Szociális alapellátás feladatai és lehetséges kapcsolata az AE közösségekkel Alkoholizmus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetsége, Szombathely/Zalaegerszeg.

Az előadások a következő témára: "Szociális alapellátás feladatai és lehetséges kapcsolata az AE közösségekkel Alkoholizmus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetsége, Szombathely/Zalaegerszeg."— Előadás másolata:

1 Szociális alapellátás feladatai és lehetséges kapcsolata az AE közösségekkel
Alkoholizmus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetsége, Szombathely/Zalaegerszeg régió III. Regionális Fóruma Sárvár Előadó: Viszked Csaba okl. szociális munkás

2 Előadás témái Alapszolgáltatások /1993. évi III. tv., és az 1/2000. (I.7.) SzCsM rend./ Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások Támogató szolgáltatás Utcai szociális munka Nappali ellátás Összegzés Alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A szociális szolgáltató, illetve intézmény együttműködik az ellátási területén működő szociális, gyermekjóléti-gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, intézményekkel, így különösen a) az otthonápolási szolgálattal, b) a pártfogó felügyelői szolgálattal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezetnél működő pártfogó felügyelőkkel, c) fogyatékos személy ellátása esetén a gyógypedagógiai, nevelési szakszolgálatokkal és a fogyatékos személyek segítő, érdekvédelmi szervezeteivel, d) pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg esetén a háziorvossal és a kezelőorvossal. A szociális alapszolgáltatást nyújtó személy - külön jogszabályban meghatározott esetekben - gondozási tervet készít az egyes ellátottak részére nyújtott szolgáltatások formáiról, rendszerességéről, időtartamáról. A szociális rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás esetében kell vizsgálni. A szociális rászorultság alapjául szolgáló körülményekkel kapcsolatban az adatszolgáltatást az intézményvezető részére kell teljesíteni. Az intézményvezető a szociális rászorultság fennállását a szolgáltatás igénybevételét megelőzően megvizsgálja, valamint - amennyiben a szociális rászorultság alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn - az igénybevétel során a határozott idő leteltét követően felülvizsgálja. A szociális rászorultság fennállását nem kell felülvizsgálni a Szt § (4) bekezdés a) pontja szerinti személy esetén.

3 Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény Rehabilitációs intézmény Lakóotthon (1-3 pont alatt tartós bentlakásos intézmény) Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (1-4 pont bentlakásos intézmény) Támogatott lakhatás Egyéb speciális szociális intézmény

4 Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás
A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. Falugondnoki szolgáltatás 600 lakosnál kisebb településen működtethető Tanyagondnoki szolgáltatás lakos esetén szervezhető (kül- és belterület)

5 Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. A jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg.

6 Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

7 Házi segítségnyújtás Az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult. A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

8 Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik (jegyző, járási hivatal, szoc. és eü. Szolgáltató, gyermekjóléti szolg. stb.). A családsegítő szolgáltató feltérképezi a területén jelentkező szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családokat, személyeket, akikről bárki bejelentést tehet náluk.

9 Családsegítés A családsegítés biztosítja a
Szociális, életvezetései és mentálhigiénés tanácsadást, Pénzbeli, természetbeli ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz hozzájutás megszervezése (rászorultság esetén) Családgondozást, Tartós munkanélküliek, adósságterhekkel küzdők, fogyatékossággal élők, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és családtagjaik számára tanácsadást, Családon belüli kapcsolatteremtést, mediációt, Azon kiskorút nevelő családok segítése, akiknél a családtag ellátása a családsegítés keretében indult.

10 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Biztosítani kell a szolgáltatás keretében: Segélyhívásra az ügyeletes gondozó helyszínre érkezését, a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében azonnali intézkedést, szükség esetén további szoc. vagy eü. ellátás kezdeményezését. 65. §402 (1)403 (2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. (3)404 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója a) fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére nyújtott ellátás esetében a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval, b) idősek, krónikus betegek részére nyújtott ellátás esetében a területi házi segítségnyújtó szolgálattal együttműködik. (4)405 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult a) az egyedül élő 65 év feletti személy, b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. (5)406 A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni. (6)407 A súlyos fogyatékosságot a 65/C. § (5)-(7) bekezdése szerint, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni. (7)408 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása állami feladat.

11 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek esetében támogató szolgáltatást, közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatókkal való együttműködés, Idősek, krónikus betegek esetében területi házi segítségnyújtó szolgálattal történő együttműködés. Rászoruló: 65 év feletti egyedülálló személy, egyedül élő súlyos fogyatékos, illetve pszichiátriai beteg, vagy kétszemélyes háztartásban élő ugyanezen személyek akik állapota indokolja a folyamatos szolgáltatás biztosítását. A rászorultságot igazolni kell.

12 Közösségi ellátások Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell a) a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, b) a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, c) a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, d) a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, f) megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében.

13 Közösségi ellátások A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás keretében Az előző bekezdése)-f) pontjában meghatározottakon túl biztosítani kell a) a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat, b) a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére.

14 Támogató szolgáltatás
A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően: Alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz hozzájutás megkönnyítése Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz hozzájutás segítése Információnyújtás, tanácsadás, beilleszkedést segítő programok, kulturális és szabadidős programok elérésének támogatása

15 Támogató szolgáltatás
Jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása Munkavállalást segítő szolgáltatások elérésében történő segítségnyújtás A támogató szolgáltatás igénybevételéhez szociálisan rászorultnak kell tekinteni a súlyos fogyatékos személyt. (Fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet határozattal, más okirattal, szakvéleménnyel.

16 Utcai szociális munka Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter regionális illetékességgel diszpécserközpontokat jelöl ki az utcai szociális munkát végző, jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szervezetek közül. A kijelölés visszavonásig szól.

17 Nappali ellátás A szolgáltató meghatározhatja szakmai programjában melyik ellátotti csoport számára nyújt nappali ellátást. Hajléktalan személyek, és otthonukban élő idős, szociális és mentális problémáik miatt rászoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek számára, Vagy 3 életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes fogyatékosok , vagy autista személyek részére, Fekvőbeteg intézeti elhelyezést nem igénylő pszichiátriai betegek számára Biztosít teret a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, igény esetén biztosítja az étkezést is.

18 összegzés A szenvedélybetegek és családtagjaik számára is rendelkezésre állnak a szociális alapszolgáltatások, melyek elsősorban a szenvedélybetegség miatt kialakult szociális problémák csökkentését, megoldását segítik, vagy éppen a szociális problémák miatti italhoz nyúlást előzhetik meg, vagy mérsékelhetik megfelelő időben való elérés esetén. Egyes esetekben hangsúlyossá válik a szenvedélybetegek számára a tanácsadás, kezelésbe vétel támogatása, vagy a józanság őrzésében nyújtott segítség, és az önsegítő csoportok támogatása. Megállapíthatjuk, az önsegítő csoportok részben, vagy egészében képesek átvenni az egyén, vagy család támogatását, de indokolt esetben a professzionális segítségnyújtásra is szükség lehet.

19 összegzés Szükségesnek tartjuk a szociális alapellátó rendszer megismertetését az alkoholizmus ellen küzdő civil szervezetekkel, azok hálózatával, ugyanakkor az Alkoholizmus Elleni Klubmozgalom, a Kék Kereszt, a Katolikus Alkoholistamentő Misszió, az Alcoholic Anonymous bemutatkozása elengedhetetlen a szociális alapellátó rendszer különböző szegmenseiben. A szociális alapszolgáltatások területi lefedettsége, szolgáltatásszervezési struktúrája lehetővé teszi, hogy a bemutatkozó civil szervezetek széles körben hirdethessék küldetésüket, esélyt teremtve az újabb tagtoborzásra is.

20 Köszönöm a figyelmet!