhat el. továbbá: b) ha sürgősen kell intézkedni és a teljes cselekvő-képességgel nem rendelkező személynek nincs törvényes képviselője, vagy személye nem állapítható meg. c) ha az ismeretlen, a távollevő vagy ügyeinek vitelében akadályozott személy érdeke megkívánja. (Párhuzam az ügyeinek vitelében akadályozott személy gondnokával, DE: az eseti gondnok nem általános vagyonkezelő!!!) (Ptk.: 225. § / a képviselet körében)

29 II. JOGI SZEMÉLYEK  Bevezetés: –A jogi személyre vonatkozó elméletek –Jogi személy fogalma és legfontosabb ismérvei –Jogi személy létrehozása, megszűnése –Szervezeti egység jogalanyisága  Egyes jogi személyek –Jogi személyiségű non-profit szervezetek –Gazdasági célú jogi személyek –Megszűnt (megszűnő) jogi személyek –Jogi személyiség nélküli társas „vállalkozások”

30 A.Realitás – elméletek: A jogi személyek is valós „dolgok”, az emberhez hasonló organizmusok. Alcsoportok:  Gierke → össz-személyiség elmélete  Zittelmann → Az akarat realitása a jogalanyiság hordozója.  Binder → erkölcsi realitás  Saleilles → jogi organizáció B. Fikciós elméletek: A jogi személy a jog által fikcióval megalkotott jogalany. (Nincs mögötte realitás.) Alcsoportok:  Savigny és Puchta  Unger és Austin → fikciós elméletek bomlása A JOGI SZEMÉLY ELMÉLETEK

31 C. A jogi személy konstrukcióját tagadó elméletek: Jogi személy jogai és kötelezettségei = az egyes emberek jogai és kötelezettségei. Alcsoportok:  Windscheid → alanytalan jog kategóriája  Brinz → célvagyon elmélet  Szászy-Schwarcz Gusztáv → természetes személyek esetében is felesleges a jogalanyiság kategóriája  Kelsen → alanyi jog tagadása  jogalanyiság tagadása A JOGI SZEMÉLY ELMÉLETEK

32 A jogi személy: olyan szervezet, amelynek polgári jogi alanyi jogai és kötelezettségei lehetnek. (jogalanyiság) A magyar jogban a jogi személyek jogalanyiságának alapja az állami elismertség: – Ez (bírósági, cégbírósági, pénzügyminiszteri) nyilvántartásba vétellel történik meg, amely konstitutív hatályú. – Jogi személyt törvény is létrehozhat: pl.: tb. alapok, köztestületek. A JOGI SZEMÉLY FOGALMA

33  meghatározott cél;  alapítótól (alapítóktól) való függetlenedés;  a (gazdasági) forgalomban történő megjelenés;  tartós működés;  állandó szervezet, ügyintéző és képviseleti szervek;  tagjai vagyonától elkülönített vagyon, és azon alapuló felelősség;  a jogi személy a természetes személyhez hasonlóan abszolút jogképességgel rendelkezik. A JOGI SZEMÉLY LEGFONTOSABB ISMÉRVEI

34 Létrehozhatja: alapító okirat; alapító határozat; jogszabály Mechanizmusa: 1.alapító /tagok/ akaratnyilvánítása 2.jogi személy működési feltételeinek biztosítása 3.nyilvántartásba vétel Alapító akaratnyilatkozat tartalmi követelményei: a jogi személy - neve; - székhelye; - tevékenysége; - célja; - képviselője (aláírásra való jogosultság) További gyakori elemek:  tagok megjelölése  induló vagyon  szervezete A JOGI SZEMÉLY LÉTREJÖTTE

35  székhely  szervezet megalakítása, képviselő megválasztása: ügydöntő, ügyintéző szervek képviselő szervek, képviseleti jog (szervezeti képviselet) fiókképviselet, vélelmezett képviselet  nyilvántartásba vétel: konstitutív hatályú MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK Jogi személy megszűnése jogutód nélkül jogutódlással  működéshez szükséges vagyon biztosítása (vagyoni felelősség)

36 Szervezeti egység általában nem önálló jogi személy, de a jogi személy létrehozásakor rendelkezhetnek így. Jogszabály felhatalmazza: köztestületet, társadalmi szervezetet, alapítványt, hogy jogi személyiségű szervezeti egységet hozzon létre → MÁSODLAGOS JOGI SZEMÉLYEK! JOGI SZEMÉLY SZERVEZETI EGYSÉGÉNEK JOGALANYISÁGA

37 EGYES JOGI SZEMÉLYEK Csoportosítási szempontok: 1.gazdálkodó szervezetek – non-profit szervezetek 2.közjogi – magánjogi 3.vagyonegyesítő – személyegyesítő (vagyonegyesítő – vagyonelkülönítő) 4.közvetlen felelősség – közvetett felelősség 5.Ptk.-n belüli – és azon kívüli jogi személyek

38 JOGI SZEMÉLYISÉGŰ NON-PROFIT SZERVEZETEK Nonprofit jelleg = egyáltalán nem végeznek gazdálkodási tevékenységet, helyesebben nem ez az elsődleges céljuk.  állam  költségvetési szervek  egyesületek  alapítványok  köztestületek  politikai pártok  egyházak  nonprofit működésű gazdasági társaságok.

39 AZ ÁLLAM  Az állam - mint a vagyoni jogviszonyok alanya - jogi személy, immunitást nem élvez.  A pénzügyminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja, vagy más állami szervre ruházhatja Át.  Az állam felelőssége: A kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint a jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettség az államot költségvetési fedezet hiányában vagy az e célra biztosított költségvetési fedezetet meghaladó mértékben is terheli. (Ptk. 28.§)

40 AZ ÖNKORMÁNYZAT  Jogi személyek az önkormányzati szervezetek, jogi személyiséggel rendelkezik a polgármesteri hivatal is.  Az önkormányzat törvényes képviselője a polgármester.  Az önkormányzat vagyona, gazdálkodása és felelőssége –Az önkormányzat törzsvagyonnal és vállalkozói vagyonnal rendelkezik. Az önkormányzati törzsvagyon forgalomképtelen, vagy pedig korlátozottan forgalomképes vagyonból áll, amely önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. –bevételeivel önállóan gazdálkodik –saját felelősségére vállalkozhat; ez a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti, –gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

41 KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS INTÉZMÉNYEIK  A költségvetési szervek és intézményeik főként közjogi jogalanyok, amelyek feladata állami-önkormányzati ellátási kötelezettségek teljesítése.  Költségvetési szerv –a központi költségvetési szerv [Országgyűlés, minisztériumok, önálló gazdálkodású szervezetek (pl. Magyar Államkincstár)]; –a helyi önkormányzati költségvetési szerv, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv; –a társadalombiztosítási költségvetési szerv; –az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv; –a köztestületi költségvetési szerv.  A költségvetési szervek jogszabály rendelkezése alapján vagy az Államháztartási Hivatal által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel – az alapító szerv alapító okirata alapján - jön létre.

42 AZ EGYESÜLET Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy (Ptk. 61.§). 1.Fogalmi elemei  Önkéntesség  Önkormányzatiság  meghatározott cél  nyilvántartott tagság

43 2.Az egyesület létrejötte Minimális feltétel: hogy az alapító tagok (min. 10 ember) elhatározzák és kinyilvánítsák az egyesület megalakítását, megállapítsák a működés alapjául szolgáló alapszabályt, illetve megválasszák az egyesület ügyintéző és képviseleti szerveit. A megyei bíróság nyilvántartásba veszi. Az egyesület meghatározott szervezeti egysége is rendelkezhet önálló jogi személyiséggel → alapszabály! 3.Az egyesület szervezete, tagsági jogok Legfőbb szerve a közgyűlés ill. küldöttgyűlés, amely a tagok összességéből, vagy – nagyobb létszámú egyesület esetén – a tagok által választott személyekből álló testület. AZ EGYESÜLET

44 A tagok az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A tagok jogaikat illetőleg kötelezettségeiket csak személyesen gyakorolhatják 4.Egyesület működése, gazdálkodása Az egyesületek működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. Az egyesület vagyonával gazdálkodik, éves költségvetés alapján működik. Az egyesület az őt terhelő kötelezettségekért a saját vagyonával felel. AZ EGYESÜLET

45 5.Az egyesület megszűnése a) az egyesület legfelsőbb szervének döntése alapján: –más egyesülettel való egyesüléssel, –feloszlással, –szétválással. a) bírósági határozat alapján: –feloszlatással, –megszűnésének megállapításával. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, amit a későbbiekben közérdekű célra kell fordítani és a nyilvánosságot erről tájékoztatni kell. AZ EGYESÜLET

46 A KÖZTESTÜLETEK A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot ellátó jogi személy.  A közfeladat ellátásához szükséges közhatalmi jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti.  A gazdasági kamarák lehetnek: kereskedelmi- és iparkamarák, valamint agrárkamarák. Másfajta gazdasági kamara nem hozható létre. A gazdasági kamarai tagság a hatályos jogszabályok szerint nem kötelező.  A szakmai kamarák az egyes foglalkozási ágakhoz kapcsolódnak és a működési előfeltételeket előíró, kötelező kamarai tagságot megállapító törvények vonatkoznak rájuk.  Magyar Tudományos Akadémia, hegyközségek

47 ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRAK Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár meghatározott nyugdíjszolgáltatás nyújtása, önsegélyező tevékenység vagy az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása céljából alapítható.  Kizárólag természetes személyek alapíthatják. Az alapításhoz legalább 15 alapító tag szükséges.  A pénztár ügydöntő szerve a közgyűlés, ügyvezetését pedig a páratlan létszámú, 3, 5, vagy 7 főből álló igazgatótanács látja el. Tevékenységét ellenőrző bizottság felügyeli.

48 AZ ALAPÍTVÁNY Az alapítvány olyan jogi személyiséggel felruházott célvagyon, mely valamiféle tartós, közérdekű célt szolgál és mely vagyon kezelője egy az alapítótól elkülönült szervezet. 1.Az alapítvány létrehozása Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság egyaránt hozhat létre tartós közérdekű célra alapító okiratban alapítványt. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba-vétellel jön létre. Nyílt alapítvány – zárt alapítvány.

49 Az alapító okirat tartalmazza az alapítvány nevét, székhelyét, célját, a céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját Továbbá: csatlakozás lehetősége és feltételei; kezelő szerv kijelölése; megszűnés. 2.Az alapítvány szervezete, működése, megszűnése, felügyelete Az alapító kezelőként kurátorokból (gondnokokból) álló kuratóriumot is létrehozhat, mely az alapítvány kezelő szerveként jár el. Az alapító a kezelő szerv döntéseire a vagyon felhasználásának módjára meghatározó befolyást nem gyakorolhat. AZ ALAPÍTVÁNY

50 3.Az alapítvány gazdálkodása Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. 4.Az alapítvány megszűnése 1.alapító rendelkezésétől függően : A cél megvalósult, idő eltelt vagy feltétel bekövetkezett A bíróság az alapító kérelmére az alapítványt megszünteti, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált 2.bíróság az ügyész keresete alapján megszűnteti 3.A bíróság megszüntetheti, ha a kezelő tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti 4.A bíróság egyesítést rendeli el. AZ ALAPÍTVÁNY

51 A KÖZALAPÍTVÁNY A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre.  augusztus 24-től kezdődően új közalapítvány nem alapítható, a meglévőkre az alapítvány szabályai alkalmazandók (eltérésekkel! Pl.)  ezen állami szervek alapítványt nem hozhatnak létre  gazdálkodó szervezet tagja lehet, de abban többségi irányítást biztosító befolyással bírjon és felelőssége csak a vagyoni hozzájárulása szolgáltatására terjedjen ki.

52 A POLITIKAI PÁRTOK A párt a társadalmi szervezetek egyik fajtája, így mögöttesen a Ptk. egyesületekről szóló szabályai (Ptk §) vonatkoznak rá.  A pártok működését és gazdálkodását az évi XXXIII. törvény szabályozza.  A párt vagyona képződik: a tagok által fizetett díjakból, költségvetési támogatásból, ingyen átadott ingatlanokból, jogi és magánszemélyek vagyoni hozzájárulásából, a párt gazdálkodó tevékenységéből  Gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

53 AZ EGYHÁZ Egyház alatt valamely vallási közösség követőinek azon csoportját értjük, amely a hatályos jogrend szabályai szerint jön létre és működő jogi személy.  Jogforrása: az évi IV. törvény és mögöttes joganyaga ugyancsak az egyesületekre vonatkozó Ptk §§  Létrehozása: –ha minimum 100 természetes személy megalapította, –alapszabályát elfogadta, –ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta és az –alapítók nyilatkoznak, hogy a szervezet a törvényben foglaltaknak egyébként megfelel, akkor –székhelye szerint illetékes megyei bíróság nyilvántartásba veszi.

54 Az alapszabály rendelkezése szerint önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egysége is jogi személy  Az egyházak gazdálkodása –Vagyona adományokból, egyéb hozzájárulásokból, ill. az egyházi szolgáltatásokért fizetett díjakból (esküvő, temetés) képződik. –Továbbá céljai megvalósítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat (pl. könyvkiadás, kegytárgy kereskedelem stb.). –Költségvetési támogatást kap, ha nevelési, oktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményt működtet. AZ EGYHÁZ

55 NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK  Nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására gazdasági társaság is létrejöhet.  A nonprofit gazdasági társaság nem önálló társasági forma.  A nyereség a tagok között nem osztható fel, az a társaság vagyonát gyarapítja, és működésének célja sem lehet elsősorban a haszonszerzés.

56 KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK  A magánjogi nonprofit jogi személyek a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény (Kszt.) alapján közhasznú illetve kiemelkedően közhasznú jogállást szerezhetnek.  Ez egyfajta közjogi minősítést jelent, amely minőség elnyerése elsősorban adókedvezményekre jogosít fel, ill. állami támogatások igénybevételére.  Közhasznú (és kiemelkedően közhasznú) minősítés e minőség nyilvántartásba vételével szerezhető.

57 GAZDASÁGI CÉLÚ JOGI SZEMÉLYEK Jogi személyiségű gazdasági társaságok:  korlátolt felelősségű társaság,  részvénytársaság,  egyesülés,  koncessziós társaság Egyéb jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek:  szövetkezet,  erdőbirtokossági társulat,  vízgazdálkodási társulat,  ügyvédi iroda,  befektetési alapok

58 JOGI SZEMÉLYISÉGŰ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK Általános jellemzők:  profitorientáltság,  létrejöttük feltétele főszabály szerint a cégjegyzékbe, mások egyéb hatósági (köztestületi) jegyzékbe bejegyzésre való bejegyzés.  Szervezeti felépítésük : –legfőbb szerv: a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, amelyben az adott társaság valamennyi tagja részt vehet, és amely a stratégiai döntéseket hozza; –ügyintéző-képviselő-végrehajtó szerv, amely a vállalkozás képviseletét látja el és dönt a mindennapokban előforduló kérdésekben ; –egyéb (ellenőrző, felügyelő) szervek.

59 GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK MEGSZŰNÉSE A megszűnéshez szükséges:  a vállalkozás tagjainak döntése vagy  az illetékes megyei bíróság határozata szükséges.  végül a gazdasági társaság a cégbíróság általi, cégjegyzékből való törlésével szűnik meg

60 A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG (KFT) A korlátolt felelősségű társaság (kft) olyan  jogi személyiségű gazdasági társaság, amely  előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és  amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki.

61  A kft létrejöttéhez társasági szerződés és annak cégbírósági bejegyzése szükséges.  Van lehetőség egyszemélyes kft. alapítására.  Minimális jegyzett tőke: 500 ezer forint, amely pénzbeli és nem pénzbeli (apport) hozzájárulásból állhat → TÖRZSBETÉT  Ehhez képest üzletrész : a tagsági jogokat a kft. alapítása után testesíti meg (eszmei hányadrész) A tag vagyoni felelőssége csak a törzsbetét szolgáltatására terjed ki, további helytállási kötelezettsége nincs.  Szervezete: legfőbb szerve: taggyűlés ügyintéző szerve: ügyvezető(k) A KFT ALAPÍTÁSA ÉS SZERVEZETE

62 A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (RT) A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely  előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és  amelynél részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.  A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel [Ptk. 53.§ (4) bekezdés].

63  Rt. alapítható nyilvánosan vagy zártkörűen alapszabály vagy alapító okirat és az rt. nyilvántartásba vétele hozza létre a társaságot;  Működhet: nyilvánosan (nyrt.) vagy zárkörűen (zrt.)  Az rt. a tagsági viszonyról értékpapírt (részvényt) bocsáthat ki. A részvény alapján a tagokat vagyoni (pl.: osztalékra való jogosultság) ill. nem vagyoni jellegű (pl.: szavazati, kisebbségi) jogok illetik meg.  Szervezete: –közgyűlés; –igazgatóság vagy vezérigazgató, igazgatótanács (board); –felügyelő bizottság és könyvvizsgáló. AZ RT ALAPÍTÁSA, MŰKÖDÉSE, SZERVEZETE

64  A tőzsde –A tőzsde kizárólag dematerializált részvényekkel rendelkező részvénytársaság, illetve külföldi tőzsde fióktelepe formában alapítható. –Tőzsdei tevékenység: a tőzsdei termék szervezett szabványosított kereskedésének üzletszerű lebonyolítása.  A Magyar Nemzeti Bank –Sajátos részvénytársaság. –Alapszabályát a közgyűlés állapítja meg, amelyet az Országgyűlésnek kell bemutatni. –A MNB részvényei az állam tulajdonában vannak, jegyzett tőkéje 10 milliárd forint. A TŐZSDE ÉS A MAGYAR NEMZETI BANK

65 AZ EGYESÜLÉS (KOOPERÁCIÓS TÁRSASÁG) Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság.  Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek [Ptk. 74/H.§ (1) bekezdés].  Az egyesülés sajátos „gazdasági társaság”, mert saját nyereségre nem törekszik. Célja a tagok érdekeinek előmozdítása (kooperációs társaság).

66  Az egyesülés alapítása: társasági szerződés + cégbírósági bejegyzés → az egyesülés ezzel a bejegyzéssel jön létre!  Élén az igazgatótanács áll → az igazgató látja el a z ügyvezetést és a társaság képviseletét.  Az egyesülés az általa vállalt kötelezettségekért elsősorban saját vagyonával felel. Amennyiben az egyesülés saját vagyona a kötelezettségek teljesítéséhez nem elegendő, akkor a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. AZ EGYESÜLÉS (KOOPERÁCIÓS TÁRSASÁG)

67 A KONCESSZIÓS TÁRSASÁG  Ún. koncesszió-köteles tevékenységet csak koncessziós társaság végezhet. állami vagy önkormányzati kizárólagos tulajdonban lévő vagyontárgyak hasznosítása ill. állami, önkormányzati feladatok ellátása (pl. közút-építés és fenntartás, helyi közművek fenntartása, bányászat, szerencsejáték-szervezés stb.)  Koncessziós társaság kizárólag kft. vagy rt. formájában alapítható.  Jogforrása: koncesszióról szóló évi XVI. törvény

68 EGYÉB JOGI SZEMÉLYISÉGŰ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. (Ptk. 38.§). Alapítása: legalább hét tag szükséges; tilos tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni; az alakuló közgyűlés alapszabályt fogad el; a szövetkezet a cégbírósági bejegyzéssel jön létre. A SZÖVETKEZET

69 Szervezete: közgyűlés, küldöttgyűlés; igazgatóság, ügyvezető elnök A tagok tagsági viszonyának fennállását a részjegy testesíti meg. A szövetkezet tartozásaiért a tag nem felel. Önálló szövetkezeti formák: lakásszövetkezet; takarék-és hitelszövetkezet; szociális szövetkezetek; iskolaszövetkezetek. EGYÉB JOGI SZEMÉLYISÉGŰ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK A SZÖVETKEZET olyan jogi személy, mely a lakás, a nyugdíjasház, az üdülő, a személygépkocsi-tároló, a műhely vagy üzlethelyiség építésére és fenntartására jött létre.

70 EGYÉB JOGI SZEMÉLYISÉGŰ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK AZ ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT  Az erdőbirtokossági társulat az erdő művelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai által az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott jogi személy, gazdálkodó szervezet.  Jogforrása: évi XLIX. törvény

71 EGYÉB JOGI SZEMÉLYISÉGŰ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK A VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULAT  A vízgazdálkodási társulat jogi személyiséggel rendelkező, közfeladatokat ellátó gazdálkodó szervezet.  Jogforrása: évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról  Létrejötte: alapszabály + cégbírósági bejegyzés  Szervezete:  taggyűlés (közgyűlés)  intéző bizottság, ellenőrző bizottság  Típusai: víziközmű társulat → fő közfeladat a lakott területeken az ivóvíz-ellátás valamint a szennyvíz ellátás kiépítése és működtetése. vízitársulatok → a helyi vízrendezési, vízkár-elhárítási feladatokat végzik (ez utóbbi inkább közjogi jellegű).

72 Az ügyvédi iroda olyan jogi személyiségű vállalkozás, amelyben a tagok ügyvédi jogi képviseleti és tanácsadói tevékenység kifejtését végzik, amennyiben a területileg illetékes megyei, ill. fővárosi ügyvédi kamara az ügyvédi irodát az ügyvédi irodák névjegyzékébe fölvette.  Jogforrása: évi XI. törvény az ügyvédekről  Alapítása: Egy vagy több ügyvéd alapíthat irodát. Alapító okirattal és az ügyvédi kamarai névjegyzékbe való felvétellel jön létre. AZ ÜGYVÉDI IRODA

73  Legfőbb szerve a taggyűlés.  Az iroda vezetője képviseli az irodát, mint jogi személyt.  A tag az iroda kötelezettségeiért fő szabály szerint 3. személyek irányában nem felel. KIVÉVE: Ügyvédi tevékenység körében okozott károkért való felelősség: az iroda vagyonát meghaladó károkozásért a kárt okozó ügyvéd tag mögöttesen, teljes vagyonával felel a 3. személy irányában.  Az ügyvédi iroda a névjegyzékből való törléssel szűnik meg. AZ ÜGYVÉDI IRODA

74 BEFEKTETÉSI ALAPOK A befektetési alap befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg. [2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról] (vagyonegyesítő jogalany), amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel (azaz „értéket őriz” és „gyarapít”). A befektetési alap a Pénzügyi Szervezetek Általános Felügyelete által történő nyilvántartásba vétellel jön létre és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.

75 MEGSZŰNT (MEGSZŰNŐ) JOGI SZEMÉLYEK 1. A közhasznú társaság (kht) A közhasznú társaság közhasznú - a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló - tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. [Ptk. 57.§ (1) bekezdés] Alapítása: természetes és jogi személy, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alapíthat társasági szerződéssel a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. Kft-ből való átalakulással is létrejöhet júl. 1-ével a Ptk. közhasznú társaságra vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik (  nonprofit gazdasági társaság)

76 2. A közös vállalat (kv) A közös vállalat a tagok által alapított olyan gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen - vagyoni hozzájárulásuk arányában -, kezesként felelnek. [Ptk. 52.§ (2) bekezdés] A kv létrejöttéhez társasági szerződés, valamint cégbírósági bejegyzés szükséges. A közös vállalat legfőbb szerve az igazgatótanács, mely a tagok képviselőiből áll. Ügyintéző szerve: az igazgató július 1. után új közös vállalat nem alapítható. MEGSZŰNT (MEGSZŰNŐ) JOGI SZEMÉLYEK

77 3. Egyéb megszűnt jogi személyek A jelenleg hatályos Ptk. még mindig szabályozza őket, holott a gyakorlatban szinte egyáltalán nem fordulnak elő. 1. Az állami vállalat: ld. Ptk § 2. A tröszt: ld. Ptk. 34.§ 3. Egyéb állami gazdálkodó szerv: ld. Ptk. 35. § 4. Egyes jogi személyek vállalata: ld. Ptk §§ 5. A leányvállalat: ld. Ptk. 74.§ MEGSZŰNT (MEGSZŰNŐ) JOGI SZEMÉLYEK

78 JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI TÁRSAS „VÁLLALKOZÁSOK” jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok: a közkereseti és a betéti társaság polgári jogi társaság, továbbá az ebből „kinőtt” építőközösség és társasház, külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete

79 JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK 1. A közkereseti társaság (Ptk. 578/H. § (2) bekezdés) A közkereseti társaság (kkt) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják (Gt.81.§). A kkt-re vonatkozó részletszabályokat a Gt. állapítja meg. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, akkor a társaság kötelezettségeiért másodlagosan, mögöttesen a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Alapításához minimum 2 tag szükséges.

80 2. Betéti társaság (Ptk. 578/H. § (2) bekezdés) A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység végzésére vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért tehát mögöttesen korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK

81 JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI EGYÉB GAZDÁLKODÓ JOGALANYOK 1. A polgári jogi társaság (pjt) (Ptk /A.§§) A polgári jogi társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Polgári jogi társaságot a felek közös gazdasági érdekeik előmozdítására és az erre irányuló tevékenységük összehangolására, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak [Ptk § (1) bekezdés.]. Képviseletére minden tag jogosult. A társasági tevékenységből eredő tartozásokért harmadik személyekkel szemben a tagok felelőssége egyetemleges. A pjt-ben a tagokat megilleti a rendes és az azonnali hatályú felmondás joga.

82 2. Az építőközösség, mint speciális pjt (Ptk. 578/B.-578/F. §) Az építőközösségi szerződésben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy épület felépítése végett együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást rendelkezésre bocsátják. Az építőközösség írásba foglalt szerződéssel jön létre. A felek a szerződésben kötelezettséget vállalnak a tulajdoni viszonyaik rendezésére, hogy a felépítendő épületre társasház-tulajdont hoznak létre, és így a felépítendő épület mely részei kerülnek közös illetve külön tulajdonba. JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI EGYÉB GAZDÁLKODÓ JOGALANYOK

83 3. A társasház (Ptk. 149.§)  Jogforrása: évi CXXXIII. tv. a társasházakról  Társasháztulajdon jön létre, ha épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül. Az épülethez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épület-berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség ill. lakás a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI EGYÉB GAZDÁLKODÓ JOGALANYOK

84  A társasház nem jogi személy.  A társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása, felújítása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI EGYÉB GAZDÁLKODÓ JOGALANYOK

85 4. Külföldiek kereskedelmi képviselete A Ptk. ezt a rendhagyó jogalanyt nem nevesíti. Ptk. 30.§ szerint értelmezhető: jogi személy speciális szervezeti egysége, amely nem jogi személy. kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely a külföldi vállalkozás nevében és javára a szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el. [1997. évi CXXXII. tv.] JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI EGYÉB GAZDÁLKODÓ JOGALANYOK

86 SZEMÉLYISÉGVÉDELEM Áttekintés: 1.Közös szabályok, általános jellemzők 2.Egyes személyhez fűződő jogokat sértő magatartások 3.Polgári jogi védelmi eszközök 4.A személyhez fűződő jogok érvényesítése 5.A szellemi alkotáshoz fűződő jogok védelme

87 A SZEMÉLYISÉGVÉDELEM KÖZÖS SZABÁLYAI 1. A jogi rendszerváltozás lépcsőzetesen ment végbe:  Az évi IV. tv. (novella) módosítása: – az egyes különös személyiségvédelmi területek bővítése (pl. adatvédelem), –a nem vagyoni kártérítés reaktiválása és a –közérdekű célra fordítandó bírság bevezetése  Alkotmánybírósági határozatok jelentek meg, amelyek szétfeszítették a Ptk. szabályozás kereteit. Ez alapján  A személyiséget a jogalkotó közvetlenül védelemre érdemes értékként határozta meg.  Ptk.-kodifikációban a személyiségvédelmi terület alapvető célkitűzései.

88 2. A személyiségvédelem speciális jogforrásai  nemzetközi dokumentumok,  alkotmányos normák,  Ptk-beli normák,  közjogi jogágak normái  Alkotmánybíróság számos határozata. Pl. 54/1992 (X. 29.) AB hat. a jogalanyok egyenjogúsága; 34/1992 (VI. 1.) AB hat. a nemvagyoni kártérítés tárgyában A SZEMÉLYISÉGVÉDELEM KÖZÖS SZABÁLYAI

89 3. A személyiségvédelem tárgya és a szabályozás módszere  Az általános védelem Ptk. 75.§-a generálklauzulaként kimondja, hogy a személyhez fűződő jogok a törvény védelme alatt állnak, amelyeket mindenki köteles tiszteletben tartani.  abszolút szerkezetű jogviszony  Csoportvédelem –magánszemélyek hátrányos megkülönböztetése tilalma, nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, valamint –a lelkiismereti szabadság sérelme, –a személyes szabadság jogellenes korlátozása, –a testi épség, egészség, –a becsület és az emberi méltóság megsértése A SZEMÉLYISÉGVÉDELEM KÖZÖS SZABÁLYAI

90 4. A védelmi eszközök közös jellemzői  abszolút szerkezetű jogviszony  A jogvédelem általánosságban, minden jogalany összes személyhez fűződő jogára kiterjed (általános védelem)  Bármely személyiségi jogot sértő magatartás törvényi (megdönthető) vélelem szerint jogellenes. - Jogellenesség hiánya: a jogosult hozzájárulása (jogos védelem, szükséghelyzet)  hozzájárulás egy jogvédelemről lemondó nyilatkozat, amelyet értelemszerűen kiterjesztően értelmezni nem lehet.  A személyhez fűződő jogokról általános érvénnyel előzetesen lemondani nem lehet.  A a személyiségi jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.  A személyhez fűződő jogok védelme személyesen gyakorlandó. A SZEMÉLYISÉGVÉDELEM KÖZÖS SZABÁLYAI

91 A TESTI ÉPSÉGHEZ, EGÉSZSÉGHEZ ÉS EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOG  Az ember, mint értelemmel is bíró biológiai lény állapotából fakadó alapvető jog, hogy minden embernek veleszületett joga van az élethez. Az élethez való jogot azonban a polgári jog védelem alá nem vonhatja.  Az életnek azonban nem csak a puszta megléte, hanem annak minősége is fontos kérdés. E célt szolgálja oa testi épség és egészség védelme és az oemberi méltóság védelme.

92 A NÉVJOG (Ptk. 77.§)  A név arra szolgál, hogy a személyek egymástól megkülönböztethetőek legyenek.  Természetes személyek és szervezetek névviselése  Követelmények: –névkizárólagosság –névvalódiság és a –névszabatosság  A névbitorlás: ha valaki jogtalanul más nevét használja vagy ugyancsak jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ.  A névbitorlás megállapításához nem szükséges felróhatóság,  A felvett név: tudományos, irodalmi, művészeti közszerepléssel járó tevékenységet folytatók, mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül felvett névvel is folytathatják tevékenységüket.

93  A megkülönböztető név : valaki úgy vállal tudományos, művészeti, sport, politikai területen közszereplést, hogy az egyébként jogszerűen használt valódi neve azonos ugyanazon működési területen már jelen lévő, viszonylagos hírnevet szerző személy nevével.  Ekkor az összetéveszthetőséget jelentő területen később felbukkanó közszereplő (tehát nem feltétlenül a fiatalabb) a saját nevét megkülönböztető toldattal vagy elhagyásával használhatja csak. A NÉVJOG (Ptk. 77.§)

94 A JÓHÍRNÉV, A BECSÜLET, ÉS A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS MEGSÉRTÉSÉNEK TILALMA  A jóhírnév az embernek és jogi személynek a társadalom általi (külső, objektív) pozitív megítélését, megbecsülését jelenti, addig a becsület az ember önmagáról alkotott belső (szubjektív) értékítélete, saját személye pozitív értékelése.  A jóhírnév sérelmét jelenti, ha valaki másra sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel vagy való tényt hamis színben tüntet fel.  Közszereplők magasabb tűrési kötelezettsége.  Közszereplésnek tekinthető minden olyan megnyilvánulás, amely befolyásolja valamilyen szinten a szűkebb (helyi vagy szakmai) és a tágabb értelemben vett társadalom életét, a helyi vagy országos közéleti viszonyok alakulását. Ptk. 76. és 78. §

95 A hátrányos megkülönböztetés tilalma:  A negatív diszkrimináció tilos.  A pozitív diszkrimináció éppen valamely csoportnak a többi csoporttal szembeni hátrányát van hivatva orvosolni.  Jelenlegi szabályozásban: egyenlő bánásmód követelménye A JÓHÍRNÉV, A BECSÜLET, ÉS A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS MEGSÉRTÉSÉNEK TILALMA Ptk. 76. és 78. §

96 KÉPMÁSHOZ ÉS HANGFELVÉTELHEZ VALÓ JOG  Visszaélés és nyilvánosságra hozatal  Az érintett személy hozzájárulása, amely előzetes és konkrét.  Tömegfelvételen szereplő, konkrétan, egyedileg meg nem jelenített személy (nyilvános közszereplés) hozzájárulására nincs szükség  Jogszabályi felhatalmazás a képmás és hangfelvétel közzétételére: o hatóság engedélyével a képmás vagy hangfelvétel közzétételét o közérdek vagy méltánylást érdemlő magánérdek indokolja Ptk. 80. §

97 A TITOKJOG  Levéltitok nem csak a kifejezett levelekre, hanem bármilyen írásban rögzítésre kerülő adatra, tényre, körülményre kiterjed.  A magántitok köre szinte körvonalazhatatlan, mert minden olyan tényre, körülményre kiterjed, amely az adott személynél előfordul, és a közfelfogás szerint nem tekinthető nyilvánosnak (legalábbis az érintett személynek érdeke fűződik ahhoz, hogy ne kerüljön nyilvánosságra).  Az üzleti titok minden adat, tény, ismeret, információ stb. amely a gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, és amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése, vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági, vagy piaci érdekeit sérti vagy veszélyezteti. Ptk. 81. §

98  Kivételek az üzleti titok alól –állami és helyi önkormányzati költségvetés adatai –az európai közösségi támogatás felhasználása, a költségvetést érintő juttatás, kedvezmény, –állami és önkormányzati vagyon kezelésével, a vele való rendelkezéssel összefüggő adat, tény stb., –állami és önkormányzati vagyont érintő bármilyen jog megszerzése, –minden olyan adat, amelynek közzétételét közérdekből külön törvény elrendeli.  Az államháztartással kapcsolatot létesítő személy közzétételi kötelezettsége A TITOKJOG

99 MAGÁNLAKÁS SÉRTHETETLENSÉGÉHEZ VALÓ JOG  A védelem tárgya a tág értelemben vett lakás  Magánautonómia védelme  jogszabály által korlátozható jog  A magánlakás sérthetetlenségének jogát egyébként ugyanarra a lakásra több személy együttesen is gyakorolhatja.  A magánlakás sérthetetlenségéhez való jog jogi személy, vagy más jogalany szervezet esetén: a székhelye tekintetében. Ptk. 82. §

100 A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME  Különböző célú nyilvántartások terjedése.  Alapvető követelmény, hogy számítógéppel, vagy más módon történő adatkezelés személyhez fűződő jogot nem sérthet.  Adatkezelés vagy adatfelhasználás jogsértőnek minősül, ha az adatkezelő jogosulatlannak ad ki adatot.  Az adatkezelő az általa nyilvántartott adatokról felvilágosítást csak két irányába adhat. a) magának az adat tulajdonosának, vagyis akire az adott adat vonatkozik, b) arra jogosult szervnek, vagy személynek.  Nyilvántartott adat helyesbítése, törlése.  Speciális jogforrás: évi LXIII. „Adatvédelmi tv.” Ptk. 83. §

101 KEGYELETI JOGOK VÉDELME  A meghalt személy emlékének megsértése ellen  A kegyeleti jog jogosultjai: o a meghalt személy hozzátartozói, o mindazok a személyek, akiket az elhalt személy végrendeleti juttatásban részesített, és o közérdek sérelme esetén felléphet az ügyész is.  kegyeleti jog érvényesítése időben korlátlan Ptk. 85. § (3) bekezdés

102 A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK POLGÁRI JOGI VÉDELMÉRŐL  A hagyományos polgári jogi szankciók közül csak a kártérítés alkalmazandó  Szükséges az objektív speciális védelmi eszközök bevezetése, amelyek preventív és reparatív jellegűek  Általános és speciális (egyes személyhez fűződő jogot sértő magatartás ellen alkalmazandó) védelmi eszközök

103 A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK MEGSÉRTÉSÉNEK OBJEKTÍV ALAPÚ SZANKCIÓI  A jogsértés bírói megállapítása o bizonyos, alapfokú erkölcsi elégtételt nyújt  Jogsértéstől történő eltiltás, abbahagyásra kötelezés  Elégtételadás o A sérelmet szenvedő követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal, vagy más módon adjon megfelelő elégtételt és ennek szükség szerint a saját költségére megfelelő nyilvánosságot biztosítson  Az eredeti állapot helyreállítása és a jogsértő dolog megsemmisítése

104 SAJT Ó -HELYREIGAZ Í T Á S, MINT SAJ Á TOS KORREKCIÓS ESZKÖZ  sajtószabadság (véleménynyilvánítási szabadság) – jó hírnévhez való jog ütközése  Sajtónak minősül az időszaki lap, a rádió, a televízió, mint műsorszolgáltatók és a hírügynökség mellett ma már az elektronikus sajtótermék is Ptk. 79. § és Pp §

105 1.A jogsértő kizárólag sajtószerv lehet. Ettől eltérhet a sajtó–helyreigazításra kötelezett személy, mivel a Pp. időszaki lap esetében ez a szerkesztőség. 2.A sajtószerv a sajtótermékbe foglalt közleményével, illetve sugárzott műsorában követ el jogsértést. 3.A jogsértés valamilyen valótlan vagy „elferdített” tényállítás közlésében vagy híresztelésében valósul meg. (PK 12.) 4. Sajtó-helyreigazításra az jogosult, akiről a jogsértő közlés történt (PK 13.) 5.Ne legyen kizárt a sajtó-helyreigazítás –büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a vádirat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról vagy a nem jogerős büntető bírósági ítéletről. –bagatell (kis jelentőségű) jellegű jogsértések, 6.a sérelmet szenvedett ezzel párhuzamosan más polgári jogi személyiségvédelmi eszközöket is igénybe vehet. SAJT Ó -HELYREIGAZ Í T Á S, MINT SAJ Á TOS KORREKCIÓS ESZKÖZ Feltételek

106 1.a sajtóközlemény megjelenésétől számított 30 napon belül fordulhat írásban a sajtószervhez helyreigazítási kérelemmel. Kérelem tartalma. 2.napilap, elektronikus sajtó, rádió és televízió esetében a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül (rádió és televízió esetében a sérelmes közléssel azonos napszakban), folyóirat, filmhíradó esetében a következő számban kell közölni. Közlemény tartalma. 3.A határidő elmulasztása, vagy a közzététel megtagadása esetén a közlési kötelezettség utolsó napjától számított 15 nap alatt helyreigazítási pert indíthat a jogosult. SAJT Ó -HELYREIGAZ Í T Á S, MINT SAJ Á TOS KORREKCIÓS ESZKÖZ Módja, eljárás

107 A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK MEGSÉRTÉSÉNEK SZUBJEKTÍV ALAPÚ SZANKCIÓI  Kártérítés:  Vagyoni kártérítés  Nem vagyoni kártérítés Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a személyhez fűződő jogok megsértésének a szankciója a nem vagyoni kártérítés. [34/1992. (VI.1) AB határozat]  Közérdekű célra fordítható bírság

108 A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A személyhez fűződő jogokat főszabályszerűen csak személyesen lehet érvényesíteni. (Ptk. 85.§)  A személyhez fűződő jogok érvényesítése korlátozottan cselekvőképes személyek esetében: önmaga is felléphet vagy örvényes képviselőjét, vagy gondnokát is igénybe veheti.  A személyhez fűződő jogok érvényesítése cselekvőképtelen személy esetében: a törvényes képviselője, vagy a gondnoka jogosult eljárni, és az igényt érvényesíteni.  Ismeretlen helyen tartózkodó személy jogainak védelme érdekében az ismeretlen helyen tartózkodó személy helyett hozzátartozója felléphet illetve lehetőség van ügygondnok kirendelésére (Ptk 224.§ alapján)  A kegyeleti jogok érvényesítése.

109 A SZELLEMI ALKOT Á SOKHOZ FŰZŐDŐ JOGOK V É DELME  deklarálja, hogy a szellemi alkotások a Ptk. védelme alatt állnak, függetlenül az alkotás fajtájától. (szerzői jogi, feltalálói stb.);  a szellemi alkotások egyes fajtáira nézve külön jogszabályokban meghatározott védelmi eszközök is rendelkezésre állnak;  a törvény védelemben részesíti azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekre nézve külön jogszabály nincsen, de társadalmilag széles körben felhasználhatók. A védelem addig áll fenn, amíg az alkotás közkinccsé nem válik (know-how);  kimondja, hogy a Ptk. személyiségvédelmi eszközeit a szellemi alkotásokhoz fűződő jogsérelem esetén akkor is alkalmazni lehet, ha ezt külön jogszabály védelmi köre nem írja elő.  Végül kimondja, hogy ha a szellemi alkotás jogszabályban nevesített védelmet nem élvez, akkor is követelheti a jogosult (quasi szerző vagy feltaláló), hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részesítse őt az elért vagyoni eredményben. Ptk §


Letölteni ppt "POLGÁRI JOGI ELŐADÁSOK SZEMÉLYEK JOGA 2011/2012-es tanév I. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések