Kereskedelmi jog II. IX. Előadás A csődeljárás.

Az előadások a következő témára: "Kereskedelmi jog II. IX. Előadás A csődeljárás."— Előadás másolata:

1 Kereskedelmi jog II. IX. Előadás A csődeljárás

2 Fizetésképtelenségi jog A csőd- és a felszámolási eljárás
Definíciók Csődeljárás: A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Felszámolási eljárás: A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Megj.: Jogszabály jelentős változása! Hatályos szabályok ismerete elvárt!

3 Fizetésképtelenségi jog A csőd- és a felszámolási eljárás
A csődtörvény hatálya Gazdálkodó szervezetek adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni; hitelező: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csődeljárásban az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában még le nem járt, de elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van; a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van amennyiben az említett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba vette; vagyon: A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.

4 Fizetésképtelenségi jog A csődeljárás
Megj.: Jogszabály jelentős változása! Hatályos szabályok ismerete elvárt! A csődeljárás fogalma A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot (moratórium) kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Eljárás Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. Korábbi csődeljárás jogerős befejezésétől 2 évnek el kell telnie 60 napon belül egyezségi tárgyalás Meghívó 8 munkanappal korábban hitelezők meghívása Hirdetmény közzététele 8 munkanappal korábban 2 országos napilapban (Cstv. 17. §)

5 Fizetésképtelenségi jog A csődeljárás
Megj.: Jogszabály jelentős változása! Hatályos szabályok ismerete elvárt! A fizetési haladék (moratórium) Az adós a csődeljárási kérelem benyújtásával kvázi egyidejűleg az eljárás alá vont vállalkozás azonnali fizetési haladékot kap. (új szabály! szept. 1-től) Ez azt jelenti, hogy - bizonyos kivételekkel - az adóssal szemben hitelezői követeléseket nem lehet érvényesíteni, illetve az adós is csak meghatározott keretek között teljesíthet kifizetéseket. Amennyiben a bíróság jóváhagyja a csődkérelmet és elrendeli a (végleges) fizetési haladékot, az adósnak 90 nap áll rendelkezésre, hogy egyeztessen hitelezőivel és megpróbálja reorganizálni vállalkozása működését és hitelezőivel megkötni a csődegyezséget. A fizetési haladék egészen egy éves időtartamra meghosszabbítható a hitelezők hozzájárulásával.

6 Fizetésképtelenségi jog A csődeljárás
Megj.: Jogszabály jelentős változása a tankönyvköz képest! Hatályos szabályok ismerete elvárt! A csődegyezség Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Kényszeregyezség Új szavazati szabályok (!) Az egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt a szavazatok többségét külön-külön megkapta.

7 Köszönöm a figyelmet... © Dr. Szuchy Róbert PhD – 2012