Aranyosiné Borsodi Éva közoktatási szakértő

Az előadások a következő témára: "Aranyosiné Borsodi Éva közoktatási szakértő"— Előadás másolata:

1 Aranyosiné Borsodi Éva közoktatási szakértő 06 90 603 101
Jogszabályi változások egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról Aranyosiné Borsodi Éva közoktatási szakértő

2 2010. évi CLXXI. törvény egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról Megjelent a MK.200. számában A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény módosítása A Gyvt. 42. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét a fenntartó hagyja jóvá. A fenntartó a bölcsődei szünet idejére a szülő kérésére gondoskodhat a gyermek intézményi gondozásának megszervezéséről.” A Gyvt. 94. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A települési önkormányzat a bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására irányuló, a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségének a bölcsőde működtetése mellett családi napközi formájában is eleget tehet.” A Gyvt § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A gyermekek napközbeni ellátása (a továbbiakban: gyermekétkeztetés) intézményi térítési díjának alapja – ide nem értve a bölcsődét – az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A bölcsőde intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltsége és a nyersanyagköltség legfeljebb 50%-át kitevő rezsiköltség egy ellátottra jutó napi összege.”

3 „A tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések
A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény módosítása Hatályos: A Cst. 15. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép: „A tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések 15. § (1) Ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanköteles gyermek – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva a) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményekre, b) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkoztatás után – amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn – elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében a) nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, b) gyermekotthonban elhelyezett, c) javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, d) szociális intézményben elhelyezett tanköteles gyermek mulasztott.”

4 A Cst. 20. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülõ – ideértve a kiskorú szülőt a 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetben –,a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt] „a) gyermek 3. életévének betöltéséig,” A Cst. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „21. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, b) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik, c) A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, d) ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre. (2) A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.” A Cst. 37. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(5) Ha a gyámhatóságként eljáró jegyző a családi pótlék természetbeni nyújtását vagy az iskoláztatási támogatás felfüggesztését rendeli el, a kincstár a jegyző határozatában foglaltak szerint intézkedik az ellátás természetbeni nyújtását, illetve a felfüggesztést elrendelő települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) utalásáról. (6) A családi pótlékot az elrendelést, illetve a megszüntetést követő második hónaptól kell természetben biztosítani, illetve pénzbeli formában folyósítani.” A Cst. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A felfüggesztett iskoláztatási támogatást a felfüggesztés elrendelését, illetve megszüntetését követő második hónaptól kell a családtámogatási folyószámlára, illetve a jogosult számára folyósítani.”

5 A Cst. 50. §-a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló évi CLXXI. törvénnyel megállapított 20. § (1) bekezdés a) pontját és 23. §-át a április 30-át követően született gyermekek esetében is alkalmazni kell. (6) Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló évi CLXXI. törvénnyel megállapított 11. § (2) bekezdését – augusztus 30-ára visszamenőleges hatállyal – a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató azon személyre is alkalmazni kell, aki után augusztus hónapjára a családi pótlékot a 11. § (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti összegben folyósították (7) A december 31-én kereső tevékenységet folytató, gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett kereső tevékenységet a december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően március 31-éig folytathat.”

6 A Kormány 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló évi CLXXI. törvényhez kapcsolódó módosításáról Hatályos Megjelent a MK.200.számában A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása A Gyer. 68/G. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az óvodának a rendszeres óvodába járást: - a tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál az óvodai beíratás napjától a tárgyév május 5-ig, - a tárgyév december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál az óvodai beíratás napjától a tárgyév november 5-ig terjedő időszakra kell igazolnia. (4) A gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságának - a tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév május 5-én, - a tárgyév december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév november 5-én kell fennállnia.”

7 A Gyer. 68/I. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot megállapító határozata [68/G. § (5) bek., 68/H. § (3) bek.] egy példányát megküldi az óvodának, egyidejűleg felhívja az óvodát, hogy) „a) a gyermek óvodai nevelésben való részvételének időtartama alatt minden év május 8-ig, valamint november 8-ig küldje meg számára a gyermek rendszeres óvodába járásáról szóló igazolást, azzal, hogy az igazolásnak az előző igazolás kiállításának napjától a tárgyév május 5., illetve november 5. napjáig terjedő időszakra kell vonatkoznia, és” (5) A települési önkormányzat jegyzője a) a tárgyév június hónapjában esedékes óvodáztatási támogatást a tárgyév június 5-ig, b) a tárgyév december hónapjában esedékes óvodáztatási támogatást a tárgyév december 5-ig kifizeti az óvodáztatási támogatásra jogosult részére. 68/L. (3) Ha a tárgyhónapban kifizetett óvodáztatási támogatás összege meghaladja a 68/K. § alapján igényelt előleg összegét, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium a) a tárgyév június 5-ig kifizetett óvodáztatási támogatás esetében a tárgyév június 22-ig, b) a tárgyév december 5-ig kifizetett óvodáztatási támogatás esetében a tárgyév december 22-ig rendelkezik a Magyar Államkincstár felé a 12. és 13. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról. (4) Ha a tárgyhónapban kifizetett óvodáztatási támogatás összege alacsonyabb, mint a 68/K. § alapján igényelt előleg összege, a települési önkormányzat a különbözetet az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvényben foglaltak szerint köteles visszafizetni a központi költségvetés felé.”

8 A Gyer. 91/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91/F. § Ha a közoktatási intézmény igazgatója jelzi a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes jegyzőnek, hogy a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanévben elérte a tizet, a jegyző a) nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén megküldi a jelzést a gyermekvédelmi szakszolgálat számára a gyámi tevékenység szakmai segítése, ellenőrzése érdekében, b) az a) pont alá nem tartozó esetben végzést hoz, amelyben tájékoztatja az iskoláztatási támogatás jogosultját arról, hogy az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után elrendeli az iskoláztatási támogatás teljes összege folyósításának felfüggesztését (a továbbiakban: iskoláztatási támogatás felfüggesztése),valamint védelembe nem vett gyermek esetén a gyermek védelembe vételét.” A Gyer. 91/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A jegyző a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján – függetlenül attól, hogy a 91/F. § szerinti tájékoztatásra sor került-e – a) nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén megküldi a közoktatási intézmény jelzését és írásbeli véleményét a gyermekvédelmi szakszolgálat számára a gyámi tevékenység szakmai segítése, ellenőrzése érdekében, b) az a) pont alá nem tartozó esetben az iskoláztatási támogatás felfüggesztése és védelembe nem vett gyermek esetén a gyermek védelembe vétele iránt hivatalból megindítja az eljárást. Az eljárásban huszonegy napon belül kell döntést hozni.” A Gyer. 91/J. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (A jegyző megszünteti az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, ha a gyermek) „d) magántanulóvá válik.”

9 2010. évi CLXX. törvény egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról* Megjelent a MK szám A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény módosítása 18.§ (2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. (2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. (2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet. (2d) A (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek.

10 83/B. § (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött,
a) előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, b) korkedvezményes nyugdíjban, c) bányásznyugdíjban, d) korengedményes nyugdíjban, e) az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, f) az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban vagy g) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban, h) a 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha az a)-h) pont szerinti nyugellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni. Nem kell szüneteltetni olyan személy nyugellátásának folyósítását, aki december 31-én az a)-h) pont szerinti nyugellátásban részesült.