A pedagógus minősítési rendszer

Az előadások a következő témára: "A pedagógus minősítési rendszer"— Előadás másolata:

1 A pedagógus minősítési rendszer
Thaisz Miklós Köznevelésért Felelős Államtitkári Kabinet

2 Jogszabályi háttér Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény §. A törvény „kerettörvény”, a részletszabályokról a augusztusában megjelenő kormányrendelet szól majd a törvény 94. § g. pontjának felhatalmazása alapján A törvény 95. § (3) értelmében a pedagógus előmeneteli rendszer szeptember 1-én lép hatályba Az előmeneteli rendszer vonatkozik a nevelési-oktatási intézményekben, pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekben és a gyermekvédelmi intézményekben pedagógus vagy pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkakörben foglalkoztatottakra

3 A pedagógus előmeneteli rendszer fokozatai
Kötelező fokozatok: 1. szakasz: Gyakornok (2-4 év) 2. szakasz: Pedagógus I.(6-9 év) 3. szakasz: Pedagógus II. (min. 6 év) Nem kötelező fokozatok: 4. szakasz: Mesterpedagógus (feltétele: 14 év gyakorlat, szakvizsga, 2. minősítés) 4. v. 5. szakasz Kutatótanár feltétele: PhD, 14 év gyakorlat, 2. minősítés)

4 A három fős minősítő bizottság tagjai
Elnökként a megyei kormányhivatal által delegált, felkészített, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, névjegyzéken szereplő szakértő × A pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező alkalmazott, az intézményvezető minősítési eljárása esetében a fenntartó képviselője a kormányhivatal által delegált, felkészített, névjegyzék szereplő szakértő, vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója/gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt, felkészített alkalmazottja× ×: (A december 31-éig Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus is részt vehet az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben és pedagógus minősítésben, amennyiben 15 év szakmai gyakorlattal, szakvizsgával rendelkezik és elvégezte a szükséges továbbképzést)

5 Minősítő bizottság gyakornoki minősítő vizsga esetén
Elnökként a megyei kormányhivatal által delegált, felkészített, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, névjegyzéken szereplő szakértő A pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező alkalmazott A pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója/gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt, felkészített alkalmazottja

6 Kiből lehet köznevelési szakértő?
Felsőfokú végzettséggel és pedagógus szakképzettséggel; pedagógus- vagy oktatói munkakörben szerzett tíz év szakmai gyakorlattal; továbbá pedagógus- szakvizsgával rendelkezik, valamint akit pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, vagy a pedagógus- munkakörre szóló jogviszonya, munkaviszonya megszűnése óta tíz évnél kevesebb idő telt el, vagy Rendelkezik a hivatal engedélyével Elvégezte az OH által alapított 60 órás (30+30) továbbképzést

7 Általános szabályok Csak magasabb fokozatba tartozó, azonos munkakörben dolgozó pedagógus vehet rész az alacsonyabb fokozatba besorolt pedagógus minősítési eljárásában. A tanár minősítési eljárása esetén a minősítő bizottság egyik tagjának szakképzettsége azonos kell, hogy legyen az értékelt pedagógusnak a minősítés tanévében legnagyobb óraszámban tanított tantárgynak megfelelő szakképzettségével.

8 Speciális szabályok Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás esetében a három említett tagon kívül a minősítési bizottság további tagja a Magyar Tudományos Akadémia delegáltja. Egyházi intézményben a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a felsőoktatási intézmény által delegált szakértőt az egyházi fenntartó kéri fel. Amennyiben az egyházi fenntartó a miniszterrel köznevelési szerződést kötött az általa fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményre vonatkozóan, akkor a köznevelési szakértőt a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény jelöli ki.

9 A minősítési eljárás A minősítési eljárás komplex eljárás, a pedagógus teljes tevékenységét vizsgálja A minősítési eljárást a kormányhivatal szervezi a 2014/2015-ös tanévtől (A 2013/2014-es tanévben végzett ellenőrzések és minősítések megtervezését és lebonyolítását az Oktatási Hivatal a kiemelt projektek keretében, a fejlesztések részeként, a Kormányhivatalok folyamatos tájékoztatása és minimális adminisztratív közreműködése mellett végzi.) A minősítő vizsga és minősítési eljárás során használt kérdőívek, értékelőlapok, megfigyelési, önértékelési szempontok, feldolgozási segédletek és szempontsorok egységesek és nyilvánosak. A pedagógus értékelési eszközöket az Oktatási Hivatal dolgozza ki, és a miniszter hagyja jóvá.

10 A minősítési eljárás menete
A pedagógus meghatározott időpontig elkészíti és feltölti a portfólióját az Oktatási Hivatal által kialakított és üzemeltetett elektronikus felületre. A minősítő bizottság (minősítő vizsga és a Pedagógus I. minősítési eljárása esetén) a pedagógus legalább két foglalkozását meglátogatja, melyet szakmai megbeszélés követ. A portfólió védés alkalmával az értékelt pedagógus a saját maga által készített önértékelését védi meg és válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire. A minősítési eljárás során a minősítő bizottság a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba jelentkezés esetén kiemelten figyelembe veszi a rendeletben meghatározott pedagógus kompetenciákat, míg a Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatba jelentkezés esetén a pedagógus által végzett tevékenységeket.

11 A pedagógus portfóliója
A portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely alapján végigkísérhető a pedagógus kompetenciák fejlődése, a pedagógus szakmai útja, tevékenysége, nehézségei és sikerei egyrészt a tények tükrében, másrészt magának a pedagógusnak a reflexiói, értelmezése alapján. A portfólió tartalmi elemei: a szakmai önéletrajz, a nevelő-oktató munka dokumentumai, különösen legalább tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óraterve, a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása, dokumentumait, önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumai, a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása, a szakmai életút értékelése. A portfólió részletes követelményeit, a tartalmi elemekhez elvárt dokumentumok listáját az OH dolgozza ki, és teszi közzé az OH honlapján. A pedagógusértékelési eszközöket a miniszter hagyja jóvá.

12 A pedagógus értékelés elemei, a pedagógus kompetenciák
szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás, pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók, a tanulás támogatása, a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység, pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése, kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

13 Az értékelés Az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit
A minősítő bizottság tagjai áttekintik és értékelik a pedagógus által feltöltött portfóliót Az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat A meglátogatott foglalkozás(oka)t A portfólióvédést. A bizottság ezt követően elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltöltenek az Oktatási Hivatal által kijelölt elektronikus feltöltő felületre. Az értékelés során a Pedagógus I. fokozat eléréséhez a megfelelés alsó küszöbértéke 60%, a Pedagógus II. fokozat eléréséhez 75%, Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat megszerzéséhez pedig 85%.

14 A pedagógus értékelése (Pedagógus I., Pedagógus II.)
Az értékelés elemei B % 1. A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése 50 A portfólióvédés értékelése 2. Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése Amennyiben a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése 20 3. Intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei 30 Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, az országos pedagógiai, szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatai Az országos pedagógiai, szakmai ellenőrzés összegző értékelése

15 A pedagógus értékelése (Mesterpedagógus, Kutatótanár)
Az értékelés elemei B % 1. A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése 50 A portfólióvédés értékelése Szakértői, szaktanácsadói, intézményvezetői tevékenység, tehetséggondozás, felzárkóztatás területén nyújtott tevékenység, pedagógiai-módszertani fejlesztésben való részvétel, akkreditált jó gyakorlat bemutatása a portfólióban Kutatási-fejlesztési tevékenység bemutatása portfólióban 2. Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése Amennyiben a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése 20 3. Intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei 30 Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelése

16 Átmeneti szabályok 1. A gyakornoki időszak
A gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. A korábban létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt. és végrehajtási rendelete gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

17 Átmeneti szabályok 2. A Pedagógus II. fokozat elérése
A szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárást. A pedagógus-szakvizsgával, és tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus április 30-ig kérelmezheti a Pedagógus II. fokozatba január 1-ével történő besorolását. A kérelem alapján a besorolás további feltétele, hogy a pedagógus április 30-ig feltöltse portfólióját a miniszter által kijelölt, az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni azt, akinek a portfóliója tartalmazza a 8. §-ban foglaltakat. Az eljárást az OH szervezi.

18 Átmeneti szabályok 3. A Mesterpedagógus fokozat elérése
A miniszter a pedagógus-előmeneteli rendszer országos bevezetése érdekében pályázati felhívást tesz közzé a Mesterpedagógus fokozatba történő besorolás céljából. A pályázati eljárást az OH bonyolítja le. A pályázaton az a pedagógus vehet részt, aki rendelkezik legalább tizenöt év szakmai gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával, szerepel az Országos szakértői névjegyzéken, vagy az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzéken vagy a szaktanácsadói névjegyzéken, vállalja, hogy részt vesz az OH által szervezett szakértői vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen, vállalja, hogy külön díjazás nélkül, a központi költségvetés által biztosított költségtérítés terhére részt vesz a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában.

19 Átmeneti szabályok 4. A Mesterpedagógus fokozatot elért, szakértőként/szaktanácsadóként foglalkoztatott pedagógus munkaidő-kedvezménye Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti tizennyolc óránál – óvodapedagógus esetén huszonöt óránál –, továbbá tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell annak érdekében, hogy a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában részt tudjon venni. A munkaidő-kedvezményben részesülő pedagógus évente legfeljebb huszonöt alkalommal bízható meg szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásával. A szakértői, szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógus költségtérítésben részesül, melynek mértéke alkalmanként tízezer forint.

20 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
…./2013. (… …) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásról Foglalkoztatási rendelet Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság

21 A pedagógusok előmeneteli és illetményrendszere
1. A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak fokozatokba történő besorolásához szükséges követelmények 2. A gyakornoki idő és a mentor 3. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás lefolytatása 4. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra történő jelentkezés, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás, a minősítő bizottságok munkájának szervezése, a minősítés díja Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság

22 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
5. A szakmai gyakorlati idő számítása, az átsorolás időpontja 6. A pedagógusok illetménypótléka megállapításának részletes szabályai 7. A pedagógusok munkaidejének beosztása A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás 8. Az alkotói szabadság igénybevételének részletes szabályai Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság

23 Új munkaidő szabályozás

24 Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, sportkör, tömegsport foglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, napközi, tanulószoba,

25 tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,
pályaválasztást segítő foglalkozás, közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, diákönkormányzati foglalkozás, felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet.

26 A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében
foglalkozások, tanítási órák előkészítése, a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, eseti helyettesítés, a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,

27 A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében
pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, munkaközösség-vezetés, az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, hangszerkarbantartás megszervezése, különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el.

28 A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.

29 A meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra.

30 Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja.

31 Köszönöm a figyelmüket!
Thaisz Miklós