Munkaerő-piaci mentorképzés civil szervezetek részére

Az előadások a következő témára: "Munkaerő-piaci mentorképzés civil szervezetek részére"— Előadás másolata:

1 Munkaerő-piaci mentorképzés civil szervezetek részére
Munkaerő-piaci mentorképzés civil szervezetek részére Pál Attila (NET-DIVE Kft.)

2 Képzés felépítése I. MODUL: MUNKAERŐ-PIACI MENTOROK;
Képzés felépítése I. MODUL: MUNKAERŐ-PIACI MENTOROK; II. MODUL: MUNKAÜGYI ISMERETEK; III. MODUL: MUNKAÜGYI TÁMOGATÁSOK RENDSZERE; IV. MODUL: EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSPOLITIKAI ISMERETEK; V. MODUL: PROJEKTMENEDZSMENT.

3 III. MODUL: MUNKAÜGYI TÁMOGATÁSOK RENDSZERE
III. MODUL: MUNKAÜGYI TÁMOGATÁSOK RENDSZERE 1. Álláskeresők és támogatásuk 2. Munkaerő-piaci szolgáltatások 3. Foglalkoztatás elősegítő támogatások 4. Egyéb eszközök 5. Munkaerő-piaci szolgáltatások finanszírozása, intézményrendszer 6. Szociális ellátások

4 1. Álláskeresők Álláskereső az a személy, akinek nincs állása és szeretne elhelyezkedni, s elhelyezkedése érdekében együttműködik a munkaügyi központ lakóhelye, tartózkodási helye szerinti illetékes kirendeltségével, valamint megfelel a reá irányadó jogszabályi feltételeknek. A magyar munkanélküli ellátórendszer egyik fontos alapelve, hogy álláskeresési támogatásban csak a munkaügyi szervezet által nyilvántartott álláskereső részesülhet.

5 Álláskeresők kritériumai
Álláskeresők kritériumai A Foglalkoztatási tv. szerint álláskereső az a személy, aki: a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és az első négy alpontban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének, maga is aktívan keres munkahelyet, és elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt, és a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, és akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart.

6 Egyéb meghatározások Aktív munkahelykeresőnek az a személy tekinthető, aki 30 napon belül képes és kész munkába állni a kirendeltség által felajánlott megfelelő munkahelyen, vagy az önmaga által talált olyan munkahelyen, ahol a heti munkaidő eléri a legalább 16 órát. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét – ff. végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot.

7 Álláskeresési megállapodás
Álláskeresési megállapodás Az álláskeresési megállapodásban az álláskereső és a kirendeltség közösen határozzák meg az álláskereső mielőbbi munkához jutását elősegítő feladatokat, illetve kötelezettségeket. Az álláskeresési megállapodás része az is, hogy a kirendeltség milyen információkkal, munkaerő-piaci szolgáltatásokkal segítheti az álláskeresőt. Az álláskeresési megállapodásban foglaltak teljesítését a kirendeltség az álláskeresővel közösen értékeli.

8 Álláskeresési támogatások (3 féle)
Álláskeresési támogatások (3 féle) A járadék annak az álláskeresőnek állapítható meg, aki az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik és rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Tekintettel arra, hogy egy járadéknapi jogosultsághoz öt nap munkaviszonyban töltött idő szükséges, az álláskeresési járadék folyósításának legrövidebb időtartama 73 nap, míg leghosszabb időtartama 270 nap.

9 Álláskeresési járulék
Álláskeresési járulék A gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy a munkanélküliség első hónapjaiban jóval nagyobb az esély az újbóli elhelyezkedésre, mint a tartós munkanélküliség esetén. Az első szakaszban, amelynek időtartama a folyósítási idő fele, de legfeljebb 91 nap, az álláskeresési járadék összege a korábbi átlagkereset 60 százaléka, fix összegű alsó és felső határ mellett. A járadék alsó határa a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka, a felső határ pedig a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka. A második szakasz időtartama a hátralévő jogosultsági napok száma, legfeljebb 179 nap. A járadék mértéke ebben a szakaszban egységesen a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka. (Ha a korábbi átlagkereset a járadék alsó határánál alacsonyabb, a járadék összege mindkét szakaszban megegyezik az átlagkeresettel.)

10 Álláskeresési segély I.
Álláskeresési segély I. Az álláskeresési segélynek három speciális típusa van, melyek a kötelező legkisebb munkabér 40 százalékának megfelelő mértékű juttatás folyósítása mellett, eltérő alanyi kör támogatását szolgálják. Az első típus annak az álláskeresőnek jár, aki legalább 180 napig álláskeresési járadékra volt jogosult, és a járadék folyósítási idejét kimerítette. Ebben az esetben az álláskeresési segély folyósítása iránti kérelmét az álláskeresési járadék megszüntetésétől számított 30 napon belül kell benyújtania. A folyósítási időtartam fő szabály szerint 90 nap, de amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, az álláskeresési segély folyósítása 90 nappal meghosszabbodik.

11 Álláskeresési segély II.
Álláskeresési segély II. A második típus azon álláskereső részére állapítható meg, aki álláskeresési járadékra nem jogosult, de az álláskeresővé válását megelőző négy évben legalább 200 nap munkaviszonyban töltött nappal rendelkezik. A folyósítási idő 90 nap. A harmadik típusra jogosult az az álláskereső, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltételei, hogy az álláskeresési járadékban legalább 140 napig részesüljön, és a járadék folyósítási idejének kimentését követő három éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A támogatás a nyugdíjjogosultság megszerzéséig folyósítható.

12 Álláskeresési költségtámogatás
Álláskeresési költségtámogatás Az álláskereső részére az álláskeresők támogatása (munkanélküli ellátás), a vállalkozói járadék megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől a munkaügyi központhoz történő oda- és visszautazást, továbbá a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), tömegközlekedési eszköz igénybevételével kapcsolatban felmerült, indokolt helyi és helyközi utazási költséget a munkaügyi központ kirendeltsége megtéríti. A költségtérítések igénylése és ügyintézése az álláskeresőt nyilvántartó kirendeltségen történik.

13 2. Munkaerő-piaci szolgáltatások
2. Munkaerő-piaci szolgáltatások A munkaerő-piaci szervezet a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását szolgáltatások nyújtásával is elősegíti. A szolgáltatásokat három csoportba sorolhatjuk: v   információt nyújtó szolgáltatások (önállóan vagy tanácsadás, állásbörze, munkaközvetítés keretében), v      tanácsadás jellegű szolgáltatások, valamint v      munkaközvetítés.

14 Tanácsadások típusai A munkatanácsadás célja az azt igénybe vevő személy elhelyezkedését akadályozó körülmények feltárása, a sikeres elhelyezkedés megvalósítására irányuló terv kidolgozása. Az álláskeresési tanácsadás, melynek során az egyéni tanácsadás mellett álláskeresési technikák oktatásával, álláskereső klub működtetésével azoknak az elhelyezkedéséhez nyújtanak segítséget, akik munkát akarnak vállalni, de nem rendelkeznek az álláskereséshez szükséges ismeretekkel. A pályatanácsadás a pályaválasztás, pályamódosítás elősegítését szolgálja, az egyén érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakítása mellett. A rehabilitációs tanácsadás keretében a tanácsadás különböző formái a megváltozott munkaképességű személyek speciális helyzetére – képzettségi szintjüknek megfelelő munkakörbe nem közvetíthetők – figyelemmel nyújthatók.

15 Tanácsadások jellemzői
Tanácsadások jellemzői A tanácsadások egyéni tanácsadói beszélgetés, csoportos tanácsadás, strukturált csoportfoglalkozás, érdeklődés-, érték-, képesség- és személyiségvizsgálat, pályaismeret bővítése útján valósulhatnak meg. A fentiek szerinti információs- és tanácsadási tevékenységet nemcsak a munkaügyi szervezet munkatársai végzik, hanem olyan személyek, szervezetek is, akik ezen munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásához, miután megfeleltek a feltételeknek - például a tárgyi és a személyi elvárásoknak - a munkaügyi központoktól támogatásban részesültek. A legfeljebb 3 évre adható, vissza nem térítendő támogatás összegét, az egyes tevékenység-típusokra vonatkozó, jogszabály által meghatározott költségnormák figyelembe vételével állapítják meg.

16 Munkaközvetítés M.K. által
Munkaközvetítés M.K. által A munkaügyi központok kirendeltségei alapszolgáltatásként végzik a munkaközvetítést, melynek célja a munkát keresők és a munkát kínálók találkozásának elősegítése. Kínálati (munkavállaló kompetenciái, ezekben való hiányok javítása) – keresleti oldal (a munkáltatók munkaerőigényének pontos ismerete). A munkaközvetítés utolsó mozzanata a munkaerő-piaci szervezet azon tevékenysége, mellyel ,,párosítja" a keresleti és a kínálati oldal elvárásait, azaz elősegíti a munkát keresők és az álláskínálók találkozását annak érdekében, hogy közöttük foglalkoztatásra irányuló jogviszony jöjjön létre. (Magyarország uniós csatlakozása okán, ha a munkáltató úgy nyilatkozik, hogy az álláshely hirdethető, akkor az állásajánlat az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) hálózatán is megjelenik és arra az EGT tagállamok állampolgára, illetőleg hozzátartozója is közvetíthető.)

17 Munkaközvetítés egyéb
Munkaközvetítés egyéb A munkaerő-piaci szervezeten kívül munkaközvetítést végezhetnek magán-munkaközvetítők is, ha a vonatkozó jogszabályban előírt feltételekkel rendelkeznek és az illetékes munkaügyi központ nyilvántartásában szerepelnek. A munkaügyi központok által vezetett nyilvántartás nyilvános, így a munkát keresők meggyőződhetnek arról, hogy az a magán-munkaközvetítő, mellyel kapcsolatba kerültek, legálisan folytatja - e tevékenységét. (A magán-munkaközvetítők adatbázisa szintén elérhető a honlapon, de információi a munkaügyi központok időszakos adatszolgáltatásán alapulnak, nem napi frissítésűek.) Garanciális szabály, hogy a magán-munkaközvetítők a munkát kereső személytől díjat, költséget nem igényelhetnek.

18 3. Foglalkoztatás elősegítő támogatások
3. Foglalkoztatás elősegítő támogatások A Foglalkoztatási törvény az aktív foglalkoztatáspolitika követelményét fogalmazza meg azzal a szabállyal, amely elsősorban a munkanélküliség megelőzésére, illetőleg időtartamának csökkentésére irányuló megoldások alkalmazását írja elő. Fenti célokat szolgálják a foglalkoztatást elősegítő támogatások, melyek jelentős része nem ,,alanyi jogon jár", hanem eljárásaik során a munkaügyi központok, és kirendeltségeik szakmai szempontok alapján mérlegelik, hogy az adott személy számára, illetve foglalkoztatáshoz indokolt-e támogatás nyújtása, és ha igen, mely támogatási forma a leghatékonyabb. A támogatások egy része közvetlenül az álláskeresők részére állapítható meg, más részük pedig a munkaadóknak nyújtható.

19 Támogatások álláskeresőknek (3)
Támogatások álláskeresőknek (3) Képzési támogatásban részesülhet az az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzésen résztvevő személy, aki: v     álláskereső, v   25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően munkanélküli járadékra nem szerzett jogosultságot, v gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, v    rehabilitációs járadékban részesül, v   akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az illetékes állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy v    aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja. v    aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.

20 Álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatása
Álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatása A járadékban részesülő álláskereső vállalkozóvá válása esetén kérheti: a munkanélküli járadék összegének, álláskeresési vagy vállalkozói járadékban részesülő a járadék alsó határa összegének megfelelő támogatás folyósítását legfeljebb hat hónapig; - a vállalkozói tevékenység igazolásával igénybevett szaktanácsadás költségei legfeljebb 50%-át, a tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami költség legfeljebb 50 %-ának megtérítését, és hitel felvétele esetén a hitelfedezeti biztosítás költségeinek legfeljebb 50 %-os megtérítését. A vállalkozóvá válás támogatására vonatkozó rendelkezéseket a évi CXIII. törvény hatályon kívül helyezte, de a vállalkozók támogatására továbbra is lesz lehetőség az önfoglalkoztatás támogatásának szabályain keresztül. Az új szabályok ötvözik a korábbi vállalkozóvá válás támogatását a tőkejuttatás lehetőségével. További változás, hogy január 1-jétől a rehabilitációs járadékban részesülőnek is adható önfoglalkoztatást támogatása.

21 Önfoglalkoztatás támogatása
Önfoglalkoztatás támogatása A támogatás célja, hogy az álláskereső önmaga foglalkoztatását, munkaviszonyon kívüli tevékenységgel oldja meg, beleértve ebbe a vállalkozás indítását vagy a vállalkozáshoz való csatlakozást is. Így pályázati eljárás keretében az támogatható, aki egyéni vállalkozást, társas vállalkozást indít, vagy csatlakozik (és a társaság tevékenységében személyesen közreműködik), mezőgazdasági őstermelőként, vagy ehhez kapcsolódó szolgáltatási tevékenység keretében, szövetkezeti tagként létesített vállalkozási jogviszonyt. A támogatás elnyeréséhez, a három hónapos álláskereső státuson túl, fő szabályként saját forrással, valamint anyagi biztosítékkal is kell rendelkeznie a pályázónak. A támogatás mértéke 3 millió forintig terjedő, visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő kamatmentes tőkejuttatás, illetve legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (2008-ban: Ft) összegéig terjedő támogatás.

22 Munkaadóknak nyújtható támogatások
Munkaadóknak nyújtható támogatások Munkaviszonyban állók képzésének támogatása. Ez a támogatási forma preventív célokat szolgál és akkor nyújtható, ha a munkaadó alkalmazottainak rendszeres foglalkoztatása – megfelelő szakmai végzettség hiányában – hosszú távon nem biztosítható. A munkavállalók képzésben történő részvétele esetén a munkahelyük megtartásának elősegítése érdekében képzési támogatásként kereset kiegészítés, valamint a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése adható. Feltétel, hogy a munkaadónak vállalnia kell a résztvevőknek a képzés befejezését követően legalább a tanfolyam időtartamú továbbfoglalkoztatását, valamint – kivéve, ha a képzésben résztvevő munkavállaló a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45.életévét betöltötte – magának is hozzá kell járulnia a képzés költségeihez.

23 Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások A támogatás célja a tartósan, legalább 6 hónapja – pályakezdő és 45. évet betöltött álláskeresők esetén 3 hónapja – munka nélkül lévő álláskeresők állásba segítése. Támogatásban az a munkaadó részesíthető, amely az alkalmazást megelőző 6 hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg és vállalja, hogy ilyen intézkedést az álláskereső alkalmazása idején sem tesz. A támogatás mértéke a kifizetett bruttó munkabér %-a, a 45. életévet betöltött álláskereső foglalkoztatása esetén %-a. A támogatás időtartama legfeljebb egy év (45. évet betöltött esetén két év), a munkaadónak ugyanakkor a támogatás időtartamával megegyező ideig továbbfoglalkoztatási kötelezettséget kell vállalnia.

24 A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása A munkaadónak támogatásként a keresetet terhelő társadalombiztosítási valamint munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás összege részben vagy egészben maximum 200 napra állapítható meg, amennyiben a kirendeltség által nyilvántartott álláskeresőt foglalkoztat. Kedvezőbb támogatás állapítható meg, ha a munkáltató 50 év feletti személy foglalkoztatását vállalja. A támogatás ilyenkor nem lehet kevesebb 50%-nál, és 1 évig folyósítható. További kedvezmény alkalmazható a pártfogói felügyelet alatt állók, és szabadságvesztés-büntetésből szabadultak foglalkoztatása esetén, mivel itt a mérték nem lehet kisebb 70 %-nál. Fontos korlátozó szabály, hogy ezen támogatás a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatással együtt nem nyújtható (tehát ily módon nincs lehetőség a munkáltatót terhelő költségek mind a bérre, mind a járulékokra kiterjedő, teljes körű megtérítésére).

25 Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása
Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása Egyéb feltételek fennállása esetén az a munkaadó támogatható, aki legalább a teljes munkaidő 50 %-át, de legfeljebb a 75 %-át elérő munkaidőben történő foglalkoztatását vállalja olyan személynek: v      akit a kirendeltség legalább 3 hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy aki v      a fenti feltételnek nem felel meg, de saját háztartásában legalább egy 14 évesnél fiatalabb gyermeket nevel, vagy ápolási díjban részesül. A támogatás mértéke a munkabér és járulékai együttes összegének legfeljebb 75 %-a, mely maximum 1 évre állapítható meg. Emellett megtéríthető a munkába járás, munkaadót terhelő költsége is. A támogatás „ellenértékeként" a munkaadót továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli, melynek időtartama legalább a támogatás folyósításával megegyező időtartam.

26 Közhasznú munkavégzés támogatása
Közhasznú munkavégzés támogatása Támogatás nyújtható annak a munkaadónak, amely a lakosságot vagy a települést érintő közfeladatot, vagy önkormányzat által önként vállalt feladatot lát el, illetve közhasznú tevékenységet folytat oly módon, hogy ezen tevékenységéért más szervtől díjazásban nem részesül. A támogatás mértéke a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek 70 %-áig, 45. évet betöltött esetén 90%- áig terjedhet, valamint a megyei munkaügyi tanácsok meghatározhatják azokat a feltételeket, valamint a településeknek azt a körét, ahol a támogatás a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 90 %-ig adható. A támogatás főszabályként egy munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb egyévi időtartamra állapítható meg (50 évet betöltött esetén meghatározott tevékenységi körben történő foglalkoztatáskor a maximum időtartam két év).

27 Munkahelyteremtés támogatása
Munkahelyteremtés támogatása Pályázati eljárás keretében vissza nem térítendő támogatás adható olyan új munkahelyek teremtéséhez, meglévő munkahelyek bővítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez, amelyek a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosítanak. a beruházást a megkezdésétől számított két éven belül megvalósítja és a beruházással létrehozott kapacitásokat öt évig folyamatosan fenntartja a létszámbővítést megvalósítja és 3 évig a beruházásra tekintettel felvett létszámra és a pályázat benyújtását megelőző hónapban meglévő havi átlagos statisztikai állományi létszámra együttesen folyamatos foglalkoztatási kötelezettséget vállal és legalább 25 százalékban saját erővel is hozzájárul és kötelezettségek teljesítését elősegítő anyagi biztosíték rendelkezésére állását igazolja stb.

28 Munkahelymegőrzés támogatása
Munkahelymegőrzés támogatása Munkahelymegőrzés támogatásához vissza nem térítendő támogatás annak a munkaadónak nyújtható, aki működésével összefüggő okból a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással kívánja megszüntetni. Támogatásként az érintett munkavállaló munkabére és járulékai együttes összegének 25-75%-a, illetve egyes esetekben (ha a személyi alapbér azonos a minimálbérrel; a munkavállaló megváltozott munkaképességű; a foglalkoztatásra a korábbinál rövidebb időtartamú - napi 4-6 óra közötti - munkaidőben kerül sor) 50-90%-a adható azzal a megkötéssel, hogy a támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a minimálbér 150%-át. A támogatás maximum 1 évig folyósítható. A támogatás feltétele például, hogy az érintett munkavállalót, aki után a támogatást igényli legalább hat hónapja foglalkoztassa, és vállalja, hogy a támogatás folyósítása alatt, valamint azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező ideig továbbfoglalkoztatja.

29 Mobilitási támogatások
Mobilitási támogatások A munkába járással kapcsolatos helyközi utazás támogatása (A támogatás megítélése esetén a munkavállalót terhelő költség is megtérítésre kerül!) Csoportos személyszállítás támogatása (legalább 4 munkavállalójának lakóhelyük és munkahelyük között történő oda-visszautazását saját vagy bérelt járművel) Lakhatási hozzájárulás támogatása (álláskereső foglalkoztatása esetén a munkavállalók lakásbérlet, albérlet, fizetővendég-szolgálat, illetve munkásszálláson való elhelyezkedésével kapcsolatos kiadásainak limitált megtérítését jelentheti legfeljebb 1 éves időtartamra) Munkaerő-toborzás támogatása (ha olyan településen toboroz, ahol a munkanélküliségi mutató az országos átlagot meghaladja. A támogatás mértéke alkalmanként nem haladhatja meg az ,- Ft-ot)

30 A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása Beruházási, fejlesztési célú támogatások (munkahely létesítésére, akadálymentesítésre, foglalkoztatásához szükséges eszközök, berendezések beszerzésére) Bér- és járulékjellegű támogatás (első harmadában a kifizetett munkabér, valamint az azt terhelő járulékok, második harmadában a munkavállaló részére kifizetett munkabér, harmadik harmadában a munkabért terhelő járulékok összege a nyújtható támogatás) TF nincs! Költségvetési támogatások (költségkompenzációs támogatás, rehabilitációs költségtámogatás, stb.)

31 A csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás A támogatások sorában speciális célúnak minősíthető támogatás megállapítására, egyéb feltétele fennállása esetén akkor kerülhet sor, ha a csoportos létszámleépítést megvalósító munkaadó, a létszámleépítéssel érintett munkavállalók munkába helyezését elősegítő bizottságot hoz létre és működtet. A maximum egymillió forint mértékű, vissza nem térítendő támogatás, ezen bizottság működéséhez, legfeljebb 12 hónapra történő felhasználásra nyújtható.

32 Munkaerő-piaci programok támogatása
Munkaerő-piaci programok támogatása Ezen szabályok alapján olyan előre meghatározott, összetett célok megvalósítása érdekében indított programok támogatására van lehetőség, amelyek a munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, vagy hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak. Pl. A bérgarancia alaprészből nyújtott támogatás. Ezen támogatási forma sajátos célt szolgál, lehetőséget nyújtva arra, hogy a felszámolásba vont gazdálkodó szervezet munkavállalói felé fennálló munkabér-fizetési kötelezettségének legalább részben eleget tudjon tenni.

33 4. Egyéb eszközök A magyar jogrendszerben számos olyan adó- és járulékkedvezmény létezik, mely a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévők - a pályakezdő fiatalok; az ötven év feletti álláskeresők; a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők - felvételére ösztönzi a munkaadókat. Ezek közül kiemelhető a START program kedvezménye. A START Plusz kártya kiváltására jogosult: az a személy, aki a Gyes, Gyed, a Gyet, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett Gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban (munkaviszonyban, közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszonyban, egyéb szolgálati jogviszonyban) nem áll

34 START PLUSSZ II: az a tartósan álláskereső személy, akit a munkaügyi központ kirendeltsége a START PLUSZ, illetve a START EXTRA kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig - pályakezdő álláskereső esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapig - álláskeresőként nyilvántartott. A járulékkedvezmények a következők: a munkaadónak az egyébként megfizetendő 32 %-os járulékmérték helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 15 %-ának, második évében 25 %-ának megfelelő fizetési kötelezettsége van, és nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie. A munkaadó e járulékkedvezményekre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi 4 órát eléri.

35 START EXTRA A START EXTRA program olyan tartósan álláskeresők foglalkoztatásának ösztönzését célozza meg, akik elmúltak 50 évesek, vagy alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek. A START EXTRA kártya alapján igénybe vehető járulékkedvezmény a következő: a foglalkoztatás első évében nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni (1950 Ft/hó), nem kell a munkaadónak 3%-os munkaadói járulékot, valamint a 29%-os társadalombiztosítási járulékot fizetnie. A foglalkoztatás második évében az egyébként megfizetendő 32 %-os járulékmérték helyett a bruttó munkabér 15%-ának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót.

36 Egyéb kedvezmények A munkaadók a foglalkoztatás ideje alatt - de legfeljebb 12 hónapon át - befizetett társadalombiztosítási járulékot költségként számolhatják el az alábbi munkavállalók esetében: a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló után folyamatos továbbfoglalkoztatása esetén, a korábban munkanélküli személy, a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után.

37 5.1. Munkaerő-piaci szolgáltatások finanszírozása
5.1. Munkaerő-piaci szolgáltatások finanszírozása A munkanélküliség megelőzését, kezelését szolgáló ellátások, szolgáltatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások alapvető pénzügyi forrása a Munkaerő-piaci Alap, mint elkülönített állami pénzalap. A 3%-os munkaadói, az 1,5%-os munkavállalói járulék és a 4%-os vállalkozói járulék mellett az Alap bevételét képezi a szakképzési hozzájárulás, és a rehabilitációs hozzájárulás, melyek a munkaadókat terhelik. Emellett az Alap költségvetési támogatásban és privatizációs bevételekben is részesülhet, illetve javára önkéntes befizetés teljesíthető. A Munkaerő-piaci Alap kiadási struktúrájának változása visszatükrözi a Kormány foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseit. Az Alap kiadásai között az aktív támogatások javára jelentős arányeltolódás ment végbe.

38 5.2. Intézményrendszer A foglalkoztatás elősegítésével és a munkanélküliség kezelésével kapcsolatos állami feladatokat országosan kiépített szervezet látja el. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat több mint másfél évtizedes múltra tekint vissza. Részei: Foglalkoztatási Hivatal, Megyei (fővárosi) munkaügyi központok (169 db) Munkaerő-fejlesztő és -képző központok.

39 6. Szociális ellátások A települési önkormányzatok foglalkoztatással összefüggő feladatait, illetőleg a munkajövedelemmel nem rendelkező, szociálisan rászorulók segélyezésével kapcsolatos rendelkezéseket a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, illetőleg a 62/2006. (III.27.) korm. rendelet tartalmazza. A rendszeres szociális segély (2007. január 1 -jétől a települési önkormányzat jegyzője rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki egészségkárosodott, nem foglalkoztatott, vagy támogatott álláskereső, és megélhetése más módon nem biztosított. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult) A rendszeres szociális segély havi összege egészségkárosodott jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, nem foglalkoztatott személy esetén 70%-a. A rendszeres szociális segély összegének 90%-át, a hajléktalan személy részére folyósított rendszeres szociális segély teljes összegét a központi költségvetés a települési önkormányzat számára megtéríti.

40 Köszönöm a figyelmet! Pál Attila tréner (info@emfa.hu) (30/660-2716)
Köszönöm a figyelmet! Pál Attila tréner (30/ )