Mérleg, eredménykimutatás

Mérleg, eredménykimutatás

A mérleg: egy olyan vagyonkimutatás, amely tartalmazza a vállalkozás eszközeit és forrásait egy adott időpontra (adott napra az ún. fordulónapra) vonatkozóan, összevontan (eszköz- és forráscsoportonként) és csak értékben. A mérleg jellemzői: - A mérleg a vállalkozás vagyonát kettős vetületben mutatja be  eszközoldalról és forrásoldalról. - A vagyoni helyzetet egy adott napra vonatkozóan mutatja be  a fordulónap általában december 31-e. - A mérlegben az eszközök és a források összesen értékének mindig meg kell egyeznie. Ezt nevezzük a mérlegegyezőség elvének. Az eszközök ill. források összesen értéke a mérlegfőösszeg! - A mérlegnek teljes körűnek kell lennie, vagyis mindet eszközt ill. forrást tartalmaznia kell.

- Az eszközöket és forrásokat összevontan, a Számviteli törvény által meghatározott kötött sorrendben tartalmazza. - Mérésmódja: érték. Az értékadatokat ezer forintra ill. millió forintra kerekítve tartalmazza. (Millió forintra kerekítés, ha a mérlegfőösszeg meghaladja a 100 milliárd forintot.) - Hitelesítő okmányai: a leltár és a könyvvezetés. - A hitelességét a vállalkozó képviseletére jogosult személy aláírásával igazolja. - Az adatokat független könyvvizsgáló hitelesíti. - Formája lehet: ~ kétoldalas ~ lépcsőzetes. - Az eszköz és a forrás oldalon két vagy három értékoszlop található.

Mérlegfajták csoportosítása: a./ a mérlegkészítésének célja alapján - statikus vagyonmérleg: napi aktuális piaci árakon értékeli a vagyont - dinamikus vagyonmérleg: múltbeli árakon értékeli a vagyont - organikus mérleg: a kettő előnyei alapján b./ készítésük gyakorisága alapján: - rendszeresen készített mérlegek - eseti mérlegek c./ beszámolási időszakhoz való kapcsolata alapján: - nyitómérleg - zárómérleg - közbenső mérleg - közbenső felszámolási mérleg d./ a számviteli törvény alapján készítendő: - egyszeres könyvvitelre épül az egyszerűsített mérleg, ami pénzforgalmi szemléletű - kettős könyvvitelre épül a mérleg amely teljesítés szemléletű, amely realizációs elvre épül.

A mérleg tagolása: - mérlegfőcsoportok  jelölésük: abc nagybetűi - mérlegcsoportok  jelölésük: római számok - mérlegtételek (mérlegsorok)  jelölésük: arab számok A törvény lehetővé teszi a mérleg sorainak összevonását, de legfeljebb a római számos sorokig, ill. a sorok igényszerinti további bontását is. Az üres sorok, ahol a mérlegtétel értéke 0, elhagyhatóak! Az éves beszámoló mérlege részletes (főcsoport, csoport, tételek), az egyszerűsített éves beszámoló mérlege összevontabb (főcsoport, csoport).

A Számviteli törvény előírása szerint a mérleg két változatban készíthető el: - „A” változat: hagyományos mérlegforma - „B” változat: új típusú mérleg A „B” változat eltérései az „A” változathoz képest: A források sorrendje eltérő, azokat lejárati idő (esedékesség) szerinti sorrendben sorolja fel. Elől vannak a kötelezettségek, azon belül a rövid majd a hosszú lejáratúak, ezt követően a céltartalékok találhatóak ill. a végén a lejárat nélküli saját tőke. Nincs eszközök ill. források összesen, vagyis nem tartalmaz mérlegfőösszeget. Helyette speciális összegzések vannak, melyek az elemző számításokhoz lehetnek szükségesek. A bankok a hitelkérelmek benyújtásakor általában ezt a mérlegformát kérik a vállalkozásoktól.

A másik vagyonkimutatás a leltár. A leltár: egy olyan vagyonkimutatás, amely az eszközök és források, vagy egy-egy csoportjuk valóságban meglévő állományának mennyiségét és értékét tartalmazza tételesen (eszköz és forrás fajtánként) felsorolva egy adott időpontra vonatkozóan. A leltározási tevékenység: A leltározás az a tevékenység, amelynek során a vállalkozó a tulajdonában lévő, használatába adott eszközök és forrásaik valóságban meglévő mennyiségét megszámlálással, méréssel illetve a nem mérhetőknél egyeztetéssel megállapítja. A leltározás módja lehet: - mennyiségi felvétel majd értékelés (mennyiségi adat x egységár = érték) - egyeztetés. A mennyiségi felvétel a tényleges megszámlálást, mérést jelenti. Például így leltározhatóak a raktári készletek (anyagok, áruk, göngyölegek, termékek, állatok), a tárgyi eszközök, értékpapírok stb.

Az egyeztetés a nyilvántartásokban szereplő vagyonadatok ellenőrzését, különböző okmányokban szereplő adatokkal való összehasonlítását jelenti. Például így leltározható - bankszámlák egyenleg adatai  bankszámlakivonattal történő egyeztetés - vevői követelések ill. szállítói tartozások adatai  az üzleti partnerrel történő egyeztetés útján. A számviteli törvény csak a leltárkészítési kötelezettséget írja elő kötelezően a vállalkozó számára, a leltározási kötelezettséget nem. Ez azt jelenti, hogy a leltár adott esetben összeállítható leltározási tevékenység nélkül is.

Mikor kötelező leltározni és mikor nem? 1. Ha a vállalkozás eszközeiről évközben folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet  kötelező leltározni! 2. Ha vállalkozás eszközeiről év közben folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, akkor dönthet úgy, hogy: a./ nem leltároz, és ilyenkor a leltárt a nyilvántartásokban szereplő adatok alapján állítja össze b./ leltároz, és ilyenkor lehetősége van arra, hogy a leltár szerinti tényleges vagyonadatokat összehasonlítsa a nyilvántartásokban szereplő ún. könyv szerinti adatokkal. Ha a két adat között eltérés van, akkor leltári különbözetről beszélünk. A leltári különbözet kétféle lehet: többlet, ha a leltár szerinti mennyiségi ill. érték adat > mint a könyv szerinti mennyiségi ill. érték hiány, ha a leltár szerinti mennyiségi ill. érték adat < mint a könyv szerinti mennyiség ill. érték Ilyenkor a nyilvántartásokban szereplő adatokat módosítják a leltári adatoknak megfelelően.

A leltározás végrehajtásához a vállalkozások leltározási szabályzatot készítenek. Ez alapvetően meghatározása a leltározás módját, a leltárértékelés szabályait, a leltári különbözetek elszámolásának módját, a leltári adatok rögzítését (leltárfelvételi jegyeken, leltárfelvételi íveken) stb. Ezenkívül el kell készíteni a leltározási ütemtervet, amely meghatározza a - a leltározást végzőket, a leltárellenőröket, a leltározásért felelős személyeket - a leltározási helyeket (leltározási körzeteket) - a leltározás megkezdésének, befejezésének időpontját stb. A leltár fajtái: Tartalma szerint: részleges és teljes leltár Célja szerint: vagyonmegállapító és elszámoltató leltár Időpontja szerint: nyitó, záró, évközi leltár. A leltár a mérleg alapdokumentuma. A mérlegben szereplő vagyonadatokat leltárral kell alátámasztani.

A leltár és a mérleg összehasonlítása: Egyezőségek: - Mindkettő vagyonkimutatás, a vállalkozás eszközeit és az eszközök forrásait tartalmazzák. - Fordulónapra vonatkozóan készülnek. - Felelős személyek aláírásukkal hitelesítik őket. Különbségek: - A mérleg mindig teljes körű, a leltárnál léteznek ún. részleltárak, amelyek csak egy-egy eszköz- vagy forráscsoportot tartalmaznak. (Pl. anyagleltár, tárgyi eszközök leltára stb.) - A mérleg összevont (eszköz- és forráscsoportok) a leltár részletes (eszközök és források fajtánként). - A mérleg kötött formában, sorrendben tartalmazza a vagyonelemeket, a leltár formája és sorrendje kötetlen. - A mérleg csak összevont értékadatokat tartalmaz, a leltár pedig mennyiségi és érték adatokat is. (A leltárban nem kerekítünk, forintra pontosan tartalmazza a vagyonelemek értékét!)

Fogalma: a vállalkozás mérlegszerinti eredményének levezetését szolgáló számviteli okmány. A vállalkozás jövedelmi helyzetét mutatja be. A beszámoló kötelező eleme. Tartalma: Bevételek: gyűjtőfogalom. A számvitelben az értékesítéshez kapcsolódó fogalom. Nem azonos a pénztári és bankbevételekkel. Részei: a./ Értékesítés árbevétele: az év során értékesített vásárolt és saját előállítású készletek, valamint teljesített szolgáltatások számlázott ellenértéke. (nettó árbevétel: lehet belföldi és export árbevétel, amely nem tartalmaz semmilyen adót)

b./ Egyéb bevételek: rendszeres tevékenység során keletkezett, nem része a nettó árbevételnek. Pl.: értékesített tárgyi eszközök ellenértéke, értékesített immateriális javak ellenértéke, kapott kötbér, bírság, visszaírt értékvesztés, stb. c./ Pénzügyi műveletek bevételei: a vállalkozás befektetett pénzügyi eszközei és értékpapírjai után realizált bevétel. Pl.: kapott osztalék, részesedés, kapott kamat, árfolyamnyereség, stb. d./ Rendkívüli bevételek: a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nincsenek kapcsolatban. Pl.: gazdasági társaságba bevitt apport, térítés nélkül átvett eszközök, fejlesztési célra kapott támogatások, elengedett követelések, stb.

2. Ráfordítások: gyűjtőfogalom. Részei: a./ Költség: az üzleti évben felmerült élő (munkaerő) és holt (anyag, energia, szolgáltatások értéke, értékcsökkenési leírás) munka pénzben kifejezett értéke. A termeléshez és a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik. Kiadás: pénztári, banki raktári kiadást jelent. A költségek csoportosítása: ~ költségnemek szerint ~ elszámolhatóság módja szerint ~ a termelés volumenének változásához képest

A költségek csoportosítása: ~ költségnemek szerint: - anyagjellegű: vásárolt és felhasznált anyagok értéke, igénybe vett szolgáltatások, egyéb szolgáltatások - személyi jellegű: alkalmazottak munkabére, bérjáruléka és személyi jellegű egyéb kifizetések - értékcsökkenési leírás: immateriális javak és tárgyi eszközök tervszerinti értékcsökkenése valamint az Ft egyedi beszerzési értéket meg nem haladó eszközök egy összegben elszámolt értékcsökkenése

~ elszámolhatóság módja szerint: - közvetlenül elszámolható költségek: a felmerüléskor pontosan megállapítható, hogy melyik termék vagy szolgáltatás érdekében merült fel, ismerem a költségviselőt (anyagköltség, bérköltség és annak járuléka, stb.) - közvetetten elszámolható költségek: felmerüléskor csak a helyet ismerem, azt nem hogy melyik termék érdekében merült fel, tehát a költséghelyet (üzemi és vállalati általános költségek)

~ a termelés volumenének változásához képest: - állandó költségek: a termelés volumenétől függetlenül merülnek fel, pl.: biztosítási díj, bérleti díj, szolgáltatások alapdíja - változó költségek: a termelés volumenének változásától függnek: lineárisan, progresszíven, degresszíven változóak lehetnek, pl.: anyagköltség, bérköltség

b./ Egyéb ráfordítás: rendszeres tevékenység során keletkezett, nem kapcsolódik az értékesítéshez. Pl.: értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök nyilvántartási értéke, elszámolt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés, fizetett kötbér, fogyasztási adó, bírság, stb. c./ Pénzügyi műveletek ráfordításai: a vállalkozás a befektetett pénzügyi eszközei után fizetett kamatai, az értékpapírok árfolyamvesztesége, értékvesztése, stb. d./ Rendkívüli ráfordítások: a vállalkozás rendes üzletvitelén kívül esnek. Pl.: térítés nélkül átadott eszközök, gazdasági társaságba bevitt eszközök nyilvántartási értéke, fejlesztési célra átadott támogatás, átvállalt kötelezettség, stb.

A vállalkozás üzlet évi eredménye = összes bevétel – összes ráfordítás Az eredmény lehet: ~ pozitív (+), nyereség ~ negatív (-), veszteség Az eredménykimutatás jellemzői: a vállalkozás jövedelemtermelő képességét mutatja adott időszakra vonatkozik egységes szerkezetben, kötött formában készül ezer vagy millió forintban 3 oszlopból épül fel 4 változata van és abból egyet kötelező elkészíteni. Kategóriái: főcsoport: nagybetűs kategóriák csoport: római számos kategóriák tételsorok: arab számos kategóriák

A 4 változat közül lehet választani Készítési módszer alapján: Összköltség eljárással készülő: bruttó szemléletű, a vállalkozás tárgyévi összes bevételéből vonják ki az összes ráfordításokat. (A nem realizált bevételt is figyelembe kell venni) Forgalmi költség eljárással készülő: nettó szemléletű, csak az értékesítéssel kapcsolatos bevételeket és költségeket veszi figyelembe. Mindkét formán belül kétféle változat közül lehet választani: „A” változat, amely lépcsőzetes felépítésű, vagyis egymás alá vannak felsorolva az eredménykategóriák először a bevételek majd a ráfordítások. „B” változat, amely mérlegszerű felépítésű, vagyis az eredménykategóriák egymás mellett helyezkednek el, a bal oldalon a ráfordítások a jobb oldalon a bevételek.

Összköltség eljárás Forgalmi költség eljárás I. + Ért. nettó árbev I.+ Ért. nettó árbev. II. +-Aktivált saját teljesítm.ért II. - Ért. közvetlen költsége III. + Egyéb bevételek III. = Ért. bruttó eredménye IV. - Anyagjellegű ráfordítások IV. - Ért. közvetett költsége V. - Személyjellegű ráfordítások V. + Egyéb bevételek VI. - Értékcsökkenési leírás VI. - Egyéb ráfordítások VII. - Egyéb ráfordítások = „A” üzemi és üzleti tevékenység eredménye

VIII.+ Pénzügyi műveletek bevételei IX.- Pénzügyi műveletek ráfordítása „B”= Pénzügyi műveletek eredménye „C”= Szokásos vállalkozási eredmény X. + Rendkívüli bevételek XI. - Rendkívüli ráfordítások „D” = Rendkívüli eredmény „E” = Adózás előtti eredmény XII. - Adófizetési kötelezettség „F” = Adózott eredmény 22. + Eredménytartalék igénybevétele oszt.-ra 23. - Jóváhagyott osztalék, részesedés „G” = MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

Értékesítés nettó árbevétele: az üzleti évben eladott készletek és idegeneknek végzett szolgáltatások kiszámlázott, az üzleti partner által elismert ellenértéke, általános forgalmi adó nélkül. Aktivált saját teljesítmények értéke: Saját termelésű készletek állományváltozása: az üzleti év záró állományának és nyitó állományának különbözete. Saját előállítású eszközök aktivált értéke: saját vállalkozásban végzett, eszközök között állományba vett saját teljesítmények értéke

A két eredménykimutatás költségei közötti kapcsolat: Összköltség eljárás = Forgalmi költség eljárás Az időszak költségei Értékesítés közvetlen költségnemek költségei = Aktivált saját teljesítmény Értékesítés közvetett értéke költségei

Eredménykategóriák tartalma: „A” Üzemi, üzleti tevékenység eredménye: a vállalkozás által végzett tevékenységek (termék, szolgáltatás) értékesítéséből származó árbevételei és költségei különbözete, továbbá az ezen tevékenységekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek bevételeinek és ráfordításainak különbözete. „B” Pénzügyi műveletek eredménye: a vállalkozás pénzügyi tevékenységének eredménye, a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbsége.

„C” Szokásos vállalkozási eredmény: az üzemi, üzleti tevékenység eredményének és a pénzügyi műveletek eredményének összege „D” Rendkívüli eredmény: a vállalkozás rendes üzletmenetelén kívül eső eredmény, nincs közvetlen kapcsolatban a termeléssel és szolgáltatás nyújtásával. A rendkívüli bevételek és ráfordítások különbsége.

„E” Adózás előtti eredmény: a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összege. A társasági adó kiszámításánál ezt az összeget korrigálni kell az adóalap növelő és csökkentő tételekkel. „F” Adózott eredmény: az adózás előtti eredmény csökkente az adófizetési kötelezettséggel. „G” Mérlegszerinti eredmény: a leadózott eredmény, amellyel a vállalkozó a saját tőkét növelni fogja nyereség esetén illetve veszteség esetén csökkenteni.

Mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet
Célja: a mérleg és eredménykimutatásban szereplő tételek további részletezése annak érdekében, hogy a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatása biztosítva legyen a külső felhasználók részére. Szöveges és számszerű adatokat tartalmaz. Részei: a.)Általános jellegű kiegészítések: a számviteli politika meghatározó elemeit és azok változásait ismerteti, bemutatja a számviteli alapelvektől való eltérések helyét, okait. .

b.)Speciális jellegű kiegészítések: az alapelvektől való eltérések helyét, okát a vagyonra, eredményre gyakorolt hatását, a vagyoni, pénzügyi helyzetet és azok alakulását Részletesen bemutatja a * mérlegben * és az eredménykimutatásban bekövetkezett változásokat.

c.)Tájékoztató jellegű kiegészítések: be lehet mutatni a vállalkozás piaci pozícióját, valamint a befektetési és a szerkezetváltási terveket. (Nincs kötelező tartalmi formája) A kiegészítő mellékletet a mérleggel és az eredménykimutatással együtt az üzleti évet követő 150 napon belül letétbe kell helyezni a cégbíróságon. Egészének vagy egy részének közzétételétől el lehet tekinteni, ha a könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez elegendőek a mérleg és az erdménykimutatás adatai.

A kiegészítő melléklet részeként kell elkészíteni a cash flow kimutatást, amelynek célja, hogy a gazdálkodó pénzáramlás változását nyomonkövesse. A pénzforgalmi terv forgalmi jellegű megközelítése a cash flow (pénzáramlás). Ez egy olyan kimutatás, amelynek segítségével meghatározhatjuk az adott időszakon belüli pénzeszköz –állomány változását. Ebből megállapítható, hogy miért, és pontosan mennyivel változott a pénzállomány.

Mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés
Célja: az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, tevékenysége során felmerülő kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, hogy ezekről a múltbéli tény és várható jövőbeni adatok alapján a lényeges körülményeknek megfelelő képet adjon.

Mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés
Tartalmaznia kell a vállalkozások üzletmenetének fejlődéséről, teljesítményéről, illetve a helyzetéről átfogó elemzést, mely a vállalkozó méretével és összetettségével összhangban áll. Továbbá a vállalkozó fejlődésének, teljesítményének megértéséhez szükséges mértékben minden olyan pénzügyi (pénzben kifejezhető) és ahol szükséges, minden olyan kulcsfontosságú nem pénzügyi jellegű (nem számszerűsíthető) teljesítménymutatót, amely lényeges az adott üzleti vállalkozás szempontjából.

Mérleg, eredménykimutatás

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Mérleg, eredménykimutatás"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Mérleg, eredménykimutatás

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Mérleg, eredménykimutatás"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés