SZÁMVITEL.

Az előadások a következő témára: "SZÁMVITEL."— Előadás másolata:

1 SZÁMVITEL

2 költségvetési szervezetek
Cél: információigény kielégítése  külső és belső érintettek Külső érintettek Tulajdonosok, befektetők Piaci partnerek Belső érintettek Hitelezők munkavállalók vállalatvezetők érdekképviselet Hatóságok Közvélemény Kormányzati költségvetési szervezetek

3 Számvitel célja? Az információigény súlypontjai
vagyon  vállalkozás rendelkezésére álló vagyontárgyak pénzügyi stabilitás  eszközök, és azok finanszírozása jövedelmezőség  nyereséges működés Számvitel célja? A gazdasági egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet adni az egységgel kapcsolatba kerülő minden érdekhordozó számára.

4 A számvitel feladata: Regisztrációs funkció: a vállalkozást érintő gazdasági események zárt rendszerben való rögzítése, feldolgozása és rendszerezése. Adatszolgáltatási funkció: adatot szolgáltatni strukturált formában a külső és belső érintettek számára A számviteli paradigma lényege a keret-jellegű szabályozás!  vállalat-specifikus szabályok a vállalkozások szintjén SZÁMVITELI POLITIKA Általános rész Eszközök-források értékelési szabályzata Eszközök-források leltározási szabályzata Pénzkezelési szabályzat Önköltség-számítási szabályzat Számlarend

5 Vállalati működés számviteli kezelése
Fordulónap Mérlegkészítés időpontja Végelszámolás kezdete Társ. szerz. aláírása Tevékenység vége Üzleti év vége Üzleti év vége Üzleti év vége Üzleti év vége Bejegyzés

6 BESZÁMOLÁS Adatszolgáltatási funkció Adatot szolgáltatni strukturált formában... Információs igény kielégítése! Beszámoló részei Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés: A vállalkozás saját elemzései a vállalkozás jelenbeli és jövőbeli működéséről, egyéb információk.  vagyoni és pénzügyi helyzet  jövedelmi helyzet  előbbiekhez tartozó kiegészítések

7 Beszámolási formák Egyszerűsített beszámoló
részei: egyszerűsített mérleg, eredménylevezetés pénzforgalmi szemlélet, egyszeres könyvvitel naplófőkönyv, pénztárkönyv csak „egyéb szervezetek” alkalmazhatják (pl. alapítvány) Egyszerűsített éves beszámoló részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet teljesítés szemlélet, kettős könyvvitel főkönyvi könyvelés Három mutatóból kettő a határérték alatt (Mfőösszeg<500; Árbevétel<1000; Foglalkoztatottak<50) Éves beszámoló (+ üzleti jelentés) kettős könyvvitel Konszolidált beszámoló

8 MÉRLEG állományi szemléletű kimutatás (egy időpontra vonatkozik) a vagyont mutatja, pénzértékben és összevontan megjelenési forma szerint (eszközcsoportok) eredet szerint (források) elkülönítetten tartalmazza a tárgyidőszak eredményét is Összeállítási módozatok részletezettség szerint: éves beszámoló mérlege egyszerűsített éves beszámoló mérlege típus szerint Mérlegszerű („A” típus) Lépcsőzetes („B” típus)  a gyakorlatban tehát négyféle számviteli törvény szerint készített mérleggel találkozhatunk!

9 Befektetett pénzügyi e.
AZ „A” TÍPUSÚ MÉRLEG SZERKEZETE A mérleg két oldala Mérlegfőcsoportok Befektetett eszközök Immateriális javak ESZKÖZÖK Jegyzett tőke Saját tőke FORRÁSOK Jegyzett, de be nem fiz. tőke (-) Tőketartalék Tárgyi eszközök Eredménytartalék Lekötött tartalék Befektetett pénzügyi e. Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény Forgóeszközök Készletek Céltartalékok Követelések Hátrasorolt kötel. Kötelezettségek Értékpapírok Hosszú lej. kötel. Pénzeszközök Rövid lej. kötel. Aktív időbeli elhatárolások Passzív időbeli elhatárolások

10 EREDMÉNYKIMUTATÁS forgalmi szemléletű (adott időszak teljesítményét tükrözi) a vállalkozás realizált hozamait és ráfordításait mutatja tartalmazza a fizetendő adót és osztalékot alátámasztja a mérlegbe kerülő eredményt Összeállítási módozatok részletezettség szerint: éves beszámoló eredménykimutatása egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása típus szerint Lépcsőzetes („A” típus) Mérlegszerű („B” típus) költségelszámolás módja szerint Összköltség típusú Forgalmi költség típusú  a gyakorlatban nyolcféle eredménykimutatással találkozhatunk!

11 KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDOK
Összköltség eljárás: minden felmerülő költség- és ráfordítástényező megjelenik az eredménykimutatásban (Termelési költségek) ami nem a tárgyidőszaki eredményt terheli, semlegesítendő egy speciális hozam-kategóriával  aktivált saját teljesítmény Saját előállítású eszközök aktivált értéke Saját termelésű készletek állományváltozása a költségek kötelező csoportjai: anyagi jellegű ráfordítások személyi jellegű ráfordítások értékcsökkenés

12 Forgalmi költség eljárás
megbontjuk a költségeket közvetlen és közvetett költségekre. a közvetett költségek az eredmény terhére elszámolhatók a közvetlen költségekből leválasztjuk azokat, melyek vállalaton belüli teljesítményt takarnak a fennmaradó számolható el, mint értékesítési költség

13 AST ÉCS Személyi Termelési költségek Anyagi Értékesítés közvetett költségei Értékesítés közvetlen költségei

14 A SZÁMVITEL RENDSZER MŰKÖDTETÉSE
Regisztrációs funkció A vállalkozást érintő gazdasági események rögzítése... Bizonylati elv: gazdasági események rögzítése csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján lehetséges minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani minden lényeges bizonylatot rögzíteni kell a nyilvántartási rendszerben Gazdasági események rögzítése készpénzt érintő eseményeket azonnal bankszámlaforgalom esetén a kivonat megérkezésekor egyéb pénzeszközök esetén a követő hó 15-éig egyéb eszközöknél legkésőbb a negyedév végéig

15 BIZONYLATOK MEGJELENÉSE A BESZÁMOLÓBAN
Főkönyvi nyilvántartás Analitikus nyilvántartás Számviteli bizonylat Gazdasági esemény

16 MÉRLEGÖSSZEÁLLÍTÁS Vagyonelemek adatok (Ft) Vagyonelemek adatok (Ft)
Készletre adott előleg Bértámogatás Személygépkocsi Váltótartozás Társasági adó Szállítói kötelezettség PIE 6 000 Windows XP Pénztár 83 000 Dolgozónak fiz. előleg 92 000 Árukészlet AIE 63 000 Előző évek nyeresége Elsz. betétsz. Munkabér Vevőkövetelés Beruházási hitel Jegyzett tőke Office XP ÁFA-tartozás TB-járulék Diszkont kincstárjegy Idei eredmény 53 000 Számítógép 93 000 Komatsu targonca Eszközök – félkövér Befektetett eszközök Saját tőke eleme

17 Passzív id.elhatárolás FORRÁSOK
Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett p.ü. eszk. Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív id. elhatárolás ESZKÖZÖK 1 912 Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett de be nem f.t. Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredm. Céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt köt. Hosszú lej. köt. Rövid lej. köt. Passzív id.elhatárolás FORRÁSOK 1 045 300 222 1 690 692 1 915 308 53 673 2 839 422 512 1 500 1 339 63 6 3 890 3 890

18 ALAPFOGALMAK Gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény; Vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé; Mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg-fordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni;

19 KERET JELLEGŰ SZABÁLYOZÁS SZÁMVITELI ELVEK
VILÁGOSSÁG ELVE A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. KÖVETKEZETESSÉG ELVE A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. FOLYTONOSSÁG ELVE Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. Vállalkozás folytatásának elve BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS ELVE A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben - az e törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el. TELJESSÉG ELVE A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. VALÓDISÁG ELVE A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a számviteli törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. EGYEDI ÉRTÉKELÉS ELVE Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. ÖSSZEMÉRÉS ELVE Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. TARTALOM ELSŐDLEGESSÉGE A FORMÁVAL SZEMBEN A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – a számviteli törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. ÓVATOSSÁG ELVE Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. Tartalmi alapelvek Formai alapelvek Kiegészítő alapelvek LÉNYEGESSÉG ELVE Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. KÖLTSÉG HASZON ÖSSZEVETÉS ELVE A beszámolóban (a mérlegben, az eredmény-kimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvá-nosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. IDŐBELI ELHATÁROLÁS ELVE Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. Teljesség elve Világosság elve Egyedi értékelés elve Valódiság elve Következetesség elve Tartalom elsődlegessége Összemérés elve Folytonosság elve Lényegesség elve Óvatosság elve Bruttó elszámolás elve Költség-haszon elv Időbeli elhatárolás

20 GAZDASÁGI ESEMÉNYEK A gazdasági események azok az események, melyek hatást gyakorolnak a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére. Két típusa: Alapvető gazdasági esemény – csak a vagyon szerkezetét befolyásolja Összetett gazdasági esemény – a vagyont és a jövedelmezőséget (tárgyidőszaki eredményt) is megváltoztatja. Alapvető gazdasági események fajtái: Eszközkörforgás Forráskörforgás Tőkebevonás Tőkekivonás Pl. hozzunk létre egy vállalkozást, kezdetben tisztán saját tőkéből, 1500 eFt-os pénzbeli betéttel, és 1500 eFt apporttal (pl. termelő gép)

21 Passzív id.elhatárolás FORRÁSOK
Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett p.ü. eszk. Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív id. elhatárolás ESZKÖZÖK 1 500 Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett de be nem f.t. Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredm. Céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt köt. Hosszú lej. köt. Rövid lej. köt. Passzív id.elhatárolás FORRÁSOK 3 000 3 000 1 500 1 500 1 500 3 000 3 000

22  készpénzkészlet lecsökken  készletek értéke ugyanennyivel nő
Vásároljunk 500 eFt. készpénzért alapanyagot.  készpénzkészlet lecsökken  készletek értéke ugyanennyivel nő Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett p.ü. eszk. Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív id. elhatárolás ESZKÖZÖK 1 500 Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett de be nem f.t. Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredm. Céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt köt. Hosszú lej. köt. Rövid lej. köt. Passzív id.elhatárolás FORRÁSOK 3 000 3 000 1 500 1 000 1 500 500 ESZKÖZKÖRFORGÁS 1 500 1 000 2 500 3 000 3 000

23 Passzív id.elhatárolás FORRÁSOK
Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett p.ü. eszk. Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív id. elhatárolás ESZKÖZÖK 1 500 4 000 Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett de be nem f.t. Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredm. Céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt köt. Hosszú lej. köt. Rövid lej. köt. Passzív id.elhatárolás FORRÁSOK 3 000 3 000 4 000 1 500 1 500 500 Vásároljunk átutalással eFt értékű tárgyi eszközt.  Tárgyi eszközök értéke megnő  Kötelezettségünk keletkezik TŐKEBEVONÁS 2 500 1 000 2 500 5 500 3 000 5 500 3 000

24 Passzív id.elhatárolás FORRÁSOK
Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett p.ü. eszk. Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív id. elhatárolás ESZKÖZÖK 4 000 Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett de be nem f.t. Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredm. Céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt köt. Hosszú lej. köt. Rövid lej. köt. Passzív id.elhatárolás FORRÁSOK 3 000 3 000 4 000 1 500 500 A szállítói kötelezettség felét beruházási hitelből rendezzük.  Rövid lejáratú kötelezettség értéke lecsökken  Hosszú lejáratú kötelezettség nő FORRÁSKÖRFORGÁS 2 500 1 250 1 000 1 250 2 500 1 250 5 500 5 500 4 250

25 Passzív id.elhatárolás FORRÁSOK
A fennmaradó szállítói kötelezett- ségből 300 eFt-ot készpénzben rendezünk  Rövid lejáratú kötelezettség értéke lecsökken  Pénzeszközök értéke csökken Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett p.ü. eszk. Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív id. elhatárolás ESZKÖZÖK 4 000 Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett de be nem f.t. Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredm. Céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt köt. Hosszú lej. köt. Rövid lej. köt. Passzív id.elhatárolás FORRÁSOK 3 000 3 000 4 000 1 500 1 200 500 TŐKEKIVONÁS 2 500 2 200 700 1 000 1 250 1 250 950 5 200 5 500 5 200 5 500

26 Összetett gazdasági események
Az összetett gazdasági esemény hatást gyakorol a vagyonra és a jövedelmezőségre is. Két típusa: Eredményt javító Eredményt rontó események Eredményt javító gazdasági események: eredmény nő, eszközök értéke nő Pl.: árbevétel kiszámlázás eredmény nő, források értéke csökken Pl. elengedett kötelezettség Eredményt rontó gazdasági események: eredmény csökken, eszközök értéke csökken Pl. káresemény eredmény csökken, források értéke nő Pl. átvállalt kötelezettség

27 BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Közös ismérv: tartósan, egy éven túl szolgálják a vállalkozás érdekeit. Befektetett eszközök Bef. pénzügyi eszk. Tárgyi eszközök Immateriális javak Immateriális javak: Nem anyagi eszközök, melyek tartósan, egy éven túl szolgálják a vállalkozás érdekeit Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. Befektetett pénzügyi eszközök Azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

28 BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Közös ismérv: tartósan, egy éven túl szolgálják a vállalkozás érdekeit. Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Bef. pénzügyi eszk. Immateriális javak: Nem anyagi eszközök, melyek tartósan, egy éven túl szolgálják a vállalkozás érdekeit Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. Befektetett pénzügyi eszközök Azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

29 Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Telek Erdő Épület Földterület Ingatlan Rendeltetésszerűen használatba vett földterület és minden olyan anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.  földterület, telek, telkesítés, épület, épületrész, egyéb építmény Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok  földhasználat, haszonélvezet, használat, bérleti jog, szolgalmi jog, hozzájárulások

30 Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Műszaki berendezések, gépek, járművek Rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépek, erőművi berendezések, egyéb gépek, berendezések, műszerek és szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök.

31 Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Irodai eszközök Besorolás!!! Különös jelentősége: beszámoló információtartalma adókapcsolatok (egyes kedvezmények) Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják.  egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, üzemkörön kívüli berendezések

32 Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI Szaporulat Tej Gyapjú Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Méz Őrzés Lovagoltatás Tenyészállatok Azok az állatok, amelyek a tenyésztés, tartás során leválasztható terméket termelnek (szaporulat, stb.) vagy az egyéb hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését. Figyelem! A tartósság ebben az esetben másodlagos!

33 Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházás Felújítás Beruházások, felújítások Rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett, a tárgyi eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett, előbbi tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét.

34 Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Beruházásokra adott előlegek A beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget. Tartalmában követelés, besorolása rendeltetése szerint, nem feltétel a tartósság!

35 Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Tárgyi eszközök értékhelyesbítése  ld. később, az értékelésnél

36 TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE
Értékelési alapelv: „aktualizált bekerülési érték”  történeti elvű értékelés, (historic value) Lényege: Kiindulunk a bekerülési értékből (beszerzési árból), és azt módosítjuk az elhasználódásnak, avulásnak, esetleges káreseményeknek megfelelően. BEKERÜLÉSI ÉRTÉK – TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS Az üzembehelyezésig felmerült minden felmerülő ráfordítást tartalmazza, beszerzési ár, szállítási költség, stb. – TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS Az üzembehelyezéskor megtervezett avulás, elhasználódás értéke, ahogy átadja az eszköz értékét a tevékenységnek. + TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA A váratlan események miatt bekövetkező értékcsökkenés. Kötelező elszámolni, az óvatosság elvének megfelelően. = KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) A korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést vissza lehet írni, ha annak okai már nem állnak fenn.

37 TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK – TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS – TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS + TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA = KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE BEKERÜLÉSI ÉRTÉK – TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS – TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS + TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA = KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK)

38 A bekerülési értéket növeli… A bekerülési értéket csökkenti…
TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE – TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS – TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS + TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK TARTALMA = KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) Az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek összege A bekerülési értéket növeli… A bekerülési értéket csökkenti… + Számlázott beszerzési ár + Nem levonható ÁFA – Engedmény + Szállítás, rakodás költsége + Vámterhek – Próbagyártás során létrejött, értékesíthető készlet értéke + Illetékek, közjegyzői, ügyvédi díjak + Az aktiválásig fizetett (vagy járó!) biztosítási díj – Kapott kamat csökkent, de max. a fizetett kamatig + Az aktiválásig fizetett (vagy járó!) beru- házási hitelkamat, hitel egyéb költségei + Beruházáshoz kapcsolódó devizás hitel árfolyamvesztesége – Devizás hitel árfolyamnyeresége

39 TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE – TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS – TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS + TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK TARTALMA = KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) Példa: Gépbeszerzés én, számlázott ár: 1500 eFt + ÁFA Engedmény: 10% Szállítás, rakodás költsége: 200 eFt + ÁFA A gépre én megkötött biztosítási díj két hónapra 100 eFt + ÁFA Üzembe helyezés költsége 50 eFt + ÁFA Üzembe helyezés március 15-én. Megoldás: Beszerzési ár eFt – Engedmény – 150 eFt + Szállítás, rakodás 200 eFt + Üzembe helyezés költsége 50 eFt + Arányos biztosítási díj 50 eFt = BEKERÜLÉSI ÉRTÉK eFt

40 TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE – TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS – TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS + TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK TARTALMA = KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) Terv szerinti értékcsökkenés fogalma: Az eszköz a használat során elhasználódik, avul, értéke csökken.  összemérés elve: amíg az eszközt használjuk, fokozatosan számoljuk el költségként az értékcsökkenést. (Felosztjuk a bekövetkező elhasználódást a használat éveire.) Hasznos élettartam: az az időszak, ami alatt a tárgyi eszköz a vállalkozás érdekeit szolgálja. Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke.

41 TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE – TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS – TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS + TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS = KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) Tegyük fel, hogy veszünk egy új autót. Az autó értéke ezer forint. Az autó üzembe helyezéséhez forgalomba helyezési illetéket kell fizetni 80 ezer forintot, valamint az érvényesítő címke további 20 ezer forint. Ezzel az autó bekerülési értéke 7 millió forint. Üzembe helyezéskor meghatározzuk, hány évig akarjuk használni, és a használat végén várhatóan mennyit fog érni.  használati idő legyen 5 év, a használati idő végén az autó értéke 4 millió.

42 TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE – TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS – TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS + TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS = KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) A tárgyi eszköz értéke bekerüléskor A tárgyi eszköz értéke a használat végén 3 millió Az összes értékcsökkenés a használat alatt 7 millió Évente elszámolt értékcsökkenés 4 millió 0. év 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év

43 KÉSZLETEK KÉSZLETEK CSOPORTJAI VÁSÁROLT KÉSZLETEK Anyagok KÉSZLETEK:
A vállalkozói tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszközök, melyeket értékesítési céllal szereztek be, változatlan formában maradnak értékesítést megelőzően a feldolgozás valamely fázisában vannak, vagy elkészült állapotban értékesítésre várnak Termeléshez, vagy szolgáltatás nyújtásához használják fel Egyéb eszközök, melyek éven belül elhagyják a vállalkozást ANYAGOK: Melyet a vállalkozás a termelés, szolgáltatásnyújtás során használ fel (alapanyag, segédanyag, üzem- és fűtőanyagok), valamint azok az anyagi eszközök a használatbavételükig, melyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják. (Szerszám, műszer, berendezés, védőruha, stb.)

44 KÉSZLETEK KÉSZLETEK CSOPORTJAI VÁSÁROLT KÉSZLETEK Anyagok Áruk ÁRUK:
Melyeket a szokásos üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szerez be a vállalkozás, változatlan formában maradnak, bár értékük változhat.

45 KÉSZLETEK KÉSZLETEK CSOPORTJAI VÁSÁROLT KÉSZLETEK Anyagok Áruk
Betétdíjas göngyöleg Közvetített szolgáltatások Készletekre adott előlegek KÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁS: A vállalkozó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás. A vállalkozó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a vállalkozó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti. BETÉTDÍJAS GÖNGYÖLEG: Olyan csomagoló eszköz, amely többször is felhasználható, és amelyre vonatkozóan a kibocsátónak visszaváltási kötelezettsége van.

46 SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK
KÉSZLETEK CSOPORTJAI KÉSZLETEK VÁSÁROLT KÉSZLETEK SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK Anyagok Áruk Betétdíjas göngyöleg Közvetített szolgáltatások Készletekre adott előlegek Befejezetlen termelés BEFEJEZETLEN TERMELÉS: Olyan saját termelésű készletek, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak, további megmunkálásra várnak, és amelyeken már legalább egy munkaműveletet végrehajtottak. Ide sorolandó a mérleg fordulónapjáig elvégzett, ki nem számlázott szolgáltatás (többek között az építési-szerelési, technológiai szerelési szolgáltatás) is.

47 SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK
KÉSZLETEK CSOPORTJAI KÉSZLETEK VÁSÁROLT KÉSZLETEK SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK Anyagok Áruk Betétdíjas göngyöleg Közvetített szolgáltatások Készletekre adott előlegek Befejezetlen termelés Félkész termékek FÉLKÉSZ TERMÉKEK: az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak, egy teljes megmunkálási folyamaton keresztülmentek, azonban készterméknek még nem minősíthetők.

48 SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK
KÉSZLETEK CSOPORTJAI KÉSZLETEK VÁSÁROLT KÉSZLETEK SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK Anyagok Áruk Betétdíjas göngyöleg Közvetített szolgáltatások Készletekre adott előlegek Befejezetlen termelés Félkész termékek Késztermék KÉSZTERMÉKEK: Olyan saját termelésű készletek, amelyek már feldolgozott, elkészült, a vonatkozó előírásoknak (például műszaki, minőségi, szakmai szabványoknak, jogszabályoknak) megfelelő állapotban értékesítésre várnak.

49 SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK
KÉSZLETEK CSOPORTJAI KÉSZLETEK VÁSÁROLT KÉSZLETEK SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK Anyagok Áruk Betétdíjas göngyöleg Közvetített szolgáltatások Készletekre adott előlegek Befejezetlen termelés Félkész termékek Késztermék Növendék, hízó és egyéb állatok NÖVENDÉK, HÍZÓ ÉS EGYÉB ÁLLATOK: Amelyek a termelés (tartás) költségei eredményeként gyarapodnak, súlyuk növekszik. Akkor is, ha éven túl a vállalkozásnál maradnak!

50 VÁSÁROLT KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK A raktárba történő beszállításig felmerült minden ráfordítást tartalmazza. Bekerülési ár tartalma: a) engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár, b) raktárba történt beszállításig felmerült szállítási, rakodási költség, c) közvetítői díjak, d) bizományi díjak, e) beszerzéshez kapcsolódó vissza nem igényelhető adók, f) vámárut terhelő vámterhek, g) hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak (pl. környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), h) fizetett vagy fizetendő illeték, i) raktárba történő beszállításig (készletre vételig) terjedő időszakra elszámolt biztosítási díj j) bérmunkadíj (idegen vállalkozó által bérmunka szerződés alapján végzett tevékenység számlázott összege), k) készlet beszerzéséhez közvetlenül igénybevett hitelek, kölcsönök terhei

51 VÁSÁROLT KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK – KÉSZLETEK ÉRTÉKVESZTÉSE Ha a vásárolt készletek bekerülési költsége várhatóan nem térül meg, értékvesztést kell elszámolni. Készletek értékvesztésének elszámolása Kötelező a készletre értékvesztést elszámolni: 1. A vásárolt készlet mérlegkészítéskor ismert piaci értéke (eladási ára) tartósan és jelentősen alacsonyabb a könyv szerinti értéknél. 2. A vásárolt készlet a vele szemben támasztott előírásoknak (minőségi követelmények, szabványok stb.) nem felel meg, ha felhasználása, értékesítése kétségessé válik, ha megrongálódott, feleslegessé vált.

52 VÁSÁROLT KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK – KÉSZLETEK ÉRTÉKVESZTÉSE + KÉSZLETEK ÉRTÉKVESZTÉSÉNEK VISSZAÍRÁSA = KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) A korábban elszámolt értékvesztést vissza kell írni, ha annak okai már nem állnak fenn.

53 VÁSÁROLT KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE
NYILVÁNTARTÁSI MÓDOK Nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás Van folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás Tényleges beszerzési ár Elszámolóár FIFO HIFO LIFO LOFO Csúsztatott átlagár Időszaki átlagár

54 VÁSÁROLT KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE
A 2-es számlaosztályban, a készletek között csak megfelelő dokumentáltság mellett szerepelhetnek!  Évközi mennyiségi és értékbeni nyilvántartás vagy  Év végén, kötelező leltár alapján vezetjük a készletszámlákat! 1. NINCS ÉVKÖZI MENNYISÉGI ÉS ÉRTÉKBENI NYILVÁNTARTÁS Év közben nem vezetjük a 2-es számlaosztálybeli számlákat minden beszerzés a megfelelő eredményszámlán történik (anyagok: 5 Anyagköltség, áruk: 8 ELÁBÉ) a készletcsökkenéseket nem könyveljük  év végén, a leltár alapján korrigáljuk a nyilvántartási számlákat a helyes készletértékre. NYILVÁNTARTÁSI MÓDOK Nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás FIFO HIFO LIFO LOFO Csúsztatott átlagár Időszaki átlagár Van folyamatos Tényleges beszerzési ár Elszámolóár NYILVÁNTARTÁSI MÓDOK Nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás FIFO HIFO LIFO LOFO Csúsztatott átlagár Időszaki átlagár Van folyamatos Tényleges beszerzési ár Elszámolóár

55 2. VAN ÉVKÖZI MENNYISÉGI ÉS ÉRTÉKBENI NYILVÁNTARTÁS
Év közben mind növekedés, mind csökkenés esetén a 2-es, nyilvántartási számlákra könyvelünk  Nyilvántartás tényleges beszerzési áron, VAGY elszámolóáron A.) NYILVÁNTARTÁS TÉNYLEGES BESZERZÉSI ÁRON A készletnövekedéseknél a nyilvántartási számlákon a tényleges beszerzési ár jelenik meg. A kapcsolódó egyéb, raktárba történő beszállításig felmerülő tételek növelik a beszerzési árat. A készletfogyás értékelése további kérdésként merül fel! A készletféleségből többször rendeltünk, eltérő áron.  melyiket használjuk fel először? NYILVÁNTARTÁSI MÓDOK Nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás FIFO HIFO LIFO LOFO Csúsztatott átlagár Időszaki átlagár Van folyamatos Tényleges beszerzési ár Elszámolóár NYILVÁNTARTÁSI MÓDOK Nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás FIFO HIFO LIFO LOFO Csúsztatott átlagár Időszaki átlagár Van folyamatos Tényleges beszerzési ár Elszámolóár NYILVÁNTARTÁSI MÓDOK Nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás FIFO HIFO LIFO LOFO Csúsztatott átlagár Időszaki átlagár Van folyamatos Tényleges beszerzési ár Elszámolóár

56 mennyiségi és értékbeni
NYILVÁNTARTÁSI MÓDOK Nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás FIFO HIFO LIFO LOFO Csúsztatott átlagár Időszaki átlagár Van folyamatos Tényleges beszerzési ár Elszámolóár Készletfogyás értékének a meghatározása: Készletértékelési modellek: FIFO (First in, first out): feltételezzük, hogy az első beszerzést használjuk fel először. LIFO: (Last in, first out): feltételezzük, hogy az utolsó beszerzést használjuk fel először. HIFO: a legmagasabb értékű készletet használjuk fel először LOFO: a legalacsonyabb értékű készletet használjuk fel először Csúsztatott átlagár: minden készletfogyáskor képezünk egy átlagos készletértéket, ami a készletfogyás alapja lesz.

57 B.) NYILVÁNTARTÁS ELSZÁMOLÓÁRON
NYILVÁNTARTÁSI MÓDOK Nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás FIFO HIFO LIFO LOFO Csúsztatott átlagár Időszaki átlagár Van folyamatos Tényleges beszerzési ár Elszámolóár NYILVÁNTARTÁSI MÓDOK Nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás FIFO HIFO LIFO LOFO Csúsztatott átlagár Időszaki átlagár Van folyamatos Tényleges beszerzési ár Elszámolóár B.) NYILVÁNTARTÁS ELSZÁMOLÓÁRON Az időszak elején meghatározzuk az egyes készletféleségek elszámolóárát.  a nyilvántartási számla értéke csak elszámolóáron változhat! Beszerzéskor elkülönítetten vezetjük az elszámolóár és a piaci ár közötti különbözetet. (KÉK: készletérték-különbözet) KÉSZLET MÉRLEGÉRTÉKE: + Nyilvántartási számla egyenlege – Értékvesztés számla egyenlege  Készletértékkülönbözet számla = Könyv szerinti érték A nyilvántartási számla és a KÉK számla összevont egyenlege mutatja a tényleges beszerzési árat!

58 VÁSÁROLT KÉSZLETEK NÖVEKEDÉSI JOGCÍMEI
Megnevezés Esemény jellege Eredménykategória Vásárlás Alapvető – Apportként átvétel Átsorolás Követelés fejében átvétel Többlet Összetett Rendkívüli Térítés nélküli átvétel  ha a növekedés eredményt érint, el kell azt határolni a kivezetésig!

59 Rendkívüli ráfordítás
VÁSÁROLT KÉSZLETEK CSÖKKENÉSI JOGCÍMEI Megnevezés Esemény jellege Eredménykategória Értékesítés Összetett ELÁBÉ Felhasználás Anyagköltség Hiány Egyéb ráfordítás Káresemény Apportként átadás Rendkívüli ráfordítás Térítés nélküli átadás Átsorolás Alapvető – Kötelezettség fejében átadás

60 SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK
A saját termelésű készletek bekerülési értékének specialitása: A bekerülési ár a KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG: Azok a tételek, melyek a termék előállítása során közvetlenül felmerültek a termék előállításával szoros kapcsolatban voltak a termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók A bekerülési ár részét képezi ezen felül: egyéb költségek olyan mértékben amilyen mértékben a készleteknek a jelenlegi helyükre és állapotukba kerüléséhez merültek fel, a saját termelésű készletek adóraktárból saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállítása esetén esedékes fogyasztási adó és jövedéki adó

61 SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK
Saját termelésű készlet aktivált értékének kezelése Legyen adott egy vállalkozás, melyben a tárgyidőszakban az alábbi bevételek és ráfordítások merültek fel („A” cipőgyártás és szolgáltatás): Értékesítés nettó árbevétele (szolgáltatás) eFt Anyagjellegű ráfordítás: eFt Személyi jellegű ráfordítás: eFt Értékcsökkenési leírás: eFt Tudjuk, hogy az 1000 darab „A” típusú férficipő érdekében felmerült a fenti ráfordításokból: Táblabőr, cérna, ragasztó eFt Két dolgozó munkabére, járulékok 200 eFt Bőrfeldolgozó és varró gépek elhasználódása 100 eFt Összes, „A” cipővel kapcsolatos ráfordítás: eFt Az összes cipő elkészül, raktárra vesszük  mint érték, a vállalkozásnál marad, így nem hathat az eredményre! (Amilyen értékben felhasználtunk az erőforrásokból, olyan értékű készlet jött létre!)

62 SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK
Saját termelésű készlet aktivált értékének kezelése Eredeti Értékesítés nettó árbevétele 34 000 Saját termelésű készlet állományváltozása Anyagi jellegű ráfordítás 10 000 Személyi jellegű ráfordítás 20 000 Értékcsökkenés 5 000 Üzemi eredmény A cipőgyártásból jövedelmünk nem keletkezett, de az eredményt rontja a cipőkkel kapcsolatos ráfordítás  az eredmény torz

63 SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK
Saját termelésű készlet aktivált értékének kezelése Eredeti Termelés nélkül Értékesítés nettó árbevétele 34 000 Saját termelésű készlet állományváltozása Anyagi jellegű ráfordítás 10 000 (-2000) 8 000 Személyi jellegű ráfordítás 20 000 (-200) Értékcsökkenés 5 000 (-100) 4 900 Üzemi eredmény 1 300 A szolgáltatásból adódóan eFt ráfordítás, és eFt eredmény keletkezik.  ennyi eredményt kellene kimutatni a termelés esetén is!

64 SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK
Saját termelésű készlet aktivált értékének kezelése Eredeti Termelés nélkül Készletre vétel Értékesítés nettó árbevétele 34 000 Saját termelésű készlet állományváltozása Anyagi jellegű ráfordítás 10 000 (-2000) 8 000 Személyi jellegű ráfordítás 20 000 (-200) Értékcsökkenés 5 000 (-100) 4 900 Üzemi eredmény 1 300

65 SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK
Saját termelésű készlet állományváltozása Fontos szabály az eredménykimutatásban szereplő STKÁV-ra: Saját termelésű készletek záró értéke a mérlegben – Saját termelésű készletek nyitó értéke a mérlegben = Saját termelésű készletek állományváltozása  A KÉSZLETVÁLTOZÁSKOR AZONOS ÖSSZEGGEL AZ STKÁV-T IS MÓDOSÍTANI KELL! Tehát: ha a saját termelésű készletek (befejezetlen, félkész, késztermék, növendék hízó és egyéb állat) értéke változik  az STKÁV is azonosan változik!