MUNKAJOGI AKTUALITÁSOK május 03.

Az előadások a következő témára: "MUNKAJOGI AKTUALITÁSOK május 03."— Előadás másolata:

1 MUNKAJOGI AKTUALITÁSOK 2011. május 03.
Köztisztviselőket, kormánytisztviselőket, közalkalmazottakat érintő változások, közalkalmazotti besorolás gyakorlati kérdései

2 Nők „40 éves öregségi nyugdíja”
Felmentés "negyvenéves öregségi nyugdíjra„ való jogosultság címén, jubileumi jutalomra való jogosultság Nők „40 éves öregségi nyugdíja” 2010. évi CLXX. tv. – Tny. (1997. évi LXXXI. tv.) mód. A Tny. 18. § (2a) bekezdés a következőképpen rendelkezik január 1-jétől: „18. § (2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5.§ (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.” - Jogosultsági idő = szolgálati idő ! A jogosultsági idő szűkebb!

3 Felmentés szabályainak módosítása a nők „negyvenéves öregségi nyugdíjára” vonatkozó rendelkezéssel összhangban 2011. április 02-ig A köztisztviselők, kormánytisztviselők, közalkalmazottak esetében a jogviszony megszüntetésének szabályai – az új nyugellátási szabályok beiktatásával – nem kerültek módosításra - közalkalmazottak - „negyvenéves öregségi nyugdíjra” való jogosultság alapján felmentés nem volt lehetséges (Kjt. 37/B.§) Köztisztviselők - volt lehetőség felmentésre ezen a jogcímen, mivel ott a jogszabály másként fogalmazott (Ktv. 17. § (2) bek. d) pont) 2011. április 02-től Felmentés szabályainak módosítása a nők „negyvenéves öregségi nyugdíjára” vonatkozó rendelkezéssel összhangban - A Magyar Közlöny 32. szám - egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló évi XXX. törvény – Ktv., Ktjv., Kjt., Pép. tv. mód.

4 Köztisztviselők Felmentés kérhető a 40 éves nyugdíjra tekintettel – munkáltató köteles a köztisztviselőt felmenteni. Ktv. 17. § (2) bekezdés g) pont - a közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételekkel a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő (nő) kérelmezi. A 40 éves nyugdíjra tekintettel felmentett nő nyugdíjasnak minősül A Ktv. 19/A. § (1) bekezdése k) pont - a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha a Ktv. 17. § (2) bekezdés g) pontja alapján felmentését kéri, tehát arra hivatkozással, hogy a „negyven éves nyugdíj” feltételével legkésőbb a felmentési idő leteltekor rendelkezni fog Nyugdíjazáshoz kapcsolódó „kedvezményes” jubileumi jutalom nem jár Ktv. 49/E. §(7) bekezdés - a negyven éves nyugdíj feltételével rendelkező köztisztviselő nőt a közszolgálati jogviszonyának e jogcímen történő megszűnése esetén a „kedvezményes” (nyugdíjazáskor kifizetendő) jubileumi jutalom (Ktv. 49/E. (5) bekezdés) nem illeti meg.

5 Kormánytisztviselők Ktjv. 8. § (3) bekezdés - a kormánytisztviselői jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. § (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel a felmentési idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő kérelmezi. Ktjv. 23. § (6) bekezdés - a „negyven éves” nyugdíj feltételével rendelkező, és emiatt felmentésre kerülő kormánytisztviselő nőt a közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a – nyugdíjazására tekintettel fizetendő - „kedvezményes” jubileumi jutalom nem illeti meg. E kizáró szabály vonatkozik az előrehozott öregségi nyugdíj feltételével rendelkező kormánytisztviselő felmentésére is.

6 A prémiumévek programban részt vevők
A Pép. tv. 4. § (1) bekezdés c) pont - a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon túl a jogviszony megszűnik, amennyiben a programban részt vevő a Tny. 18. § (2a) bekezdésben foglalt „negyven éves” nyugdíj feltételét megszerzi. Ebben az esetben tehát a prémiuméves határozott idejű jogviszony automatikusan, a törvény erejénél fogva megszűnik a Pép. tv. említett rendelkezése alapján. ??? A munkáltató hogyan és mikor értesül erről - a negyven év jogosultsági idő leigazolása az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság hatáskörébe tartozik.

7 Közalkalmazottak Felmentés kérhető a 40 éves nyugdíjra tekintettel – munkáltatónak lehetősége van a közalkalmazottat felmenteni. Kjt. 30. § (1) bekezdés f) pont - a munkáltató akkor is megszüntetheti felmentéssel a jogviszonyt, ha a „negyven éves” nyugdíj /Tny. 18. § (2a) bekezdés/ feltételével legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott nő azt írásban kérelmezi. A 40 éves nyugdíjra tekintettel felmentett nő nyugdíjasnak minősül A Kjt. 37/B. § (3) bekezdés - nyugdíjasnak minősül az a közalkalmazott nő is, aki a „negyven éves” nyugdíj feltételével rendelkezik, és felmentésére a - fent említett - Kjt. 30. § (1) bekezdés f) pontja alapján kerül sor.

8 „Kedvezményes” jubileumi jutalom
25 v. 30 éves „kedvezményes” jubileumi jutalom nem jár a 40 éves nyugdíjra jogosultság alapján felmentett közalkalmazottnak (Kjt. 78. § (3) bek.) Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékesé váló jubileumi jutalmat a utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. negyven éves nyugdíj feltételével rendelkező közalkalmazott nőt - az e címen történő felmentése esetén - a jogviszonya megszűnése évében esedékessé váló jubileumi jutalom nem illeti meg, mert esetében a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel kizárólag a Kjt. 30. § (1) bekezdés f) pontja alapján szüntethető meg. 40 éves „kedvezményes” jubileumi jutalom jár a 40 éves nyugdíjra jogosultság alapján felmentett közalkalmazottnak (Kjt. 78. § (4) bek.) Amennyiben a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, és legkésőbb a megszűnés időpontjában a Kjt. 37/B. § (1) vagy (3) bekezdése alapján nyugdíjasnak minősül, továbbá legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a „negyven éves” nyugdíj feltételével rendelkező közalkalmazott nő részére a negyven éves jubileumi jutalmat a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. negyven éves nyugdíj feltételével rendelkező közalkalmazott nőt - az e címen történő felmentése esetén – megilleti a 40 éves „kedvezményes” jubileumi jutalom

9 Az Alkotmánybíróság aktuális határozatai (indoklás nélküli felmentés megsemmisítése, vezetői szabadság) – felmentés új szabályai a Ktv.-ben, Ktjv.-ben Kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentésének alkotmányellenessége Alkotmánybíróság 8/2011. (II. 18.) AB határozata A kormánytisztviselők jogállásáról szóló évi LVIII. törvény (továbbiakban: Ktjt.) alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok alapján a Ktjt. 8. § (1) bekezdés alkotmányellenes, ezért azt az AB május 31-i hatállyal megsemmisítette. A Ktjt. 8. § (1) bekezdés szerint „a kormánytisztviselői jogviszonyt a) a kormánytisztviselő lemondással, b) a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti.” A Ktjt. 8. § (1) bekezdésének megsemmisítése következtében a kormánytisztviselői jogviszony lemondással és felmentéssel való megszüntetése szabályozatlanul maradt.

10 Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a Ktjt. 61
Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a Ktjt. 61. §-ának (1) bekezdése és 62. §-ának (1) bekezdése szintén alkotmányellenes, ezért azokat – a határozat erre vonatkozó eltérő rendelkezése hiányában – a határozat közzétételét követő naptól, azaz február 19-től megsemmisítette. - Ktjt. 61. § (1) bekezdés - a Ktjt. hatálya alá tartozó munkáltatóval munkaviszonyban álló munkáltatók esetén az indokolás nélküli megszüntetéssel e munkavállalók tekintetében megszüntette a rendes felmondás esetére az Mt. által biztosított munkajogi védelmet. - Ktjt. 62. § (1) bekezdése az Mt. szabályainál hátrányosabban állapította meg az eredeti munkakörbe való visszahelyezés szabályait. A Ktjt. 61. § (1) bekezdés az indoklás nélküli rendes felmondást tette lehetővé a határozatlan idejű munkaviszonyok esetében. A 62. § (1) bekezdés úgy rendelkezett, hogy „ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkavállaló abban az esetben kérheti az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, ha a) a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe [Mt. 4. §] ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmondási korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [Mt. 89. § (7)-(8) bekezdés, 90. § (1)-(4) és (6) bekezdés, 91. §], vagy b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő, az üzemi tanács tagjának (elnökének), illetve a munkavédelmi képviselőnek (munkavédelmi bizottság tagjainak) munkaviszonyát az Mt. 28. §-ba, a 62/A. §-ba vagy a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 76. §-ának (3) bekezdésébe ütköző módon szüntette meg.”

11 Köztisztviselők indokolás nélküli felmentésének alkotmányellenessége
Magyar Közlöny április 7-ei, 37. számában kihirdetésre került a 29/2011. (IV.7.) AB határozat alkotmányellenességére tekintettel a köztisztviselők tekintetében április 8-ai hatállyal megsemmisítette a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény 17. § (1) bekezdését, azaz az indoklás nélküli felmentésre vonatkozó rendelkezést. (A megsemmisített rendelkezés a határozat közzétételét követő napon vesztette hatályát.)

12 Felmentési okok újraszabályozása;
Felmentési lehetőségek újraszabályozása a köztisztviselők és kormánytisztviselők tekintetében Felmentési okok újraszabályozása; Új egyoldalú kinevezés módosítási hatáskör; Kormánytisztviselői Döntőbizottság – új jogorvoslati fórum; Tárcaközi céljuttatás, kutatási megállapodás Kiválasztási eljárás újraszabályozása

13

14

15

16

17

18

19

20 Betegszabadság, táppénz szabályainak változása
Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló évi XXXI. törvény megváltoztatta a táppénz maximumra és a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket. Az új szabályok május 1-jétől léptek hatályba, és azokat április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni. 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól „48. § (8) A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.” „82. § (5) Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló évi XXXI. törvénnyel megállapított 48. § (8) bekezdést a április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.” Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv.) „137. § (1) A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti kereső képtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg.” „205. § Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló évi XXXI. törvénnyel megállapított 137. § (1) bekezdését a április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.”

21 Köztisztviselők, kormánytisztviselők közigazgatási alapvizsga tételi kötelezettségének visszaállítása, bevezetése 2011. szeptember 1-jétől a köztisztviselők esetében visszaállításra, a kormánytisztviselők esetében bevezetésre kerül az általános közigazgatási alapvizsga tételi kötelezettség. A módosító rendelkezések értelmében változik a Ktv. 25. §-ának (3)-(6) bekezdése, mely alapján a köztisztviselőnek fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül (előírt határidő) kell közigazgatási alapvizsgát tennie. Az előírt határidőbe nem számít bele: a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, valamint a harminc napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama. Amennyiben a nem pályakezdő kinevezett, áthelyezett köztisztviselő a közigazgatási alapvizsgát az előírt határidő alatt nem teljesíti, közszolgálati jogviszonya megszűnik. Amennyiben egy gyakornok nem teszi le az előírt határidőt követő hat hónapon belül a közigazgatási alapvizsgát, közszolgálati jogviszonya megszűnik. A közigazgatási alapvizsga alóli mentesítés eseteit a Kormány rendeletben fogja megállapítani. Az alapvizsga tételi kötelezettség szeptember 1-jétől a kormánytisztviselőket is érinti. Ezen túlmenően a vezetői (osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, főosztályvezetői) munkakör betöltésére kinevezett kormánytisztviselőre is alkalmazni kell a Ktv. alap- és szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseit (Ktv. 25. § (3)-(6), (8)-(10), (12) bekezdés, 29. § (2) és (3) bekezdés).

22 Átmeneti rendelkezések a közigazgatási alapvizsgát illetően
A közigazgatási alapvizsgára és versenyvizsgára vonatkozó korábbi, többszöri jogszabályi változásokra tekintettel a évi XXX. törvény 24. §-a átmeneti szabályokat állapít meg, melyek szerint: Jogviszony május 29 – szeptember 1. között keletkezett – szeptember 1-ig kell közigazgatási alapvizsgát tennie 2010. május 29 – szeptember 1. között közigazgatási szakvizsgát tett – nem kell alapvizsgát tennie Sikeres közigazgatási versenyvizsgát tett (2009. január 1./2009. szeptember 1. – május 29./2010. szept. 15 (ez után már nem szerveztek) között) – nem kell alapvizsgát tennie Korábbi alapvizsga = most bevezetésre kerülő szakvizsga

23 A köztisztviselők és kormánytisztviselők szakvizsga tételi kötelezettsége
A pályakezdőként kinevezett köztisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Az új előírások az alapvizsga meglétéhez vagy az alapvizsga alóli mentesítéshez kötik a közigazgatási szakvizsga megszerzésének lehetőségét. A módosítás értelmében közigazgatási szakvizsgát az az I. besorolási osztályba sorolt köztisztviselő tehet, aki közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült, és közigazgatási szervnél legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik. szakmai gyakorlatra vonatkozó feltétel nem vonatkozik a jegyzőkre, főjegyzőkre és a vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselőkre, továbbá arra az esetre, ha az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság engedélyezi anélkül is A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőre is alkalmazni kell a Ktv. közigazgatási szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseit. Átmeneti rendelkezés a közigazgatási szakvizsgát illetően Ha a köztisztviselő, kormánytisztviselő a kinevezését május 29-e és szeptember 1-je között kapta, a kinevezésében a közigazgatási szakvizsga teljesítésére megállapított határidő egy évvel meghosszabbodik.

24 Közalkalmazotti vezetői megbízás, vezetői szabadság
A évi CLXXV. törvény január 1-i hatállyal módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.) egyes rendelkezéseit. A módosítás érintette többek között a Kjt. 23. §-át, mely szerint január 1-től a magasabb vezetői és a vezetői feladat ellátása kizárólag megbízott vezetőként történhet. Ennek értelmében tehát a kinevezett vezetői munkakör megszűnik, és a közalkalmazott megbízott vezetőként a saját kinevezése szerinti munkaköre mellett látja el (vezetői megbízás alapján) a magasabb vezetői és vezetői beosztásból eredő feladatait.

25 Átmeneti rendelkezések
2010. évi CLXXV. tv. „7. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a) a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői megbízás e törvény erejénél fogva január 1-jétől kezdődő öt évre szóló határozott idejű magasabb vezetői, vezetői megbízássá alakul át, b) a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés e törvény erejénél fogva január 1-jétől kezdődő öt évre szóló magasabb vezetői, illetve vezetői megbízássá alakul át, egyidejűleg a közalkalmazottat határozatlan időre, a december 31-én hatályos kinevezése szerinti nem vezetői (a továbbiakban: szakmai) munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni, c) a határozott idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés e törvény erejénél fogva a határozott idő lejártáig tartó magasabb vezetői, illetve vezetői megbízássá alakul át, ezzel egyidejűleg a közalkalmazottat a határozott időből hátralévő időre a december 31-én hatályos kinevezése szerinti szakmai munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni. (2) Ha a határozott időre megbízott magasabb vezetőnek, illetve vezetőnek a megbízásából - e törvény hatálybalépésének napján - öt évnél hosszabb idő van hátra, e vezetői megbízás tekintetében a Kjt. 23. § (3) bekezdésében foglalt korlátozást nem kell alkalmazni. … (4) Az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti vezető, illetve magasabb vezető beosztású közalkalmazott havi illetményének, illetménypótlékainak összege - a január 1-jével átalakult vezetői megbízás fennállásáig - nem lehet kevesebb az e törvény hatálybalépését megelőző hónap tekintetében őt megillető havi illetmény, illetménypótlék összegénél.”

26 Vezetői szabadság A Kjt. jelenleg hatályos 57/B. (1) bekezdése alapján a magasabb vezető beosztású közalkalmazottat évi harmincöt nap, a vezető beosztású közalkalmazottat évi harminc nap alapszabadság illeti meg, kivéve a bölcsödében, csecsemőotthonban, óvodában, továbbá az alsó-, közép-és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató, nevelő munkát végző megbízott vezetőket, akik a Kjt §-ban meghatározott alapszabadságra és az 57. § (3) bekezdése szerinti pótszabadságra jogosultak. A megbízott vezető az 57. § (1) bekezdése szerinti (fizetési fokozat szerinti) pótszabadságra nem jogosult. (Kjt. 57/B. (2) bek.) Az Alkotmánybíróság azonban a megbízott vezetők szabadságát érintő rendelkezéseket, vagyis a Kjt. 57/B. § (1) és (2) bekezdését a 11/2011. (III.9.) AB határozatban alkotmányellenesnek nyilvánította, és május 31-i hatállyal megsemmisítette.

27 Közalkalmazottak besorolásának legfontosabb, gyakorlati kérdései
ELSŐ KÉRDÉS: MI A KÖZALKALMAZOTT MUNKAKÖRE – VÉGREHAJTÁSI RENDELET MÁSODIK KÉRDÉS: MILYEN OSZTÁLYOKBA SOROLHATÓ BE A KÖZALKALMAZOTT A VÉGREHAJTÁSI RENDELET ALAPJÁN HARMADIK KÉRDÉS: MILYEN VÉGZETTSÉGET ÍR ELŐ A KJT. 61. § A VÉGREHAJTÁSI RENDELET SZERINTI FIZETÉSI OSZTÁLYOKRA NEGYEDIK KÉRDÉS: TOVÁBBI SZAKKÉPESÍTÉS – ILLETMÉNYNÖVEKEDÉS ÖTÖDIK KÉRDÉS: FIZETÉSI FOKOZAT MEGÁLLAPÍTÁSA