Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaCsenge Tamásné Megváltozta több, mint 10 éve
1
Versenyképes gazdaság – versenyképes Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés
3
Versenyképességünkről IMD Nemzetközi Gazdaságelemző Intézet (Lausanne) 2010. évi versenyképességi jelentése 59 országról: fiatalkori munkanélküliség 49. hely(27%) korrupció 55. hely bürokrácia 51. hely kormánypolitikák minősége 53. hely személyi jövedelemadó 59. hely vállalati nyereségadó 8. hely oktatásügy minősége 48. hely (2009-ben 31. hely) egészségügy minősége 48. hely (2009-ben 38. hely) fogyó népesség, társadalom elöregedése 59. hely Forrás: Csath Magdolna, Magyar Hírlap, 2010. 06.26.
5
Alacsony foglalkoztatottság=munkanélküliségre adott rossz válasz
6
Magyarországon torz foglakoztatási szerkezet van. Foglakoztatási szerkezetváltás kell, a szakképzés újjáépítése megkerülhetetlen! Magyarországnak jól képzett munkaerőn alapuló gazdasági fejlődés kell Mindössze 0,5 millió ember végez tényleges termelő munkát. Ténylegesen 1,5 millió ember közvetlen termelőmunkájára lenne szükség. Építőipar, mezőgazdaság, turizmus, mint húzóágazat. Adóterhelés, bürokrácia csökkentése 3 év alatt 1/3-al. Atipikus foglalkoztatás, jobban érje meg dolgozni, mint segélyből élni. Az adórendszer ne büntesse a munkát, a munkát vállalót, a foglakoztatást és a gyermeknevelést. Foglalkoztatottak növelése 1 millió fővel
8
Elmaradott térségek, regionális leszakadás A 33 legelmaradottabb kistérségben 1 millió fő él. A leghátrányosabb helyzetű térségek gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási mutatói erősödő leszakadást jeleznek. A gyakran megyényi kiterjedésű, hátrányos helyzetű települési tömbben élő családok túlnyomó része segélyekből, alkalmi munkákból él. A legelmaradottabb területek elszegényedtek, hiányzik az önerőből történő kitörés esélye. A nagyarányú elvándorlás következtében a településeken főként az inaktív, eltartott népesség van jelen. Kedvezőtlen az elmaradott területeken élők kor-, illetve képzettség szerinti összetétele.
9
Alacsony végzettségűek esélyei a munkapiacon Munkavégző képességben komoly deficit Alacsony termelékenység miatt relatív drága munkaerő Alapvető írás, olvasás, számolás, szövegértés hiánya Munkapiacon nem tudják eladni munkaerejüket Új munkahelyek elérhetetlenek, technológiai váltás Képzésük nehéz és költséges
10
Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés Nemzetstratégiai cél: 1 millióval több foglalkoztatott, minden szakpolitikát ennek kell alárendelni. Sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság meghatározó részvétele nélkül. Munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja a vállalati gyakorlati képzés. Nincs elméleti csavarhúzás, tetőfedés. Szakképzés nem csak tanügy igazgatási kérdés hanem foglalkoztatáspolitikai, kérdés is. Középtávon munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás 55% 70%
11
Szakképzés politika, szakképzési stratégia A szakképzés reformjának egyik legfontosabb vezérlőelvének a gazdaság fejlődése kell hogy legyen. Nem szerencsés, ha ez egyoldalúan alárendelődik az iskolák létének. A szakképzésre fordított hazai és uniós milliárdoknak sokkal jobban kell hasznosulni a gazdaság és a munkaerő-piac számára. Szakképzési „papírgyártás” helyett több konkrét hasznosítható eredmény kell.
12
Keresletvezérelt szakképzési rendszer • Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli • Ennek szinkronban kell lennie: Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel, A képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel Különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával • Az RFKB beiskolázási szerkezet: felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása
13
Előre jelezhetők-e a munkapiac jellemzői? Nem csupán lehetséges – szükséges • Az állam kötelezettsége, hogy megfelelő adatokra, tudományos elemzésekre támaszkodó előrejelzéseket adjon a kereslet és kínálat várható alakulásáról, a szakmai követelmények változásáról az elegendő információkkal nem rendelkezők számára. • Transzparencia és elérhetőség
14
Férőhelyek a 2010/2011-es tanévre Felsőoktatás kapacitáskihasználtsága 70%
18
A szakiskolában való végzést követő 9 hónapban a szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya Forrás: MKIK és MKIK GVI felmérés
19
Iskola neveFelvett tanulók létszámaTeljesítmény 20 % alatt Teljesítmény 20 – 30 % között Teljesítmény 30 – 40 % lközött Baross1281931 Bercsényi21184036 Deák105037 Hild960611 Jedlik154007 Kazinczy64000 Kossuth5821254 Krúdy2071316 Lukács145204135 Móra6141115 Pálffy1270310 Pattantyús11031623 Révai114001 Szabadhegyi56176 Szent-Györgyi97123828 Veres60915 1793 fő80 fő217 fő245 fő Győr: gimnáziumi és érettségire felkészítő osztályok csökkentése 14 osztállyal, szakiskolai osztályok növelése 12 osztállyal
20
A tanulószerződés intézményrendszere A munkával egybekötött szakképzés – munkára szocializálás. A munka világába történő átmenet segítése. A szakképzés vonzerejének növelése: amiben tehetségesek A munkatapasztalatokra épülő gyakorlati képzés – sikerélmény. A fizikai szakmák társadalmi presztízsének a növelése Szociális státusz, anyagi függetlenség, munkabér- teljesítmény. Évente 7 milliárd Ft a tanulóknak 48 ezer fő a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerben. A tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája
22
Beavatkozást igénylő tartalmi kérdések Aluliskolázott, hátrányos helyzetű rétegek beemelése a szakképzés rendszerébe Gyakorlati képzés súlyának szerepének növelése: Az új OKJ, vizsgáztatás nem hozta az elvárt eredményeket. A normatív finanszírozás: meg kell szüntetni az egyenlősdi-elvet, figyelembe kell venni a szakmák-szakmacsoportok tényleges képzési költségeit, területi munkaerő-piaci igényeit és elhelyezkedési mutatóit. Tanulószerződés intézményrendszerének erősítése, sikeres munkavállalói életre felkészítés. A 23 éves korhatár kiterjesztése, munkával egybekötött képzés
25
A szakképzés iskolai és munkaerő- piaci modellje Munkára szocializálás a gazdálkodónál évi Magyarország 60 nap Németország, Franciaország 150 nap Szakiskolában oktatás-nevelés évi Németország, Franciaország 60 nap, Anglia 70 nap Magyarország 150 nap
28
www.mkik.hu
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.