SZOCIÁLIS IGAZGATÁS KONZULTÁCIÓ

Az előadások a következő témára: "SZOCIÁLIS IGAZGATÁS KONZULTÁCIÓ"— Előadás másolata:

1 SZOCIÁLIS IGAZGATÁS KONZULTÁCIÓ
Kaposvár, Előadók: Szabóné Horváth Gabriella Hoffmanné dr. Németh Ildikó

2 TÉMAKÖRÖK A pénzbeli, természetbeni ellátások megállapítása során felvetődő gyakori jogalkalmazási problémák A évi CLXX. törvény rendelkezése alapján én életbe lépő új szabályok Az Szt. idei (várható) módosításának főbb elemei Kérdések órája

3 I/1.Közgyógyellátás Ne kérjük számon a MEP-t, hogy miért értesíti a rossz döntéseinkről a közigazgatási hivatalt. A MEP-t csak azokkal a jogosultságot (megállapító, elutasító)határozatokkal értesítjük, amelyek meghozatalára irányuló eljárásban szakhatóságként részt vett. Azokkal viszont azonnal (nem 1-2 hónap múlva, a postázás TÉRTIVEVÉNNYEL történik.

4 Közgyógyellátás Többször ugyanazt a határozatot nem kell megküldeni! A szakhatósági megkereséshez az orvosi igazolást ne felejtsük el megküldeni! A jogosultság kezdő időpontja: 1-én hozott határozatnál a hónap 16. napja!!!!! (200 ilyen panaszos levelet láttunk) A javító, módosító határozatokat nem dátumozzuk vissza, abban a jogosultság kezdő időpontja a határozathozatal dátuma szerint módosul.

5 Közgyógyellátás – hibák
A gyógyszerköltség megállapítása Megnevezés Havi térítési díj (Ft) Összes gyógyító ellátás [Szt. 49. § (2) bek. a)-c) pont] Ft Gyógyszer [Szt. 49. § (2) bek. a) pont] Ft A jogosultság megállapításakor figyelembe veendő összeg a felső sor. Az egyéni gyógyszerkeret megállapításakor a 2. sorral dolgozunk.

6 Közgyógyellátás –leggyakoribb hibák
Az Szt. 50/A. § (8) bekezdés szabálya – a minimum és maximum gyógyszerkeret alkalmazása. Nincs 1000 Ft alatti és Ft feletti havi egyéni gyógyszerköltség megállapítása, akármennyi is a 2. sor összege. /legalább 100 db ilyen jelzést kaptunk/ Alanyi jogosultságnál, ha nincs is gyógyszerkeret, akkor is rendelkezni kell az eseti keretről (évi Ft) a határozatban.

7 Közgyógyellátás –leggyakoribb hibák
(gyógyszerkeret éves összege, egyéni gyógyszerkeret éves és havi összege, eseti keret éves összege) A határozat rendelkező részében mit kell megjeleníteni, leggyakoribb elírási hibák.

8 Közgyógyellátás – határozatok hibái
A határozatokból sok esetben hiányoznak az Szt. 50/A. § (10) bekezdése, illetve a Ket. 72. §-a által meghatározott kötelező tartalmi elemek: Érthetően írjuk be a havi egyéni gyógyszerkeret + évi eseti keretet. A határozatok nem tartalmaznak eljárási költség viseléséről szóló döntést [Ket. 72. § (1) bek. dd)].

9 Közgyógyellátás – határozatok hibái
A határozatok a rendelkező részben nem tartalmazzák a szakhatóság megnevezését és állásfoglalását [Ket. 72. § (1) bek. db)]; az indokolási részben pedig a szakhatósági állásfoglalás indokolását [Ket. 72. § (1) bek. e-d)]. Nem tartalmaznak tájékoztatást az elektronikus ügyintézés lehetőségéről vagy kizárásáról. Nem megfelelő a jogorvoslatról szóló tájékoztatás, ugyanis a fellebbezés elbírálására jogosult szerv: a közigazgatási hivatal szociális és gyámhivatala.

10 Közgyógyellátás - határozatok hibái
Hiányzik a méltányossági alapú közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása esetén az Szt. 53. § (1) bekezdése szerinti önkormányzati térítési kötelezettségről való rendelkezés. A határozatok nem tartalmazzák a megállapított tényállás alapjául elfogadott bizonyítékok nevesítését [Ket. 72. § (1) bek. ea)]. A határozatok nem tartalmazzák azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta [Ket. 72. § (1) bek. e-f)]. MÉLTÁNYOSNÁL ÖNKORMÁNYZATI RENDELET!

11 Közgyógyellátás - határozatok hibái
Összekeveredik a NORMATíV és a MÉLTÁNYOSSÁGI alapú jogosultság jogszabályi hivatkozása (Szt. 50. § (2), (3) bek.) Kevés a jogszabály címének, számának megjelölése a hivatkozásban, ezen belül a hivatkozott rendelkezés (§ + bek.) számát is meg kell jeleníteni.

12 Közgyógyellátás - határozatok
Az indokolásban hivatkozni kell a hatáskört és illetékességet telepítő jogszabályhelyekre. Hivatkozni kell az eljárás költség- és illetékmentességét megalapozó jogszabályhelyre (Szt. 16. §) és arra, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló tájékoztatási kötelezettségnek meg jogszabály rendelkezése alapján teszünk eleget (Ket. 72. § (1) bekezdése da) pontja.)

13 Közgyógyellátás - határozatok
A határozatok sok esetben nem kellően indokoltak, a jogszabály beidézését tartalmazzák általában (vagy azt sem) anélkül, hogy az egyedi ügy körülményeit jelenítenék meg, és azt, hogy a megállapított tényállás alapján a kérelmező miért, vagy miért nem jogosult az ellátásra. Röviden: nincs a tényállás tisztázásának menete kifejtve, nincs érthető indokolás.

14 Közgyógyellátás- vegyesek rendeletalkotás
Reméljük, nincs már olyan testület, amelyik nem szabályozta a méltányossági alapú közgyógyellátásra való jogosultság feltételeit. A Szoc. tv. 50.§.(1) az un. alanyi jogú, a (2) bekezdése a normatív közgyógyellátást szabályozzák. A tv. 3. bekezdése a méltányossági alapú közgyógyellátási szabályt tartalmazza.

15 Közgyógyellátás -rendeletalkotás
50.§(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. Az önkormányzat rendeletében a) az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedül élő esetén annak 200%-ánál alacsonyabb jövedelmet, továbbá

16 Közgyógyellátás -rendeletalkotás
b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó összeget jogosultsági feltételként nem lehet előírni; A szociális rászorultság további feltételeit az önkormányzat a helyi viszonyoknak megfelelően szabályozza. Természetben nyújtott szociális ellátások (A köztemetésre vonatkozó szabályokat nem kell szerepeltetni a rendeletben még az SzOC tv-re történő hivatkozás szintjén sem, mert a köztemetés törvényben meghatározott közigazgatási hatósági üggyé vált. Az Szt. a polgármesternek adott hatáskört a köztemetéssel kapcsolatosan és az önkormányzatnak így sem kötelezettsége, sem lehetősége nincs a további szabályozásra.)

17 Mintarendeletünk 38. § Méltányosságból közgyógyellátási jogosultságot lehet megállapítani annak a személynek, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja. (Ez a törvényi minimum, de megállapíthatnak ennél magasabb % arányokat is) Pl. nem 100 %-ot állapít meg, hanem 120 %-ot, nem 150 %-ot állapít meg határként, hanem 170 %-ot További feltételeket is lehet szabályozni a helyi viszonyokat figyelembe véve!

18 Rendeletalkotás Többször felhívtuk a figyelmet az olyan rendeleti szabályozás többszörösen törvénysértő voltára, mely a jogosultságra való jövedelmi szempontú megfelelőséget a gyógyszerköltségek leszámítása után vizsgálja. (indokolása: körlevél – EAR-ban)

19 Közlekedési támogatások
a határozatok tartalmi elemeire vonatkozó – hibák jellemzők az egyösszegű közlekedési támogatásokat megállapító határozatokra is, speciális hiba, hogy a rendelkező rész nem tartalmazza a kérelmező mozgáskorlátozottságának tényét, - az indokolási rész sablonos, nem tartalmazza a szakorvosi véleményt, és azokat a körülményeket, amelyek megalapozzák a jogosultságot. (Beidézzük a §-ok sokaságát, de nem tudjuk, hogy a többféle jogszabályi tényállásból mi vonatkozik a konkrét kérelmezőre, és miért.) A kérelmek iktatása, aláírása, dátum.

20 A határozatok fejléce nem megfelelő
I/2. A KET-s ellenőrzés tapasztalatai önkormányzati hatósági (Szt. hatálya alá tartozó) ügyekben (hibák) A határozatok fejléce nem megfelelő - a hatáskört gyakorló szerv megnevezésében (testület, polgármester, bizottság) – semmis döntés - - nem tartalmazzák az eljáró szerv elérhetőségét

21 KET-s ellenőrzés tapasztalatai önkormányzati hatósági (Szt
KET-s ellenőrzés tapasztalatai önkormányzati hatósági (Szt. hatálya alá tartozó) ügyekben (hibák) Nem megfelelő a jogorvoslatban a fellebbezés elbírálására jogosult megnevezése, a jogorvoslati kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő megjelölése. (átruházott hatáskörnél fellebbezés a testülethez – 15 nap; a testületi döntés felülvizsgálatát a Somogy Megyei Bíróságtól lehet kérni – 30 nap; a kereseti kérelmet csak az elsőfokú hatóságnál lehet benyújtani.

22 KET-s ellenőrzés tapasztalatai önkormányzati hatósági (Szt
KET-s ellenőrzés tapasztalatai önkormányzati hatósági (Szt. hatálya alá tartozó) ügyekben (hibák) Még mindig találhatók a határozatokban az Áe-re való hivatkozások, Átruházott hatáskör esetén az eljárást megszüntető, felfüggesztő döntéseket is a hatáskör címzettje hozza (nem a jegyző).

23 KET-s ellenőrzés tapasztalatai önkormányzati hatósági (Szt
KET-s ellenőrzés tapasztalatai önkormányzati hatósági (Szt. hatálya alá tartozó) ügyekben (hibák TESTÜLETI- DÖNTÉS A fellebbezés kizárásáról és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről az Ötv. 11. § (1) és (3) bekezdése rendelkezik. (a fentiekben már kifejtett – Ket. által előírt – hivatkozási kötelezettségeken túl erre is hivatkozni kell). A testület hatáskörét az Szoc.tv. adott §-a saját rendelet és az Ötv. 9. § (1) bekezdése, a képviselő testület illetékességét a Ket. 21. § (1) bek. a) pontja határozza meg.

24 Testületi döntések – hibák
Itt sem megfelelő sokszor az indokolás, pl.: ápolási díjra való jogosultságot megállapító határozatból nem derül ki, hogy a kérelmező az Szoc. tv. által nevesített mely jogcímen jogosult. Más példa a hiányos indokolásra: lakásfenntartási támogatásnál nem tartalmazza a tényállás tisztázásához elfogadott bizonyítékokat. (elismert havi költségek nevesítése, lakásnagyság és az egy nm-re jutó elismert költség szorzat, ök-i rendeleti kritériumokra való hivatkozás, stb.)

25 II. témakör: 2007. 01. 01-i változás, ami „biztos”
Életbe lép a hatáskörváltozás, JEGYZŐ A HATÓSÁG az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély és az ápolási díj (kivéve a méltányos) tekintetében, A jegyző a január 1-jét követően indult eljárásokban jár el.

26 Hatósági felettes és munka irányító
Szakmai irányítást a szociális hatóság látja el Ki az? 2007. január 1-től Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Kaposvár Testületi, szervi működés ellenőrzés változatlan - Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal hivatalvezető, munkamegosztásban Törvényességi - Ellenőrzési Főosztály - területi referensek

27 Szociális tv. változás Változtat a jövedelem fogalmon
a Szoc. tv. 4. § (1) bek. a) pontjában foglaltak szerint Nem jövedelem : temetési segély átmeneti segély , lakásfenntartási adósságcsökkentési támogatás, rgyvt, Gyvt. 20/A.§(1) bek. pénzbeni támogatás,pótlék, nevelési díj, külön ellátmány anyasági ellátás,13. havi nyugdíj súlyos mozgáskorlátozott pénzbeni közlekedési kedvezménye , vakok személyi járadéka, fogyatékossági támogatás , önkénteseknek külön tv. szerinti juttatása

28 Szociális ellátásokról történő tájékoztatás
önálló nevesített feladatként megszűnik a szociális információs szolgáltatás helyette ami az élet is volt – beépül a gyakorlat a szabályozásba, azaz: A szociális hatáskört gyakorló tájékoztatást nyújt: a tv. szerinti pénzbeni és természetbeni ellátásokról , az igyénybevétel feltételeiről, az igényléshez szükséges iratokról Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, szolgáltatásokról, feltételekről, igénybevételi eljárás rendjéről.

29 Szociális információs szolgáltatás megszűnésével kapcsolatos feladatok
Társulási megállapodások felülvizsgálata és módosítása – szociális hatáskört gyakorló teljes hatósági és intézményrendszer kötelességévé vált a tájékoztatás jan. 1- től, ennek megfelelően kell a megállapodásokat módosítani. Mikrot, és ahol szükséges a többcélút is. Rendelet-felülvizsgálat – Ki kell venni – a feladatok sorából, mintarendeletünk 42. §-ában szerepelt.

30 Szociális információs szolgáltatás megszűnésével kapcsolatos feladatok
De: módosítani kell polgármesteri hivatal SZMSZ-ét- a szociális információs feladattal, - szervezeti egységbe beépíteni, vagy ha kicsi a szervezet, a szervezet feladatai közé beépíteni. Módosítani az intézmények SZMSZ-ét a szociális tájékoztatási feladatokkal, Kiegészíteni a dolgozók munkaköri leírásait a hivatalban és az intézményekben

31 Rendelet módosítási feladatok
az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély és az ápolási díj (kivéve a méltányos) tekintetében, ha nem olyan rendeletet készítettünk 2006-ban amely hatásköri szabályozása hatályon kívül kerül az átruházási szabályokat helyezze hatályon kívül a méltányos ápolási díj Sztv.43/B. § testületi hatáskör marad.

32 Praktikus feladatok „praktikus” feladatok:
Tekintsük át az eljárásban használt minden nyomtatványunkat, írjuk át a mintáink és a határozatmintáink fejlécét e döntéseknél jegyzőre.

33 A törvény változásából adódó feladatok
Az Szt. 25. § (5) bekezdése szerinti (a nyugdíjminimum változása miatti) felülvizsgálatot a változás időpontjától számított 90 napon belül el kell végezni. (nem kell határozat: 63/2006. Korm. r. 7. § (2) bek.) Figyelemmel kell lenni a költségvetés tervezésekor az új helyzetre, az új hatáskörök finanszírozása 90-10%-os arányú marad. A költségvetési törvény tervezete szerint a pénzbeli ellátások normatívái nőttek.

34 A törvény változásából adódó feladatok
Meg kell nézni a rendszeres szociális segély második félévi költségeit adott településen, és mivel a segély és a közcélú „kassza” átjárható lesz, célszerű a segélyhez többet tervezni, mert ha a közcélú kerete elfogy, a segélyét lehet alapul venni. Azaz, az önkormányzat akkor is lehívhatja a költségvetésből a segély összegét, ha a segélyezettet foglalkoztatja és részére munkabért fizet. Kv-i tv. Tervezet 8. számú melléklet II. (Kieg. támogatások) 1. és 2. pont

35 Jegyzői szociális hatáskörök
az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély és az ápolási díj, kivéve a méltányost – az testületi közgyógyellátás Ideértve a helyi rendeletben szabályozott méltányos esetköröket is

36 Testületi hatáskörök Lakásfenntartási támogatás, átmeneti segélyek,
Szociális kölcsönök, Temetési segély, Adósságkezelési szolgáltatás, Méltányossági ápolási díj Sztv.43/B § alapján

37 Polgármesteri hatáskör
Köztemetés Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság - eü. kártya

38 A már hatályos új, alkalmazott szabályokhoz január 1-től életbe lépő változások a §-k sorrendjében:
RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY: Hatályba lép [az alapvető jogosulti kört meghatározó] 37/A. § (1) bekezdés c) pontja : a) egészségkárosodott, b) vagy nem foglalkoztatott c) vagy támogatott álláskereső. Ezt értelmezi a 37/A. § új (8) bekezdése:

39 Rendszeres szociális segély :
Támogatott álláskeresőnek minősül az a személy, aki az Flt. alapján álláskeresési támogatásban, illetőleg álláskeresést ösztönző juttatásban részesül. Ezzel összefüggésben hatályát veszti: 37/B. (1) bekezdés bd) pontja: E szerint nem lehetett megállapítani segélyt annak, aki az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik.

40 Rendszeres szociális segély :
Most viszont a 37/E. § hatályba lépő (7) bekezdése szerint: Ha a segélyben részesülő személy számára álláskeresési támogatásra való jogosultságot állapítanak meg, a jegyző a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot felülvizsgálja. Ha a segélyre való jogosultság továbbra is fennáll, azt módosított összegben tovább kell folyósítani.

41 ÁPOLÁSI DÍJ Jegyzői hatáskör: a 41. § szerinti - súlyosan fogyatékos
- tartósan beteg 18 év alatti a 43/A. § szerinti - fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személyek ápolását-gondozását végzők jogosultságának megállapítása. (a 43/B. § szerinti – méltányos – marad testületi hatáskörben).

42 ÁPOLÁSI DÍJ Figyelem! Fellebbezés elbírálását a megyei szociális és gyámhivatal végzi, a módszertani szakvélemény felülvizsgálatát a hivatal által kijelölt szakértő. /Több esetben elmaradt az év során a fellebbezési eljárásban a szakértő-kijelölés kérése./

43 ALAPSZOLGÁLTATÁSOK Az Szt. 65/A. §-a helyébe lépő rendelkezés értelmében változik a közösségi ellátások definíciója, ezeket ezentúl a törvény közösségi alapellátásnak nevezi (szenvedélybetegek vagy pszichiátriai betegek közösségi alapellátása), és a közösségi alapellátásokon túl új közösségi ellátási formaként nevesíti a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsony küszöbű szolgáltatást.

44 ALAPSZOLGÁLTATÁSOK Ennek következtében módosul az önkormányzati feladatellátási kötelezettség: 10 ezres lakosságszám felett a közösségi alapellátásokat 30 ezres lakosságszám felett ezeken túl az új ellátási formát is biztosítani kell (az Szt. 86. §-ában sorolt egyéb szolgáltatásokon kívül).

45 2005. évi CLXX. törvény 56. § (12) bekezdés
Az önkormányzati társulás a szolgáltatástervezési koncepciót december 31-ig készíti el!

46 Szociális szolgáltatás szervezési koncepció
legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, a rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. ha a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. Jóváhagyás – társulás és települések testületei határozattal

47 Szociális szolgáltatás szervezési koncepció
Kőkemény anyagi következményei vannak, az ellátás szervezését rögzíti, része a kistérség fejlesztési tevének, és felfogható humánszolgáltatás fejlesztési koncepciónak, lakosság A szolgáltatási igényei felmérendők, az nem válasz, hogy nincs igény, de felmérve sem volt. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja.

48 Koncepció tartalma a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. Illeszkedés a megyei, ha önállóan készítette a kistérségi tervhez.

49 Alapítói feladatok Testület éves munkatervében
Tervezi az alapítói feladatokat, évente és teljes önkormányzati ciklusra 4 évre. egy társulásos intézménynek több alapítója és fenntartója van attól, hogy a székhelye nem az én falumban van, az nem a másik falu intézménye, hanem az enyém is, közös, ezért a feladatok éppúgy vonatkoznak rám mint a székhelyre. Együtt tervezünk és döntünk a társulási megállapodás és a tv. szerint.

50 Szociális feladatok- Alapítói feladatok
meghatározza az intézményi térítési díjat; ellenőrzi az intézmény működésének törvényességét; jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében a házirendet; ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét; gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről; az intézmény vezetője tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat; gondoskodik az érdekképviseleti fórum megalakításáról; kikéri az ellátottak országos érdek-képviseleti szervezete területileg illetékes szervének véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt.

51 Alapítói feladatok Lényeges döntéshozatalnak minősül különösen az intézmény megszüntetése, az intézményi típus, forma megváltoztatása; szolgáltatástervezési koncepciót készít az általa működtetett szociális szolgáltatások és intézmények vonatkozásában. SZMSZ a házirend, a szakmai program jóváhagyását megtagadja, ha az nem felel meg az e törvényben, valamint a külön jogszabályban előírt feltételeknek.

52 Alapítói feladatok Kötelessége az intézmény törvényes működésének ellenőrzése, mert ha az intézmény működésének ellenőrzése során jogszabálysértést állapít meg, intézkedni kell annak megszüntetéséről.

53 Működés személyi és egyéb feltételei biztosítása
Norma csak működési engedély esetén jár Normát a gesztor igényli Szociális szolgáltatás szervezési koncepció – adja hogy milyen kapacitású intézményrendszert kell fenntartani és működtetni. A működési engedélyt az alapellátások esetén a kiemelt városi jegyző adja ki, a szakellátások és a vegyes alap és szakellátó intézménynél – a megyei szoc és gyámhivatal adja ki 188/1999.(XII.16) Korm. r. Tárgyi és személyi feltételek-1/2000 (I. 7.)SZCSM.r.

54 III. Az Szoc.tv. ez évi várható módosításának főbb elemei
III/1. PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK E téren a tervezet a évi nagy volumenű módosítások jogalkalmazása során felmerülő problémák megoldását célozza, tartalmaz továbbá kisebb pontosító javaslatokat.

55 III./1/1. Rendszeres szociális segély:
Cél: erősíteni a szabályozás munkára ösztönző elemeit, biztosítani a segély természetbeni ellátás formájában történő nyújtását, ahol annak folyósítása – a tapasztalat szerint – nem szolgálja a gyermekek érdekeit. Az Szt. 37/D. §-a új bekezdéssel (6) egészül ki, mely a segélyről a házastársa javára lemondó, de arra potenciálisan jogosult házastárs részére egy egyszerűsített együttműködési kötelezettséget tesz lehetővé,

56 Rendszeres szociális segély
EGYSZERÜSíTETT EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG TARTALMA a nyilvántartásba vételre és a felajánlott részére megfelelő munkalehetőség elfogadására korlátozódik. (a segélyes kiesése esetén a család ne maradjon hosszú időre ellátatlan.) Települési munkaszervezés 37/H § -Rendeletmódosítás!! minta §-ai

57 Rendszeres szociális segély
Szt. 25. § új (8) bekezdéssel egészül ki: e rendelkezés szerint nem kell felülvizsgálni a segély összegét, ha család jövedelme a házastárs közfoglalkoztatása miatt változik.

58 Rendszeres szociális segély
A tv. új 37/C. §-a alapján a közfoglalkoztatásban részt vevő segélyezett segélyfolyósítása (az eddigiektől eltérően) nem szünetel, hanem ha az abból származó jövedelem kevesebb, mint a folyósított segély összege, akkor a közfoglalkoztatásból származó munkabér összegét a családi jövedelemhatár mértékéig ki kell egészíteni (ha legalább 1000 Ft az eltérés). Alkalmazás: a január 1-én az ök. által már foglalkoztatott segélyes esetében is, különbözetfizetés től. (cél: ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe a munkát végző segélyezett a munkát nem végzővel szemben)

59 Rendszeres szociális segély
Szt. 37/E. § (1) bekezdés új első mondata: a segély összegének – a nettó minimálbér összegével megegyező mértékű – maximalizálásáról rendelkezik. (Döntés született arról is, hogy akik korábban ettől magasabb összegű segélyt kaptak, azok számára célzott közmunkaprogramot indítanak.) Alkalmazás: folyamatban lévő ügyekben, illetve az első felülvizsgálatkor.

60 Pénzbeni ellátások helyett természetbeni ellátások nyújtása
Az Szt. 47. § új (1) bekezdése: lehetővé teszi a (rszs, lakásfenntartási támogatás, átmeneti és temetési) segély természetbeni ellátás formájában történő nyújtását. Rendeletmódosítási következménye lehet

61 Rendszeres szociális segély természetbeni ellátás formájában történő folyósításának feltételei – rendeletalkotás i feladat Akkor, ha a Gyvt. 68.§0 szerint védelembe vett gyerek él Természetbeni ellátás nyújtás feltételeit helyi rendeletben kell szabályozni Szabályozás tárgykörei : -Eljárás szabályai, -Hatáskörgyakorlás, átruházás, kérelem, stb .eljárási rend, - Juttatás formáinak meghatározása

62 Rendszeres szociális segély természetbeni ellátás formájában történő folyósításának feltételei – rendeletalkotás i feladat A rszs-t csak a védelembe vett gyermek családjában teszi lehetővé, az önkormányzati rendeletben szabályozott konkrét mértékben és formában és eljárási szabályok szerint, azzal, hogy a segély max. 15%-a adható természetben gyermekenként, összességében pedig max. 50%-a.

63 Kisebb, pontosító jellegű változások, a rendszeres szociális segélyben
Szt. 37/A. § (1) bekezdése egy mondattal kiegészül: egyértelművé teszi az egy család – egy segély elvét. Az Szt. 37/A. § (3) bekezdés módosult a) pontjában a vállalkozói járadék is szerepel az álláskeresési támogatások között. (nem volt indokolt az eddig megkülönböztetés a vállalkozók és az álláskereső nem vállalkozók között.)

64 Kisebb, pontosító jellegű változások, a rendszeres szociális segélyben
Szt. 37/A. § (3) bekezdés új e) pont: az egészségkárosodottság okán segélyesek munkaképesség-csökkenése mértékének 50%-ra való módosulása után (várakozási-együttműködési idő nélkül) mint nem foglalkoztatottak válnak jogosulttá a segélyre. Szt. 37/H. § új (7) bekezdése: a foglalkoztatókat a közcélú foglalkoztatottakról adatszolgáltatásra kötelezi az állami foglalkoztatási szerv fele.

65 III/1/2. KÖZGYÓGYELLÁTÁS
A javaslat elsősorban az egységes végrehajtást és a joghézagok megszüntetése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz. (pontosítás elemei: háziorvosi igazolás tartalma, az önkormányzati térítés, gyógyszerkeret, jogosultság kezdő időpontja)

66 III/1/2. KÖZGYÓGYELLÁTÁS
Érdemi változás az egyéni gyógyszerkeret kiszámítására vonatkozó rendelkezés módosítása: Szoc.tv. 50/A. § új (7) bekezdése: a jelenleg 12 ezer forintban maximalizált gyógyszerkeret 6 ezer forintot meghaladó részének megállapítása csak a szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszerek figyelembevételével, az egészségbiztosítási szerv vezetőjének döntése alapján lesz lehetőség.

67 KÖZGYÓGYELLÁTÁS Ha a kérelmező havi gyógyszerköltsége a 6000 Ft-ot meghaladja a 6000 Ft. feletti összeg a szakhatósági állásfoglalásban csak a SZAKORVOSI JAVSLAT alapján rendelhető gyógyszerek alapján . Egészségbiztosítási szerv vezetője döntése alapján állapítható meg- Osztott hatáskör -

68 KÖZGYÓGYELLÁTÁS Szt. 50/A. § (3) bekezdés: változik a háziorvosi igazolás tartalma (hatóanyag helyett gyógyszerek kerülnek megnevezésre, a csak szakorvosi javaslatra szedhető gyógyszereket külön meg kell jelölni) Szt. 50/A. új (7) bekezdés: változik a szakhatósági állásfoglalás kiadásának szabályozása. (2007. január 1-je utáni kérelem, illetve felülvizsgálat esetén alkalmazandó)

69 KÖZGYÓGYELLÁTÁS Szt. 50/A. új (12) bekezdés: a megállapított egyéni és eseti gyógyszerkeret összege nem változik akkor sem, ha a jogosultság átnyúlik a következő évbe, és az éves központi költségvetésről szóló törvény eltérő összegeket határoz meg. Az újabb összegeket az újonnan megállapított jogosultság esetén kell figyelembe venni.

70 KÖZGYÓGYELLÁTÁS Szt. 50. § új (6) bekezdése: N és M alapú jogosultság esetén korlátozza annak lehetőségét, hogy a kérelem jogerős elutasítását követően nyújtsanak be újabb kérelmet. Új kérelem elbírálása csak havi rendszeres gyógyító ellátás költség-növekedése esetén és jövedelemváltozás esetén lehetséges, egyéb esetben a jegyző a kérelmet a Ket. 30. § e) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Hat hónapon belül benyújtott új kérelemről van szó, háziorvosi (gyógyító ellátás költségének igazolására vonatkozó) nyilatkozatát kell hozzá csatolni.

71 Közgyógyellátás - PONTOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK
Szt. 50. § (4)-(5) bekezdés: a jogosultság kezdő időpontja a határozat meghozatalát követő 15. nap. A jogosultság lejárta megelőző 3 hónapban benyújtott kérelem esetén a jogosultság kezdete: - ha az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal befejeződik, a korábbi jogosultság lejártát követő nap; (régi jogosultaknak megállapított új jogosultság kezdőidőpontja is ez) - ha nem fejeződik be legalább 15 nappal előbb, akkor a főszabály (határozathozatalt követő 15. nap).

72 Közgyógyellátás - PONTOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK
Szt. 53. § módosult (1) bekezdése: rendezi az önkormányzat térítés-fizetési kötelezettségét arra az esetre, ha az egyéni gyógyszerkeret év közben emelkedik; ekkor a különbözetre eső összeg után kell számítani a 30%-ot, figyelembe véve az évből eltelt időt is. (A kérelmező jogosultság kezdete előtti elhalálozása esetén nem kell térítést fizetni.)

73 III/2. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
Szt. 4. § (1) bekezdés a) pont változása: az adósságcsökkentési támogatás (a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekeknek nyújtott pénzbeli támogatás, kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra jogosult, gyámul kirendelt hozzátartozónak folyósított pótlék) kivétele a törvény alkalmazása szempontjából figyelembe vett jövedelmek köréből. Szt. 4/A § új (2) bekezdés: általános jelleggel fogalmazza meg a jegyző szakmai irányítását végző szervezetet (szociális hatóság). Szt. 5. § új (2) bekezdés: a szociális hatáskört gyakorló szervek tájékoztatási kötelezettségét írja elő. Szt. új 32/A. §: a Ket. rendelkezésével összhangban megjelöli a kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező szociális hatáskört gyakorló szervet: amelynek területén a kérelmező életvitelszerűen tartózkodik. (átmeneti és tartós nevelésbe vett kk. esetén a gondozási hely szerint) Szt. 55/A. § (3) bekezdés változása: a „kártyás”, előfizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék biztosítható lesz lakásfenntartási támogatásban részesülőknek is.

74 III/3. Szociális alapszolgáltatások
BEVEZETÉS: szükséges mind a szakmai, mind a finanszírozási szabályok racionalizálása, ösztönzés a leginkább rászorultak ellátására. A szociális információs szolgáltatás – mint önálló alapszolgáltatás megszűnik. (szociális hatáskört gyakorló szervek eddig is ellátták)- ld bevezetés diák rendelet SZMSZ és munkaköri leírás és társulási megállapodás módosítások

75 SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK
Az egyes alapszolgáltatásokat (házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás) igénybe vevő személyek szociális rászorultságát január 1-től vizsgálni kell. Ennek abból a szempontból is jelentősége lesz, hogy a rászorult személy által fizetendő térítési díj összege az önköltség és a szolgáltatás normatívájának különbözetében lesz maximalizálva. A rászorultság feltételeit személyes szempontok alapján kell vizsgálni.

76 Házi segítség nyújtás Megváltozott szolgáltatás definiálás :
Saját lakókörnyezetben önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátás Igénybevétel szempontjából szociálisan rászorult : egészségi állapot miatt szükséges az ellátás külön jogszabály szerint kell az állapotot igazolni- kormányrendelet január 1-gyre megjelenik Rendelet módosítási következmény lehet

77 Jelzőrendszeres Szociálisan rászorult – Egyedül élő 65 év feletti,
Egyedül élő súlyosan fogyatékos, pszichiátriai beteg, kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti ,illetőleg súlyosan fogyatékos, pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja az ellátást, a szolgáltatást , Pszichiátriai betegséget , egészségi állapotot külön kell igazolni

78 Támogató szolgáltatás
Szociálisan rászorult : a súlyosan fogyatékos személy súlyos fogyatékos : külön jsz. Szerint Vakok személyi járadékéban, fogyatékossági támogatásban , magasabb összegű családi pótlékban részesülő Súlyos fogyatékosság igazolása : ellátást megállapító irat, határozat, illetőleg fogyatékosság megállapítását szolgáló szakvélemény

79 SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK nyújtásával kapcsolatos 2007
SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK nyújtásával kapcsolatos évi feladatok Első lépésként kizárólag a személyek körülményeire (egészségi állapot, egyedül élés, idős kor, fogyatékosság) alapozott szociális rászorultság vizsgálatát írja elő a törvény. 2007. január 1-től csak az új igénylők esetében kell alkalmazni a rászorultság vizsgálati szabályokat . 1 év átmeneti idő ? ? lesz a már alapszolgáltatásban részesülők felülvizsgálatára (január 1-jét követő első személyi térítési díj megállapításakor). Az első emelésnél – felülvizsgálat

80 SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK nyújtásával kapcsolatos 2007
SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK nyújtásával kapcsolatos évi feladatok 2008. január 1-től már csak szociális rászorultság vizsgálata alapján nyújthatók a Házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres segítségnyújtás és a Támogató szolgáltatás alapszolgáltatások. Az új térítési díj szabályokat is csak azokra a kérelmezőkre lehet alkalmazni, akiknek a szoc. rászorultságát megvizsgálták.

81 Rá nem szorult személyek ellátása
Norma a rászorultra vehető igénybe, A szociálisan rá nem szorult személyekre Házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres segítségnyújtás és a Támogató szolgáltatás alapszolgáltatások tekintetében a személyi térítési díjat a fenntartó szabadon állapítja meg, úgy hogy miután e személyekre nem kap normát a költségeinek minimum meg kellene térülnie. Rendeletalkotási kötelezettsége van a nem rászorultak személyi térítési díja megállapítására

82 A TÉRÍTÉSI DÍJRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK FELÜLVIZSGÁLATA – rendelet alkotás
Szt § (1) bekezdése kiegészül: szociális alapszolgáltatások esetében az intézményi térítési díj nem haladhatja meg az önköltség összegét. Szt § új (9) bekezdés: Önköltség: önkormányzati intézményeknél az éves költségvetési beszámoló 21. táblája soraiban feltüntetett költségek (szolgáltatás kapcsán felmerült ráfordítások) egy szolgáltatási egységre számított értéke, amelyet az előző év adatai alapján kell megállapítani.

83 Személyi térítési díj Szoc. tv. új 116. §: a személyi térítési díj megegyezik az intézményi térítési díj és a normatív állami hozzájárulás különbségével, de legfeljebb Szociálisan rászorult igénylőnél,nem haladhatja meg a személyi díj Kiskorú igénybevevőnél a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelme 25%-át a z étkeztetésnél 20 %-át a házi segítségnyújtásnál 30 %-át étkeztetésnél és házi segítségnyújtás együttes szolgáltatásnál 20-át kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatásnál 2%-át jelzőrendszeres segítség nyújtásnál meghatározott összeggel.

84 Személyi térítési díj A személyi térítési díj mérséklés feltételei rendeletben szabályozandók, és a mérséklésre az intézményvezető jogosult a rendelet keretei között Az alapszolgáltatásra szociálisan nem rászorult személy esetében a személyi térítési díj összegét a fenntartó szabadon állapítja meg.

85 IV. KÉRDÉSEK - KONZULTÁCIÓ
Köszönjük a figyelmet!

86

87 Boldog Békés Karácsonyt !