Jogalkotás - jogalkalmazás

Jogalkotás - jogalkalmazás

A JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÜLÉSE JOGALKALMAZÁS ÚTJÁN ÖNKÉNTES JOGKÖVETÉS ÚTJÁN Amennyiben a jogalkotó a rendelke- zést úgy fogalmazza meg, hogy az érintettek közvetlenül kötelesek, illetve jogosultak az adott maga- tartás tanúsítására, a jogalanyok kötelezettségeiket, jogaikat minden külön szerv közreműködése nélkül teljesítik, illetve gyakorolják. Az ilyen normák érvényesülésében az állami szervek feladata az ellenőr- zésre, a jog nem követése esetén pedig a jogsértés szankcionálása. Amennyiben a jogalkotó a rendelke- zést úgy fogalmazza meg, hogy a jogalanyok a normában megfogalmazott magatartásra csak akkor kötelezet- tek, illetve jogosultak, ha valamely jogalkalmazó szerv a kötelezettsé- get, illetve jogosultságot egyedi döntésben jogalkalmazási eljárás keretében állapítja meg. Az ilyen normák csak a jogalkalmazó szervek egyedi jogalkalmazó tevé- kenysége útján érvényesülhetnek. Az előadó a fogalom értelmezése előtt adjon áttekintést a jogszabályok érvényesülésének különböző módjairól (önkéntes jogkövetés, bírói jogalkalmazás, hatósági jogalkalmazás). Adjon példákat az elhatárolás szemléltetésére (piroson nem hajt át, bűncselekmények elbírálása, vállalkozáshoz való jog gyakorlása csak hatósági közreműködéssel történhet,)

A jogalkalmazás az erre jogszabályban feljogosított szervek olyan egyedi tevékenysége, melynek során a jogszabályban absztrakt, elvont módon megfogalmazott tényállást az egyedi ügyre alkalmazva döntenek. BÍRÓSÁGI JOGALKALMAZÁS HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS CÉLJA: A MÁR BEKÖVETKEZETT JOGSÉRE- LEM ORVOSLÁSA SZABÁLYOZÁS JELLEGE: FORMAKÉNYSZER SZABÁLYOZÁS MÓDJA: AZ ELJÁRÁS KÜLÖN- BÖZŐ SZAKASZAIT KÜLÖN TÖRVÉNYEK SZABÁLYOZZÁK JOGALKALMAZÓ SZERVEZET: FÜGGETLEN BÍRÓI SZERVEZET ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA: CSAK KEZDEMÉ- NYEZÉSRE CÉLJA: ÁLTALÁBAN JÖVŐBENI JOGHATÁS KIVÁLTÁSA SZABÁLYOZÁS JELLEGE: EGYSEZRŰ, FORMAILAG NEM KÖTÖTT SZABÁLYOZÁS MÓDJA: AZ ELJÁRÁS EGYSÉGES SZABÁLYOZÁSA JOGALKALMAZÓ SZERVEZET: HIERARCHIKUS SZERVEZETRENDSZER ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA: HIVATALBÓLISÁG DOMINÁL Az előadó világítsa meg példákkal a bírósági és a hatósági jogalkalmazás különbségeit a fólián lévő ismeretek értelmezésére. Cél: A bírósági jogalkalmazás konfliktuskezelő típusú. A szerződéses kapcsolatokban jogvita, vagy szerződésszegés áll fenn. Büntetőeljárásban csak akkor kerül sor eljárásra, ha a bűncselekmény már megtörtént, a védett társadalmi viszonyok sérelmet szenvedtek. Ezzel szemben a hatósági jogalkalmazás során alapvető feladat a jogszabályok érvényesítése, így maga a hatóság hoz lére, módosít, szüntet meg döntésével jogviszonyokat. (pl. kiveti a gépjárműadót, vagy a helyi adót.) Szabályozottság: A bírósági jogalkalmazási eljárást alapvetően az alapeljárást, a jogorvoslati eljárást, a speciális eljárásokat a Polgári Perrendtartás szabályozza, míg a végrehajtási szakaszt külön törvény rendezi. Ezzel szemben a hatósági eljárás szabályozását – legalábbis az eljárás általános szabályait – egy egységes törvény (az Áe, később Ket.) tartalmazza az eljárás valamennyi szakaszára nézve. Szabályozás módja. Bírósági jogalkalmazás során az eljárást kezdeményező aktusra jelentős formai előírások vonatkoznak (kereseti kérelem, vádindítvány). A formai követelményeknek eleget nem tevő beadvány az indítvány elutasítását vonja maga után. Ezzel szemben a hatósági eljárásban – hacsak jogszabály kifejezetten így nem rendelkezik - a beadványoknak nincs formai kötöttsége, sőt szóban is elő lehet terjeszteni a kérelmet. Jogalkalmazó szervezet: a bírói jogalkalmazó tevékenységet a külön hatalmi ágat képviselő bíróságok végzik, amelynek szervezetésében a bírói függetlenség alkotmányos elve érvényesül. A bíróságok egységes jogalkalmazását csak a Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntései tudják utólagosan biztosítani. Ezzel szemben a hatósági jogalkalmazást jellemzően a hierarchikus felépítésben működő államigazgatási szervek végzik, így mindenkor érvényesíthető az egységes jogalkalmazó tevékenység egységessége. Eljárás megindítása: A bírósági jogalkalmazásban – ritka kivételeket leszámítva – kizárt a hivatalból indított eljárás lehetősége, a bírói jogalkalmazásra csak a felperes kereseti kérelme, illetve az ügyész, vagy a külön jogszabályokban meghatározott szervek indítványa alapján kerülhet sor. Ezzel szemben a hatósági eljárásban általános elv az officialitás – hivatalbóliság- elvének érvényesülése, az államigazgatási ügytípusoknak csak kisebb részében indul az eljárás kérelemre, illetve a kérelemre indított eljárás is sok esetben folytatható hivatalból, ha az ügyfél visszavonja a kérelmét. (pl. bontási engedélyt kér az ingatlan tulajdonosa, felmérve a költségeket, visszavonja kérelmét, ugyanakkor a hatóság hivatalból folytatja az eljárást, ha az ingatlan életveszélyes állapotban van.

A TÖRVÉNY HATÁLYA TERÜLETI HATÁLY: MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TELJES TERÜLETE IDŐBELI HATÁLY: Néhány kivétellel ÜGYFÉL, EGYÉB ÉRINTETTEK, KÖZREMŰKÖDŐK, HATÓSÁG, SZAKHATÓSÁG SZEMÉLYI HATÁLY: TÁRGYI HATÁLY: KÖZIGAZGATÁSI ÜGY

Nyelvhasználat 9-11.§ hivatalos nyelv a magyar a második hivatalos nyelvhez való jog Kisebbségi települési önkormányzat (országos kisebbségi önkormányzat) hivatalos nyelvvé nyilváníthatja a kisebbség nyelvét a nemzeti és etnikai kisebbségek teljes körű nyelvhasználati joga a magyar nyelvet nem ismerő ügyfél nyelvhasználata az azonnali intézkedéssel járó eljárás, ill. azonnali jogvédelemért való folyamodás esetén a magyar nyelvet nem ismerő ügyfél anyanyelvhez v. közvetítő nyelvhez való joga (költségviseléssel!) Az anyanyelv használatának a joga igen pontos, egzakt kimunkálást kapott az új törvényben. Az magától értetődő, hogy miként korábban, a jövőben is a magyar lesz a Magyar Köztársaság területén a hivatalos nyelve a közigazgatási eljárásokban. Emellett van lehetőség, illetve ez kötelezettség is, a második hivatalos nyelvhez. Ez a jogosultság elsősorban azt a 13 Magyarországon élő és külön törvényben elismert nemzeti és etnikai kisebbséget illeti meg, a romáktól a németeken át az örményekig. Az ezen kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok a saját kisebbségi nyelvüket is teljes körűen használhatják és ebből semmiféle többletköltségek őket nem terhelhetik. További nyelvhasználati szabályozási lépcső az olyan ügyfél esete, aki nem ismeri a magyar nyelvet és nem tartozik valamely elismert magyarországi nemzeti és etnikai kisebbséghez sem. Ha a magyar nyelvet nem ismerő ügyfél hatósági ügye azonnali intézkedést igénylő ügy, vagy az ügyfélnek az azonnali jogvédelmét igénylő ügy, akkor biztosítani kell számára a tolmácsot, fordítót, méghozzá a közigazgatási hatóság költségére, de csak ebben a két körben, tehát az azonnali intézkedés és az azonnali jogvédelem esetében. Minden ezen kívül eső esetben a magyar nyelvet nem ismerő ügyfél költségviseléssel jogosult a saját nyelvének a használatához.

Tárgyi hatály Közigazgatási hatósági ügy: az ügyben valamely közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg; az ügyfél számára adatot, tényt vagy jogosultságot igazol; hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez, továbbá a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és az abból való törlés 12. § (2) b) pontja szerint A Ket. tárgyi hatálya a közigazgatási hatósági ügyeket jelenti, azaz nem terjed ki ez az eljárási törvény például a büntető ügyekre vagy a polgári peres ügyekre, csak a közigazgatási hatósági ügyekre

Személyi hatály Ügyfél (15.§ ): Az a természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve - tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve - a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Létesítményi hatásterületen élő ügyfél Társadalmi szervezetek, érdekvédelmi szervezetek ügyféli minősége A személyi hatály azokra a személyekre mutat rá, akik/amelyek egy közigazgatási eljárásban potenciálisan előfordulhatnak mint szereplők. Két szereplő minden közigazgatási eljárásban kell hogy legyen: egyrészt az ügyfél, másrészt a közigazgatási hatóság. Bármelyik is hiányzik, ott nem beszélhetünk közigazgatási ügyről. Emellett a személyi hatály kiterjed természetesen nemcsak a két alapvető szereplőre, hanem az eshetőlegesen előforduló egyéb szereplőkre is, pl. a tanú, a szakértő, a magyar nyelvet nem ismerő ügyfél esetén a tolmács, esetlegesen jeltolmács.

Jogutódlás 16. § Hivatalbóli eljárás esetén Ptk. szerinti jogutód
ha jogszabály másként nem rendelkezik ha azt az ügy jellege nem zárja ki Kérelemre indult eljárás esetén a jogutód kérelmére hatóság végzéssel dönt 16.§ (4) Jogutód hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről a hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalból intézkedik.

Szervi hatály Közigazgatási hatóság (12.§ (3) ): államigazgatási szerv, helyi önkormányzat képviselő-testülete, annak szervei, jegyző (főjegyző, körjegyző), a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, kerületi hivatal vezetője, hatósági igazgatási társulás, törvény feljogosítása alapján más szervezet, köztestület vagy személy.

Joghatóság 18.§ Azt jelöli ki, hogy a közigazgatási hatósági ügyben mely ország közigazgatási hatósága jár el. A joghatóság lehet: általános: magyar ügyfél hatósági ügyében az MK területén magyar hatóság jár el; nem magyar állampolgár ügyében MK területén magyar hatóság jár el; különös Kizárólagos Kizárt Vagylagos A joghatóság a közigazgatási ügyeknek az országok közötti megosztásával kapcsolatos fogalom. Tehát arra ad választ, hogy XY ügyében a magyar hatóságnak van-e joghatósága, vagy az ügy elintézése nem egy magyar hatóságra, hanem egy másik, pl. egy osztrák, brit, szlovén közigazgatási hatóságra tartozik-e. Értelemszerűen a joghatóság beazonosítása a legkönnyebb, mert egyrészt a joghatóságot megalapozza az állampolgárság. A magyar állampolgároknál általában a magyar hatóságoknak van joghatósága, kivéve azon ügyeket, amikor valaki külföldön kerül valamilyen közigazgatási ügybe, ott nyilván nem az állampolgárság fogja meghatározni a joghatóságot. A területi elhelyezkedés még inkább megmutatja, hogy melyik hatóságnak van joghatósága, hiszen nyilvánvaló, hogy egy Magyarország területén fekvő ingatlannal kapcsolatban csak a magyar hatóságoknak lehet joghatósága. Ezeken túlmenően a joghatóságot befolyásolhatják a nemzetközi szerződésekben foglalt két-, vagy többoldalú speciális megállapodások is.

Hatáskör § Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve melyik szint jogosult eljárni és mit tehet az ügyben. Mindig jogszabály állapítja meg. Nem ruházható át. (kivétel: önkormányzati hatósági ügy) Nem vonható el. Hatáskör hiányában hozott döntés semmis. áttételi kötelezettség

Illetékesség 21 – 25. § Adott ügyben az azonos hatáskörű szervek közül melyik jogosult eljárni. Illetékességi okok Általános Ügyfél lakcíme, székhelye Ingatlan fekvése Tevékenység gyakorlásának helye Jogellenes cselekmény elkövetésének helye Speciális Speciális ügyekben az ország egész területe Hatósági igazolvány kiadása Ügyfél külföldön tartózkodik, illetve lakcíme ismeretlen Megelőzés esete Az illetékesség, mely közvetlenül kapcsolódik a hatáskör kérdésköréhez. Ugyanis a hatáskör csak azt mondja meg, hogy az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások, az önkormányzati jegyzők, stb. a hatáskör címzettjei, de azt nem mondja meg, hogy a sok azonos hatáskörű közigazgatási hatóság közül melyik az eljáró szerv. Az említett állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásból például 20 található az országban, míg jegyzőből (körjegyzőből) hozzávetőlegesen 2,5 ezer. Az ilyen esetekben segít az illetékesség. Az illetékesség a közigazgatási hatósági ügyeket az egyes, azonos hatáskörű magyar hatóságok között osztja el. Hogy mire tekintettel történik ez az elosztás, ezt határozzák meg a különféle illetékességi okok. A Ket. alaphelyzetben négy illetékességi okot ismer. Ezek: a lakóhely (amennyiben nem természetes személy az ügyfél, ez nyilvánvalóan a székhelyet jelenti), az ingatlan fekvése, a tevékenység végzésének a helye (pl. az egyéni vállalkozó, függetlenül a lakóhelyétől, hogy ha az adott vállalkozói tevékenységet x község területén akarja végezni, akkor ez határozza meg az illetékességi okot), s végül az utolsó, a jogellenes magatartás elkövetésének helye. (új)

Képviselet 40.§ Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni. A képviseletre való jogosultságot vizsgálni kell! A képviselő az ügyfél helyett vagy mellett eljárási cselekmények végzésére jogosult, ha jogszabály nem írja elő a személyes eljárást. A képviselet fajtái: törvényes meghatalmazotti ügygondnok által ellátott képviselet A hatóság visszautasítja az eljárását, ha: A képviselő nem alkalmas a képviselet ellátására Jogosultságát felhívás ellenére sem igazolja A képviseletet jgsz-i felhatalmazás nélkül, rendszeresen, anyagi haszonszerzésre törekedve kívánja ellátni. A képviselet a hatósági eljárásban: az ügyfél helyett, vagy mellett eljárási cselekmények végzése abból a célból, hogy az eljáró szerv az ügyfél számára minél kedvezőbb döntést hozzon. A képviselő a hatósági eljárás valamennyi szakaszában elvégzi azokat az eljárási cselekményeket (pl.: kérelem benyújtása, bizonyítékok előterjesztése, részvétel a tárgyaláson, egyezség kötése stb.) amelyeket az ügyfélnek kellene elvégezni, vagy amelyekkel az ügyfél őt megbízta. Mindeközben a képviselő a hatósági eljárás alanyává is válik és a képviselőt illetik meg általában azok az eljárási jogok és terhelik azok a kötelezettségek, amelyek az ügyfelet illetnék, illetve terhelnék személyes eljárása esetén. A hatósági eljárásban az ügyfél képviselete lehet kötelező, lehetséges és kizárt. Kötelező: -jogi személyek és nem jogi személy szervezetek esetében minden esetben (szervezeti képviselet); -magánszemélyek esetében akkor, ha az ügyfél az ügyben önállóan nem képes eljárni (cselekvőképtelen), vagy ismeretlen helyen tartózkodik; Lehetséges: Ha jogszabály nem írja elő az ügyfél személyes eljárását minden ügyfélnek joga van maga helyett meghatalmazott képviselőt állítani. Kizárt: Jogszabály az ügyfél személyes eljárását írja elő (pl.: házasságkötés) A következő két dián a képviselet fajtái közül kettő (meghatalmazotti, illetve az ügygondnok által ellátott képviselet) részletes bemutatására kerül sor. A törvényes képviselet mibenlétét e helyütt célszerű ismertetni. Jogszabály a képviselet egyéb módját is meghatározhatja. Ilyen sajátos képviseleti forma az eseti gondnok, akit a polgári törvénykönyv szerint a gyámhatóság rendel ki például akkor, ha a szülő, a gyám vagy a gondnok valamilyen okból nem járhat el a cselekvőképességében korlátozott személy ügyében. Ideiglenes gondnokot rendelhet ki a gyámhatóság annak a személynek a részére, aki ellen gondnokság alá helyezés iránt folyik bírósági eljárás. A képviselet vizsgálata háromirányú: 1.)Az adott ügyben, vagy az adott eljárási cselekményre nézve egyáltalán van-e helye képviseletnek; 2.)A képviselő személye alkalmas-e a képviselet ellátására; 3.)Képviselő jogosult-e a képviseletre. Ad1.)Általános és speciális eljárási szabályok vizsgálatával állapítható meg. Nincs helye képviseletnek, ha az elvégzendő eljárási cselekményre nézve a jogszabály az ügyfél személyes jelenlétét írja elő. (pl.: házasságkötés Ad2.) Csak a meghatalmazott képviselő esetében merülhet fel. A törvényes képviselő, ügygondnok képviseletre való alkalmasságát nem az eljáró szervnek, hanem az alkalmazó, kirendelő szervnek kell megvizsgálni. A törvényes képviselő és az ügygondnok képviseletre való alkalmasságát vélelmezni kell. Ad3.) Mindhárom képviseleti fajtánál felmerülhet, minden esetben vizsgálni kell: -ha azt jogszabály előírja, -ha a képviselő vagyoni kérdésben tesz jognyilatkozatot, -egyébként az ügyfél terhére végez eljárási cselekményt (pl. lemond a fellebbezésről).

Ha az ügyfél jelenti be a döntés formája végzés
KIZÁRÁS Abszolút kizárási okok Relatív kizárási okok ügyintézőnek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása; másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közreműködés történt; hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése Ha az ügyfél jelenti be a döntés formája végzés

Jogsegély 26-28. § Belföldi jogsegély
Az az eljárási cselekmény, amellyel a megkeresett hatóság a megkereső hatóságnak a felsorolt körülményekre, illetőleg cselekményekre irányuló kérelmét teljesíti. Belföldi jogsegély Irányulhat: eljárási cselekmény végzésére azonos hatáskörű és illetékességű hatóság megkeresése jegyző megkeresése teljesítési határidő 15 nap adat vagy ténybeli ismeret megszerzésére irat vagy más bizonyíték beszerzésére meg kell jelölni felhasználás célját teljesítési határidő 8 nap Megtagadható: ha jogszabálysértésre irányul Nem tartozik hatáskörébe 5 napon belül áttétel

A HATÓSÁGI ELJÁRÁS SZAKASZAI Végre- hajtás Jogorvoslati eljárás ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA Alapeljárás (első fokú eljárás) TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA Az előadó emelje ki, hogy az eljárás egyes szakaszai nem feltétlenül fordulnak elő minden ügyben, az alapeljárás azonban több szempontból meghatározó jelentőségű: az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul; az ügyfelek elsősorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba; az itt meghatározott normák többségét az eljárás többi szakaszában is alkalmazni kell. ÉRDEMI DÖNTÉS MEGHOZATALA

Az első fokú eljárás főbb szakaszai
Jogalkotás - jogalkalmazás Az első fokú eljárás főbb szakaszai Eljárás megindítása Kérelem vizsgálata Tényállás megállapítása Értesítés Tisztázás, bizonyítás Hatóság döntése Eljárás felfüggesztése Hiánypótlásra felszólítás Eljárás megszüntetése Elutasítás érdemi vizsgálat nélkül

A KÉRELEM - az ügyfél azonosításához szükséges adatok; természetes személy esetén: név, lakcím jogi személynél: szervezet megnevezése, székhely/telephely az ügy tárgya; - döntés kérése; mellékletek: Szakhatósági állásfoglalás kettős korlát, vagyis az ügyféltől nem kérhető: Adat, amelyet valamely közigazgatási hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása tartalmaz Kérelem benyújtása: hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez;

Értesítés az eljárás megindításáról A hivatalból indult eljárás esetében értesíteni kell az ismert ügyfelet. Mellőzhető: Veszélyeztetné az eljárás eredményét Az ügy egyszerű, tényállás előzetes tisztázását nem igényli és a hatóság rögtön határozatot hoz Folyamatos ellenőrzési viszonyban Honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja Kérelemre indult eljárásban: a kérelmet előterjesztő ügyfél, ha kéri; kötelező értesíteni az ismert ellenérdekű és az érintett ügyfelet Az előadó ismertesse az eljárás megindításáról szóló értesítés kötelező tartalmi elemeit! tárgy, iktatószám Üi. Neve, elérhetősége Eljárás megindításának napja, üi-i határidő Ügyféli jogokról szóló tájékoztatás Hivatalból indult eljárásban az erre történő utalás Kérelemre indult eljárásban a kérelmező neve Elektronikus üi. lehetőségéről tájékoztatás, elérhetőség

Ügyintézési határidők 33.§ soronkívüliség önkormányzati hatósági ügyek ügy bonyolultsági foka (jgsz alapján) Határidő kezdete: kérelem beérkezése; Soronkívüliség: kiskorú ügyfél esetén, Ügy bonyolultsági foka: gyámügy Részhatáridők munkaszervezési célokat is szolgálnak hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (kiskorúnál 15 nappal)

Ügyintézési határidőbe be nem számítható időtartamok hatásköri/illetékességi vita egyeztetése; nemzetközi jogsegély-eljárás tartama; - hiánypótlás; - szakhatóság eljárásának tartama; - eljárás felfüggesztésének tartama; - bizonyítékok ismertetésére meghatározott idő; - elektronikus ügyintézésnél az üzemzavar időtartama; - hiteles fordítás elkészítéséhez szükséges idő. Nettó és a bruttó határidő számítás közötti különbség Határidő – közlést, kézbesítést követő napon kezdődik Ügyintézési határidők számítása 65. § Határnap – naptári nap szerinti befejező időpont

Igénybevételéről: hatóság dönt
A hatósági közvetítő nagy számú ügyfél érintettsége esetén - alkalmazása: ha jogszabály lehetővé teszi Igénybevételéről: hatóság dönt JOGAI ÜGYFELEK TÁJÉKOZTATÁSA IRATBETEKINTÉS FELADATAI Hatóság + ügyfelek közötti közvetítés HATÓSÁG RÉSZÉRŐL SEGÍTSÉG

Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés 39
Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés 39. § az egyes eljárási cselekmények dokumentálására szolgál Jegyzőkönyvet készítünk: Ügyfél, tanú, szakértő meghallgatásáról, Szemle lefolytatásáról, Helyszíni ellenőrzésről Tárgyalásról Szóban előterjesztett kérelemről. Feljegyzést készítünk: Minden eljárási cselekményről, amelyről nem készül jegyzőkönyv/hangfelvétel. A feljegyzés tartalma: felvétel helye, időpontja; ügy tárgya és száma; az eljárási cselekmény; eljáró ügyintéző neve, aláírása A jegyzőkönyv tartalma: Hatóság megnevezése, ügy tárgya, száma, Készítés helye, időpontja A meghallgatott adatai Jogokra, kötelességekre való figyelmeztetés Lényeges nyilatkozatok, körülmények, megállapítások Aláírások A jkv lehet: Papíralapú, hang-, kép- és filmfelvétel.

Idézés és értesítés § Idézés Értesítés - kötelező megjelenés a hatóság előtt; - nem kötelező a megjelenés; - kikényszeríthető; részvételi lehetőség - írásban, távbeszélőn, elektronikus úton; a kérelmező ügyfelet nem lehet idézni! a képviselőt egyidejűleg értesíteni kell Tárgyaláson Szemlén Tanú, szakértő meghallgatásán Idézés tartalma: - határidő, helyszín; - ügy tárgya; - idézés minősége (pl. ügyfél, tanú); - figyelmeztetés a mulasztás következményeire: Önhibájából bódult/ittas állapot vizsgálatát mellőzzék. meg nem jelenés Eljárási bírság (végzéssel) engedély nélküli eltávozás megfelelő igazolás hiánya Többletköltség megtérítésére való kötelezés önhibából eredő ittas, bódult állapotban megjelenés

A szakhatóság közreműködése
A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása) való kötöttség A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján) Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei (Semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet)

A bizonyítás Jellemzői hivatalból, vagy kérelemre indul;
A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. A bizonyítás Jellemzői hivatalból, vagy kérelemre indul; szabad bizonyítás elve (és korlátai); lefoglalás jogintézménye. Bizonyítékok különösen: az ügyfél nyilatkozata; az irat; a tanú vallomása; a szakértő véleménye, Szemléről készült jegyzőkönyv hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv tárgyi bizonyíték

Az ügyfél nyilatkozata
Jogalkotás - jogalkalmazás Az ügyfél nyilatkozata fontos bizonyíték nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet Az ügyfél a nyilatkozattételt megtagadhatja írásban és szóban nyilatkozatot tehet a tényállást nem lehet teljes körűen tisztázni a hatóság reagál és/vagy a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi az ügyfél kérelmére indult eljárást megszüntetheti 51. § (3) adatszolgáltatási kötelezettség rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt igazmondási kötelezettség

Az irat 52.§ A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz Fajtái Okirat Más irat állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb. közokirat magánokirat teljes bizonyító erejű egyszerű Az irat fogalma ( a levéltári tv-ből)! A külföldön kiállított irat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes!

A tanúságtétel akadályai Diplomáciai mentesség
Megjelenési Vallomástételi Igazmondási kötelesség A tanúságtétel akadályai Abszolút Relatív akadályok Ügyfél hozzátartozója Magát, vagy hozzátartozóját bűn-cselekmény elkövetésével vádolná Tanúskodási képesség hiánya Titoktartási kötelezettség Diplomáciai mentesség A védett tanú A tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti A tanú adatainak zárt kezelése az eljárás alatt és után Hatósági tanú

SZEMLETÁRGY MEGTEKINTÉSE
HELYSZÍNI SZEMLE Elrendelésére az ügyfél kérésére, vagy hivatalból kerülhet sor ha a tényállás tisztázásához az eljárással összefüggő helyszín, illetve az ott levő tárgy (pl. berendezés, felszerelés) bizonyítékként való megtekintésére van szükség. szemletárgy birtokosát az eljáró hatóság - a jogkövetkezményre való figyelmeztetés mellett - a birtokában levő szemletárgy felmutatására kötelezi. A szemletárgy lefoglalására kerülhet sor Az ügyfél, szemletárgy birtokosának értesítése Kivéve: az eredményességet meghiúsítja

A szakértő 58.§ Akkor kell meghallgatni, ha a közigazgatási szervnek nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója és az ügyben jelentős tény, egyéb körülmény vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét. Szakértőként nem járhat el: aki tanúként nem hallgatható meg, 53. § (3), akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn §, vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja A szakértő joga: Ügy iratait megtekintheti, Jelen lehet ügyfél tanú meghallgatásánál, tárgyaláson, szemlén Az ügyfélhez, a tanúhoz, a szemletárgy birtokosához kérdéseket intézhet A szakértő kötelessége: Igazmondás, titoktartás, határidőre történő teljesítés Szakértő kirendelése, szakhatóság hatósági eljárásban történő részvétele Összekapcsolni a kizárási okokkal (felhívni rá a figyelmet)

Az eljárás akadályozásának következményei 61.§
Jogalkotás - jogalkalmazás Az eljárás akadályozásának következményei 61.§ Az eljárás eredményes befejezését célozza, együttműködésre késztet Eljárási bírság Egyéb szankciók Mértéke: 5000, , Ft. A hatóság mérlegelési jogköre kiterjed: A Jogellenes magatartás súlyára, a felróhatóság mértékére, Érintett vagyoni helyzetére, jövedelmi viszonyaira, Ugyanabban az eljárásban ismételt kiszabás esetén az előző bírságok számára, mértékére. - elővezetés - megismételt eljárási cselekmények költségeinek megfizetése -rendreutasítás Az érintettek köre: Hatósági közvetítő Ügyfél és képviselője Minden idézett személy A szakértő Aki a tárgyalás rendjét megzavarja -kiutasítás a tárgyalásról

Tárgyalás 62.§ A hatóság tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához, illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban rész vevő személyek együttes meghallgatására. A tárgyaláson meghallgathatók köre: Ügyfél Tanú Szakértő Hatósági közvetítő Szemletárgy birtokosa Ügyfél jogai: Észrevételt tehet Kérdést intézhet indítványozhat A tárgyalás rendjének fenntartása érdekében tehető intézkedések: eljárási bírság rendreutasítás kiutasítás

Közmeghallgatás 63.§ Jelentős számú személyt érintő ügyekről megfelelő tájékoztatás nyújtása A hatóság közmeghallgatást tart ha jogszabály írja elő vagy a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében szükségesnek tartja. Értesítés módja: Nem az Ötv. Szerinti közmeghallgatás közhírré tétel hirdetmény

Az eljárás irataiba való betekintés 68-69.§
Jogalkotás - jogalkalmazás Az eljárás irataiba való betekintés § Az ügyféli jogok érvényesülésének garanciája Tartalma: - iratok átolvasása, kijegyzetelése, másolása; - illetékköteles hivatalos másolat kérése; - ügyre vonatkozó ügyviteli adatok megtekintése. A meg nem tekinthető iratok köre - a határozat (végzés) tervezete; - a zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyv; - a védett tanú, bejelentő adatait tartalmazó jegyzőkönyv; - az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó iratok. Felívni a figyelmet, hogy a rossz mérlegelés nem fegyelmi vétség Differenciált szabályozás - ügyfél (és képviselője); - harmadik személy; - bárki által megtekinthető iratok; - az eljárás egyéb résztvevője esetében.

A bizonyítékok megismertetése az ügyféllel
A hatóság nem értesítette az ügyfelet az eljárás megindításáról és az ügyben bizonyítási eljárást folytattak le A befejezéstől számított 5 napon belül értesíti az ügyfelet, aki: észrevételt tehet; a bizonyítékokat megismerheti nyilatkozattételi jogával élhet további bizonyítási eljárásra való indítványt terjeszthet elő Mellőzhető az értesítés: - az ügyfél a bizonyítási eljárásban megismert minden bizonyítékot, - és módjában állt gyakorolni jogait; - ellenérdekű fél híján a hatóság teljesíti az ügyfél kérését.

A hatóság döntései A tényállás tisztázása során, illetve ezt követően a hatóság döntést hoz A döntések lehetnek: Határozat Végzés Hatósági szerződés Ideiglenes intézkedés Egyezség jóváhagyása Unió kommentár 202.oldal A hatóság döntéseit mutatja be a Ket. IV. fejezete. Az új törvényben jelentős koncepcionális, elnevezésbeli változás állt be, amely a hatósági döntések dichotómiáját valósítja meg a közigazgatási eljárásjogban. Határozat jellegű okirat Jogszerű hallgatással létrehozott határozat

A határozat felépítése
Jogalkotás - jogalkalmazás A határozat felépítése Fejléc A hatósági jogviszonyban résztvevők és a hatósági ügy legfontosabb adatai: - a hatóság megnevezése, ügyintéző neve; - az ügy száma, tárgyának megnevezése; - az ügyfél megnevezése, lakó-, tartózkodási hely (telephely). Rendelkező rész A döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket foglalja magában Indokolás A döntés ténybeli és jogi megalapozása és elfogadtatása A hatóság döntései közül nyilvánvalóan a hatósági határozat a legfontosabb. A határozat kötelező elemeit a törvény pontosan meghatározza, nagyon sok ilyen elemet tartalmazva. Ennek lényege, hogy négy fő része kell legyen egy határozatnak: a fejrészen és a záró részen kívül rendelkező rész, amely tartalmazza a hatóság döntését. Ugyancsak a rendelkező részben kell felhívni az ügyfél figyelmét a jogorvoslatra, tehát arra lehetőségre, amely eshetőlegesen az elsőfokú eljáráson túlmenően egy jogorvoslati eljárást megindíthat. A fennmaradó része a határozatnak az indokolási rész, amelyben a hatóság a rendelkező részben foglalt döntését részletesen köteles megindokolni, tehát a tényállást, fel kell sorolnia, hogy milyen bizonyítási eszközöket vett figyelembe a tényállás tisztázása során, valamint azokat a jogszabályokat, aminek alapján meghozta a rendelkező részben foglalt döntését. Bizonyos esetekben a fenti ún. alakszerű határozat helyett helye lehet egyszerűsített határozatnak is. Ilyen formájú határozat meghozatala lehetséges például, amikor a hatóság az ügyfél kérelmének egy az egyben helyt ad. Ilyen esetekben ugyanis az indokolás és a jogorvoslati tájékoztatás mellőzhető, feltételezve azt, hogy aki kér valamit a hatóságtól és azt megkapja, az feltehetően nem akar fellebbezni és különösebben az sem érdekli, hogy milyen indokok alapján hozta meg a kérésének megfelelő döntését a hatóság. Záró rész - a döntéshozatal helye, ideje; - a kiadmányozó neve, hivatali beosztása, aláírása; - a hatóság bélyegzőlenyomata (minősített elektronikus aláírás).

A rendelkező rész tartalmi elemei a hatóság döntése - az ügyfél számára meghatározott jogok és kötelességek, kötelezettség teljesítésének határnapja, határideje, az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményei; tájékoztatás a jogorvoslat, fellebbezés, keresetindítás lehetőségéről a szakhatóság megnevezése, szakhatósági állásfoglalás; az ügyfélnek, egyéb résztvevőnek járó költségtérítés; az eljárási költségek viselése; - a tájékoztatás a fellebbezés, illetve fizetési kötelezettség elektronikus úton való benyújtásának/teljesítésének lehetőségéről.

Az indokolás tartalmi elemei - a tényállás megállapítása, az elfogadott bizonyítékok; - az ügyfél által előterjesztett, de mellőzött bizonyítás, a mellőzés indokaival; - a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket - a szakhatósági állásfoglalás indokolása - az eljárás során alkalmazott lefoglalás indokai, - a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyekre utalás, azok kiidézése; - a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályokra utalás.

A végzés Tartalmi elemei Fejléc: a határozat tartalmi elemei irányadóak Rendelkező rész - a döntést; a fellebbezésre, vagy a keresetindításra való figyelmeztetést; az eljárási költség viseléséről szóló döntést a tájékoztatást a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetőségéről. Indokolás a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek; -a hatóság hatáskörét, illetékességét megállapító jogszabályhelyek. Amikor nem az ügy érdemében születik a döntés, akkor november 1-jétől a végzés lesz a hivatalos elnevezés. A végzésnek is vannak törvényben rögzített kötelező tartalmi elemei, természetesen mindez jóval egyszerűbb, jóval kevesebb tartalmi elemet foglal magába, mint a határozat esetében. A dián láthatnak öt olyan végzésfajtát, amelyeket nyugodtan minősíthetünk a legfontosabb végzési fajtáknak, már csak azért is, mert ezek azok a végzések, amelyek önállóan megtámadhatók jogorvoslattal. Záró rész: a határozat tartalmi elemei irányadóak

Az egyszerűsített határozat
Jogalkotás - jogalkalmazás Az egyszerűsített határozat Kérelemre indult ügyben, ha: - ezt jogszabály megengedi; - a hatóság az ügyfél kérelmének helyt ad; - nincsen ellenérdekű ügyfél. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatást; - az indokolást.

A döntés közlése A döntést annak megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel A joghatás a döntés közlésének időpontjában veszi kezdetét A közlés módjai: postai úton; személyesen írásban, vagy szóban; elektronikusan, illetve távközlési úton; hirdetmény útján; kézbesítési meghatalmazott v. ügygondnok útján; hatósági kézbesítő útján. Pontosan meghatározza az új törvény, szemben az elődjével, hogy a hatósági döntéseknél milyen közlési formák lehetségesek. A közlési forma jelentősége jól igazolható azzal, hogy attól az időponttól kezdve számítandók bizonyos határidők (elsősorban a jogorvoslattal kapcsolatos határidők), amikor az ügyfél kézhez veszi a határozatot, tehát értesül a hatóság döntéséről. Ezért nagyon fontos, hogy a közlést pontosan szabályozza a törvény. Nyolcféle közlési formát, módot ismer a Ket., a hagyományos postai úton keresztül néhány új elemig, kézbesítési meghatalmazott, kézbesítési ügygondnok, de lehet akár a döntést személyesen is közölni. Postai úton történő közlés esetében egy kézbesítési vélelmet is felállít a törvény. Bizonyos esetekben, ha külön jogszabály megengedi, lehetővé válhat a jogerős határozat nyilvános közzététele is.

A jogszabályban foglalt rendelkezések betartását
A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS Jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését A jogszabályban foglalt rendelkezések betartását A hatóság ellenőrzi

Ellenőrzési eszközök Belépési jog Irat-betekintési jog
Tárgy vagy munkafolyamat megvizsgálásának joga Felvilágosítás kérési jog Ügyfél nyilatkozattételre való felhívása Kép- és hangfelvétel készítésének joga Mintavételi jog Lefoglalási jog Egyéb bizonyítás lefolytatásának joga

A hatósági ellenőrzés jogkövetkezményei
A hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre és határidőt tűz annak megszüntetésére hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, Kötelezést kimondó határozat Végrehajtást elrendelő határozat Eljárási bírság kiszabása megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.

Jogorvoslati formák Kérelem alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárás fellebbezési eljárás bírósági felülvizsgálat újrafelvételi eljárás méltányossági eljárás Hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárás hatóság saját hatáskörében indított eljárás felügyeleti eljárás AB határozata alapján ügyészi óvás nyomán Mind kérelemre, mind hivatalból lehetséges a döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése. A Ket. tárgyi hatálya a közigazgatási hatósági ügyeket jelenti, azaz nem terjed ki ez az eljárási törvény például a büntető ügyekre vagy a polgári peres ügyekre, csak a közigazgatási hatósági ügyekre

A fellebbezés 98.§-100.§ Az elsőfokú határozat ellen nyújtható be az ügyfél az eljárás egyéb résztvevője. Nincs helye fellebbezésnek: Ha bírósági felülvizsgálat kérhető Egyezséget jóváhagyó határozat esetén Másodfokon eljáró szerv által hozott végzés ellen Méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen Hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél 83.§ (5) Az ügyfél a fellebbezési jogáról lemondhat 99.§; 128. § (2) A fellebbezés fajtái: önálló járulékos jellegű (végzés) Az elsőfokú közigazgatási hatóságnál kell előterjeszteni a hatósági döntés közlésétől számított 15 napon belül. Fellebbezés: az arra jogosult, a sérelmesnek vélt első fokú határozat (kivételesen végzés) ellen, a határozat (végzés) megsemmisítése (visszavonása), vagy megváltoztatása (módosítása) érdekében a határozat (végzés) közlésétől számított és a jogszabályban meghatározott határidőn belül élhet, és amely szabályként a megtámadott határozat (végzés) végrehajtásra halasztó hatályú. A fellebbezés az előterjesztés jogalapja tekintetében korlátlan. Ez azt jelenti, hogy a fellebbezés előterjesztője nem köteles indokait megjelölni. A fellebbezésnek tárgyi, személyi, időbeli, illetőleg szervi szempontból lehetnek korlátai. Tárgyi kötöttség: csak a sérelmesnek vélt konkrét döntéssel kapcsolatban lehet vele élni Személyi kötöttség: az alanynak az adott ügyben, illetőleg döntésben való érdekeltsége. Időbeli kötöttség: csak a nyitva álló határidőn belül előterjesztett fellebbezésre áll fenn a másodfokú fórum elbírálási kötelezettsége Szervi kötöttség: egyfelől a fellebbezést elbíráló felettes szervet jelöli, másfelől a kizárja, hogy más államigazgatási szerv az ügyben dönthessen 128. § (2) fellebbezési jogról való lemondás a határozat meghozatala előtt !!!!! Ha a fellebbezési kérelmet az elsőfokú hatóság nem saját hatáskörben bírálja el, akkor köteles azt felterjeszteni másodfokú elbírálás végett a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez. Ekkor indul be ténylegesen a fellebbezési eljárás.

Fellebbezés benyújtásának jogi hatása
Végrehajtásra halasztó hatályú, kivéve ha a hatóság azt fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította. életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása közbiztonság fenntartása érdekében szükséges késedelem helyrehozhatatlan kárral járna, a határozat valakinek a tartásáról, gondozásáról rendelkezik, honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi stb. ok E jogi tényt a rendelkező részben külön ki kell mondani és meg kell indokolni. Részjogerő: (eljárás egyéb résztvevőjének fellebbezési joga – őt érintő részre vonatkozóan.)

Semmisség 121.§ Semmisségi okok: -magyar hatóság joghatósága kizárt; nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe; illetékesség hiánya; szakhatóság megkeresése nélkül, vagy állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozott döntés; a döntést bűncselekmény befolyásolta; a döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes; a testületben nem volt meg a szükséges szavazati arány az ügy érdemében bíróság már határozott; a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság ítéletében foglaltaktól. A semmiség jogintézménye valamennyi – tehát mind a kérelmi alapú, mind a hivatalbóli – jogorvoslati formánál alkalmazandó a feltételek fennállása esetén. Ha a Ket.-ben nevesített valamelyik semmiségi ok fennáll, akkor ezt minden jogorvoslati eljárásnál érvényre kell juttatni. A Ket. jóval több semmiségi okot tartalmaz mint az Áe. törvény. Ha ezen okok valamelyike fennáll és nincs a semmisség alkalmazhatóságát kizáró ok, akkor a jogorvoslati eljárásban meg kell semmisíteni a döntést, függetlenül attól, hogy hivatalból indult a jogorvoslás vagy pedig kérelem alapján.

Semmisségre vonatkozó szabályok
nem semmisíthető meg 3 éven túl, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért; 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés megsemmisítésének; időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető a döntés, ha bűncselekmény befolyásolta; a hatóság döntését megsemmisítő határozat ellen jogorvoslatnak van helye.

A közigazgatási végrehajtás fogalma
Jogalkotás - jogalkalmazás A közigazgatási végrehajtás fogalma A hatóság végrehajtható döntése Kötelezettséget állapít meg Jogot Az önkéntes jogkövetés elmarad A dia a végrehajtás fogalmának sematikus ábráját mutatja be. A végrehajtásnak egy tágabb és egy szűkebb értelmezése lehetséges. A végrehajtás tágabb értelemben a döntés realizálását jelenti, függetlenül attól, hogy az aktus milyen módon (kötelezettség önkéntes teljesítésével, vagy kikényszerítésével) érvényesül. A végrehajtás szűkebb értelemben a döntésben foglaltaknak a kötelezett helyett a hatóság többnyire kényszer alkalmazásával, végrehajtási eljárásban szerez érvényt. E tekintetben végrehajtásra csak akkor kerül sor, ha az ügyfél a hatóság döntésében a számára előírt kötelezettségeknek – bármilyen ok miatt- önként nem tett eleget. A statisztikák azt mutatják, hogy az önkéntes jogkövetés esetei vannak túlsúlyban. Végrehajtásra, végrehajtási eljárás lefolytatására tehát akkor kerül sor, ha elmarad a kötelezett részéről az önkéntes jogkövetés. Ekkor, ha az eredeti eljárás hivatalból indult meg, akkor hivatalból kell megindítani a végrehajtási eljárást is; míg kérelemre indult eljárásban született határozat esetén a kérelmező nyújthat be végrehajtás iránti kérelmet, s ennek alapján a hatóság megindítja a végrehajtási eljárást. A végrehajtásnak, a végrehajthatóságnak feltételei vannak. Alapfeltétel, hogy (1)a határozat törvény szerint végrehajtható legyen, (2) a kötelezettség teljesítésének határideje letelt, határnapja elmúlt, mindeközben önkéntes jogkövetés elmaradt, (3) továbbá a követelés elévülése nem zárja ki a végrehajtást. A végrehajtást annak a szervnek kell elrendelnie, amelyik az elsőfokú határozatot hozta. A végrehajtást foganatosító szerv tekintetében a Ket. egy igen jelentős újítást hozott, bár ez a változás majd csak január 1-jével lép életbe. Ettől az időponttól a közigazgatási döntések végrehajtását főszabályként a közigazgatási végrehajtó szolgálat fogja végezni. A hatóság döntése valamely jog gyakorlását is biztosíthatja (pl.: létfenntartást biztosító segély kiutalásáról) rendelkezik. A jogot megállapító döntésekben a teljesítési határidő megállapítására nem kerülhet sor. Nem ritka azonban, hogy a hatóság a jog gyakorlásának megkezdését határidőhöz (határnaphoz), más feltétel bekövetkezéséhez köti, továbbá rendelkezhet úgy is, hogy valamely jog gyakorlását határidőn belül meg kell kezdeni, ellenkező esetben a jogosultság megszűnik (pl. az építési engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül meg kell kezdeni az építkezést, különben az engedély hatályát veszti. A jogosult számára jogot biztosító döntések „kierőszakolásához” a hatóságnak nem fűződik érdeke, nem is avatkozik be az ügyfél döntésébe, élni kíván-e jogával, vagy felhagy vele. A végrehajtás rendeltetése: a végrehajtható döntésben meghatározott cél realizálása. Elérni kívánt célt az ügyfél helyett megvalósítja A hatóság kényszerít

A közigazgatási végrehajtás helye a végrehajtási jogok rendszerében
Jogalkotás - jogalkalmazás A közigazgatási végrehajtás helye a végrehajtási jogok rendszerében Vagyoni végrehajtás Személyes szabadság korlátozása bírósági közigazgatási Kizárólag rendőrség jogosult egyéb végrehajtás adóvégrehajtás A közigazgatási határozattal megállapított pénzfizetési vagy egyéb magatartásra irányuló kötelezettség hatósági kényszercselekmény útján történő realizálása a kötelezett vagyoni jogainak vagy kivételesen személyes szabadságának korlátozásában nyilvánul meg. A vagyoni végrehajtás két fő rendszere alakult ki, a bírósági és a közigazgatási végrehajtás. A közigazgatási végrehajtásban a személyes szabadság korlátozása kivételes és másodlagos, sohasem az eljárás végső célja, csupán az eljárás eredményességét biztosító eszköz. A személy elleni, különösen a fizikai ellenállás leküzdésére szolgáló kényszercselekmény alkalmazása azonban különleges felkészültséget és felelősséget igénylő rendészeti feladat, ezért erre – a végrehajtást foganatosító hatóság megkeresésére – kizárólag a rendőrség jogosult. A rendőrség közigazgatási szervekkel való együttműködési kötelezettségét a rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény (Rtv.) alapozza meg. A rendőrséget, mint a közbiztonság és a belső rend védelme érdekében bűnmegelőzési, bűnüldözési és rendészeti feladatokat ellátó rendvédelmi szervet, együttműködési kötelezettség terheli az állami és önkormányzati szervekkel, és ennek keretében segítséget nyújt e szervek hivatalos eljárásának zavartalan lefolytatásához. Az Rtv. kifejezetten rendelkezik a végrehajtási eljárásban való közreműködésről is. A közigazgatási végrehajtásban közreműködő rendőr alkalmazhatja igazoltatás; felvilágosítás kérés; elfogás és előállítás; elővezetés; intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen.

A közigazgatási aktus végrehajthatóságának konjunktív feltételei a döntés akkor hajtható végre, ha az kötelezettséget állapít meg az ügyfélre vagy az eljárás egyéb résztvevőjére; jogerőre emelkedett vagy fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelték el; a kötelezettség teljesítésére megállapított határidő elmúlt és a kötelezettséget nem teljesítették; a végrehajtáshoz való jog nem évült el. A végrehajtásnak, a végrehajthatóságnak feltételei vannak. Alapfeltétel, hogy az önkéntes jogkövetés elmaradjon, s e mellé másik két feltétel valamelyikének kell társulnia: vagy már jogerőssé vált a határozat, tehát pl. eltelt a 15 napos fellebbezési határidő és senki nem nyújtott be fellebbezést, vagy pedig valamely törvényben meghatározott ok alapján kimondták a határozat fellebbezésre tekintet nélkül való végrehajthatóságát. A végrehajtást annak a szervnek kell elrendelnie, amelyik az elsőfokú határozatot hozta. A végrehajtást foganatosító szerv tekintetében a Ket. egy igen jelentős újítást hozott, bár ez a változás majd csak két év múlva fog, január 1-jével fog életbe lépni. Ettől az időponttól a közigazgatási döntések végrehajtását főszabályként a közigazgatási végrehajtó szolgálat fogja végezni.

Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása 132-137.§
A közigazgatási végrehajtás legfontosabb területe !! A végrehajtás irányulhat: pénzügyi intézménynél kezelt összegre azonnali beszedési megbízás pénzügyi intézmény köteles haladéktalanul eleget tenni munkabérre munkáltató köteles eleget tenni kérelemre fizetési halasztás, illetve részletfizetés ingó vagy ingatlan vagyontárgyra ingatlanvégrehajtás feltétele kötelezettség összege > Ft állandó lakhely esetében > Ft jelzálogjog Késedelmi pótlék!

Meghatározott cselekmény végrehajtása 140-142.§
A hatóság: a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, feljogosíthatja a jogosultat, hogy a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze vagy mással elvégeztesse, a jogosult kérelmére a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti, a kötelezettel szemben eljárási bírságot szabhat ki (ismételten is), a rendőrség közreműködésével kikényszerítheti a meghatározott cselekményt.

Meghatározott ingóság kiadása 143.§
Az ingóság helye szerinti végrehajtó szolgálat a helyszínen lefoglalja és a jelen levő jogosultnak átadja. Az ingóság kiadásának megtagadása esetén a végrehajtó szolgálat a végrehajtást a rendőrség közreműködésével foganatosítja. Ha a kötelezett nincs jelen, a végrehajtó szolgálat a lefoglalást lakás vagy helyiség felnyitásával foganatosítja. Ha az ingóság nincs meg, annak valószínű értéke erejéig egyéb vagyontárgy is lefoglalható, vagy a jogosult az ingóság pénzegyenértékének megállapítását kérheti. (végzéssel, ellene fellebbezésnek van helye)

A végrehajtáshoz való jog elévülése
Elévülési idő: 5 év 10 év Elévülés nyugvása: felfüggesztés végrehajtási cselekmények foganatosítása fizetési kedvezmény jelzálogjog bejegyzésének időtartama alatt. Elévülés megszakítása: bármely végrehajtási cselekmény

Eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj Egyéb
Eljárási költségek Eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj Egyéb ügyfél megjelenésével kapcsolatos költség anyanyelv használatával kapcsolatos költség iratbetekintési joggal kapcsolatos költség ügyfél képviseletében eljáró személy költsége tanú költsége hatósági közvetítő költsége a szakértői díj és a szakértő költsége fordítási költség levelezési, dokumentumtovábbítási költség végrehajtási költség, végrehajtási költségátalány közreműködő rendőrségnél felmerült költség hatósági ügyintézéssel kapcsolatos utazási költség tv-ben meghatározott egyéb költség

Az eljárási költség viselése
Ellenérdekű ügyfelek részvételével folytatott eljárásban: kérelem elutasítása esetén a kérelmező ügyfelet, kérelemnek megfelelő döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet. Kérelemre indult eljárásban a költséget a kérelmező ügyfél előlegezi meg, illetve viseli. Hivatalból indított eljárásban a költséget a hatóság előlegezi meg. Bizonyítási eszköz igénybevételével összefüggő költség az indítványozó szervet vagy személyt terheli. A felmerülő többletköltségek a jogellenes magatartást tanúsító személyt terhelik. Végrehajtási költségeket az viseli, aki a végrehajtás foganatosítására okot adott.

Jogalkotás - jogalkalmazás

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Jogalkotás - jogalkalmazás"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Jogalkotás - jogalkalmazás

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Jogalkotás - jogalkalmazás"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés