Az LLL rendszere, magyarországi és európai paradigmái a kulturális és a nonprofit, és a civil szférában.

Az előadások a következő témára: "Az LLL rendszere, magyarországi és európai paradigmái a kulturális és a nonprofit, és a civil szférában."— Előadás másolata:

1 Az LLL rendszere, magyarországi és európai paradigmái a kulturális és a nonprofit, és a civil szférában

2 L L L „Jó pap holtig tanul” Konfuciusz – Kr.e Comenius – XVII.sz
Condorcet –XVIII.sz Grundtvig – XIX.sz Németh László –XX. „Az ember legyen önmaga szobrásza, és nap mint nap szerzett tapasztalatokból tanulva apró vésőütésekkel formálja önmagát”

3 „Azt mondani, hogy művelődnünk kell, vagy már a saját életünk során meredek hanyatlás tanúi leszünk, az nagyjából helytálló.” (G. P. Snow) „Egy pillanatra sem szabad abbahagyni a tanulást. A tanulás is olyan, mint a többi tevékenység: annál eredményesebb, minél többet gyakoroljuk. Aki többet tanul, az újat is könnyebben sajátítja el.” (Marx György)

4 Versenyképesség megkönnyíteni a boldogulást a társadalomban.
A munkahelyeknek csak 15%-a lesz alacsony képzettséggel betölthető. Növelni kell az általános képzettségi szintet megkönnyíteni a boldogulást a társadalomban. ki lehessen elégíteni a munkaerő-piaci igényeket

5

6 Demográfiai változások
A népesség elöregszik egyre kevesebb fiatal munkaerő jelenik meg a munkaerőpiacon 55–64 év közötti népesség körében csak minden harmadiknak van fizetett állása a következő 30 évben a fiatal (24 év alatti) európaiak száma 15%-kal fog csökkenni. Minden harmadik európai lesz idősebb 60 évesnél, minden tizedik pedig 80 évesnél. Ezek a fejlemények komoly kihívásokat rejtenek magukban az európai szociális modell számára. Az, hogy egyre kevesebb fiatal munkaerő jelenik meg a munkaerőpiacon, és hogy az 55–64 év közötti népesség körében csak minden harmadiknak van fizetett állása, annak nyilvánvaló szükségességére mutat, hogy a felnőttkori tanulást maximálisan ki kell használni annak érdekében, hogy. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy foglalkozni kell az iskolai lemorzsolódással (2005-ben 6 millió fő volt az iskolából kimaradók száma12), ugyanakkor pedig törekedni kell az alacsonyan képzett 40 év felettiek ismereteinek és alkalmazkodóképességének javítására, és legalább egy szinttel magasabb végzettség megszerzésére kell ösztönözni őket.

7

8 Demográfiai változások
A népesség elöregszik növekedjen a fiatal munkaerő aránya az idősebbek is szélesebb körben végezhessenek fizetett munkát a következő 30 évben a fiatal (24 év alatti) európaiak száma 15%-kal fog csökkenni. Minden harmadik európai lesz idősebb 60 évesnél, minden tizedik pedig 80 évesnél. Ezek a fejlemények komoly kihívásokat rejtenek magukban az európai szociális modell számára. Az, hogy egyre kevesebb fiatal munkaerő jelenik meg a munkaerőpiacon, és hogy az 55–64 év közötti népesség körében csak minden harmadiknak van fizetett állása, annak nyilvánvaló szükségességére mutat, hogy a felnőttkori tanulást maximálisan ki kell használni annak érdekében, hogy. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy foglalkozni kell az iskolai lemorzsolódással (2005-ben 6 millió fő volt az iskolából kimaradók száma12), ugyanakkor pedig törekedni kell az alacsonyan képzett 40 év felettiek ismereteinek és alkalmazkodóképességének javítására, és legalább egy szinttel magasabb végzettség megszerzésére kell ösztönözni őket.

9

10 Társadalmi beilleszkedés
Korlátozott életlehetőségek információs és kommunikációs technológiához való hozzáférés lehetőség, hogy használhatják azokat Különböző körülmények vagy tényezők, például az alapképzettség alacsony szintje, a munkanélküliség, a rosszul megközelíthető lakóhely, illetve a különböző okokból korlátozott életlehetőségek járulnak hozzá ahhoz, hogy a népesség nagy csoportjai marginalizálódnak, és nem profitálhatnak a társadalom nyújtotta előnyökből, illetve nem tudnak aktív polgárként részt venni a társadalmi életben. Ezt a kirekesztődést felerősítik az analfabetizmus új fajtái, amelyek annak következtében állnak elő, hogy sokan nem férnek hozzá szakmai és mindennapi életükben az, illetve nincs lehetőségük arra, hogy használhatják azokat. Azok a felnőttek, akik nem tudnak a számítógéppel bánni, nem jutnak hozzá olyan kulcsfontosságú információkhoz és segédeszközökhöz, amelyek egyre inkább csak digitális formában állnak rendelkezésre

11 A foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta eltérése az országos átlagtól, 2007
KM NYD KD DA ÉA DD ÉM Munkanélküliségi ráta Foglalkoztatási arány

12 Permanens művelődés/LLL
Spontán formálódás Intézményesített kulturális szolgáltatás Regeneratív művelődés Céltudatos permanens nevelés munka baráti,közösségi családi, privát rekreáció szórakozás szórakozva-művelődés tájékoztatás P e d a g o i G e r o n t a g i A n d r a g o i

13 A felnőttkori tanulás hatékonyabb munkaerőt és tájékozottabb, aktívabb polgárokat eredményez, hozzájárul a polgárok személyes jólétéhez is.

14 Az emberi szükségletek hierarchiája
7. esztétikai tapasztalás 6. tudás, megismerés 5. önmegvalósítás 4. megbecsülés 3. csoporthoz tartozás 2. életbiztonság 1. fiziológia szükségletek . Igaz, a köznapi szóhasználat az egyes rétegek sajátos kultúráját érti ez alatt. A kérdés ennél összetettebb. Már maga a rétegkultúra is kettős jelentést hordoz: 1. A rétegek kultúrája 2. A kultúra egységének megszűnésére, széthasadására is utal mind a teljes kultúra, mind a rétegek kultúrájának vonatkozásában. A két kultúra(uralkdó osztály és a nép kultúrája) fogalmán keresztül be lehet mutatni diakr-szink:egyidejű és egymásra következő tört. Jelleg, hanem bonyolult dialektikus viszonyban vannak egymással. Kont.-diszkon.: egyidejű a kultúra vagy folytonos? Miképp viszonyuljon az előző kultúrához. Humán-reál: az előbbi válságáról is beszéltek (álprbléma) Marcus: a mai kultúra beintegrálódott a civilizációba. A jövő kultúrája a marginális csoportoktól -diákok, munkanélküliek..várható. Rétegkultúra nem = a kulturális rétegződéssel,de sokszor összekapcsolódó jelenség.

15 felnőttképzési tevékenység
a) az iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás

16 A felnőttképzési törvény végrehajtási rendeletei
48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználásának szabályairól 206/2005. (X. 1. Korm. r. a felnőtt-képzési normatív támogatás részletes szabályairól 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelmény-rendszer részletes szabályairól 22/2004. (II. 16.) Korm. r. a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőtt-képzési programok akkredi-tációjának szabályairól 1/2005. (I. 19.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabható bírságról

17 Felnőttképzés és -oktatás a közművelődési intézményekben
Nyilvántartásba vett és akkreditált felnőttképzési intézmények január Nyilvántartásba vett felnőttképzési intézmény Akkreditált felnőttképzési intézmény Összesen 5 200 1 293 ebből budapesti székhelyű 2 230 339 közművelődési intézmény/szervezet 54 17 Nyilvántartásba vétel: 2001-től (kb. 40 % bp-i székhelyű) Akkreditáció 2002-től (27 % bp-i) Közműv int.: nyilvántartásba vettek száma alacsony (nagyon lassan növekszik!) Akkreditációs hajlandóság nem nő! Ezen sürgősen változtatni kéne! Folyamatosan emelkedik a TÁMOP hatására

18 Felnőttképzés és -oktatás a közművelődési intézményekben
Az ismeretterjesztés-ismeretszerzés alkalmai tudományos ismeretterjesztő előadások szabadegyetem, nyári egyetem konferenciák – tanácskozások b) Tanfolyamok c) Szakmai képzések d) Befogadott képzések

19

20

21 Az életminőség átfogó javítása Társadalmi beilleszkedés
Fenntartható gazdasági fejlődés Versenyképesség növelése Az egész életen át tartó tanulás stratégiája Az oktatás, képzés hatékonyságának javítása, össztársadalmi ráfordításainak növelése Oktatás, képzés és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítése Új, kormányzási módszerek, közpolitikai technikák Esély-teremtés Az oktatás, képzés minőségének fejlesztése Szociálisan hátrányos helyzetűek tanulási lehetőségeinek kiemelt támogatása Pályaorientáció, tanácsadás, pályakövetés Mérési, értékelési, minőségirányítási rendszerek fejlesztése Innovációk támogatása és fenntarthatóságának biztosítása (hálózat-építés) Oktatás, képzés hatékonyságát segítő eljárások bevezetésének ösztönzése (társulás) Nem formális, informális tanulás elismerése Új tanítási, tanulási kultúra Oktatási, képzési lehetőségekhez való hozzáférés területi feltételeinek javítása Társadalmi partnerség és ágazatközi koordináció erősítése Munkaerő-piaci és oktatási rendszerek összehangolt fejlesztése Tanulásba, képzésbe történő egyéni és munkáltatói befektetése ösztönzése Alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése Nemzetközi (európai) együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása Munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportok támogatása Tanulási lehetőségek bővítése Oktatási infrastruktúra fejlesztése

22 Az egész életen át tartó tanulás fogalma(LLL-Lifelong-learning)
„Az egész életen át tartó tanulás az iskolai előkészítéstől a nyugdíj utáni korig terjedően magában foglal minden formális, nem-formális és informális tanulást. Tehát az egész életen át tartó tanulás fogalmába minden olyan tanulási tevékenység beleértendő, amely tudás, készségek és képességek fejlesztése céljából történik, személyes, állampolgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatási szempontból. Magában foglalja a tanácsadási és orientációs szolgáltatás nyújtását is.” (Az Európai Tanács (2002/C 163/01) az egész életen át tartó tanulásról)

23 LLL időhatár LW határidő

24 A megoldás: jobb oktatás és képzés, innováció
„Lifewide learning” „Formális, nem-formális vagy informális tanulás amely az élet során végzett tevékenységek teljes (személyes, társadalmi vagy szakmai) spektrumában bármely időszakban történik.” Terminology of European education and training policy. Cedefop, Luxembourg, 2008,

25 LLL (1990-es évek közepe - napjainkig) harmonizál
Paradigmák a közművelődés és a felnőttkori tanulás magyarországi és európai gyakorlatában 1950 – 2010 között 1. Utasítások kora ( ) Tudományos-technikai forradalom (TTF) Divergál – nagy a távolság a két felfogás között 2.Törvényi szabályozás – permanens művelődés TTF – a felnőttkori tanulás intézményesülése (1980 – 1995) Konvergál – közeledik az EU és a hazai álláspont a művelődésről 3. Stratégia – közösségi művelődés + LLL (1990-es évek közepe - napjainkig) harmonizál

26 Előzmények -- Alapdokumentumok
Felnőttkori tanulás: soha nem késő tanulni. Az Európai Közösségek Bizottságának Közleménye. (Brüsszel, 2006.) Az Európai Parlament és a Tanács 1720/2006/ek határozata (2006. november 15.) az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról Az Európai Közösségek Bizottságának közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Cselekvési terv a felnőttkori tanulásról. Tanulni sohasem késő

27 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK STRATÉGIÁJA
AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSRÓL (2005.) a kormány meghatározta az emberi erőforrás fejlesztésének irányait - az Európai Unió tervezésével összhangban - a közötti időszakra az LLL alrendszereinek és módszereinek definiálása (közművelődés, felnőttképzés, közösségi tájékoztatás - felnőttkori tanulás, új tanulási formák: nonformális, informálist tanulás)

28 A felnőttkori tanulás magyarországi intézményrendszere
Piaci-vállalkozási szektor I. Paradigma Állami-önkormányzati szektor Nonprofit szektor Kulturális célokat szolgáló gazdasági társaságok Rt. Bt. Kft. Állami önkormányzati Kulturális, közművelődési és közgyűjteményi intézmények Egyesületek, alapítványok, kht. TIT MNT

29 A felnőttkori tanulás fejlődése a három paradigma időszakában
(jellemző: formális tanulás és felnőttképzés) Munkaerő-piaci, szakmaszerző felnőttképzések Munkahelyi képzések, átképzések Nyelvi képzések

30 2-3. paradigma jellemző: nonformális és informális felnőttkori tanulás és képzés
A társadalmi integrációt, beilleszkedést elősegítő, a kirekesztés felszámolását célzó képzések Általános érdeklődést szolgáló non-formális (informális) képzések életvezetési kérdések, szabadidő eltöltés, rétegspecifikus, oktatást kiegészítő, közösségfejlesztő, TÁMOP 3.2.3

31 Az egész életen át tartó tanulás intézményi alrendszerei (LLL)
Önálló tanulás Az egész életen át tartó tanulás intézményi alrendszerei (LLL) Formális tanulás Nem formális tanulás Informális tanulás közoktatás felsőoktatás szakképzés közművelődés tájékoztatás intézményei felnőttképzés iskolarendszerű Iskolarendszeren kívüli

32 Az egész életen át tartó tanulás és a közművelődés
Formális tanulás Nem formális tanulás Informális tanulás közművelődés felnőttképzés tájékoztatás intézményei felnőttképzés Önálló tanulás

33 Az „axióma”: Minden képzés tanulási folyamatban realizálja céljait és kompetenciaváltozással jár, de nem minden tanulási folyamat, mely kompetenciaváltozással jár, kötődik formalizált képzési keretekhez. Példák: 1. okj-s, általános, nyelvi képzések, TÁMOP kör 2. klubok, körök, szakkörök, táborok, egyéb közművelődési tevékenységek, TÁMOP kör

34 Formális tanulás és képzés
Szervezett és strukturált közegben (pl. oktatási, képzési rendszer, vállalati képzés keretei között) történő tanulás. A formális tanulás rendszerint a tudás megszerzését igazoló hivatalos elismeréssel (diploma, bizonyítvány) zárul.

35 Nonformális tanulás és képzés
Tervszerű, nem kifejezetten tanulási célzatú, de jelentős tanulási elemet tartalmazó tevékenység keretében végzett tanulás. A nem formális tanulás az alapoktatási és képzési feladatokat ellátó rendszerek mellett zajlik, és általában nem zárul hivatalos bizonyítvánnyal. A nem formális tanulás lehetséges színterei: közművelődési intézmény, munkahely, civil és társadalmi szervezetek vagy a formális oktatási rendszerekben folyó tanulás kiegészítése céljából létrehozott képzőintézmények.

36 Informális tanulás A napi élettevékenység keretében történő, nem feltétlenül tudatos, jelentős arányban indirekt tanulási tevékenység (a családban, munkahelyen, baráti közösségekben, szabadidős tevékenység során, a tömegtájékoztatás által közvetített ismeretek elsajátítása)

37 KÖZMŰVELŐDÉSI STRATÉGIA 2007 – 2013.
Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztály KÖZMŰVELŐDÉSI STRATÉGIA 2007 – 2013. V. A STRATÉGIA PILLÉREI - BEAVATKOZÁSOK V.1. Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés (regionális, kistérségi, önkormányzati szinteken + Agóra-multifunkcionális közösségi központok, IKSZT-k) V.2. A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásainak fejlesztése (nonformális és informális tanulási formák – „Építő közösségek” 2. kör) V.3. Az élethosszig tartó tanulás (LLL) szakterületei (Esélyt a munkára, Innovatív szakszerűség - „Építő közösségek” 1. kör) V.4. A kreativitás és önkifejezés alkotói és közösségei („Építő közösségek” 2. kör ) V.5. Az info-kommunikációs technológia szakmai megjelenésének formái

38 Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek I
Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek I. (húzó ágazatok) a formális oktatást kiegészítő, iskolán kívüli közművelődési programok megvalósítása, szoros együttműködés az oktatási intézményekkel; az egész életen át tartó tanulás nem formális és informális alkalmainak, tartalmainak és résztvevői körének bővítése a közművelődési intézményekben (ifjúság, generációk közötti együttműködés); a felnőttképzés rendezett jelenléte a közművelődésben;

39 Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek II
Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek II. (húzó ágazatok) partnerség mindenben (hálózatosodás, civil szféra, közoktatás); szinergia, hozzáadott érték indikátorokkal történő igazolása – kreatív megoldások, folyamatos megújulás; szolgáltató jelleg működési és tartalmi érzékenysége; projektszemlélet beágyazódása a tervező-szervező munkában.