A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)

Az előadások a következő témára: "A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)"— Előadás másolata:

1 A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
Várkonyi Zoltán Progress Consult Dán–Magyar Fejlesztési Tanácsadó Kft. 2010. november

2 Globális hatások Fotó: DPA (Welt Online, október 19.)

3 Globális hatások Dánia (5 millió lakos):
Évente munkahely szűnik meg a technológiai fejlődés, a termelés külföldre telepítése (outsourcing), racionalizáció következményeként. Évente új munkahely jön létre. Ez a folyamat elsősorban az LLL-nek köszönhető.

4 Életen át tartó tanulás és társadalmi felzárkóztatás
Az alapkészségek hiánya összefüggésben áll a foglalkoztathatósággal, a jövedelemhez való jutás képességével, az egészségi és mentális állapottal, az egyéni életben felmerülő kihívások kezelésével. Az alapkészségek hiánya a legfőbb tényező a szegénység újratermelődésében. A tanulás segít a pénzügyek, az egészségügyi problémák és a családi élet kezelésében, a gyerekek iskolai teljesítményének javításában. A tanulás elősegíti a civil részvételt, a sport és kulturális tevékenységekbe való bekapcsolódást, a társadalmi kohéziót a bizalom és a társadalmi kapcsolatok és együttműködés újratermelésével.

5 Magyarországi kihívások
OECD felmérés (ALLS) 1998, 2007 A nyolc általánost vagy a még azt sem végzettek foglalkoztatása kirívóan alacsony, itt a legnagyobb a hátrányok újratermelődése. Ebben a körben a munkavállaláshoz szükséges alapkészségek mélyen az európai átlagszint alatt vannak (a felnőttek 28%-nál hiányzik mind a 4 felmért alapképesség).

6 Magyarországi kihívások

7 Magyarországi kihívások
A felnőttképzésekhez való hozzáférés problémái és az infrastruktúra hiánya A felnőttképzési piac „kínálat-vezérelt” Pedagógiai módszerek alkalmatlansága Informális, nonformális tanulási lehetőségek hiánya

8 LLL a társadalmi felzárkóztatás érdekében Magyarországon
Egyértelmű igény a „tanulási infrastruktúra” iránt a felnőttképzésben és a tanulási tevékenységekben – a leghátrányosabb helyzetű csoportok számára A tanárok/oktatók átfogó, mégis a helyi közösségi igényeknek megfelelő ismereteinek szükségessége

9 Tanulási környezet Nyitott a helyi közösség előtt (a tér akár egy üzlethelyiség is lehet) Rugalmas (nem hagyományos osztályterem és órarend) … a kevert tanulási módszerek Különböző tevékenységeket fogad be (képzési programok / események / kulturális tevékenységek / csoporttevékenység) Erős kapcsolatokat alakít ki a helyi közösségben és a helyi szereplők között (hídépítés)

10 Célcsoportok – a gyengén tanulók
Különböző korcsoportok számára egyaránt használható (a kiscsoportos munkában az érdeklődés és a kompetenciaszint számít) A leghátrányosabb helyzetű csoportok elérése (fiatalok, tartósan munkanélküliek, stb.)

11 Célcsoportok – a gyengén tanulók
Ténymegállapítások és tendenciák Társadalmi befogadás és a hátrányos helyzetű csoportok Egyéni megoldások – egyéni kezdeményezések Informális tanulási környezetek Támogatás és logisztika/ösztönzők (pl. szállítás / mikrohitelek biztosítása) Akiknek sikerült változtatniuk (identifikációs minták)

12 Tanulásszervező FELNŐTTOKTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KOMPETENCIÁK
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ KOMPETENCIÁK SZOCIÁLIS MUNKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KOMPETENCIÁK VÁLLALKOZÓI KÉSZSÉG

13 Alapkompetenciák biztosítása mindenkinek – bevonva a leghátrányosabb helyzetű csoportokat
Szervezeti változások: Tanár helyett „tanulástervező” Kevert tanulási módszerek („blended learning”) Pedagógiai innovációk: Személyre szabott tanulás / tanulási profilok Az IKT és a média innovatív használata A formális/informális és a non-formális tanulás keveréke Részvétel & aktív közre- működés Új kezdeményezések: Elismerési rendszer Mikrohitelek használata Új utak a munkapiac felé Partnerségek / Csoportalkotás