KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK. irányadó jogszabályok: az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról.

Az előadások a következő témára: "KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK. irányadó jogszabályok: az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról."— Előadás másolata:

1 KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK

2 irányadó jogszabályok: az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXI. törvény

3 határidő: Legkésőbb 2014. május 31-ig kell az új szabályoknak megfelelő közhasznú minősítést megszerezni, addig azok a szervezetek, amelyek közhasznú minősítéssel rendelkeztek, megtartják a státuszukat és kedvezményeiket (pl. megkötött feladatellátási szerződéseik érvényben maradhatnak) a korábbi bejegyzés alapján – feltéve persze, hogy évente eleget tesznek a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének.

4 elnevezés változása: a közhasznúság egyfokozatúvá vált, megszűnt a kiemelkedően közhasznú státusz: ezentúl egy szervezet vagy közhasznú, vagy nem 2014. május 31-étől már csak abban az esetben, ha megfelelnek a hatályos szabályoknak bizonyos esetekben szükség lehet a létesítő okirat módosítására ha nem felel meg a civil tv. szerinti előírásoknak

5 a létesítő okirat a civil tv. szerint tartalmazza (formai, működésre vonatkozó kérdések): a döntéshozó és képviseleti szervek ülésezésének gyakoriságára, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességre, határozathozatal módjára ha a felügyelő szerv létrehozása kötelező, annak létrehozására, működésére, hatáskörére a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére az éves beszámoló jóváhagyására vonatkozó szabályokat

6 a létesítő okirat (vagy más belső szabályzat, pl. SZMSZ) rendelkezik (szintén működési kérdésekről): olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (és ha lehetséges a személye is) megállapítható (ez lehet pl. a határozatok tára) a döntéseknek az érintettekkel való közlési, és egyébként a döntések nyilvánosságra hozatali módjáról a közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés rendjéről a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevételének módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról

7 a létesítő okiratot tartalmi szempontból is módosítani kell, ha nem tartalmazza az alábbiakat: a folytatott közhasznú tevékenységek felsorolását, illetve annak megjelölését, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő annak leírását, hogy ha tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból annak leírását, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez annak leírását, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja és annak leírását, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt

8 közhasznú tevékenység A közhasznú tevékenységekről a létesítő okiratnak azt is tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen közhasznú tevékenységet végez, és azok milyen jogszabály alapján tekinthetők közhasznúnak. Konkrét feladatot kell jogszabályi szinten megjelölnie a létesítő okiratban. A közhasznú tevékenység: amellyel a szervezet közvetlenül vagy közvetve jogszabállyal meghatározott állami vagy önkormányzati közfeladat elvégzését segíti. Meg kell jelölni a jogszabályt, ami a közfeladatot rögzíti, és azt is, hogy annak megvalósítását közvetlenül vagy közvetve segíti.

9 erőforrásokat és társadalmi támogatottságát jelző egyes szervezeti mutatók Az erőforrás-ellátottság alábbi három feltétele közül legalább egyet teljesíteni kell az előző két évre vonatkozóan: a) a szervezet átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

10 a társadalmi támogatottság alábbi három feltétele közül teljesíteni kell legalább egyet az előző két évre vonatkozóan: a) az 1%-os felajánlásokból kiutalt összeg eléri az összes bevétel 2%-át (úgy, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszközöket nem kell figyelembe venni), vagy b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti. A feltételek teljesülését a bíróság visszamenőleg, a szervezet megelőző két évről szóló beszámolója és közhasznúsági melléklete alapján vizsgálja.