Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

CIVIL NYÍLT NAP 2016 február 5.. A Civil csoport szervezeti felépítése Polgári- Közigazgatási- Munkaügyi Kollégium Titkári csoport: 4 fő bírósági titkár.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "CIVIL NYÍLT NAP 2016 február 5.. A Civil csoport szervezeti felépítése Polgári- Közigazgatási- Munkaügyi Kollégium Titkári csoport: 4 fő bírósági titkár."— Előadás másolata:

1 CIVIL NYÍLT NAP 2016 február 5.

2 A Civil csoport szervezeti felépítése Polgári- Közigazgatási- Munkaügyi Kollégium Titkári csoport: 4 fő bírósági titkár 1 fő ügyintéző 1 fő ügyviteli alkalmazott Polgári ügykezelő iroda: 2 fő ügyviteli alkalmazott Ügykiosztás, szakmai felügyelet: kollégiumvezető

3 Ügyfélkapcsolatok Félfogadás: Nyíregyházi Törvényszék Polgári Ügykezelő Iroda 4400 Nyíregyháza, Bocskai utca 2. földszint 7. Hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 9-11 óra Szerda: 8-15:30 Telefon: (06) (06) e-

4 Felvilágosítás-tájékoztatás Írott és elektronikus formában: a Nyíregyházi Törvényszék honlapján : nyiregyhazitörvenyszek.birosag.hu-Információk- állampolgároknak-civil szervezetek menüpontban( ugyanitt: letölthető nyomtatványok, házi iratminták!) a Törvényszék polgári ügykezelő irodájának fali hirdető-és tájékoztató tábláján

5 Felvilágosítás-tájékoztatás II. Telefonon( ) kezelőiroda: munkaidőben a BÜSZ 11.§(5) bek. keretei közt - az irat hollétéről, fellebbezés benyújtásáról; - kezelőiroda által ismert, aktában lévő ügyadat, Telefonon( ) titkár: - munkaidőben a fentiekről ugyanúgy; - titkári mérlegeléstől függő kérdésben is

6 Ügyforgalmi adatok 2015 évben 670 civil szervezet ellen indult per 3348 civil szervezetet tartunk nyilván, melyből 957 alapítvány, 4 egyház, a többi egyesület 2145 inaktív civil szervezet – 66% -amelyik nem tett eleget letétbehelyezési kötelezettségének illetve nem helyezkedett az új Ptk. hatálya alá a titkárok átlag db üggyel dolgoznak

7 CIVIL INFORMÁCIÓS NYÍLT NAP Tájékoztató a civil szervezetek ügyeinek bírósági intézési mechanizmusáról Sztupáné dr. Ignéczi Mónika Dr. Medve Bernadett Dr. Lordovics István

8 A civil szervezetek és a civil ügyintézés általános tudnivalói

9 Fogalom, illetékesség Civil szervezet  A civil társaság.  A Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület – a párt, a szakszervezet, a kölcsönös biztosító egyesület kivételével.  Az alapítvány – a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével. A Nyíregyházi Törvényszék tartja nyilván  Azokat a civil és egyéb szervezeteket, amelyek székhelye Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében található, illetve  a székhelye nyilvántartásba vételkor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt.

10 Több, mint 3000 civil szervezetet tartunk nyilván

11 Jogszabály háttér (különösen) A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.)  a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok3:1.§ - 3:48.§  az egyesületekre vonatkozó speciális rendelkezések3:63.§ - 3:87.§  az alapítványokra vonatkozó speciális rendelkezések3:378.§ - 3:404.§ Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (Ectv., vagy Civiltörvény) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény (Cet.) A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II.29.) KIM rendelet A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

12 A civil szervezetekkel kapcsolatos jogszabályi változások (az utóbbi időben) március január március 15. A felülvizsgálati kötelezettség anyagi jogi határideje. A civil szervezetek eddig az időpontig kötelesek a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak március 15. napját követően csak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhetnek. A civil szervezetek nyilvántartási ügyei tekintetében elektronikus eljárás kerül bevezetésre, ehhez kifejlesztésre került a Civil Integrált Információs Rendszer (CIIR). A Polgári törvénykönyvről szóló évi V. törvény (új Ptk.) hatályba lépése Az új Ptk. módosította a civil szervezetekre vonatkozó szabályokat.

13 A civil szervezetekkel kapcsolatos ügyészi feladatok ellátása Az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény (Ütv.) 1. §-ának (2) bekezdése alapján az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. Az ügyész a közérdek védelme és a törvényesség helyreállítása érdekében akkor lép fel, ha súlyos törvénysértést tár fel. ESZKÖZEI: A civil szervezetek közhiteles nyilvántartásba vételét (bejegyzését), törlését elrendelő, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok változásával kapcsolatban hozott bírósági határozattal szemben jogorvoslati jog illeti meg. A civil szféra (egyesületek, alapítványok) működését érintő törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva ellenőrzi, hogy a civil szervezet belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak, a szervezet működése, határozatai, a legfőbb szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak. Az ügyész a jogi személy megszüntetése érdekében is indíthat pert, ha a tudomására jutott súlyos jogszabálysértés, illetve más adat vagy körülmény folytán alappal tehető fel, hogy a jogi személy a működését beszüntette, illetve Alaptörvényt vagy jogszabályt sértő tevékenységet folytat. Ha törvény kifejezetten nem zárja ki, az ügyész pert indíthat akkor is, ha a jogszabálysértés a jogi személy törvényes működését veszélyezteti.

14 A folyamatban lévő ügyekben adható tájékoztatás köre, módja 2/2015. (IV. 13.) OBH Elnöki ajánlás a bírósági ügyvitel során a bíróság és az ügyfelek között alkalmazandó kapcsolattartási formák szabályairól. A bíróság írásban (különösen postai, ill. elektronikus úton) és szóban (személyesen, távközlési eszközön) tart kapcsolatot az ügyfelekkel. Távközlési eszközön történő kapcsolatfelvétel esetén az ügyfél - személyazonosságának igazolása érdekében - köteles megadni: az ügy számát, a nevét, perbeli pozícióját vagy hivatali beosztását, munkakörét és a tanú kivételével lakóhelyét/székhelyét vagy munkahelyét/szolgálati helyét. A kezelőiroda a felvilágosításra, illetve félfogadásra megállapított időben valamennyi kapcsolattartási forma igénybevételével, a felvilágosítási, illetve félfogadási időn kívül, de hivatali munkaidőn belül távközlési eszközön, a Büsz. 11. § (5) bekezdésében meghatározott körben nyújthat tájékoztatást: A felvilágosításra jogosult személynek a tárgyalás (meghallgatás) helyéről és időpontjáról, az iratok hollétéről, arról, hogy az ügyben érkezett-e szakértői vélemény, továbbá terjesztettek-e elő jogorvoslati kérelmet, távközlési eszközön is adható felvilágosítás, ha az ügy és a felvilágosítást kérő személy azonosításához szükséges adatokat közli. A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása során – az eljárás sajátosságára tekintettel – ha a tájékoztatáskérés a Büsz. 11. § (5) bekezdésén kívül eső adatra, a bíró, illetve a bírósági titkár mérlegelésétől függő kérdésre irányul, illetve olyan, az ügy irataiban lévő adatra vonatkozik, amelyről a kezelőiroda, illetve az eljáró bíró, bírósági titkár mellett dolgozó írnok (tisztviselő) tudomással nem bír, vagy a kért adat egyéb okból nem áll rendelkezésére, a hivatali munkaidőben az eljáró bíró, illetve a bírósági titkár jogosult tájékoztatás, felvilágosítás nyújtására.

15 Az egyesületek

16 Eljárás típusok Egyesület nyilvántartásba vételi eljárás Egyesület változásbejegyzési eljárás Egyesület végelszámolás megindításának nyilvántartásba vétele iránti eljárás Egyesület nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás

17 Egyesületek változásbejegyzési eljárása A már nyilvántartásba vett szervezet nyilvántartási adatait érintő változás esetén induló eljárás, melynek célja, hogy a bíróság a változásokat a nyilvántartásán átvezesse. A változásbejegyzés iránti kérelmet abban az esetben kell előterjeszteni, ha a szervezet valamely nyilvántartási adata módosult. Az egyesület változásbejegyzés iránti kérelmet az egyesület szervezeti képviselője terjesztheti elő papír alapon, vagy elektronikus úton. A kérelmet az „Egyesület változásbejegyzése iránti kérelem” megnevezésű, PK 101V jelű ÁNYK űrlapon kell benyújtani egy példányban papír alapon vagy – elektronikus útra kötelezett kérelmező esetében, vagy a nem e-útra kötelezett kérelmező választása szerint – elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra. A kérelem benyújtásáról és az ÁNYK űrlapokról részletes tájékoztatás található: a weboldalon.

18

19 Elektronikus eljárásra kötelezett Meghatározott formájú szervezetek, többek között a köztestület, a párt, a szövetség (Cet. 8. § (1) bekezdés). Egyesületi formára tekintet nélkül, ha a kérelmező:  jogi képviselővel jár el  az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás lefolytatását kéri (a K jelű lapon).  a közhasznú szervezetté minősítését kéri,  közhasznú szervezet.

20 A konkrét feladat március 15-ig 1. A közgyűlés összehívása. 2. Az alapszabály felülvizsgálata, módosítása, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalása. 3. Esetleg tisztújítás. 4. Változásbejegyzés iránti kérelem benyújtása.

21 Az alapszabály módosításának technikai megoldásai 1.) A korábbi alapszabály helyett áttérnek a mintaokirat alkalmazására vagy az okiratsablon alapján készítik el az új alapszabályt mintaokirat ≠ okiratsablon ! 2.) A meglévő alapszabály Ptk-ba ütköző rendelkezéseinek módosítása.

22 1. A mintaokirat alkalmazása Az alapszabály módosítását a minta-alapszabály „kitöltésével” is elvégezhetik. A mintaokirat használatára az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban van lehetőségük. A PK101V jelű ÁNYK űrlap K jelű lapján kell kérni az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás lefolytatását. A minta-alapszabály az ÁNYK űrlap EASZ jelű lapjain található meg. A minta-alapszabály tartalma nem módosítható. Jegyzőkönyv-minta, jelenléti ív-minta, tisztséget elfogadó nyilatkozat-minta, székhelyhasználathoz hozzájáruló nyilatkozat minta alkalmazásának kötelezettsége. Az eljárás elektronikus. Eljárási határidő: 15 nap. Ebben az eljárásban hiánypótlásnak nincs helye (elutasítás, vagy bejegyzés).

23 2. Okirat sablon Az OBH és a Törvényszékek közötti egyeztetés eredményeként készültek el az okirat sablonok, melyekkel az egyes szervezetek nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési eljárása során alkalmazandó dokumentumai elkészítéséhez nyújtanak tartalmi és egyben formai segítséget. Elérhetők: nyiregyhazitorvenyszek.birosag.hu

24 A változásbejegyzési eljárások során tapasztalt gyakori hibák - 1  Egyszerűsített változásbejegyzési eljárás során nem a mintaokiratokat csatolják be, hanem az okiratsablon szerint elkészített alapszabályt és egyéb mellékletet.  Az átdolgozott alapszabályt nem olvassák át, így benne maradnak az egymásnak ellentmondó rendelkezések.  A szabályozás nem konkrét, vagy törvénybe ütköző.  Az alapszabály „túlszabályozott”, nem kell a Ptk-t szó szerint beidézni.  Az űrlapot nem az alapszabállyal és egyéb változással összhangban töltik ki.  „Nem tanulnak a korábbi hiánypótlásra felhívó végzésekből, elutasító végzésekből.”  Formai hiba: a tisztséget elfogadó nyilatkozat nincs aláírva, vagy tanúk nem hitelesítik.

25 A változás bejegyzési eljárások során tapasztalt gyakori hibák - 2 Példa az egymásnak ellentmondó rendelkezésekre: Ellentmondás van a közgyűlés összehívásának szabályait megállapító rendelkezések között. Ugyanazon az oldalon szerepelnek az alábbi rendelkezések!! „A közgyűlés összehívására az elnökség jogosult.” „A közgyűlés ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnök-helyettes hívja össze.” „A közgyűlést az elnök írásban hívja össze.” „A közgyűlést az egyesület székhelyére az Elnökség hívja össze.” „A napirend kiegészítését a közgyűlést összehívó elnökségtől kérhetik.”

26 A Ptk. rendelkezéseitől való eltérés lehetőségei (a diszpozitivitás és a kógencia) Az egyesület tagjai az alapszabályukban eltérhetnek a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályaitól:  az egymás közötti viszonyaikban;  az egyesülethez fűződő viszonyukban;  az egyesület szervezetének és működésének szabályozása során. DE: Az egyesület tagjai nem térhetnek el a Ptk-ban foglaltaktól, ha:  az eltérést a Ptk. tiltja;  az eltérés az egyesület hitelezőinek, munkavállalóinak, vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti;  Az egyesület törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

27 Eltérést engedő rendelkezések - 1 Ptk. 3:5. § d.) A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét. Működő egyesületeknél nem kell, hogy része legyen az alapszabálynak. Ptk. 3:22. § (1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Képviselettel nem járó elnökségi tagnak kiskorú személy is megválasztható. Ptk. 3:29. § (1) A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. Az alapszabályban kijelölhetik azt az egy vezető tisztségviselőt, aki képviseli az egyesületet.

28 Eltérést engedő rendelkezések - 2 Ptk. 3:67. § (1) bekezdése a tagfelvételt, a 3:70. § (1) bekezdése a tagkizárást közgyűlési hatáskörbe utalja. Mind a tagfelvétel, mint a kizárási eljárás lefolytatása tartozhat az elnökség hatáskörébe is. Ptk § (2) A közgyűlés nem nyilvános (…). A közgyűlés lehet nyilvános, (sőt a közhasznúaknál ez a jogszabályi elvárás!!) Ptk. 3:78. § (1) Az elnökség három tagból áll. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül Felfelé el lehet térni, 3-nál több tagú is lehet az elnökség. Az elnököt a közgyűlés is megválaszthatja.

29 Eltérést nem engedő rendelkezések - 1 Ptk. 3:19. § (…) a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ptk. 3:63. § (3) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Ptk. 3:64. § [Létesítés] Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. Ptk. 3:68. § (2) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

30 Eltérést nem engedő rendelkezések - 2 Ptk. 3:71. § az alapszabály tartalmi elemei Ptk. 3:73. § [A közgyűlés ülésezése] (1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A létesítő okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis. Ptk. 3:79. § (2) Az öt évnél hosszabb időre szóló vezető tisztségviselői megbízás az öt évet meghaladó részében semmis. Ptk. 3:82. § (1) Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja

31 Az Új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéssel kapcsolatban az alapítványokat terhelő kötelezettség március 15. napját követően indult eljárásokban alapítványok nyilvántartásba vétele már csak az Új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló létesítő okirat alapján lehetséges. - A nyilvántartásba már bejegyzett alapítványokat a létesítő okirat módosítással egyidejűleg terhelő kötelezettség. -A nyilvántartásba már bejegyzett alapítványokat legkésőbb március 15. napjáig terhelő kötelezettség.

32 A kérelem előterjesztésével kapcsolatban tapasztalt problémák - A (nyilvántartásba vételi/változásbejegyzési) kérelmet -tipikus esetben - az alapító, több alapító esetén az alapítók együttesen terjeszthetik elő. -A jogi képviselőnek kizárólag az alapító, több alapító esetén valamennyi alapító együttesen adhat meghatalmazást. -A nem jogosulttól származó kérelmet a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

33 A kérelem űrlap kitöltésével kapcsolatban tapasztalt problémák - az ÁNYK űrlapok (Pk-102; Pk-102 V) és a kitöltési útmutatók a szervezetek/civil-nyomtatvanyok honlapon érhetőek el. -Az alapítványi vagyon felhasználásának módja és mértéke (C1 jelű lapon) -Az alapítvány céljának módosítása (D1 jelű lapon) -Az alapítvány elsődleges cél szerinti besorolása (D2 jelű lapon) -Az alapítvány képviselőjére, valamint a kurátorra/kuratóriumra vonatkozó rovatok kitöltése(E, H/I jelű lapok)

34 Egyszerűsített nyilvántartásba vételi/változásbejegyzési eljárás mintaokirat alkalmazásával -A kérelem és mellékletei előterjesztésének kizárólag elektronikus úton van helye. -Amennyiben a kérelem űrlap K lapján azt kéri, hogy a bíróság egyszerűsített eljárást folytasson le, kizárólag mintaokirat alkalmazásának van helye. -15 napos ügyintézési határidő. -Hiánypótlás kibocsátásának nincs helye. -A kérelem elutasításának esetei.

35 A Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló létesítő okirat készítése okirat sablon alkalmazásával -http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil- szervezetek/okirat-sablonok - civil-ugyek-mintadokum...

36 Az alapító okirat tartalma :5. § [A létesítő okirat tartalma] A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni a) a jogi személy nevét; b) a jogi személy székhelyét; c) a jogi személy célját vagy fő tevékenységét; d) a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét; e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét.

37 Az alapító okirat tartalma - 2 3:391. § [Az alapító okirat tartalmi elemei] (1) A jogi személy létesítő okiratának általános kötelező tartalmi elemein kívül az alapítvány alapító okiratában meg kell határozni a) az alapítvány határozott vagy határozatlan időre történő létesítését, határozott időre történő létesítésnél a határozott időtartamot; b) az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályait; c) a kuratóriumi tagság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, a kuratóriumi tagság határozott vagy határozatlan időre szóló voltát, határozott idejű kuratóriumi tagság esetén a határozott időtartamot, továbbá a kuratórium tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat; és d) a kuratóriumi tagsági díjazás megállapításának szabályait.

38 Az alapító okirat tartalma - 3 (2) Az alapító okirat szükség szerint rendelkezik a) az alapító jogainak meghatározott alapítványi szerv hatáskörébe utalásáról; b) az alapítói jogok átruházásának szabályairól; c) az alapítványhoz való csatlakozásnak vagyoni juttatás fejében történő megengedéséről, annak feltételeiről és a csatlakozót megillető alapítói vagy egyéb jogokról; d) gazdasági tevékenység folytatásáról és ennek kereteiről; e) az alapítványi szervek hatásköréről és eljárási szabályairól;

39 Az alapító okirat tartalma - 4 f) az alapítók gyűlésének létesítéséről és e gyűlés működési szabályairól; g) az e törvényben nem nevesített alapítványi szervek létesítéséről, eljárási szabályainak meghatározásáról, tagjainak kinevezéséről, visszahívásáról és javadalmazásáról; h) az alapítvány képviseletének részletes szabályairól, ideértve az alapítvány munkavállalóival szemben a munkáltatói jogok gyakorlójának a meghatározását; i) a kedvezményezettek körének meghatározásáról, illetve a kedvezményezett személyek megjelöléséről, továbbá a kedvezményezetteket megillető szolgáltatásról és jogokról; j) az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére az alapítvány fennmaradó vagyona jogosultjának megnevezésről.

40 Alapító okiratok tartalmi hiányosságaival kapcsolatos tapasztalatok az Új Ptk.-ra történő áttéréssel összefüggésben - Az alapítvány célja -Az alapítók nevének, lakóhelyének (székhelyének) szerepeltetése a létesítő okiratban -Az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályai -A kuratóriumi tagság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályok, a kuratóriumi tagság határozott vagy határozatlan időre szóló volta.

41 Alapító okiratok tartalmi hiányosságaival kapcsolatos tapasztalatok az Új Ptk.-ra történő áttéréssel összefüggésben - A kuratórium tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok (Ptk. 3:22. § (1) (4)- (6) bek.; Ptk. 3:397. § (3)-(4) bek.) -Az alapítványhoz való csatlakozás. -Az alapítói jogok átruházásának szabályai. -Az alapítói jogok gyakorlására történő kijelölés az alapító okiratban -Az alapítók gyűlésének létesítése és e gyűlés működési szabályai

42 Alapító okiratok tartalmi hiányosságaival kapcsolatos tapasztalatok az Új Ptk.-ra történő áttéréssel összefüggésben -Az alapítvány képviseletének részletes szabályai (a képviselettel kapcsolatos gyakorlat alakulása a Debreceni Ítélőtábla döntései nyomán) -Kuratórium - döntéshozó vagy ügyvezető szerv? (Pkf.II.686/2015/2. szám)

43 Közhasznú jogállás megszerzésének gyakorlati kérdései, nyilvántartásba vétel főbb szabályai

44 Közhasznú jogállás mellette/ellene Miért Érdemes? Kizárólagos jogosultság közszolgáltatási szerződés megkötésére (Ectv. 2. § 21. pont). Könnyebb hozzájutás adományokhoz (a közhasznú szervezetnek juttatott adományok értékének 20%-ával, tartós adományozás esetén további 20%-ával csökkenthető a társasági adóalap). Mi szól ellene? Megnövekedett adminisztrációs terhek, plusz jogszabályi előírásoknak való megfelelés (kettős könyvvitel, nyilvánosság, átláthatóság biztosítása, felügyelőbizottság létrehozása, vezető tisztségviselőkre vonatkozó további összeférhetetlenségi szabályok, stb.)

45 Közhasznú jogállásra jogosultak köre Ki kérelmezheti?  Civil szervezet (kivéve civil társaság): egyesület (speciális formái is, kivéve párt), alapítvány.  Nonprofit gazdasági társaság Mikor? Legalább két lezárt üzleti év után kérelmezhető, mert a közhasznú jogállás feltételeinek két év átlagában kell megfelelnie (megfelelő erőforrás ellátottság, társadalmi támogatottság). Kivéve nonprofit gazdasági társaság.

46 Közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmi kellékei I. Az Ectv. rögzíti a Ptk-n túli, speciális tartalmi kellékeket: 34. § (1) bekezdés közhasznú tevékenység => közfeladat => jogszabályhely (szakasz, bekezdés, pont mélységig hivatkozni, hatályos legyen!) ha tagsággal rendelkezik nem zárja ki, hogy más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból (Alapítvány létesítő okirata nem tartalmazza!); gazdasági-vállalkozási tevékenység nem veszélyeztetheti közhasznú vagy a alapcél szerinti tevékenységét DE beépíteni szükséges a egyesületek esetében a Ptk. 3:63. § (3) bekezdésének, alapítványok esetében a Ptk. 3:379. § (2) bekezdésének szabályait is (céllal közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység); gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja; közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

47 Közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmi kellékei II. Ectv. 37. § (1) bek. több tagú döntéshozó szerv ülései nyilvánosak. (2) bekezdés létesítő okirat kellékei a) ülésezés szabályai (gyakoriság, összehívás rendje, nyilvánosság, határozatképesség, határozathozatal módja); b) vezető tisztségviselő összeférhetetlenség szabályai (Ectv. 39. § (1) bek.); c) felügyelő szerv (csak, ha kötelező) létrehozása, hatásköre, működése, d) éves beszámoló jóváhagyásának szabályai. (3) bekezdés átláthatóság, nyilvánosság szabályai (létesítő okirat, felhatalmazás alapján belső szabályzat) (nyilvántartás a döntés tartalmáról, időpontjáról, hatályáról, döntést támogatók, ellenzők arányáról, továbbá döntések közlése, nyilvánossága, iratbetekintés biztosítása, működése, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolója közlése módjának nyilvánossága) (4)-(5) Egyszemélyes döntéshozó szervre vonatkozó szabályok

48 Kérelem előterjesztése Elektronikus út (ügyfélkapun keresztül) kötelező! Cet. 8. § (3) bekezdése szerint már a közhasznú jogállás megszerzése iránti kérelem előterjesztésekor, illetve a közhasznú szervezet valamennyi eljárásában is elektronikus útra kötelezett. Cet. 8. § (4) bekezdése alapján a beszámolót és a közhasznúsági mellékletet is elektronikus úton küldi meg a közhasznú szervezet az OBH részére letétbe helyezés és közzététel céljából. HA nem, az OBH visszaküldi a civil szervezetnek, amely ily módon nem tesz eleget kötelezettségének! Ha pedig az elektronikus úton előterjesztett beszámoló nem a jogosult személy ügyfélkapuján érkezik, akkor elektronikusan küldik vissza! Ki jogosult? Közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránt: szervezet (képviselője), alapítvány esetében az alapító, vagy az alapítvány, kivéve, ha az alapító okirat nem tartalmazza az Ectv. szerinti tartalmi elemeket, ekkor az alapító a jogosult. Meghatalmazás szükséges, ha nem a civil szervezet képviselőjének ügyfélkapuján keresztül nyújtják be. Beszámoló: az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 7. § (2) bekezdés szerinti képviselő.

49 Nyilvántartásba vételi eljárás I. Kérelmet a PK-152 nyomtatványon kötelező előterjeszteni. NY lapon nyilatkozatokat kötelező teljes körűen kitölteni! Két irányban ágazik el a kérelemben foglalt nyilatkozat alapján: 1.) Létesítő okirat megfelel az Ectv. rendelkezéseinek: A kérelemhez csatolni kell a Cet. 44. § (5) bekezdése alapján a vezető tisztségviselők nyilatkozatait az Ectv-ben meghatározott kizáró és összeférhetetlenségi okok hiányáról. Ez esetben 30 napos eljárási határidő, a bíróság az OBH-nál letétbe helyezett beszámolók és korábban benyújtott létesítő okirat alapján dönt. Hiánypótlásnak helye nincs!

50 Nyilvántartásba vételi eljárás II. 2.) Létesítő okirat nem tartalmazza az Ectv-ben előírt rendelkezéseket. Elő kell terjeszteni egyidejűleg változásbejegyzési kérelmet is a létesítő okirat módosítás keltének nyilvántartásba vétele iránt az arra előírt mellékletek csatolásával (pl.: egységes szerkezetű létesítő okirat). A közhasznúsági kérelemhez ez esetben is szükségesek a Cet. 44. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatok. A két kérelmet egy eljárásban bírálja el a bíróság. Az OBH-nál letétbe helyezett beszámolók alapján dönt. 60 napos eljárási határidő. Hiánypótlás van!

51 Bíróság hivatalból történő eljárása A Cet. 45. § (1) bekezdése: a bíróság a beszámoló letétbe helyezésétől számított 60 napon belül megvizsgálja, hogy a szervezet megfelel-e a közhasznúvá minősítés feltételeinek. Ha nem: a bíróság a szervezet közhasznú minősítésének megszüntetéséről és az erre vonatkozó adat nyilvántartásból való törléséről határoz. Hiánypótlás fogalmilag kizárt.

52 Beszámoló és közhasznúsági melléklet I. A közhasznú szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet (Ectv. 27. § (2) bekezdés). A beszámolóját és közhasznúsági mellékletét ennek megfelelően a PK-142-es számú nyomtatványon készítheti el. A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése szerint az egyéb szervezetnél az üzleti év főszabály szerint azonos a naptári évvel évben a két lezárt üzleti évnek és minősül => a január 1-je után előterjesztett közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez szükséges a döntéshozó szerv által elfogadott évi beszámoló letétbe helyezése. (A letétbe helyezés végső határideje a tárgyévet követő május 31., azonban korábban is lehetséges, amit a számviteli szabályok biztosítanak, pl. a számvitelről szóló évi C. törvény 12. § (1) bekezdés, vagy 165. § (3) bekezdése).

53 Beszámoló és közhasznúsági melléklet II. A PK-142-es nyomtatványt célszerű az ÁNYK nyomtatványkitöltő program alkalmazásával elkészíteni. Miért? A beszámoló megfelelő adatsorait átemeli a közhasznúsági mellékletbe, majd az alapján szintén automatikusan tölti ki a megfelelő erőforrás ellátottság és társadalmi támogatottság meglétét bemutató táblázatot (x-ek). Kisebb hibalehetőség, a program számszaki, logikai ellenőrzést végez. Jellemzően előforduló hiba: a tárgyévet megelőző év adatai nem kerülnek kitöltésre => azt a program 0 értéknek veszi, így a közhasznúsági mutatókat rögzítő táblázat téves adatokat tartalmaz.


Letölteni ppt "CIVIL NYÍLT NAP 2016 február 5.. A Civil csoport szervezeti felépítése Polgári- Közigazgatási- Munkaügyi Kollégium Titkári csoport: 4 fő bírósági titkár."

Hasonló előadás


Google Hirdetések