Ami a Közös Európai Referenciakeretből (KER) és az Akkreditációs Kézikönyvből (AK) kimaradt.

Az előadások a következő témára: "Ami a Közös Európai Referenciakeretből (KER) és az Akkreditációs Kézikönyvből (AK) kimaradt."— Előadás másolata:

1 Ami a Közös Európai Referenciakeretből (KER) és az Akkreditációs Kézikönyvből (AK) kimaradt

2 VÁZLAT: 1. Bevezetés 1. Bevezetés 2. A nyelvvizsgáztatás objektív aspektusai 2. A nyelvvizsgáztatás objektív aspektusai 3. A nyelvvizsgáztatás szubjektív aspektusai 3. A nyelvvizsgáztatás szubjektív aspektusai 4. Kritikai szövegelemzés 4. Kritikai szövegelemzés

3 BEVEZETÉS Az emberi társadalom fejlődésének egyik vonulata a kulturális fejlődés. Az emberi társadalom fejlődésének egyik vonulata a kulturális fejlődés. kultúrateremtők kultúrafogyasztók kultúrateremtők kultúrafogyasztók (tanítók) (tanítványok) (tanítók) (tanítványok)

4 A harmadik tényező megjelenése: kultúraközvetítők kultúraközvetítők kultúrateremtők kultúrafogyasztók kultúrateremtők kultúrafogyasztók A közvetítés fokozatosan önálló (és jól jövedelmező) iparággá vált.

5 A közvetítőipar alrendszereinek kialakulása: teremtés → közvetítés → fogyasztás → eredmény alkotás tanítás tanulás mérés alkotás tanítás tanulás mérés metodikája metodikája metodikája metodikája A metodika átvette a teljes rendszer irányítását.

6 A nyelvvizsgáztatás objektív aspektusai NYELVVIZSGÁZTATÁS = NYELVTUDÁSMÉRÉS (ÉRTÉKELÉS ?) (ÉRTÉKELÉS ?) NYELV = ? NYELVTUDÁS = ? MÉRÉS = ?

7 A NYELV potenciálisan végtelenszer ismétlődő invariáns jelek, jelkapcsolatok, és a hozzájuk rendelt alkalmazási szabályok véges elemű halmaza, potenciálisan végtelenszer ismétlődő invariáns jelek, jelkapcsolatok, és a hozzájuk rendelt alkalmazási szabályok véges elemű halmaza, melyet a kölcsönös megértésnek a kooperációból melyet a kölcsönös megértésnek a kooperációból fakadó kényszere hoz létre, és fakadó kényszere hoz létre, és a célszerű emberi tevékenység folyamatában meg- ismerő, kommunikatív, információtároló, valamint spe- ciális (diagnosztikai, terápiás, mérési) funkciót tölt be. a célszerű emberi tevékenység folyamatában meg- ismerő, kommunikatív, információtároló, valamint spe- ciális (diagnosztikai, terápiás, mérési) funkciót tölt be.

8 A NYELVTUDÁS ?

9 A MÉRÉS valamely minőség (= mérendő objektum) mennyiségi meghatározása a mértékegységhez való viszonyítás révén. valamely minőség (= mérendő objektum) mennyiségi meghatározása a mértékegységhez való viszonyítás révén. (mértékegység = mennyiségileg meghatározott minőség, és minőségileg meghatározott mennyiség) A nyelvtudás mértékegysége = ?? A nyelvtudás mértékegysége = ??

10 MÁS MEGKÖZELÍTÉS: A MÉRÉS FOLYAMATA Feltárjuk a mérendő objektum mérésmetodikai szem- pontból releváns tulajdonságait/összetevőit; Feltárjuk a mérendő objektum mérésmetodikai szem- pontból releváns tulajdonságait/összetevőit; Kialakítjuk az adekvát mérési eszközt; Kialakítjuk az adekvát mérési eszközt; Leolvassuk és rögzítjük a mérési eredményt; Leolvassuk és rögzítjük a mérési eredményt; Értékeljük a mérési eredményt (viszonyítjuk az objektív vagy szubjektív módon kialakított etalonhoz). Értékeljük a mérési eredményt (viszonyítjuk az objektív vagy szubjektív módon kialakított etalonhoz).

11 A MÉRÉSI ESZKÖZ VIZSGÁLATA (TESZT- ÉS ITEMANALÍZIS) Spearman-féle rangkorreláció Spearman-féle rangkorreláció (kisszámú esetre) (kisszámú esetre) Pearson-féle korreláció Pearson-féle korreláció (nagyszámú esetre) (nagyszámú esetre) Rasch-modell Rasch-modell (nagyszámú esetre) (nagyszámú esetre)

12 A NYELVVIZSGÁZTATÁS SZUBJEKTÍV ASPEKTUSAI A VIZSGÁZTATÓ A VIZSGÁZTATÓ A VIZSGÁZÓ A VIZSGÁZÓ A SZITUÁCIÓ A SZITUÁCIÓ

13 KRITIKAI SZÖVEGELEMZÉS KRITIKAI SZÖVEGELEMZÉS  KER SZINTLEÍRÁSOK