Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdasági szervek főbb típusai napjainkban. Először a gazdálkodó szervezet fogalmát tisztázzuk: gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdasági szervek főbb típusai napjainkban. Először a gazdálkodó szervezet fogalmát tisztázzuk: gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami."— Előadás másolata:

1 Gazdasági szervek főbb típusai napjainkban

2 Először a gazdálkodó szervezet fogalmát tisztázzuk: gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz [Ptk § c.) pont]

3 A gazdálkodó szervezetek halmazán belül tehát a gazdasági szervek (gazdasági társaságok) halmaza egy kisebb halmazt képez Gazdasági szervek (gazdasági társaságok) Gazdálkodó szervezetek

4 A jogi személyiségű gazdasági társaság meghatározása Az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére saját cégnévvel rendelkező gazdasági társaságot alapíthatnak. [Ptk. 52. §]

5 A gazdasági szerveket háromféleképpen csoportosíthatjuk: 1. Tevékenységük szerint 2. Gazdasági társasági formájuk szerint 3. Tulajdonforma szerint

6 1.) Tevékenység szerinti (ágazati) besorolás I. Bankok, takarékpénztárak, pénzügyi szolgáltató szervek Jegybank: Magyar Nemzeti Bank Kereskedelmi bankok: K & H, MKB stb. –A fenti kettő együtt képezi a kétszintű bankrendszert. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások (Posta [pl. készpénzátutalás], alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozások, amelyek bankgarancia vállalását vagy ügynöki tevékenységet folytathatnak stb.)

7 II. Biztosító intézetek –Biztosítás –Nyugdíj-alap kezelés III. Bányavállalatok –Szénbányászat –Uránérc bányászat –Bauxitbányászat –Kőolajbányászat (Fentiek közül már csak ezt művelik aktívan Magyarországon. MOL Nyrt.)

8 IV. Energiaipari vállalkozások –Villamos energia termelés: Paksi Atomerőmű Zrt. –Villamos energia elosztás: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. –A két tevékenység együtt van jelen az MVM Zrt. esetében, ami egy holding szervezet. (Villamos energia termeléssel elosztással és kereskedelemmel is foglalkozik. Fenti cégek is e holding részei.)

9 V. Vegyipari vállalkozások –Nyersanyagfeldolgozás (MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.) –Vegyipari termékek gyártása (CHEMARK Termelő, Kereskedő Kft., Peremarton) –Gyógyszergyártás (EGIS Gyógyszergyár Nyrt.) –Gumi és műanyagtermékek gyártása (MICHELIN Hungária Abroncsgyártó Kft.)

10 VI. Vas-, fém és gépipar –Kohászat „DAM Diósgyőr” Diósgyőri Acélművek Ipari és Kereskedelmi Kft. (a válság miatt ment csődbe) Alcoa-Köfém Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft. –Gépgyártás Erőgépek: Ganz Motor Kft. Mezőgazdasági gépek: Jász-Gépszer Kft. Szerszámképgyártás: Csepeli Szerszámgépgyár Mérnöki és Szolgáltató Kft. Háztartási gépek: HAJDÚ Hajdúsági Ipari Zrt.

11 Járműgyártás: Bombardier Transportation MÁV Hungary Kft. –Kábelgyártás: Prysmian MKM Magyar Kábel Művek Kft. VII. Villamosipari vállalkozások –Akkumlátorok és szárazelemek gyártása –Járművillamossági készülékek gyártása –Fényforrások és világítóberendezések gyártása

12 VIII. Hiradástechnikai, műszeripari és elektronikai ipari vállalkozások –Műszeripar: Ganz Mérőgyár Kft. –Számítástechnikai ipar: ALBACOMP Számítástechnikai Zrt. IX.Építőipari, építőanyagipari vállalkozások –Magasépítés –Mélyépítés: MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. –Épületgépészet: Villeroy & Boch Magyarország Zrt. –Üvegtermékek gyártása: SALGGLAS Üvegipari Zrt.

13 X. Fa- és papíripari vállalkozások –Fűrészáru gyártás –Papír és papírtermék gyártás: Dunapack Papír és Csomagolóanyag Zrt. XI.Textil, bőr- és szőrmeipari vállalatok –Szövés: PANNON-FLAX Győri Lenszövő Nyrt. –Konfekcióipar: „Pataki Ruhaipari” Zrt. –Bőrgyártás: HUNOR Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Rt. "felszámolás alatt" (korábban: Pécsi Kesztyűgyár) –Cipőgyártás: Tisza Cipő Zrt.

14 XII. Élelmiszeripari vállalkozások –Tejipar: SOLE-MIZO Tejterméket Gyártó, Forgalmazó és Szolgáltató Zrt. –Növényolajgyártás: Bunge Növényolajipari Zrt. –Malomipari vállalkozások: Budai Malomipari Kft. –Italgyártás: Zwack Unicum Likőripari és Kereskedelmi Nyrt. –Dohánygyártás: British American Tobacco Magyarország Dohány Kereskedelmi Kft.

15 XIII. Nyomdaipar, kiadóvállalatok, szórakoztatóipar –Nyomdai vállalatok: Sylvester János Kiadó és Nyomda Kft. –Kiadói vállalatok: Kossuth Kiadó Zrt. –Filmgyártás: Budapest Film Produkciós Filmelőállító Kft. –Szerencsejáték: Szerencsejáték Zrt.

16 XIV. Postai és távközlési vállalkozások –Magyar Posta Zrt. –Vodafone Magyarország Zrt. XV. Közlekedési vállalatok –Szárazföldi Közúti: VOLÁNBUSZ Közlekedési Zrt. Vasúti: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. –Vízi: MAHART PassNave Személyhajózási Kft. –Légi: Malév Magyar Légiközlekedési Zrt.

17 XVI. Kereskedelmi vállalkozások –Nagykereskedelem –Kiskereskedelem XVII. Mezőgazdasági, erdő és vadgazdálkodási vállalkozások –Állattenyésztés –Vadgazdálkodás –Erdőgazdálkodás –Halászat: Balatoni Halászati Zrt.

18 2.) Gazdasági társasági forma szerinti csoportosítás A szocialista korszakban a tőkés típusú gazdasági társasági formák létrehozására csak korlátozottan volt lehetőség. Az évi VI. törvény újraszabályozta a gt-k működését (Közkereseti társaság, Betéti társaság, Korlátolt felelősségű társaság, Részvénytársaság, Egyesülés, Közös vállalat, Gazdasági munkaközösség) Ekkor még nem a kapitalista átalakulás volt a cél, hanem a szocialista viszonyok között a versenyképesség elősegítése.

19 Az évi XIII. törvény a kapitalista átalakulás nyitányát jelentette. Lehetővé, később pedig kötelezővé tette az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok átalakítását gazdasági társasággá. Az évi CXLIV. törvény újraszabályozta a gazdasági társasági formákat Magyarországon. Ez a tv. az Egyesülést korporatív (kooperációs) jellegű gt-vé nyilvánította, a Gmk-t megszüntette, mert ez a forma Európában ismeretlen volt. Konszernjogot csak hazai viszonyok között ismerte el, de tulajdonjogilag újdonság volt, hogy esetenként külföldi kézbe is kerülhetett egy- egy magyarországi konszern. Szabályozta a vállalatok egymás közötti átalakulását is.

20 2006. évi IV. törvény ismét újraszabályozta a gazdasági társasági viszonyokat Magyarországon. Erre az EU jogharmonizáció miatt is szükség volt. A tv. szerint a magyarországi konszernek külföldre is terjeszkedhetnek, bevezeti az előtársaság fogalmát, ami az alapító okirat keletkezése és a cégbejegyzés közötti időszakra biztosítja a cégjogban a törvényes kereteket. Gt-k alapíthatók nonprofit célra is.

21 Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok: Közkereseti társaság, Betéti társaság Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok: Korlátolt felelősségű társaság, Részvénytársaság

22 Kft.: Előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetétjének szolgáltatására, valamint a társasági szerződésben kikötött egyéb szolgáltatásokra terjed ki. Legfőbb szerve a taggyűlés Vezetője/vezetői az ügyvezető(k). Törzstőke minimum: 3 millió Ft. Ha egy személy alapítja, akkor egyszemélyes kft-ről beszélünk, ilyenkor a taggyűlés helyett egy személy dönt.

23 Rt. Előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, a részvényes kötelezettsége a társasággal szemben a részvény névértékének szolgáltatására terjed ki. Egyéb kötelezettségei általában nincsenek. Lehet zártkörű (Zrt.) vagy nyilvánosan működő (Nyrt.) Alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió Ft-nál. Részvény: értékpapír (Lehet dematerializált, azaz elektronikus formája is!) –Fajtái: törzsrészvény, elsőbbségi részvény, dolgozói részvény, kamatozó részvény, visszaváltható részvény, cégjegyzés előtt: részvényutalvány, cégjegyzés után, de a teljes alaptőke befizetése előtt: ideiglenes részvény –Típusai: névre szóló részvény, bemutatóra szóló részvény

24 Rt. (folyt.) Részvénykönyv: nyilvántartja a részvényesek nevét, címét stb. Szervezete: legfőbb szerve a közgyűlés, irányító szerve az igazgatóság

25 Monopolisztikus szervezetek Egy-egy tőkés csoport túlhatalmának megakadályozására az Amerikai Egyesült Államokban 1890-ben törvényt hoztak Sherman Anti-trust Act címmel. Ez a törvény lehetetlenné tette a tőkekoncentrációt egy bizonyos ponton túl. Ennek kijátszására jöttek létre a holding típusú vállalatok (másnéven: konszernek) amelyek egy fővállalatból és több szatelitvállalatból állnak. A fővállalatnak csak irányító szerepe van.

26 Monopolisztikus szervezetek fajtái Kartell: konkurrens (versenytárs) vállalatok írásbeli vagy szóbeli megállapodása az egymás közti verseny korlátozására. Közös szervet nem hoznak létre. Szindikátus: A szindikátusban részt vevő vállalatok megtartják önállóságukat a termelésben, de a kereskedelem területén önállóságuk korlátozott. Közös irodát szervez a szindikátus a termékek értékesítésére, gyakran a nyersanyag beszerzésére is. Tröszt: a vállalatok sajátos fajtája, a tagvállalatokból és a trösztközpontból álló vállalatszerűen működő gazdálkodó szervezet. Általában egy iparágon belül működő vállalatok csoportja. Konszern: A tőkés monopólium legfejlettebb formája, amelynek jellegzetessége különnemű, egymással semmiféle kapcsolatban nem álló vállalatok pénzügyi ellenőrzés útján való egyesítése.

27 Szövetkezetek A szövetkezeti forma Magyarországon nagy múlttal rendelkezik. A háború előtt is jelentős szövetkezetek működtek az országban, majd a szocialista korszakban is sok szövetkezetet hoztak létre. A szövetkezeti forma a rendszerváltást követően népszerűtlenné vált, mert a szocialista szövetkezesítést korábban erőszakolták, és az emberek magántulajdonra vágytak. Az évi szövetkezetekről szóló törvényben éppen ezért a magántulajdonon van a hangsúly. A törvény alkalmazása a szocialista típusú szövetkezetek teljes felbomlásához vezet. Ritka esetben történik meg az új típusú szövetkezetté való átalakulás. Hibája még a törvénynek, hogy túlhangsúlyozza a termelő típusú szövetkezeteket, és nem szabályozza a beszerző és elosztó szövetkezetek működését. Az új szövetkezetekről szóló évi CXLI. tv. a szövetkezeteket „duális struktúra”-ként értelmezi, azaz olyan formaként, ami az egyesület és a gazdasági társaság között féluton helyezkedik el. Pozitívuma, hogy hangsúlyozza a rugalmasságot a tőke és a tagság tekintetében. A szövetkezeti tag egyszerre döntéshozó és a szövetkezet szolgáltatásainak fogyasztója.

28 Szövetkezetek (folyt.) A évi X. törvény bevezeti a szociális szövetkezet fogalmát, amelynek célja a munkanélküli és a szociálisan hátrányos helyzetű emberek segítése. Definició: A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részvénytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel bíró szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális) kielégítésének elősegítése. A szövetkezetet legalább 7 alapító tag alapíthatja. Szervei: közgyűlés vagy küldöttgyűlés, igazgatóság, felügyelő bizottság Alapításakor alapszabályt kell írásba foglalni. Cégbíróság jegyzi be. Alapításkor a tagok be kell fizessék a részjegytőke rájuk eső részét, de legalább annak a 30 százalékát. Tagnyilvántartást vezetni kötelező. Tagjai gazdasági társaságok is lehetnek, de ezek száma nem haladhatja meg a természetes személyek számának a felét.

29 Tőkeegyesítő társaságok A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló évi CXL. törvény bevezette a hazai jogba a tőkeegyesítő társaság (a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az európai részvénytársaság, valamint e törvényben foglalt eltérésekkel a szövetkezet) valamint a határokon átnyúló egyesülés fogalmát.

30 Európai részvénytársaság Alapítási formái: –Fúzió: Két tagállamból származó két részvénytársaság olvad össze. –Holding:Két tagállamból származó rt. és kft. holdingot alapít. –Leányvállalat: Két tagállamból származó gt-k vagy jogi személyek alapítanak egy európai rt-t illetve leányvállalatot. –Átalakulás: (Nemzeti) rt. európai rt-vé alakulhat át, ha két éve leányvállalata van egy másik tagállamban.

31 Európai gazdasági egyesülés Ez a forma az EU-n belül a kis- és középvállalkozások közösségi megjelenéséhez biztosít kereteket. Az ilyen típusú egyesülésnek célja saját nyereségszerzés nem lehet. Lényege az együttműködés eredményességének elősegítése.

32 Európai szövetkezet Célja a tagok szükségleteinek kielégítése, gazdasági és szociális tevékenység fejlesztése (árukkal vagy szolgáltatásokkal való ellátás). Legalább öt természetes személynek kell közreműködnie az alapításában. Jegyzett tőkéje minimálisan Euró.

33 3.) Tulajdonforma szerinti csoportosítás A.) Tartós állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaságok (Az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény melléklete sorolja fel ezeket.) B.) Állami tulajdoni részesedéssel működő cégek (Ezek privatizációja törvénymódosítás nélkül lefolytatható.) Privatizált vállalatok (Egykor állami tulajdonban voltak, de időközben privatizálták őket.) Privát vállalatok (Privát vállalatként alakultak meg.)

34 A privatizáció folyamata 1990 óta Történetileg több szakaszra bontható: –Legvonzóbb cégek privatizációja, jelentős szerepet kaptak a szakmai befektetők ( ) –Bank- és energiaipari szektor, továbbá a távközlés privatizációja ( ) –Kombinált értékesítési módszerek (1996-)

35 Privatizációs szervezetek Állami Vagyonügynökség (1990. évi VII. törvény) Állami Vagyonkezelő Rt. (1992. évi LIII. törvény Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (1995. XXXIX. törvény) Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (2007. évi CVI. törvény)


Letölteni ppt "Gazdasági szervek főbb típusai napjainkban. Először a gazdálkodó szervezet fogalmát tisztázzuk: gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami."

Hasonló előadás


Google Hirdetések