Civil (nonprofit ) Sajátos számviteli elszámolások

Az előadások a következő témára: "Civil (nonprofit ) Sajátos számviteli elszámolások"— Előadás másolata:

1 Civil (nonprofit ) Sajátos számviteli elszámolások
Munkabér és járulék analitika : Egyszeres könyvvitel, Baracskainé dr Boór Judit 2012. február

2 2000.évi C. tv.162§ (1) Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében,a használatában illetve tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól,továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről,a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó ,de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról,nem pénzben kiegyenlített bevételekről és ráfordításokról pénzforgalmi könyvvitelt köteles vezetni.

3 2000.évi C.tv.162§ (1) E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges,hogy a gazdálkodó az eszközökről , a forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezessen.

4 Egyszeres könyvvitel A pénzeszközökről és azok forrásairól,valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni.

5 2000. évi C tv.162 § (2 ) (3 ) Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lenni,amely a teljes üzleti pénzforgalmat , a pénzmozgással nem járó vagyon-eredményváltozásokat is az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki. A könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.

6 2011.évi CLXXV.tv VI. fejezet A civilszervezetnek az alapcél szerinti( ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve gazdasági – vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait ) elkülönítetten kell nyilvántartani . Közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.

7 Naplófőkönyv A naplófőkönyv szerkezete:
A naplófőkönyvben a tényleges pénzmozgásokat, csak szabályosan kiállított bizonylatok alapján, azokkal megegyezően kell könyvelni. A naplófőkönyv szerkezete: I. Pénzforgalmi rovatok II. Részletező rovatok

8 Naplófőkönyv A pénzforgalmi rovatok tartalma Bankszámlarovat:
bevétel kiadás egyenleg Pénztárrovat

9 Naplófőkönyv Részletező rovatok tartalma
A részletező rovatokat úgy kell tagolni, ahogy az az adott szervezet igényeinek megfelel, ugyanis valamennyi bevételnek, költségnek, kiadásnak szerepelnie kell. Ezen rovatok tartalma attól is függ, hogy a szervezet milyen feladatot lát el,közhasznú-e, alanya-e az ÁFÁ-nak stb. A részletező rovatok elemei: bevételek kiadások követelések kötelezettségek pénzügyi eredmény elszámolása induló tőke és tőkeváltozás

10 2000. Évi C.tv 164.§ (3) Könyvviteli zárlat
Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a a naplófőkönyvet vagy más ,e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást az általa választott időszakonként,de legalább az egyszerűsített beszámoló alátámasztásához ,a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatáshoz köteles lezárni.

11 Könyvviteli rendszer változása
Az egyszeres könyvvitelt vezető civil szervezet, (közhasznú, illetve egyéb ) szervezet áttérhet a kettős könyvvitelre nyitáskor. A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, illetve közhasznú egyéb szervezet az egyszeres könyvvitel vezetésére áttérhet nyitáskor.

12 Beszámoló fajtái a) egyszeres könyvvitel esetén: egyszerűsített beszámoló( mérleg és eredmény levezetés ) b) kettős könyvvitel esetén (224/200.XII.19) kormány rendelet szerinti: egyszerűsített éves beszámoló, és közhasznúsági melléklet c) Számviteli törvény szerinti éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló,vagy sajátos egyszerűsített éves beszámoló és közhasznúsági melléklet.

13 2011.éviCLXXV.tv.VI. fejezet Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel,( csak alakuláskor és megszűnéskor térhet el ) a mérleg fordulónapja –a megszűnést kivéve- december 31 A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat, a kapott támogatások felhasznált összegeit ( jogcímenként ).

14 2011.Évi CLXXV tv.VII. fejezet
Közhasznú szervezetté minősíthető az a közhasznú tevékenységet végző szervezet,amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható

15 Megfelelő erőforrás Előző üzleti év vonatkozásában legalább egy teljesül: Az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió Ft-ot Két év egybeszámított adózott eredménye( tárgyévi erdménye) nem negatív,vagy A személyi jellegű ráfordításai (vezetőtisztségviselők juttatásai nélkül) eléri az összes ráfordítás( kiadás) egynegyedét

16 Megfelelő társadalmi támogatottság
Előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában legalább egy teljesül ( két év átlagában) : Az SZJA 1+1 %-ból a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg ( állami normatíva,1% és EU-s támogatások kivételével) számított bevétel 2%-át Közhasznú tevékenység felmerült költsége, ráfordítása eléri az összes ráfordítások felét A közhasznú tevékenység ellátását legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti ( beszámolóból ellenőrzik).

17 Nyilvánosságra hozatal, közzététel
A közhasznú nonprofit gazdasági társaságokat a cégbíróság veszi nyilvántartásba, a számviteli törvény előírásai szerint kell a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségüknek megfelelni. A civil szervezetet a törvényszék veszi nyilvántartásba ( Civil Információs Portál honlap) a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott ( könyvvizsgált) beszámolóját és közhasznúsági mellékletet kell közzétenni és letétbe helyezni. Ha van saját honlapja a megtekintését ott is biztosítani kell

18 Számviteli szolgáltatás igénybevétele
A vállalkozási tevékenységet is folytató civil szervezet, közhasznú civil szervezet ( elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű,ha éves összes bevételéből 60% vállalkozói bevétel arány tervezése ! ), a Szvt. szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével,

19 olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve alkalmazni
aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, és aki szerepel a törvény vonatkozó előírásai szerinti nyilvántartásokban és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik,

20 vagy olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot, amelynek
a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja rendelkezik az előbbi képesítéssel és a törvény előírásai szerinti nyilvántartásba történt bejegyzés alapján a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal).

21 meghaladja a 200 millió forintot.
Könyvvizsgálat Kötelező a könyvvizsgálat közhasznú szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában évtől meghaladja a 200 millió forintot.

22 Alapítvány gazdálkodása
Az alapítvány az alapító okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik. Az alapítvány az alapító okiratban meghatározott célok szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapítványi célú tevékenység) folytathat és vállalkozási tevékenységet végezhet, amennyiben az az alapítvány célját nem veszélyezteti.

23 Alapítvány gazdálkodása
Alapítványi célú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt célkitűzés elérését közvetlenül szolgálja, ezek jellemzően a közhasznú tevékenység fogalomkörébe tartoznak. Vállalkozói feladatok kapcsolódhatnak az alapítványi célú tevékenységhez, illetve attól független tevékenységek is lehetnek.

24 Alapítvány bevétele a vállalkozási tevékenységből
alapítványi célú tevékenységből (minden olyan bevétel, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó befizetés, ideértve a céltámogatást is). adományokból, normatívákból pályázati forrásból.

25 Alapítvány költségei Csoportosítása
vállalkozási tevékenység közvetlen költségei; alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei; az alapítvány kezelő szervének költségei (kiadásai) és az egyéb közvetett költségek (kiadások). az alapítvány bevételeit, költségeit (kiadásait) a fenti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint kell, hogy nyilvántartsa.

26 Egyesületek ( korábban társadalmi) szervezet gazdálkodása
Ezen szervezetek tevékenységében a gazdasági, vállalkozási tevékenység, nem lehet elsődleges, de az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenység mellett folytathat vállalkozási tevékenységet is a cél szerinti tevékenység elősegítésére.

27 Társadalmi szervezet pénzügyi forrásai
az állam költségvetési hozzájárulása önkormányzatok hozzájárulása saját bevételek (ideértve a vállalkozási tevékenység bevételeit és vállalkozásai hozadékát, a létrehozott vállalkozásban a felelőssége nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét) rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadéka alapítványi támogatások hazai és külföldi szervezetektől kapott támogatások egyéb támogatások pályázati források ( EU ).

28 Egyház gazdálkodása Gazdasági önállósága megteremtése érdekében az egyházi jogi személy céljai megvalósításához gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. Pl. Pannonhalmi apátság borászata

29 Egyház gazdálkodása Alaptevékenység:
Hitéleti tevékenység, továbbá az e tevékenység megvalósítása érdekében végzett szolgáltatások Kulturális, nevelési-oktatási, szociális és egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, tudományos, műemlékvédelmi tevékenység

30 Egyház gazdálkodása Gazdasági-vállalkozási tevékenység:
A törvény lehetővé teszi a gazdasági tevékenység folytatását, amely hozzásegíti a céljai megvalósításához szükséges anyagi alapok bővítéséhez. Gazdasági szervezeteket hozhat létre, illetve maga is vállalkozhat. A kétféle lehetőség közül jogi korlát nélkül választhat.

31 Közhasznú nonprofit gazdasági társaság gazdálkodása
A közhasznú nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat; a tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között.

32 Közhasznú nonprofit gazdasági társaság gazdálkodása
A közhasznú társaságra a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait kell megfelelően alkalmazni ( lehet Kkt,Bt,Kft, Zrt ) . Könyvvezetésében a célszerinti,közhasznú és vállakozói bevételeket ,költségeket és ráfordításokat el kell különíteni.

33 Köszönöm a figyelmüket!