Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Érzelem és kogníció Az érzelmi rendszerek függetlenségének kérdése

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Érzelem és kogníció Az érzelmi rendszerek függetlenségének kérdése"— Előadás másolata:

1 Érzelem és kogníció Az érzelmi rendszerek függetlenségének kérdése
Általános pszichológia III. Tisljár Roland

2 Az érzelmek kéttényezős elmélete (Schachter és Singer, 1962)
A vegetatív aktivációs állapot kognitív magyarázata Az érzelmek minősége a vegetatív változás címkézésétől függ Ha nem áll rendelkezésre megfelelő információ Meghatározói: Az aktuális helyzet jellemzői Korábbi tapasztalatok

3 Az érzelmek kéttényezős elmélete (Schachter és Singer, 1962) 2.
Az arousal nem specifikusan az érzelmekkel kapcsolódik össze A megnövekedett arousalszint értelmezése Kellő információ hiányában környezeti okoknak való tulajdonítása A későbbi vizsgálatok nem egyértelműen támasztották alá az elméletet

4 Kognitívkiértékelés-elméletek
A helyzetre vonatkozó ismeretek és hiedelmek értékelésének kulcsszerepe A saját életünkre vonatkozó vélt vagy valós hatás mértéke Az ingerek és események pozitív és negatív kategorizációja (Arnold, 1970) INGER → ÉRTÉKELÉS → AKCIÓTENDENCIA → ÉRZÉS Összetett kiértékelési folyamatok (Lazarus, 1993)

5 Lazarus érzelemelmélete 1.
Elsődleges értékelés folyamatok A helyzet személyes jelentőségének kiértékelése Céljainkkal való kongruencia Gátol vagy segít Finom különbségtételre nem alkalmas

6 Lazarus érzelemelmélete 2.
Másodlagos értékelési folyamatok Internális vagy externális oki tényezők Lehetőségek a helyzet megváltoztatására vagy fenntartására Jövőbeli lehetőségek Az érzelem megtapasztalása és a viselkedéses reakció ez alapján jelentkezik Düh esetén a helyzet (példa) Fontos Céljaival nem kongruens Másik személy a felelős (?) Az érzelmek lényege a kognitív kiértékelés

7 Újabb kiértékeléselméletek
Az érzelmek nagy változatosságát a finom kognitív különbségtétel képessége adja Az érzelmi élmény folytonos folyamat, nem valami általi egyszeri eredmény A kiértékelés gyakori dimenziói (Ellsworth & Scherer, 2003): Újdonság Orientációs reflex Kellemesség Motivációs relevancia Erő és kontrollálhatóság Társas kontextus

8 A Zajonc - Lazarus vita Az érzelem és a kogníció önálló és részben független rendszerek. Az érzelem időben megelőzheti a kognitív folyamatot (Robert Zajonc) Empirikus bizonyítékok: 1. Filogenetikai és ontogenetikai elsőbbség 2. Eltérő anatómiai struktúrák 3. Eltérő féltekei dominancia 4. A beszéd emocionális jegyeit a jobb, míg lexikai és szemantikai elemeit a bal félteke dolgozza fel 5. Közvetlen retino-hypothatalmikus pályák. Önálló szenzoros bemenet. Rövidre zárt érzelmi reakciók 6. Egyes szagok,ízek azonnali érzelmi reakcióhoz vezetnek

9 Zajonc további érvei 6. Az értékelés és érzelem gyakran inkongruensek
Pl. Az érzelmi ítéletek primácia (elsőbbségi), míg az értékelő ítéletek recencia (újdonsági) hatást mutatnak 7. Az értékelés közreműködése nélkül új érzelmi reakciók alakíthatók ki Garcia effektus altatásban 8. Küszöb alatti ingerekre érzelmi reakciók 9. Kísérletileg szétválasztható a felismerés és az érzelmi preferencia 9.1. Littman és Mannking (1954) vak-próbánál dohányosok nem ismerik fel a kedvenc márkájukat, de az ízlik nekik a legjobban 10. Érzelmi állapot idézhető elő drogokkal vagy az agy elektromos ingerlésével Primácia és recencia hatás: kognitív tévesztés Garcia effektus: íz averzió, sugárfertőzést (nem, enyhén, erősen) követően édes vizet adott nekik – majd utána választaniuk kellett, hogy édes vagy normál csapvizet isznak-e (80%, 40%, 10%)

10 Mi a probléma Zajonc empirikus bizonyítékaival?
1. Az elmélet és a kísérleti módszerek jelen (1980!) állapotában Zajonc nem tudja bizonyítani, hogy a kogníció nem befolyásolja az általa felsorolt kísérletek eredményeit 2. A kogníció előfeltétele az érzelem kiváltódásának, de ez nem jelenti azt, hogy az érzelem - miután megjelent - ne hatna vissza a kognitív működésre 3. Lazarus kísérletei azt mutatják, hogy ha a kognitív értékelő folyamatok megváltoznak, a stresszreakciók és az érzelmek is megváltoznak 4. Ontogenetikai elsőbbség: Valóban nem képesek kognitív értékelésre az emberi csecsemők? 5. Filogenetikai elsőbbség: Valóban nem képesek kognitív értékelésre az állatok? 6. Az érzelem neurofiziológiai alapjainak kutatása még gyerekcipőben jár (1980!), nem jelenthet alapot az elméletképzés számára.

11 Zajonc - Húsz év múlva (2000)
A kognitív Idegtudomány új kísérleti apparátusa és eredményei végleg eldönthetik a két évtizedes vitát. Az érzelmi válasz prototípusa: Jobban szeretem A-t, mint B-t. Az egyén valamely inger iránti rejtett vagy kinyilvánított preferenciája. A kognitív válasz prototípusa: A-t már láttam, de B-t még soha, vagyis a felismerés és az emlékezeti keresés. Kognitív felismerés vs. Érzelmi preferencia

12 Az ismételt tapasztalatok kognitív és érzelmi következményei
Egy inger, ha újra és és újra találkozunk vele, egyre vonzóbbá válik (Zajonc, 1968)

13 Az ismételt tapasztalatok kognitív és érzelmi következményei (Zajonc, 1968)

14 Az ismételt ingerbemutatás hétköznapi hatásai: Imprinting vagy bemutatási effektus?
Mita et al (1977) baráti párokról fényképek, eredeti és balról-jobbra átfordított A másikról az eredeti, magunkról az átfordított tetszik jobban (tükörkép) Cross et al.(1967) Patkányok egyik csoportja Mozart, a másik Schönberg zenét hallgatott. Teszt: ugyanezektől a szerzőktől más művek

15 Az ismételt bemutatás következtében kialakuló preferencia-változás nem tudatos
A kísérleti személyek többnyire valami mással magyarázzák döntéseiket Szimmetrikussággal, komplexitással stb. Még akkor sem gondolták, hogy a gyakoriság az oka, ha felhívták a figyelmüket az ingerek egy részének ismétlődésére. Martin (1970) nem csak preferencia, hanem ismerősségi ítéleteket is kért. Az ismerősségi ítélet alapján nem lehetett jól megjósolni a preferenciát Nem tudatosuló folyamatok állnak a háttérben

16 A küszöb alatt (1 msec) adott ingerek gyakorisága is meghatározza a kedveltség fokát (Kunst-Wilson és Zajonc, 1980)

17 A kogníció és érzelem különállóságát alátámasztó idegrendszeri bizonyítékok (LeDoux, 1995)
1. Amygdala-hypothalamusz közötti út egyetlen szinapszisból áll. 40 msec-al gyorsabb válasz az amygdalából, mint a hippokampuszból 2. Zola-Morgan et al. (1991) Amygdala irtás után sérült érzelmi reakciók, viszonylag ép kognitív működés 3. Elliot és Dolan (1998) megismételték Kunst-Wilson és Zajonc kísérletét (1980) PET méréssel kiegészítve A preferencia és felismerési válaszok eltérő idegrendszeri területeket aktiváltak Zola-Morgan et al. (1991): Independence of memory functions and emotional behavior: separate contributions of the hippocampal formation and the amygdala. Hippocampus, 1 (2): Normál majmok, hat csoport, léziók a mediális temporális lebenyben Két csoport hippokampális lézión esett át, de az amygdala-komplexük érintetlen maradt; két csoport fordítva; kettőnél pedig mindkettőt károsították Az érzelmi reakciót 12 különféle ingerhelyzettel nézték A hippokampális sérülés emlékezeti, de nem érzelmi problémákat okozott Az amygdala sérülése befolyásolta az érzelmi viselkedést, de az emlékezetet nem

18 A küszöb alatt adott érzelmi ingerek (arcok) előhangolják a későbbi ítéleteket (Murphy és Zajonc, 1993)

19 Zajonc (2000) álláspontja az érzelem-kogníció vitában
1. Egy inger ismételt bemutatása az adott inger iránti pozitív érzelmek növekedését eredményezi, akkor is ha az inger tudatosan nem hozzáférhető 2. Bizonyos körülmények között az ingerek érzelmi osztályozása pontosabb mutatója az ingerrel való korábbi találkozásnak, mint a felismerés 3. A tudattalan érzelem általában diffúz, nem célorientált, tárgyához lazán kapcsolódik. A kogníció specifikus, célorientált és tárggyal rendelkezik. 4. A tudattalan érzelem ezért bármilyen, akár irreleváns ingerhez is kapcsolódhat 5. Az érzelem a kogníciótól függetlenül is működhet

20 Érzelem és kognitív stílus
Kezdeti hipotézis (Forgas, 1989, 1998; Schwarz, 1990). Pozitív hangulatban gyorsabb, felületesebb, kevés információn alapuló kognitív működés Negatív hangulatban szisztematikusabb, analitikus jellegű, fokális figyelmet vonzó feldolgozási műveletek Ezzel szemben: pl. Isen, 1987: Pozitív hangulatban kreatívabb, nyitottabb, konstruktívabb gondolkodási stílus A negatív hangulat jelentős kapacitást köt le, ezért gyengíti az információfeldolgozást Fiedler (2001) A pozitív hangulat a produktív, asszimilációs gondolkodásmódnak, valamint a sematikus információk mozgósításának kedvez A negatív hangulat a környezeti információkra fókuszálást eredményez, így kevésbé sematikus, részletező, analitikus a feldolgozás.

21 Érzelem és idegrendszer

22 Cannon kritikája a James-Lange elmélettel szemben (1927)
A zsigerek elkülönítése az idegrendszertől nem befolyásolja az érzelmi viselkedést Azonos zsigeri változások különböző érzelmi állapothoz vezetnek A zsigerek viszonylag érzéketlen struktúrák A zsigeri változások túl lassúak Az érzelmekre jellemző viszcerális változások mesterséges előidézése nem vált ki érzelmeket Az érzelmi kifejezés szubkortikális központok működésének eredménye

23 Bard léziós szintjei

24 Cannon és Bard (1928) Agykérgüktől megfosztott macskáknál nem a helyzethez illeszkedő, rosszul irányított támadások Irány nélküli dühös viselkedés („áldüh”) Hipotalamusz elválasztása (nincs koordinált düreakció) A thalamusz az ingerre válaszként adott érzelemkifejezések központja, Az agykéreg legátolja a thalamusz által indított érzelmi akciókat A dühös viselkedés a hipotalamuszból váltható ki (Hess & Brüger, 1943) Az idegrendszer legalacsonyabb szintjei - egyszerű reflexpályák Egyszerű ingerekre adott reakciók, testtartás, mozgás Következő szinten újabb struktúrák, pl.: az érzelmi rendszerek Az előző funkciók módosítása Agykéreg (a legfelső szint) Az alacsonyabb szinteket gátló magasabbrendű kognitív mechanizmusok Az érzelmek kontrollálása az agykéreg fejlődésének eredménye (a gyerekek tele vannak kontrollálatlan érzelmekkel) Pl.: Sérülés, részegség

25 Cannon és Bard (1929) centrális érzelemelmélete
ÉRZÉS Agykéreg Talamusz Hypotalamusz Testi válaszok ÉRZELMI INGER

26

27

28 Herrick (1932) Hot-dog agy hipotézis A mediális rész ősibb, a laterális rész magasabb funkciók székhelye

29 Papez (1937) A testből és külvilágból érkező információk elérik a thalamuszt és innen 3 nagyobb pályára válnak szét: 1. Striatális régióba: mozgás irányítás 2. Kéregbe: gondolatáramlás 3. Limbikus rendszerbe: érzelmi rendszer

30 Papez-gyűrű elmélet (1937)
ÉRZÉS Szenzoros kéreg Gyr. Cinguli Ant. talamusz Hippokampusz A hippotalamusz az érzelmek kifejezésében fontos, a hozzá kapcsolódó területek pedig az érzelmek élményéért felelősek. Bizonyíték: - veszettségben szenvedő betegeknél a vírus megtámadta a limbikus rendszert is - a betegek néha rendkívüli rémületet éltek át. Ugyanezen terület daganatai pedig néha az érzelmek és az emlékezet elvesztését okozták. Thalamusz Hypotalamusz Testi válaszok ÉRZELMI INGER

31 MacLean (1949) Limbikus-rendszer érzelmi elmélet

32 MacLean (1949) Limbikus-rendszer érzelmi elmélet
Az érzelmi élményhez a külső ingerek és a viszcerális információ integrálása szükséges Ez az integráló funkció a hippokampuszhoz köthető Ez az érzelmi rendszer billentyűzete Azért értjük meg nehezen érzelmeinket, mert a neokortex és a hippokampusz szerveződése nem kompatibilis 1952-ben vezeti be a limbikus rendszer elnevezést Papez-kör mellett ide vette az amygdalát, a septumot és a prefrontális kérget A limbikus rendszer ősi agystruktúrákból áll, nem vesz részt a magasabb kognitív folyamatokban

33 Kép forrása: Oatley, Jenkins (2001) Érzelmeink, p. 173.

34 A limbikus rendszer elmélet kritikája - LeDoux
A félelmi rendszer, mint az érzelem prototípusa: A félelem áthatja a viselkedést Fontos az érzelmek pszichopatológiájában A félelem kifejezése hasonló az embereknél és az állatoknál. A félelmi kondicionálás az érzelmi tanulás prototipikus helyzete: gyors sokáig tart megváltoztatja az inger jelentését

35 Az amygdala összetett érzelmi számítógép Egyes magcsoportjai eltérő szomatikus válaszokat irányítanak (LeDoux) Amygdala központi mag Ret.pont.caud CG Lat. Hyp Par.vent.hyp stressz hormonok megfagyás megrezzenés vérnyomás

36 Az amygdala hipotézis (Joseph LeDoux)

37 Alsó és felső amygdaláris útvonal
SZENZOROS KÉREG felső út SZENZOROS TALAMUSZ Alsó út AMYGDALA Érzelmi inger Érzelmi válasz

38 Az amygdala hipotézis Az amygdala elektromos ingerlése érzelmi autonóm válaszokat lehet kiváltani (Hilton és Zbrozyna, 1963) Félelmi kondicionálás az agykéreg eltávolítása után is kialakítható, amygdala-roncsolás után azonban nem (LeDoux, 1990) Az amygdala érzelmi valenciát rendel az epizódokhoz, a beérkező események elsődleges érzelmi kiértékelését végzi el Hippokampusz léziónál az explicit tanulás, amygdala léziónál az érzelmi tanulás károsodik

39 Érzelmi rendszerek és az emlős idegrendszer (Panksepp)
Az emberben meglévő alapérzelmek evolúciósan kialakult integráló rendszerek, amelynek gyökereit megtalálhatjuk más emlősfajoknál. A hajtóerőket, az alapvető érzelmi tónust, és a különböző típusú érzelmi arousal állapotok felismerését kéregalatti neuronhálózatok irányítják. Számos különböző érzelmi neuronhálózat létezik (noradrenerg szerotonerg stb.) A közös bennük a pszichológiai, viselkedéses aspektus

40 Érzelmi rendszerek és az emlős idegrendszer
Többféle megközelítés létezik az agy-érzelem kutatásban: Az érzelmek tanulás útján alakulnak ki Ezek a kutatók egy prototipikus érzelmi rendszerrel dolgoznak (pl. LeDoux) 2. Vannak kutatók, akik szerint léteznek központi afferens programok (pl. MacLean vagy Panksepp). Az érzelmek globális idegrendszeri állapotok, nem az emlékezet vagy a tanulás alakítja ki őket 3. Hibrid megközelítések Számos idegrendszeri és kognitív komponenst bevonnak az elemzésbe (pl: Damasio)

41 Alapérzelmek és idegrendszeri hátterük (Panksepp)
Érzelmi rendszer Agyi területek Neuromodulátorok Motiváció: keresés/expektancia Nuc. Accumbens, laterális hypot., mesolimbikus hálózatok Glutamát, neuropeptidek, opioid rendszerek Düh Mediális amyg., mediális, dorzális hypot. Neuropeptidek Boldogság Dorsomediális diencephalon, parafasciculáris area Opioid, glutamát, ACh

42 Érzelmi végrehajtó körök
Genetikailag meghatározottak Feltétel nélkül aktiválódnak a kihívást jelentő helyzetekben Aktiválják vagy gátolják a megfelelő viselkedéseket Befolyásolják a releváns szenzoros rendszerek érzékenységét Neurális aktivitásuk tovább tarthat a kiváltó körülményeknél Aktivitásuk kondicionálás révén kontroll alá is kerülhet Kapcsolatban állnak a tudatosságot és a komplex döntési folyamatokat meghatározó agyi mechanizmusokkal Hozzájárulnak a viselkedések közötti szelekcióhoz Elvárás Anticipációs megközelítő viselkedés Remény, vágy Düh Az elvárás rendszer hirtelen lecsökken; testfelszín-irritáció; korlátozás-frusztráció Gyűlölet, harag Félelem A fájdalommal és destrukcióval való fenyegetéssel kapcsolatban Szorongás Pánik A társas kohézió fenntartása Distresszvokalizáció, lobbanékony viselkedés Bánat (veszteség, magány, gyász)

43 Érzelmek és tudatosság (Tsutchiyaa & Adolphs, 2007)
(a) Gyors reakció (<100 ms) - prefrontális kéreg, amygdala Szubkortikális mediáció (b) A szenzoros kéreg részletesebb információkat nyújt ( ms) pl. az amygdalának Suprerior temporális (zöld) (dinamikus információ - pl.: arckifejezések felism.) Fusiform gyrus (kék) (statikus információ – pl.: identitás) (c) Az inger érzelmi jelentésének kiértékelése után Testi válaszok aktivációja Az amygdala és a mediális prefrontális kéregből – agytörzsi magvak, hippotalamusz, insula (vissza) Az ‘érzelmi állapot’ összetett folyamatok együttesének az élménye


Letölteni ppt "Érzelem és kogníció Az érzelmi rendszerek függetlenségének kérdése"

Hasonló előadás


Google Hirdetések