A családsegítők megváltozott feladatai a hatályos jogszabályok szerint

Az előadások a következő témára: "A családsegítők megváltozott feladatai a hatályos jogszabályok szerint"— Előadás másolata:

1 A családsegítők megváltozott feladatai a hatályos jogszabályok szerint
Az „Út a munkába program” gyakorlati tapasztalatai

2 Az „Út a munkához” program céljai és alapelvei
Célok: a segélyezettek munkaerő-piaci pozíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése, a foglalkoztatás növelése, a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése a segélyezettek integrációja érdekében. Alapelvek: együttesen érvényesüljön a társadalmi szolidaritás és egyéni felelősség, aki képes dolgozni az munkával járuljon hozzá a közteherviseléshez, a minimum szintű ellátást továbbra is biztosítani szükséges az arra rászorulóknak, a segítségnyújtás és az együttműködéssel szemben támasztott követelmények, valamint ezekhez kapcsolódó szankciók együttes alkalmazása.

3 Jogszabályi háttér →Az egyes szociális és foglalkoztatási törvények módosításáról szóló CVII. törvény (Eszft.) (5 törvény módosítása) →Szociális törvényben: „Aktív korúak ellátása” fejezet →Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006.(III.27.) Korm. rendeletnek (Er.) →A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletnek (R). →A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 341/2008. (XII.30.) Korm. rendelettel történt módosítása. →73/2009 (IV. 8.) Korm. Rendelet A foglalkoztatási és szociális adatbázisról. →75/2009 (IV.8.) Korm. Rendelet Egyes kormányrendeleteknek az aktívkorúak ellátásával összefüggő módosításáról.

4 A települési önkormányzat rendeletalkotási kötelezettsége
A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az RSZS-ben részesülő (egészségkárosodottnak nem minősülő) személyek esetében: az együttműködés eljárási szabályait, a beilleszkedést segítő programok típusait, az együttműködés megszegésének eseteit /Szt. 132.§ (4) bek./ Az RSZS-ben részesülő személyek esetében az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik. /Szt. 37/D. § (4) bek./

5 Az ellátásra jogosultak
A jogosultsági feltételek az aktív korúak ellátásánál azonosak, az eddigiekhez képest nem változtak: jövedelmi és vagyoni feltétel (a családi jövedelem nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 90%-át és vagyonnal nem rendelkezik), vagy lejárt az álláskeresési támogatása, vagy előzetesen együttműködött egy évig. Megállapítása a jegyző feladata (hatósági ügy) Változás: Az előzetes együttműködési kötelezettséget csak a munkaügyi szervvel lehet teljesíteni januártól.

6 Aktív korúak ellátása ○ nem vesz részt közfoglalkoztatásban,
Munkaképes korú, de állás és jövedelem nélküli személyek esetén két kategória az eddigi egy (segély) helyett: Rendszeres szociális segélyezettek: ● munkára egészségi okok miatt nem képesek, ● 55 év felettiek, ● 14 éven aluli gyermek elhelyezését nem tudják napközbeni ellátás kertében biztosítani (feltéve, hogy a másik szülő ellátásban nem részesül). Rendelkezésre állási támogatásra jogosultak: ● a rendszeres szociális segélyre nem jogosultak, ● akkor kerül folyósításra, ha ○ nem vesz részt közfoglalkoztatásban, ○ olyan képzésben vesz részt, amelyhez nem kapcsolódik keresetpótló juttatás.

7 Rendszeres szociális segélyezettek
Együttműködési kötelezettséget kell előírni: az önkormányzat által kijelölt szervvel, jellemzően a családsegítő szolgálatokkal (kivétel az egészségkárosodottak) – 15 napon belül kell jelentkeznie. Nyilatkozni kell az együttműködés vállalásáról. Együttműködés célja: képességfejlesztés, életmódformálás – helyi rendeletben kell szabályozni a célokat . Összege: az eddigi szabályokat kell alkalmazni, vagyis továbbra is a család összetételének figyelembevételével a nyugdíjminimum 90%-ig egészíti ki a család jövedelmét (maximum a nettó minimálbér – Ft). Önként vállalhatják a közfoglalkoztatásban való részvételt: ○a települési önkormányzattal kötött megállapodás keretében 1 évig, ○ez esetben a rendelkezésre állási támogatásra lesznek jogosultak. Figyelem! Az önkormányzat (polgármester, átadott hatáskörben más személy, vagy szerv) akkor köti meg a megállapodást, ha a közfoglalkoztatási terv alapján tudja biztosítani a rendszeres szociális segélyes foglalkoztatását.

8 A családsegítő feladatai I.
▫ a RSZS-ben részesülő személyt az együttműködésre kijelölt szerv nyilvántartásba veszi, ▫ a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodást köt, ▫ a megállapodás tartalmazza a teljesítendő beilleszkedési program tartalmi elemeit A családsegítő szolgálat a) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint b) a R. 17.§ (10) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról. c) együttműködésre kötelezett RÁT-ban részesülő személy esetében a tájékoztatási kötelezettségét a munkaügyi központ felé teljesíti.

9 A családsegítő feladatai II.
a) figyelemmel kíséri az (1) bekezdés szerinti határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi, b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/D. § (2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot. f) Az együttműködésre kijelölt szerv a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel történő kapcsolattartásáról a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló külön jogszabályban a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet Azonos feladatok és kötelezettségek az RSZS-ben és a RÁT-ban részesülő személyek tekintetében.

10 55 éven felüliek Jellemzők: Egyik része: Másik része: Harmadik része:
önértékelési gondok, úgy érzi senkinek nincs rá szüksége, Másik része: nem kíván dolgozni: ő már „védett korban” van, Feketemunka, Harmadik része: igyekszik elhelyezkedni, keresi az egyéb lehetőségeket, pl. tanfolyamra jár /probléma: csökkenni fog a tanfolyamok száma/

11 A beilleszkedési program tartalmi elemei I.
Nem változtak a beilleszkedési program tartalmi elemei /Szt. 37/D. § (2) bekezdés/ „(2) A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjedhet a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,” Továbbra is 15 napon belül kell jelentkeznie az ügyfélnek és 60 napon belül elkészíteni a beilleszkedési programot.

12 A beilleszkedési program tartalmi elemei II.
Milyen egyedi sajátosságokat mutathatnak illetve miben segíthetnek a családsegítők az RSZS-ben részesülők tekintetében? 55. életévét betöltött személy esetében átképzés, közcélú munkával a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése, 14. év alatti gyermekét nevelő szülő esetén – ha a gyermek napközbeni felügyelete helyben nem biztosítható illetve egyéb okok pl. hiperaktivítás, magatartászavarok, magántanulói státusz esetében együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal MÓDSZEREK Foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése, más ellátásba juttatás segítése

13 A beilleszkedési program tartalmi elemei III.
Szinten-tartás – Karbantartás – Társadalmi integráció erősítése Egészségügyi – szociális –mentális állapotot javító Re-szocializáció elősegítése Szociális esetkezelés, családgondozás Szocializációs, kapcsolat építő csoportok Pszichológiai megerősítés/ tanácsadás, kezelésbe juttatás Intézményi kapcsolódás megőrzése

14 A beilleszkedési program tartalmi elemei IV.
Más ellátásba juttatás nyugdíj leszázalékolás gyermeknevelési ellátások ápolási díj Egészségügyi állapot felmérése – munkaképesség csökkenés megállapításának előkészítése Tb tanácsadás, ügyintézés segítése Információ nyújtás az ellátásokról és a munkaerő-piaci kapcsolódásokról

15 Javaslatok beilleszkedési programokra
Álláskeresők Teaháza Teljes család bevonása (prevenció az RSZS-ben részesülő gyermekeinek körében, szabadidős programok) Motivációs csoportok „Dolgozni megyek” szenvedélybetegek reintegrációja a munkavilágába program

16 Rendelkezésre állási támogatásra jogosultak
Az ellátásra való jogosultság feltétele: foglalkoztatásban vagy képzésben való részvétel (35. év alatti általános iskolát nem végzettek esetén speciális szabály). Együttműködési kötelezettség: állami foglalkoztatási szervvel (nyilvántartásba vétel és álláskeresési megállapodás megkötése – 15 napon belül kell jelentkeznie). Az álláskeresési megállapodásban a munkaügyi központ előírhatja a családsegítő szolgálattal történő együttműködést. Összege: fix, a család létszámától függetlenül a min. nyugdíj összegével egyezik meg,

17 Kulcselem: a közfoglalkoztatás
Célja az egyén és a társadalom oldaláról: a munkaerőpiacról tartósan kiszorulók ne veszítsék el kapcsolatukat a munka világával, képességüket megtartsák a munkavégzésre hasznos munkát végezzenek, dolgozzanak. A közcélú munka megszervezése a települési önkormányzat feladata (társulás, vagy más szerv útján is végezheti) től a közcélú foglalkoztatást szervezni kell, függetlenül attól, hogy még nem készült el a közfoglalkoztatási terv! Önkormányzat kötelezettségeinek meghatározása (Szt. 36. és 37/A. §.) Közfoglalkoztatási terv készítése

18 A beilleszkedési program tartalmi elemei V.
Foglalkoztathatóság javítása / Álláskeresésre felkészítés motiváció és készség fejlesztés képzettség erősítése pszicho-szociális megerősítés Egyéni tanácsadás – esetkezelésen belül személyes megerősítés Álláskeresési készségek erősítése csoportosan Pályakorrekciós tanácsadás Képzésbe eljuttatás Kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése Mentálhigiénés tanácsadás Szociális problémák kezelése/esetkezelés,

19 Közfoglalkoztatási terv
Az önkormányzat és munkaügy együttműködésében készül el egyéves időtartamra szól (2009. IV. 15.-ig) A tervezés folyamata: elemzés (munkaügyi adatok alapján), segélyezettek értékelése, közfoglalkoztatási feladatok, tevékenységek összeállítása, lakossági vélemény kikérése, a feladatok személyhez kötött ütemezése Egyeztetése: előzetes véleményezés - kirendeltség, helyi szociálpolitikai kerekasztal

20 Mi a megfelelő munka? Szt. 35. §. (2) a RÁT-osok számára előírja:
szakképzettségének, iskolai végzettségének, képzettségi szintjének megfelel, egészségi állapota szerint alkalmas, a munkahely és lakóhely közötti utazási idő oda vissza 3 órát (10 év alatti gyermek esetén 2 órát) nem haladja meg és a várható kereset eléri a minimálbért, részmunkaidős esetén a fentiek fele,időarányos bér keresőképtelenségre hivatkozás esetén – a foglalkoztató felülvizsgálatot kérhet –jegyző kezdeményezheti foglalkozás egészségügyi vizsgálatra a kirendeltség küldi el: adott munkakörre szól és érvényessége eltérő

21 Tevékenységek listája
Közterületi feladatok, segédmunka Közintézményekben kisegítés (óvoda, iskola, polgármesteri hivatal, egészségügyi intézmények), akkor is lehet, ha ellátási szerződést kötött az önkormányzat (egyházzal, nem állami szervvel) Kiegészítő tevékenységek (gondnok, portás, kézbesítő, adminisztrátor, adat feldolgozó) Szociális tevékenységek (házi gondozáshoz segítség, étel kiszállítás, bevásárlás, házkörüli teendők, szabadidős programokra kísérés) Szakipari tevékenységekhez segítség, karbantartás Rendezvényszervezés, vagyonvédelmi feladatok segítése = önkormányzati kötelező feladatokban való részvétel

22 Az ellátások megszüntetése
Az Eszft. újraszabályozza az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetésének eseteit (Szt. 37/F. § (1) bekezdés):: Általános szabály, hogy az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni annak, aki esetében a kizáró okok valamelyike időközben felmerül, illetve annak, aki a felülvizsgálati eljárásokat akadályozza, aki keresőtevékenységet folytat, valamint aki esetében a munkaügyi hatóság ismételten jogerősen megállapította a jogellenes munkavégzés tényét. Az állami foglalkoztatási szervezetnél nyilvántartásba vett aktív korúak ellátására jogosult (közfoglalkoztatásban, képzésben részesülő) személy, illetve az ilyen feltételt vállaló rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében a jogosultságot szintén meg kell szüntetni, ha a felajánlott megfelelő munkát nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatási jogviszonyát jogellenesen szünteti meg, vagy a munkáltató szünteti meg rendkívüli felmondással. További megszüntetési ok, ha az álláskeresők nyilvántartásából törlik, illetve ha a megadott határidőn belül nem regisztráltatja magát, vagy az álláskeresési megállapodást nem köti meg. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy esetében megszüntetési ok, ha az együttműködésre kijelölt szervnél kötelezettségét két éven belül ismételten felróható okból megszegi. Az aktív korúak ellátására jogosult személy esetén, ha a munkaügyi ellenőrzés jogerősen megállapította a bejelentés nélküli foglalkoztatást, akkor az érintett személy ellátásra való jogosultságát a jegyző egy hónapra felfüggeszti. (Szt. 37/F. § (4) bekezdés)

23 Rendszeres szociális segély megszüntetése
● együttműködés megszegése esetén (2 éven belül ismételten megszegi) felülvizsgálatot akadályozza, keresőtevékenységbe kezd, GYES-ben vagy GYET-ben részesül. ● jogellenes munkavégzés (első alkalom 1 hónapos felfüggesztése, 2. alkalommal – 2 éven belül –megszüntetésre kerül sor), ● az eddigi kizáró okok is megmaradtak, pl.: A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit, erre vonatkozó új típusú „felhatalmazás”, amelyről az Szt §. (4) bekezdésében rendelkezik.  A rendszeres szociális segély szankciós, csökkentett összegű folyósításának lehetősége megszűnt. A felülvizsgálatot követően ebben a személyi körben a csökkentett összegű folyósításra már nem kerülhet sor.

24 Finanszírozás Az önkormányzati érdekeltség megteremtése az önrészen keresztül. Az önkormányzat hozzájárulása: rendszeres szociális segélyezetteknél – 10%, (átlag 2450 Ft/fő/hó rendelkezésre állási támogatásban részesülőknél – 20%, ( Ft/fő/hó) közcélú foglalkoztatás esetén a személyi kiadások (munkabér és közterhek) – 5% (4 200 Ft/fő/hó) Megszűnik a keret, az önkormányzatok visszaigénylése a minimálbér alapján történik ( Ft+járulék 50 %-a= Ft állami támogatás igényelhető személyenként havonta).

25 A helyi önkormányzat és kirendeltség között kötendő megállapodások tartalma
Jellemzően a jogszabályok jól behatárolják a két szervezet közötti feladatokat és határidőket, de a helyi sajátosságok figyelembe véve célszerű megállapodást kötni,illetve a korábbi megállapodást felülvizsgálni. a kirendeltség adatszolgáltatási határidejének meghatározása közfoglalkoztatási terv közös felülvizsgálata szükség esetén - esetleges módosítás érdekében évvégén közös értékelés RÁT-ban részesülők családsegítő szolgálathoz irányításának lehetősége, az együttműködés formái közcélú munka közvetítése,előzetes munkaerőigény bejelentés a foglalkoztatást végző szerv feladata és az információ csere folyamatának leírása

26 Háromoldalú megállapodás
□ A családsegítő munkatársa részt vesz az első interjú készítésében. □ A munkaügyi kirendeltség és a családsegítő előre kidolgoz egy szempontrendszert, ez alapján kerül az álláskeresési megállapodásba a CSS-sel való együttműködés. □ A kirendeltség, az önkormányzat és a családsegítő szolgálat egy-egy munkatársa rendszeresen közösen dönt a RÁT-osok kötelezettségeiről.

27 Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis
Egységes ügyviteli program a közös ügyfélkörre elektronikus információcsere biztosítása egy központi rendszeres keresztül, ügyféladatok elektronikus továbbítása a közös ügyfelekkel kapcsolatos ügyviteli folyamatok dokumentálása, korszerű ügyintézés, e-közigazgatás: hatóságok közötti elektronikus adatcsere kötelező alkalmazása 2010-ig papíralapú ügyintézés, postázás kiváltása internet alapú, Web-s szolgáltatással elérhető A családsegítő szolgálatok papír alapú ügyintézést végeznek mindkét hatóság felé Az Adatbázist alkalmazók: munkaügyi kirendeltségi ügyintézők és az önkormányzati ügyintézők. Fenntartója: a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

28 TAPASZTALATOK ●A helyi rendeletek sematikusak. ● Minden RÁT-ban részesülő személyt, aki nem kerül közcélú munkára, és korábban a CSS-sel működött együtt, visszakerül a CSS-be. ● Senkit nem küldenek a CSS-be. ● A családsegítő nem ismeri a munkalehetőségeket, és nem vonódik be a választásba.

29 Köszönöm a figyelmet!