Kádas György Iskola és Gyermekotthon

Az előadások a következő témára: "Kádas György Iskola és Gyermekotthon"— Előadás másolata:

1 Kádas György Iskola és Gyermekotthon
ALAKULÓ ÉRTEKEZLET Készítette: Vighné Károlyi Katalin 2012. augusztus 27

2 Meghatározó törvények a közoktatásban 2012/2013 tanévben
A nemzeti köznevelésről ( továbbiakban Nkt.) szóló évi CXC. törvény rendelkezéseinek többsége érvénybe lép évi CXXIV. Törvény, a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényt módosította (kihirdetve: ) A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény egyes rendelkezései még alkalmazandók addig míg a nemzeti köznevelésről szóló törvény minden rendelkezése életbe nem lép.

3 Néhány a köznevelési törvény módosításából I.
A járási kormányhivatalok január 1-jéve jönnek létre (a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége) . A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik – a szakképző iskola kivételével – az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. A működtető feladatai: működtetni, karbantartani a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket, javítani, karbantartani a tulajdonában lévő taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladat-ellátáshoz szükséges eszközöket.

4 Néhány a köznevelési törvény módosításából II.
Akkor adható át nevelési,nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést, oktatást folytató fenntartó számára, ha az intézménybe beíratott kiskorú gyermekek, tanulók esetén a szülők, nagykorúság elérése esetén a tanulók, több mint fele azt támogatja. Köznevelési Hídprogramok általános és középfokú iskolában szervezhetők. A programokban közreműködő intézményeket az állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (állami intézményfenntartó központ) jelöli ki.

5 Az intézményrendszer Nkt. alapján

6

7 A GYÓGYPEDAGÓGIAI NEVELÉS-OKTATÁSBAN RÉSZESÜLŐK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE
Tanulási nehézségekkel küzdők Tanulásban akadályozottak Kivételes képességűek HH- HHH Értelmileg akadályozottak Magatartási problémákkal küzdők

8 Az intézményrendszer változásai
Központi műhely kimaradt Diákotthon kimaradt, (nincs napközis foglalkoztatás tartó pedagógus- munkakör szeptember 01-től nincs.) Pedagógiai szakszolgálati intézmények nem differenciálódnak további intézménytípusokra.

9 Pedagógiai-szakmai szolgáltatások 2013. január 01-től
A pedagógiai-szakmai szolgáltatások az oktatásért felelős miniszter irányítja szakmailag. Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézmény nyújtja (részletes szabályozás ezután kerül kiadásra). Az állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménytől veheti igénybe.

10 A szakképző iskola állami, önkormányzati fenntartója szakképzési feladatait egyetlen szakképző iskola fenntartásával látja el. (2) Ha az állami, önkormányzati fenntartónként számított szakképző iskolai tanulói létszám az adott fenntartó esetében meghaladja a tízezret, akkor az állami, önkormányzati fenntartó több szakképző iskola fenntartásával is elláthatja a szakképzési feladatokat úgy, hogy valamennyi szakképző iskola tanulói létszáma az ötezer főt meghaladja. (4) Ha a megyében az állami, önkormányzati fenntartású szakképző iskolai tanulólétszám a tízezret nem éri el, a megyei szakképző iskolai feladatok legfeljebb két - legalább kétezer tanulóval működő - állami, önkormányzati fenntartású szakképző iskola keretében láthatóak el. (5) Kizárólag művészeti szakmacsoportba tartozó szakképzési feladatok, valamint a speciális szakiskolai és a készségfejlesztő speciális szakiskolai feladatok önálló szakképző iskola keretében is elláthatóak, amely szakképző iskolára a (2)-(4) bekezdésben foglalt létszámfeltételeket figyelmen kívül kell hagyni. A szakképző iskola fenntartása és a térségi integrált szakképző központ

11 A köznevelési intézményi működés I.
Intézményi dokumentumokat módosítani szükséges a 2012/2013. tanév első felében: IMIP-ről nem tesz említést a Nkt., de a köznevelési törvényt nem helyezi hatályon kívül, így a 2012/2013. tanévben ezzel a programmal rendelkezni kell. 2013. január 01-ig alapító okiratok felül kell vizsgálni. SZMSZ át kell dolgozni december 31-ig (iskolaszék, diákönkormányzat egyetértési joga véleményezési joggá módosul s a fenntartónak nem kell jóváhagynia.)

12 A köznevelési intézményi működés II.
Pedagógiai programot 2012 december 31-ig felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabálynak és a Nkt.-nek megfeleljen. A SNI oktatás számára az irányelvek elfogadása után készülhetnek el a kerettantervek (csak ezután tudjuk elkezdeni vele a munkát).

13 Pedagógiai Program átdolgozása I.
A Nkt. tartalmi és eljárási szabályait is alkalmazni kell. A nevelési és oktatási program tartalmát közoktatási törvény rendelkezései szerint kell átdolgozni, módosítani. A szakképzésben a évi CLXXXVI. törvényt kell alkalmazni. Az elkészült dokumentumot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A továbbképzési programot ás a tantárgyfelosztást a fenntartó hagyja jóvá. Komplex kerettantervi csomagok kerülnek kiadásra, melyen belül a tantárgyaknak lehet többféle változata.

14 Pedagógiai Program átdolgozása II.
A kerettantervben megjelennek: a NAT-ban szereplő műveltségterületek %-os aránya, a tantárgyi óraszámok, melyekből kiszámítható lesz a 10%-ban választható önálló tananyag, tantárgy. A kerettantervek bevezetése 2103/2104-es tanévtől kerülhet sor az 1. az 5. és a 9. évfolyamokon felmenő rendszerben.

15 A köznevelési intézményi működés III.
Mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kellett megszervezni. Az Nkt. 80. § (1) bekezdése alapján a 2012/2013. tanévben országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot a április 3. és május 28. között kell megszervezni, a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok segítségével 2012. december 31-ig a szakmai munkaközösségek számát legfeljebb 10-ben meg kell állapítani (legalább 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget).

16 Változások melyek a pedagógusokat érinti
2012. szeptember 01-től változik a pedagógusok: Alkalmazási feltételeire, Kötelességeire, Jogaira vonatkozó szabályok. 2012 július 01-től az új munkatörvénykönyv rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

17 Pedagógusok alkalmazási feltételei I.
Megváltozott a pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettség és szakképzettségi követelményei . A Kt. bizonyos feladatokhoz, évfolyamokhoz, tantárgyakhoz rendel lehetséges végzettségeket. Az Nkt. 3. melléklete viszont a nevelő-oktató munka adott szakaszában, adott intézményben lehetséges munkakörhöz rendel szükséges végzettséget. A hangsúly a munkakörön van. oktatási szakasz – munkakör –szükséges végzettség

18 Pedagógusok alkalmazási feltételei II.
Fő szabály tantárgynak megfelelő, illetve megfelelő szintű tanári végzettségre van szükség. Az iskola bármely évfolyamán testnevelő munkakörben alkalmazott pedagógusnak testnevelő tanári szakképzettséggel kell rendelkeznie. Az 5-6. évfolyamon tanár munkakörben dolgozhat, vagyis a végzettségének, szakképzettségének megfelelő tantárgyat taníthatja a műveltségi területet végzett tanító is. Nem alkalmazható utolsó éves hallgató, nyelvvizsga hiánya miatti oklevéllel nem rendelkező. Továbbképzési kötelezettség 50-ről 55 évre emelkedett.

19 Pedagógusok alkalmazási feltételei III.
2012. szeptember 01-el át kell sorolni mindenkit az ellátott pedagógus feladatnak megfelelő új Nkt. szerinti munkakörbe (5 év megjelölés). Gyógypedagógus munkakörbe csak a fogyatékossági típusnak megfelelő végzettséget fogad el a törvény s nem köti a nevelő- oktató munka valamely szakaszához. Kivétel aki a bizonyítványa, oklevele megszerzése óta szeptember 1. napjáig, legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett. Akinek a nyugdíjkorhatár eléréséig 10 évnél kevesebb ideje van, tovább foglalkoztatható az adott munkakörben, ha ennél több, akkor legkésőbb az Nkt. hatálybalépése után öt éven belül meg kell kezdenie az adott munkakörhöz szükséges végzettség megszerzésére irányuló tanulmányait.

20 Intézményvezető-helyettes, tagintézmény- intézményvezető-helyettesre vonatkozó alkalmazási feltételek A nemzeti köznevelésről szóló törvény szigorított az intézményvezetői, így az intézményegység-vezetői megbízás feltételein. A pedagógus munkakörre előírt végzettségen túl (ami nálunk gyógypedagógus) ezen beosztások betöltéséhez nem csupán a pedagógus-szakvizsga, hanem az ennél szűkebb körbe tartozó, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség meglétét követeli meg szeptember 1-jétől.

21 Pedagógus munkaideje I.
Új megközelítések: Új törvény a 40 órás teljes heti munkaidő felől közelít Kötött munkaidő: kötelező munkaidő 80%-a, vagyis heti 32 óra. Ezt az időt az intézményvezető által meghatározott feladatokkal köteles tölteni Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő: Ez a teljes munkaidő (heti 40 óra) 55-65%-a, ami heti órát jelent. Egyéb foglalkozás Nkt. 4.§ 4.pontja új kifejezés, melynek jelentése: „a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja.” Vagyis ide tartozik minden olyan tevékenység, ami a tantárgyfelosztásban megjeleníthető foglalkozás, így például a szakkör, sportkör, énekkar, korrepetálás, napközis foglalkozás, tanulószoba< stb. A NEVELÉSSEL OKTATÁSSAL LEKÖTÖTT MUNKAIDŐ a kötelező óra fogalmát veszi át.

22

23 Pedagógus munkaideje II
A kötött munkaidő fennmaradó része NKT. 62.§ (6) : nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, eseti helyettesítést (elvégzésük szükségessége naponként változó ) (Például felkészülés a foglalkozásokra, tanítási órákra; a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése; ügyviteli tevékenység; sportélet és szabadidő szervezése; a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátására; a diákmozgalom segítése, gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok; intézményi dokumentumok készítése, intézményi ünnepek programokon való részvétel stb. A feladatok körét rendelet fogja pontosan szabályozni). Nkt. 62.§ (7) bekezdése szerint „Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.” Munkaidő meghatározását, nyilvántartását mindezek alapján módosítani szükséges ebben a tanévben.

24 Pedagógus munkaideje III.
Kötött munkaidőben adott feladat nem állandó feladat és s elvégzésük helye, a feladat jellegétől függ. Másodállások, további jogviszonyok létesítéséről: Közalkalmazott nem létesíthet olyan további jogviszonyt, amely a munkáltatónál betöltött jogviszonyával összeférhetetlen. Közalkalmazott a munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló jogviszonyt köteles írásban, előre bejelenteni. Munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulás nélkül, ilyen további jogviszony nem létesíthető (a további jogviszonyban történő munkavégzés a kinevezés szerinti munkavégzéssel részben vagy egészben nem eshet egybe.) A fentiek be nem tartása jogviszony megszüntetéssel járhat.

25 A pedagógusok előmeneteli rendszere I.
Az Nkt. 95. § (3) bekezdés értelmében a pedagógus előmeneteli rendszer szeptember 1-jén lép hatályba. A pedagógus életpálya szakaszai: Kétéves gyakornoki idő minősítő vizsga Pedagógus I., 6 év után minősítő eljárás Pedagógus II., 6 év után minősítő eljárás Mesterpedagógus, szakvizsga, 14 éves ped. munk. Kutatótanár tudományos fokozat, publikálás

26 A pedagógusok előmeneteli rendszere II.
2013. szeptember 01-től: Két éve pályán lévő pedagógusok a Pedagógus I. fokozatba kerülnek A legalább 8 éve pályán lévők első sikeres minősítésüket követően a Pedagógus II. fokozatba kerülnek A legalább 14 éves pedagógusi tapasztalattal, pedagógus-szakvizsgával, illetve tudományos fokozattal rendelkező pedagógusok minősítésüket követően azonnal a Mesterpedagógus, illetve Kutatótanári fokozat szakmai gyakorlatnak megfelelő kategóriájába kerülhetnek.

27 A pedagógusok előmeneteli rendszere III
A minősítési eljárás : Minősítő vizsga és a minősítési eljárás háromfős, a feladatra irányuló központi továbbképzést teljesítő szakemberekből álló bizottság előtt zajlik. A bizottság elnöke a kormányhivatal által delegált köznevelési szakértő. A bizottságnak további tagjai: Gyakornoki vizsgán: a pedagógusképző felsőoktatási intézmény felkészített oktatója és a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője. Minősítési eljárásnál: a Pedagógus Kamara felkészített szakértője, egy azonos feladatot ellátó köznevelési intézmény pedagógusa és a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője.

28 Pedagógus kötelességei és jogai
Új elemei a Köznevelési törvényben A pedagógus - hivatás etikai normáinak beemelése. A pedagógus kiemelt kötelességeként jelölte meg: Hivatásához méltó magatartás Gyermek, tanuló érdekében a munkatársakkal való együttműködés

29 Tanulók, tankötelezettség teljesítése
2012. szeptember 01-jétől a tankötelezettség a tanuló 16. életévéig tart. Akik 2011/2012. tanévben 9. évfolyamán vagy azt megelőzően kezdték, 18 év a tankötelezettség. Akik 2011/2012. tanévben 8. évfolyamán vagy alacsonyabb évfolyamon kezdték 16 év a tankötelezettség. Fogyatékos gyermekek után plusz 2 nap pótszabadság jár a Mt § (2) alapján a szülőknek január 1.

30 Tanítási szünet a tanítási évben, a tanítás nélküli munkanapok:
2012/2013. tanév rendje Első tanítási nap szeptember 3. (hétfő) Utolsó tanítási nap június 14. (péntek). Első féléve január 11-ig tart, január 18-ig kell értesítik a tanulót a tanulmányi eredményéről. Tanítási szünet a tanítási évben, a tanítás nélküli munkanapok: Az őszi szünet október 29-től november 4-ig tart. Az utolsó tanítási nap október 27. (szombat), a szünet utáni első tanítási nap november 5. (hétfő). A téli szünet december 27-től január 2-ig tart. Az utolsó tanítási nap december 21. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap január 3. (csütörtök). A tavaszi szünet március 28-tól április 2-ig tart. Az utolsó tanítási nap március 27. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 3. (szerda).

31 2012/2013. tanév elejei Kisújszállási tanulói létszámadatok
2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 Teljes létszám 84 87 104 110 Értelmileg akadályozottak 31 58 76 83

32 2012/2013. tanév elejei Karcagi tanulói létszámadatok
2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 Teljes létszám 118 98 96 83 Szakképzésben tanuló 76 61 58 47

33 Köszönöm a figyelmet!