Belső ellenőrök klubja március 16.

Az előadások a következő témára: "Belső ellenőrök klubja március 16."— Előadás másolata:

1 Belső ellenőrök klubja 2010. március 16.
Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.), valamint a számviteli változások gyakorlati kérdései Belső ellenőrök klubja 2010. március 16.

2 A változás okai A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény (Kt.) A költségvetési törvényt megalapozó törvénymódosítások keretében módosuló az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (Áht.) Az Áht. végrehajtási rendelkezéseinek hiányai Egyik cél a szabályozás végrehajtása problémái rendezése Rengeteg tartalmi és technikai módosulás, változás a régi Ámr.-ben Minden megtalálható máshol, más törvényben és módosító jogszabályban Egységes kormány rendelet megalkotása

3 Az új Ámr. szerkezeti szétválása
Az új Ámr. nem lett rövidebb A régi Ámr. szerkezeti szétbomlása az új, 292/2009. Korm. rendeletre, 46/2009. PM rendeletre és a törzskönyvi nyilvántartásról szóló 25/2009. (XI. 18.) PM rendeletre Tartalmi változások között lényeges változás: módosultak a témakörök, árkerültek a PM rendeletbe, kimaradtak belőle bizonyos részek, központi költségvetési szervekre vonatkozó előírások Új témakörök: fejezet fogalmának kiegészítése, tevékenységek, közbeszerzési eljárások, pályázati támogatások, stb.

4 Gazdasági szervezet Új Ámr §-a határozza meg a gazdasági szervezet fogalmát, ez idáig is volt a régi Ámr.-ben is, de átírásra került. Megfogalmazásra került, hogy a gazdasági szervezet nem feltétlenül egy szervezetet jelent. Sok-sok szervezet is lehet együtt, melynek élén a gazdasági vezető áll. Definíciója: a gazdasági szervezet a költségvetési szerv, illetve - a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét rögzítő megállapodás szerint - a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a gazdálkodás megszervezéséért és irányításáért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység. A gazdasági szervezet feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, azonban az egyes szervezeti egységek által ellátott tevékenységek között párhuzamosság nem lehet. Ilyen esetben a szervezeti egységek összességét kell gazdasági szervezetnek tekinteni.

5 Gazdasági szervezet Gazdasági szervezettel
a) az önállóan működő költségvetési szerv nem rendelkezik, b) az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján rendelkezhet. A gazdasági szervezet jogi személyiséggel nem ruházható fel. Amennyiben a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv köteles egy vagy több a) az irányítása alá tartozó, vagy b) más irányító szervvel kötött megállapodás alapján annak irányítása alá tartozó gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni, amely(ek) a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tekintetében az Ámr. 15. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatait ellátja. Egy feladatra csak egy költségvetési szerv jelölhető ki.

6 Gazdasági szervezet A költségvetési szerv a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint a szakma feladatellátás önállósága mellett lehet: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Önállóan működő költségvetési szerv Jogi személyiségű szervezeti egység

7 Gazdasági szervezet Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv saját költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van. Az alaptevékenységét önállóan látja el azzal, hogy ezen belül kormányrendeletben foglaltak szerint gondoskodik fizikai (technikai) segítő feladatai ellátásáról. Rendelkezhet pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel.

8 Gazdasági szervezet Önállóan működő költségvetési szerv:
Az önállóan működő költségvetési szerv elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. A szakmai alapfeladata ellátásához szükséges szakmai szervezeti egységgel (egységekkel) rendelkezik; ezen kívül egyes adminisztratív, szellemi támogató feladatokat is – e célt szolgáló külön szervezeti egység nélkül – elláthat. Az önállóan működő költségvetési szerv költségvetési kerete (elkülönítve, az irányító szerv által jóváhagyottan) egy másik költségvetési szerv, az „anyaintézmény” előirányzataiban szerepel. Ez a keret a legszűkebb szakmai funkciók (pl. bér, beszerzés) ellátására szolgál, s annak felhasználásáról a döntést az (önállóan működő) intézmény (vezetője) hozza. Ez a kategória tehát szűkebb tartalmú a jelenlegi „részben önállóan gazdálkodó” költségvetési szervnél, amelynél az érdemi gazdálkodási jogosítványok teljes körűen biztosítottak. Ez tulajdonképpen a korábbi részjogkörű költségvetési szervet.

9 Gazdasági szervezet Jogi személyiségű szervezeti egység: A Kt. 14. § szerint az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerven belül az irányító szerv döntésével jogi személyiségű szervezeti egység is létrehozható. Jellemzői: közfeladat önálló ellátására képes, elkülöníthető tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban, és szervezetileg, a szervezeti egység jogi személyisége a költségvetési szerv szervezeti és gazdálkodási egységét nem érinti, annak működése és gazdálkodása hatékonyságát nem ronthatja, a költségvetési szerv alapító okiratában megjelenik, az irányító szerv kérelmére a törzskönyvi nyilvántartásba a költségvetési szerv alszámára bejegyzett szervezeti egység nyer jogi személyiséget, a költségvetési szerv határoz meg a költségvetési előirányzatán belül a szervezeti egység tevékenysége és gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelőirányzatokat (A Kt. alapján nem a költségvetési szervet irányító szervnek kell dönteni ebben a kérdésben.), a gazdálkodással kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket és felelősséget a létrehozó határozatban kell megjelölni. Fontos szabály, hogy a lejárt tartozások kielégítésért a költségvetési szerv vagy annak irányító szerve – ebben a sorrendben – helytállni tartozik. jogi személyisége azzal szűnik meg, hogy a nyilvántartásból törlik, a költségvetési szerv megszüntetésekor a jogi személyiségű szervezeti egységét is meg kell szüntetni.

10 Gazdasági szervezet A gazdasági szervezettel nem rendelkező helyi önkormányzati önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv esetén - az önkormányzati hivatal kivételével - az irányító szerv kijelölhet az Ámr. 15. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatok ellátására más költségvetési szervet. Kijelölés hiányában a gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv szervezetének egészében kell biztosítani az Ámr. 15. § (2) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt feladatok ellátását. A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv az Ámr. 16. § (7) bekezdésben nem említett, a 15. § (2) bekezdés a) pontja, továbbá - ha nem szolgáltatás-vásárlással történik annak ellátása - b) pontja (a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a költségvetési szerv vagyongazdálkodása körében a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok) szerinti feladatait az Ámr. 16. § (1)-(3) bekezdés szerint kijelölt költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztási megállapodásban rögzített helyen és módon látja el, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetője ezen pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottat (alkalmazottakat) külön jelöl ki.

11 Gazdasági vezető Ámr. 17-18. §
A költségvetési szerv gazdasági vezetője: ellenőrzi és irányítja a gazdasági szervezetet, gazdasági kérdésekben intézkedési joga van, a gazdasági szervezet feladatainak ellátásáért felel, irányítja a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott, továbbá a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv által foglalkoztatott, a gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős alkalmazottakat. A gazdasági vezető felelőssége nem érinti a költségvetési szerv vezetője vagy az egyes ügyekért felelős alkalmazottak felelősségét. A gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül kötelezettségvállalásra nem kerülhet sor, illetve követelés nem írható elő.

12 Gazdasági vezető A gazdasági vezető a feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető a gazdálkodási feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Kivétel a Legfőbb Ügyészség és az önkormányzati hivatal, a kormányhivatal, a költségvetési szervi formában működő autonóm államigazgatási szerv, valamint a minisztérium gazdasági vezetői, akik az SzMSz-ben megjelölt személy vezetése és ellenőrzése alatt látják el feladataikat. Ha a gazdasági szervezet feladatait az Ámr 15. § (1) bekezdésében foglaltak szerint több szervezeti egység látja el, gazdasági vezetőnek e szervezeti egységek vezetőinek irányítását végző, ennek hiányában az SzMSz-ben megjelölt személyt kell tekinteni. A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén gazdasági vezetőt nem kell kinevezni (megbízni), e rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó előírásait – az Ámr. 17. § (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a hozzá az Ámr. 16. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetőjére nézve kell alkalmazni.

13 Gazdasági vezető A gazdasági szervezettel nem rendelkező helyi önkormányzati önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek esetén, ha azok számára az irányító szerv nem jelöl ki más költségvetési szervet, a gazdasági szervezet részére előírt feladatok ellátásáért a költségvetési szerv vezetője felel. Ez esetben a költségvetési szerv vezetőjére és a pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyekre az Ámr. 18. § (1)-(3) bekezdésében és az Ámr § (1) bekezdésében előírt követelményeket kell alkalmazni. A gazdasági vezető kétévente köteles a belső kontroll rendszerek témakörben a pénzügyminiszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A részvételt a költségvetési szerv vezetője december 31-éig igazolja, kivéve, ha a gazdasági vezetőt a tárgyév október 1-jét követően nevezték ki (bízták meg).

14 Gazdasági vezető Az Ámr. 18. § szerint a gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy a felsőoktatásban szerzett egyéb végzettséggel, szakképzettséggel és emellett legalább államháztartási mérlegképes könyvelői képesítéssel kell rendelkeznie. A gazdasági vezetőnek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása tekintetében szerepelnie kell a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 151. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében, továbbá rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) (lásd még az Ámr § (10) bekezdését). Amennyiben az Szt §-a szerinti könyvviteli szolgáltatási feladatokat a gazdasági vezető irányítása alá tartozó személy látja el, ez utóbbi személynek kell rendelkeznie az (1) bekezdés szerinti számviteli képesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. A községi, nagyközségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén a gazdasági vezető tekintetében a pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyre vonatkozó követelmények alkalmazandók. Az előírások alól abban az esetben adható a kinevezéskor (megbízáskor) felmentés, ha az adott személy költségvetési szervnél legalább ötéves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezik, és az előírásban foglaltaknak megfelelő végzettség (képesítés) megszerzéséhez a tanulmányait már megkezdte.

15 Költségvetési szervek típusai
Közhatalmi: az állam közhatalmának gyakorlásával összefüggő tevékenységet végez elsősorban Közszolgáltató: az állam mint szolgáltató jelenik meg, a szerv elsősorban szolgáltatást nyújt az azt igénybevevőknek piacihoz közeli logika (altípusoknál eltérő mértékben) a szerv maga is közelebb áll a piaci típusú működéshez és piaci szereplőkhöz (interakciók) Közszolgáltató költségvetési szerv altípusai: közintézmény: az alaptevékenysége szerint közoktatási, szakképzési, felnőttképzési, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, közgyűjteményi, közművelődési, vagy a b) pontban meg nem jelölt szellemi közszolgáltatást, illetve gazdasági-pénzügyi-műszaki ellátást végző költségvetési szerv közintézet: az alaptevékenysége szerint egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési, művészeti, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, sportcélú vagy informatikai közszolgáltatást végző költségvetési szerv, illetve a külön törvényben meghatározott közgyűjtemény vállalkozó közintézet: azon költségvetési szerv, amely – az alaptevékenységébe tartozó – egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési vagy művészeti közszolgáltatást törvényben meghatározott feltételek szerint végzi közüzem: az alaptevékenysége szerint más költségvetési szerv, illetve lakosság részére fizikai (technikai) jellegű szolgáltatást, településgazdálkodási, -üzemeltetési, műszaki szolgáltatást, vagy a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szerv

16 Pénzmaradvány, előirányzat-maradvány
Közhatalmi és közintézmény: a szabad (kötelezettséggel nem terhelt) előirányzat-maradvány 1/3-a illeti meg automatikusan, ez marad az intézményeknél és még a kötelezettségvállalással terhelt pénzmaradvány is. Többi közszolgáltató: a szabad előirányzat-maradvány egésze megilleti (az egész előirányzat maradvány csökkentve a feladatelmaradással)

17 Költségvetés Éves költségvetés, mely magában foglalja a megvalósítási tervet és a teljesítmény tervet is. Ez egy szűkebb adattartalmú Elemi költségvetés bővebb adattartalmú Éves költségvetés alulról történő tervezés, a költségvetési szükséglet ténylegesen magasabb-e, mint a megadott keretszámok A költségvetés teljes összhangjának kell lennie a költségvetési szükséglettel A forrásokat és költségvetési igényeket szembeállítani nem lehet A megvalósítási tervvel és teljesítménytervvel bizonyítható a költségvetési szükséglet, tárgyalási alapot ad Előirányzat módosításra vonatkozó előírások kibővültek, mivel már nemcsak az intézményi, hanem a fejezeti kezelésű előirányzatok szabályozása is megtörténik az új Ámr.-ben

18 Költségvetés Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv az irányító szervvel előzetes egyeztetést követően készíti el az éves költségvetését. Amennyiben a költségvetési szerv év közben alakul, akkor törtévre nem kell elkészítenie költségvetését. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetésének részei: a pénzügyi-költségvetési feltételek (a feladatellátáshoz szükséges valamennyi - szakmai, fenntartási, felhalmozási célú - jogcímen a kiemelt előirányzatokat), a személyi és tárgyi feltételek meghatározása, az ellátandó tevékenységek szakmai, minőségi és mennyiségi jellemzői, a megvalósítási terv, illetve a teljesítményterv (közintézet, közüzem esetében), az irányító szerv által hozzá sorolt önállóan működő költségvetési szerv költségvetési kerete. A megvalósítási terv a költségvetési szerv közfeladat-ellátása előfeltételeinek, valamint a szakmai megvalósítás folyamatának a leírását tartalmazza. Előfeltételnek tekintendők különösen: a szakmai, a bérpolitikai, a költségvetési, valamint a finanszírozási jogszabályok, előírások, normák. Az éves költségvetést az irányító szerv által előre meghatározott időpontig kell elkészíteni és részére jóváhagyásra megküldeni, aki azt február 20-ig hagyja jóvá. A kincstári körbe nem tartozó költségvetési szervek az éves költségvetésüket az elfogadott költségvetési rendelet, illetve határozat, továbbá az irányító szerv által meghatározott további szempontok alapján készítik el.

19 Elemi költségvetés Központi költségvetési szerv: A költségvetési szerv az éves költségvetése alapján elemi költségvetést készít. Az önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv elemi költségvetése magában foglalja a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve, ideértve a jogi személyiségű szervezeti egysége részelőirányzatait is, a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét, a szakfeladatrend szerinti mutatók állományát és értékeit. A központi költségvetési szervek az elemi költségvetésüket - a fejezetet irányító szervnek - a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott gazdálkodási feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv útján - küldik meg, az irányító szerv által meghatározott időpontig. A megküldött elemi költségvetéseket a fejezetet irányító szerv formailag ellenőrzi, feldolgozza és a tárgyév február 28-áig a pénzügyminiszter rendeletében foglaltak szerint a Kincstárhoz nyújtja be.

20 Elemi költségvetés Önkormányzat és szervei:
Az önkormányzati hivatal által készített elemi költségvetés tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott, a helyi önkormányzat költségvetési szervein kívül ellátott feladatainak, továbbá a hozzá kijelölt önállóan működő költségvetési szervek kiadási, bevételi előirányzatait is. A helyi önkormányzat irányítása alá tartozó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv önállóan készíti el az elemi költségvetését. Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat, valamint költségvetési szervei összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenőrzött elemi költségvetéseit az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül a Kincstár területi szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) nyújtja be.

21 Elemi költségvetés A központi és fejezeti kezelésű előirányzat elemi költségvetése: A fejezetet irányító szerv készíti el és február 28-áig a Pénzügyminisztériumhoz, illetve a Kincstárhoz nyújtja be a pénzügyminiszter rendeletében foglaltak szerint. Az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetése: Az elkülönített állami pénzalap kezelője január 20-áig elkészíti az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetését, és azt jóváhagyásra a fejezetet irányító szervhez február 10-éig nyújtja be. A fejezetet irányító szerv a benyújtott elemi költségvetést tartalmi és formai szempontból ellenőrzi, feldolgozza és a tárgyév február 15-éig a Pénzügyminisztériumhoz, illetve a Kincstárhoz nyújtja be a pénzügyminiszter rendeletében foglaltak szerint. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői elemi költségvetése: Az ONYF és az OEP a központi hivatali szerv és az igazgatási szervei, valamint az általuk kezelt társadalombiztosítás pénzügyi alapjai összeállított, tartalmi és formai - a társadalombiztosítási költségvetési szervek esetén csak formai - szempontból ellenőrzött, illetve feldolgozott elemi költségvetéseit a Pénzügyminisztériumhoz és a Kincstárhoz nyújtja be a tárgyév február 28-áig a pénzügyminiszter rendeletében foglaltak szerint.

22 Kötelezettségvállalás
Kötelezettségvállalásnak minősül az a foglalkoztatatásra irányuló jogviszony létesítéséről, szerződés (megállapodás) megkötéséről, támogatás biztosításáról, illetve más, pénzben kifejezhető értékű szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat, amelyet a) a költségvetési szerv a költségvetése előirányzatainak terhére, b) a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat, alap felett rendelkezni jogosult szerv a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat, alap forrásainak terhére vállal, ideértve az áru vagy szolgáltatás megrendeléséről elküldött és visszaigazolt megrendelést, a jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerződéssel alátámasztott és a Kincstárnak az adott év december 20-áig bejelentett, a pénzügyminiszter rendeletében meghatározottak szerint a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok felhasználásához kapcsolódó okmányt, a kormányhatározat alapján átcsoportosított előirányzat felhasználására tett és a határozat megjelenésétől számított hatvan napon belüli intézkedés dokumentumát, továbbá a nyertes pályázókról az Ámr § (3) bekezdése szerint kiadott döntési listát is. Az a), vagy b) lehetőség közül kell a költségvetési szervre vonatkozót kiválasztani.

23 Kötelezettségvállalás
A kötelezettségvállalás tehát a jóváhagyott kiadási előirányzatok terhére foganatosított olyan intézkedés, amely a jövőbeni fizetési kötelezettséggel jár. A költségvetési szerv – a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével – kizárólag olyan kiadási előirányzatra vállalhat kötelezettséget, melynek bevételi oldala is megfelelően biztosított.  A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. Az előirányzat-felhasználási tervet az Ámr. előírásai, valamint az irányító szerv által kiadott rendeletek, utasítások, iránymutatások figyelembevételével kell havi bontásban, az egész évre vonatkozóan elkészíteni. Kötelezettségvállalásra a költségvetési szerv, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve, az alapok esetén a fejezetet irányító szerv vagy a kötelezettségvállalásra törvényi rendelkezés alapján jogosult más szerv, a helyi önkormányzat, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása, a helyi vagy az országos kisebbségi önkormányzat vezetője, illetve az általa írásban megbízott, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, írásban jogosult. A helyi önkormányzat nevében az önkormányzati hivatal költségvetési előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. Külön jogszabály alapján a jegyző döntési hatáskörébe utalt előirányzatok, valamint a választási eljárásról szóló évi C. törvény 2. §-ának hatálya alá tartozó választások helyi, területi előkészítésére, lebonyolítására felhasználandó pénzeszközök felett kötelezettségvállalásra a jegyző jogosult.  A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél kötelezettségvállalásra a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult.

24 Kötelezettségvállalás bizonylata
A kötelezettségvállalás dokumentumának fogalma megszűnt, a tételes felsorolás helyett minden dokumentumot elismer az Ámr., ami előzőleg meghatározott tartalmú fizetési kötelezettséget testesít meg. Például: kinevezési okirat, szerződés, megállapodás, visszaigazolt megrendelés, pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma, előzetes kötelezettségvállalásnak minősül a közbeszerzési eljárás közzétett ajánlati, részvételi felhívása, a pályázat kiírása, amennyiben nem kerül visszavonásra, az Ft alatti kötelezettségvállalás dokumentumának kell tekinteni a belső bizonylatokat, amely alapján kell a nyilvántartásban rögzíteni és ezáltal lesz teljes a kötelezettségvállalás nyilvántartás. Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás: a kis összegű kötelezettségvállalásoknál (az értékhatár 100 000 Ft), a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó bírósági regisztrációs díjak kifizetése, továbbá a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadások esetében, valamint a kincstári körön kívüli személyekkel, szervezetekkel szemben fennálló kötelezettségeknél, ha annak jogosultsági feltételeit, összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, nemzetközi szervezetben való tagsági viszony, illetve jogerős bírósági, hatósági döntés teljes körűen meghatározza.

25 Kötelezettségvállalás nyilvántartása
Az Ámr. 75. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetési szervnek a kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről - ideértve a következő évi költségvetési keretszámokat determináló összegek nyilvántartásba vételét is -, és a kötelezettségvállalás értékéből az adott évet terhelő rész lekötéséről az érintett előirányzatok szabad keretének terhére. A lekötést legalább a kiemelt előirányzatok szintjén kell végrehajtani. A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni a vállalni tervezett kötelezettségből adódó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan, vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között - az ésszerű gazdálkodás elvének betartásával - reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni.  Amennyiben a kötelezettség vállalásához közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, és a kötelezettségvállalás dokumentuma a Kbt. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontjában vagy 38. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő szerződés, a kötelezettségvállalás értéke megegyezik a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a Kbt. rendelkezései szerint számított értékével.  A közbeszerzési kötelezettség alá nem eső, határozatlan időre vállalt kötelezettség értékét a tárgyévben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni.

26 Kötelezettségvállalás ellenjegyzése
A kötelezettségvállalás kizárólag ellenjegyzés után, írásban történhet, amely nem más, mint a kötelezettségvállalás pénzügyi teljesíthetőségét igazoló érvényességi feltétel. Az ellenjegyzés mindenkor megelőzi a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételét. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére jogosult személy: Főszabály szerint a gazdasági vezető, illetve a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat, alap gazdálkodási feladatait ellátó külön szervezeti egységének vezetője, vagy az általuk írásban kijelölt, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy. Kivételek: a főszabály alól a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv, a jogi személyiségű szervezeti egység, az uniós közreműködő szervezetek, az önkormányzatok. Az ellenjegyzőnek a kötelezettségvállalások előzetes ellenőrzésével kapcsolatos feladatai változatlanok. A kincstári, önkormányzati, átalakítási, megszüntetési biztos, illetve kincstárnok kijelölése esetén a kötelezettségvállalás a biztos külön ellenjegyzése, illetve a kincstárnokkal lefolytatott előzetes egyeztetést követően érvényes. A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére az irányító szerv által kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetője, illetve az általa Ámr. előírásainak megfelelően írásban kijelölt személy jogosult.

27 Szakmai teljesítés igazolása
A szakmai teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik. A szakmai teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében annak teljesítését.  A szakmai teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítésre történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél szakmai teljesítés igazolására a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult.  Az ilyen feladatokkal megbízott dolgozónak arról kell meggyőződnie és ezt a tényt az okmányon aláírásával igazolnia, hogy a szállított áru, termék, eszköz, stb. a megrendelés szerint hiánytalanul, megfelelő minőségben megérkezett-e, a munka elvégzése előírásszerűen megtörtént-e, a szolgáltatást nyújtó a vállalt kötelezettséget a megfelelő minőségben teljesítette-e, a teljesítés a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás, illetve annak dokumentumainak alapján történt-e. A szakmai teljesítés igazolása történhet az utalványlap erre kijelölt helyén, a számlán „A teljesítést igazolom” megjelöléssel és feljegyzés formájában, amely tartalmazza a teljesítés igazolására vonatkozó hivatkozást. Szakmai teljesítésigazolásra, amennyiben azonban a teljesítés igazolás volumene – pl. épület beruházások, stb. esetében – megköveteli, külső szakértőt kell igénybe venni (pl. műszaki ellenőr).

28 Érvényesítés A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, illetve, hogy az előírt alaki követelményeket betartották-e, valamint hogy az Áht., az Ámr., az Áhsz. és a belső szabályzatokban foglaltak megtartásra kerültek-e. A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél a kötelezettségvállalás érvényesítésre az irányító szerv által kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetője, illetve az általa az Ámr. előírásainak megfelelően írásban kijelölt személy jogosult.

29 Utalványozás Az utalványozás a kötelezettségvállalás alapján beszerzett áruhoz, termékhez, eszközhöz, vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó fizetési kötelezettség (kiadás) teljesítésének, a bevétel beszedésének, vagy elszámolásának elrendelése. Utalványozni az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel lehet.   Az utalványozás kiterjed minden, a költségvetési szervnél történő pénzmozgással járó tevékenységre. Az utalványozással és az utalványozást ellenjegyző aláírásával válik az utalvány kifizetést elrendelő okmánnyá. Nem szükséges tételesen utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján – befolyó bevétel beszedését. A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél utalványozásra a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult.

30 Személyi feltételek Az érvényesítési feladatokat ellátó személynek, valamint a kötelezettségvállalás és az utalvány ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A kötelezettségvállaló és ellenjegyző, illetve utalványozó és ellenjegyző azonos személy nem lehet. Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a szakmai teljesítést igazoló személlyel. A kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és szakmai teljesítést igazoló feladatot nem végezheti, aki azt közeli hozzátartozója (a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 685. §-ának b) pontja), vagy maga javára látná el. A kötelezettséget vállaló szerv a kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, szakmai teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról naprakész nyilvántartást vezet a szabályzatában foglaltak szerint.

31 Kötelezettségvállalás bejelentési kötelezettség
A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a dologi és a felhalmozási kiadásokat, valamint a működési és felhalmozási célra államháztartáson kívülre átadott pénzeszközöket terhelő, a tárgyévi előirányzata vagy az előző évek előirányzat-maradványa terhére belföldön vállalt, bruttó egymillió forintot elérő összegű kötelezettségeket köteles egyedileg bejelenteni a Kincstárba, a kötelezettségvállalást követő öt munkanapon belül, de legkésőbb a kifizetést megelőző 10. munkanapig.

32 Belső kontroll A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője felelős. Gazdasági vezetők esetében:  Az Ámr. 17. §-ának (11) bekezdése értelmében kétévente kötelesek továbbképzésen részt venni belső kontroll témakörben. Ha már 2010-ben ezt a feladatot látja el, annak 2010-ben lesz kötelezettsége, majd kétévente (kivétel, akit tárgyév október 1. után bíznak meg/neveznek ki, annak továbbképzési kötelezettsége a tárgyévet követő évvel kezdődően áll fenn). A 2010-ben esedékes kötelezettségnek az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Módszertani és Képzési Központ (ÁBPE MKK) által szervezett képzéseken való részvétellel lehet eleget tenni ( Azok a gazdasági vezetők, akik II. félévében részt vettek az ÁBPE MKK által szervezett pilot képzéseken, mentesülnek a 2010-es továbbképzési kötelezettség alól. A kötelezettség teljesítését a költségvetési szerv vezetője az Ámr. 21. sz. mellékletében meghatározott nyilatkozatban igazolja (a nyilatkozatot az Ámr §-ának c) pontja alapján a költségvetési beszámolóval együtt kell megküldeni az irányító szerv részére).

33 Belső kontroll Költségvetési szervek vezetői:
Az Ámr §-ának (1) bekezdése alapján a költségvetési szervek vezetői kétévente kötelesek továbbképzésen részt venni a belső kontrollok témakörben. A rendelkezés január 1-jén lép hatályba. Az első továbbképzés éve lesz, és ezt követően két évente (kivétel, akit tárgyév október 1. után bíznak meg/neveznek ki, annak továbbképzési kötelezettsége a tárgyévet követő évvel kezdődően áll fenn). A feladatot a szerv vezetője átadhatja az általa írásban megbízott vezető állású személynek, utóbbi azonban nem lehet a gazdasági vezető vagy a belső ellenőrzési vezető, ők a jogszabály alapján munkakörüknél fogva belső kontroll továbbképzésre kötelezettek. Belső ellenőrök: Az Áht. 121/C. §-ának (10) bekezdése és a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről szóló 18/2009. (X. 6.) PM rendelet 7. §-a értelmében a belső ellenőrök a nyilvántartásba vétel iránti kérelmük benyújtását követő évben kötelezettek az ÁBPE-I. továbbképzés (3 kötelező modul), majd ezt követően kétévente az ÁBPE-II. továbbképzés (további 13-ból 1 szabadon választott modul) elvégzésére. Belső ellenőrök regisztrációja nov. 20-tól.

34 Számviteli változások
Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.) jelentős mértékű változása, melynek indoka többek között a törvények, jogszabályok változása, a szakfeladatrend változása, az államháztartási információs rendszer változása, és főként a számviteli szabályok közelítése a számviteli törvényben leírtakhoz. A Szt.-ből nem került átvételre, bizonyos szabályok eltéréssel vagy teljesen átvéve alkalmazandók.

35 Számviteli változások
Alkalmazandó előírások: A Szt.-ből a (2) § A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről - e törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján - kezelésbe vett, az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközöket is. Ezen eszközöket a kiegészítő mellékletben - legalább mérlegtételek szerinti megbontásban - külön be kell mutatni. Az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (a használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások, valamint a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított eszközök értékét is.

36 Számviteli változások
Az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is. A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak a Szt. 26.§ (2)-(6) bekezdésben nevesített eszközök - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki. A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét.

37 Számviteli változások
Amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez árfolyamot, úgy az Szt. 60. § (1)-(9) bekezdések alkalmazása során az adott napi utolsó jegyzett árfolyamot kell figyelembe venni. A forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke a beszerzéshez kapcsolódóan fizetett (elszámolt) bizományi díj, a vásárolt vételi opció díja nélkül is meghatározható.

38 Számviteli változások
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező természetes személy szolgáltató a Magyar Köztársaság területén az Szt § (1) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles - a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel - a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek bejelenteni. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult bejelentést tevőt nyilvántartásba veszi. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező könyvviteli szolgáltatásnyújtó szervezet határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége keretében az Szt § (1) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatást akkor folytathat, ha a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja teljesítette bejelentési kötelezettségét. A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében az átmeneti és alkalmi jelleget a szolgáltatás időtartamára, gyakoriságára, rendszerességére és folytonosságára tekintettel a nyilvántartásba vételt végző szervezet esetenként állapítja meg.

39 Áhsz. változásai Értékelési szabályzatban jelentős összeg meghatározása: Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni, ha a valutapénztárban lévő valuta, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, aktív pénzügyi elszámolás, illetve kötelezettség (ideértve a passzív pénzügyi elszámolást is) mérleg fordulónapi értékelésekor a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az értékelés előtti könyv szerinti értéke közötti különbözet összege meghaladja az értékelés előtti könyv szerinti érték 20%-át vagy a forintot. Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni, ha az Áhsz. 28. § (5) bekezdése szerint az üzembe helyezéskor, a raktárba történő beszállításkor az adott eszköz értéke a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján megállapított bekerülési érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözet összege meghaladja a bekerülési érték 1%-át vagy a forintot.

40 Áhsz. változásai Számviteli politikában beszámolási kötelezettség szabályozása: Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolója a saját és a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját összevontan tartalmazza. Az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv külön-külön is köteles elkészíteni saját és a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves összevont elemi költségvetési beszámolója nem tartalmazhatja a hozzárendelt, gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját.

41 Áhsz. változásai Számviteli politikába beszámolási kötelezettség változása: Amennyiben az államháztartás szervezetének az Áht. 100/I. §-ának (3) és (10) bekezdés szerint üzemgazdasági (eredmény)szemléletű (a továbbiakban: eredményszemléletű) könyvvezetési és beszámolási kötelezettsége is keletkezik, elkülönített éves eredményszemléletű költségvetési beszámolót is köteles készíteni. Ezek az államháztartás szervezetek a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal elkészített éves eredményszemléletű költségvetési beszámolót a könyvvizsgálói jelentéssel együtt legkésőbb a következő költségvetési év április 30-ig köteles az irányító szervnek megküldeni. Ha az államháztartás szervezete eredményszemléletű könyvvezetési és beszámolási kötelezettségre is kötelezett és átszervezés (ideértve az összevonást, a beolvasztást, az egyesülést is) miatt véglegesen megszűnik, a megszűnő szervezet a megszűnés napjával, illetve az irányító szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén az átszervezés napjával az éves eredményszemléletű költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót is köteles készíteni, amelyet leltárral és záró főkönyvi kivonattal kell alátámasztani.

42 Áhsz. változásai A költségvetési előirányzatok alakulásáról és azok teljesítéséről, a vagyoni, pénzügyi és létszámhelyzetben bekövetkezett változásokról a költségvetési év könyveinek zárását követően: a) Kincstár kincstári költségvetési beszámolót, b) a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok, alapok kezelői ba) elemi költségvetési beszámolót, bb) a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást, c) a költségvetés készítésére kötelezett költségvetési szervek ca) elemi költségvetési beszámolót, cb) eredményszemléletű költségvetési beszámolót, cc) az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, ezen felül cd) a központi költségvetési szervek a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást készítenek. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv c) pontja szerinti beszámolói a jogi személyiségű szervezeti egység részelőirányzatainak felhasználását is tartalmazzák. A jogi személyiségű szervezeti egységnek önálló beszámolási kötelezettsége nincs.

43 Áhsz. változásai Az éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló részei: a) mérleg b) eredménykimutatás, c) kiegészítő melléklet. Az éves eredményszemléletű költségvetési beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni. Az éves eredményszemléletű költségvetési beszámolót az államháztartás szervezete vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy írja alá, a hely és a keltezés feltüntetésével. Az államháztartás szervezete az éves eredményszemléletű költségvetési beszámolót e kormányrendeletben meghatározott szerkezetben és előírt tagolásban magyar nyelven kell készíti el. Az adatokat ezer forintban kell megadni.

44 Áhsz. változásai Számviteli politikában:
Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatok hatályát kiterjeszti-e a hozzárendelt költségvetési szervekre, vagy azok - az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság függvényében - önálló számviteli politikát alakítanak ki, és külön szabályzatokat készítenek.

45 Áhsz. változásai Önköltségszámítási szabályzatban:
Amennyiben az államháztartás szervezete kiegészítő, kisegítő, vállalkozási tevékenysége keretében saját előállítású terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt, a saját előállítású termék, a végzett szolgáltatás közvetlen önköltségét – az Áhsz. 8.§ (9) és (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerint köteles megállapítani. Pénzkezelési szabályzatban: A Szt.14. §-ának (8) bekezdése szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét úgy kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik - az államháztartás szervezeténél nem haladhatja meg az adott költségvetési év módosított költségvetési előirányzata főösszegének 1,2%-át, illetve ha az 1,2% nem éri el az forintot, akkor az forintot (tavalyi szabály). Új szövegrész: A napi készpénz záró állomány maximális mértékének meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni a készpénz letétek összegét.

46 Számviteli politika Amennyiben az Áhsz. 1. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-g) pontjában foglalt államháztartás szervezetéhez önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő költségvetési szerv is kapcsolódik vagy jogi személyiségű szervezeti egységgel rendelkezik, akkor azok könyvvezetési kötelezettségét az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia. A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy a hozzárendelt költségvetési szerv gazdasági eseményeit is teljes körűen a kettős könyvvitel rendszerében kell elszámolni.

47 Számviteli politika Azon szervezeti egységek esetében, melyeknek az Ámr. előírásai szerint elemi költségvetés készítési kötelezettsége nem keletkezik, azonban külön jogszabály alapján előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésre jogosultak, a könyvvezetési kötelezettségüket annak az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia, amelyhez kapcsolódnak. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatok hatályát kiterjeszti-e az előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésére jogosultak körére, vagy azok - az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság függvényében - önálló számviteli politikát alakítanak ki, és külön szabályzatokat készítenek.

48 Önköltségszámítási szabályzat
E törvény alkalmazásában a költségvetési szerv a) alaptevékenysége: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység; b) kiegészítő tevékenysége: az alaptevékenységével megegyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, a költségvetésében az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység; c) kisegítő tevékenysége: az alaptevékenységétől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység; d) vállalkozási tevékenysége: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység.

49 Önköltségszámítási szabályzat
A költségvetési szerv jóváhagyott éves költségvetés vagy költségvetési keret alapján, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelmények és feltételek érvényesítésével működik és gazdálkodik. A költségvetési szervnek működése és gazdálkodása során meg kell felelnie az alábbi követelményeknek is: a) az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás (vagy ráfordítás) az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott, illetve általánosan elvárható minőség mellett (gazdaságosság); b) a nyújtott szolgáltatások és előállított termékek, valamint az ellátott feladat más eredménye értékének (vagy az azokból származó bevételnek) és a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásnak (vagy ráfordításnak) a különbsége az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhető legnagyobb legyen (hatékonyság); c) a kitűzött célok - az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve - megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél (eredményesség).

50 Önköltségszámítási szabályzat
A költségvetési szerv működésének és fejlesztésének forrása a) a támogatás, amely - a b) pontba tartozó eset kivételével - a központi költségvetésből, a társadalombiztosítási költségvetési szervek részére a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a helyi kisebbségi, az országos kisebbségi önkormányzat költségvetéséből, b) a támogatásértékű bevétel, amely az elkülönített állami pénzalapból, az a) pontba nem tartozó esetben helyi önkormányzattól (többcélú kistérségi társulástól), vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, valamint a társadalombiztosítási költségvetési szervek részére a központi költségvetésből, az európai uniós támogatással megvalósuló programok végrehajtására nyitott lebonyolítási vagy célelszámolási számlán lévő pénzeszközből, a fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként elszámolható összegből, helyi önkormányzati költségvetési szerv részére központi költségvetési fejezet előirányzatából, c) a közszolgáltatási és vállalkozási bevétel, amely a költségvetési szerv alap-, kiegészítő és kisegítő közszolgáltató tevékenysége, valamint vállalkozási tevékenysége során az a), b) és d) pontban meg nem jelölt jogcímen keletkező működési és felhalmozási célú bevételből, d) a közhatalmi bevétel, amely az igazgatási szolgáltatási díjnak, a felügyeleti díjnak, a pénzbüntetésnek, a pénzmellékbüntetésnek, továbbá a bírságbevételnek a fizetési kötelezettséget előíró jogszabályban meghatározott mértékéből, e) az átvett pénzeszköz, amely a c)-d) pontba nem tartozó jogcímen államháztartáson kívülről, f) az átvett maradvány, amely központi költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az államháztartás nem központi költségvetési alrendszere maradványából, g) pénzügyi műveletekből származik. A költségvetési szerv előző évi (évekbeli) gazdálkodásából származó forrása: a pénzmaradvány, az előirányzat-maradvány, a vállalkozási tevékenység maradványa (eredménye), a külön törvény alapján képzett tartalék.

51 Önköltségszámítási szabályzat
A költségvetési szerv alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és kiadásait elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.  A költségvetési szerv szellemi és anyagi kapacitásával végzett tevékenységének bevételei törvény eltérő rendelkezése hiányában a szerv működésének és fejlesztésének forrását képezik. A közszolgáltatásokat igénybe vevők részére jogszabály vagy jogszabályban foglaltak alapján - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a költségvetési szerv vagy annak irányító szerve állapítja meg a szolgáltatások ellenértékét. A közüzem Áht. 87. § (3) bekezdésében foglalt forrásának fedeznie kell az általa végzett tevékenységgel összefüggő közvetlen és közvetett kiadásokat, valamint az amortizációt is. Más költségvetési szerv kiegészítő, kisegítő, vállalkozási tevékenysége Áht. 87. § (3) bekezdésének c) és e) pontja szerinti bevételének fedeznie kell legalább az adott tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, valamint az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, továbbá kisegítő és vállalkozási tevékenység esetén az amortizációt is. Központi közhatalmi költségvetési szervek kiegészítő és kisegítő tevékenysége ellenértékének jogcímét, mértékét vagy mértéke megállapításának módját, valamint az ebből származó bevételek felhasználását törvény, kormányrendelet, vagy az irányító szerv - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott - rendelete (jogalkotási jog hiányában nyilvános szabályzata) állapítja meg.

52 Pénzkezelési szabályzat
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló évi LXXXV. törvény től 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet 36/1999. PM rendelet Maximalizált záró pénzkészlet (figyelmen kívül hagyva a készpénz letét összegét) Értékelési szabályzat Amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez árfolyamot, úgy a Szt. 60. § (1)-(9) bekezdések alkalmazása során az adott napi utolsó jegyzett árfolyamot kell figyelembe venni (már előzőekben említett).

53 Szabályzatok Tartalmi, formai és technikai változások:
Bizonyos szavak kikerültek, Új szavak és definíciók, Felügyeleti szerv helyett irányító szerv, Felügyeletek irányítása, Pénzforgalmi számla, Betét, Könyvviteli mérleg (üzleti jelentés, üzleti terv), Vállalkozási tevékenység maradványa, Forgalmi célú tartós részesedés, stb. Mindezeket összegezve: valamennyi szabályzat módosítása, újraírása szükségszerű!!...

54 Köszönöm a figyelmet! Kovács-Fridrik Lilla, Saldo Zrt.

55